Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

SZERDA, 1972. SZEPTEMBER 13. 3 Együtt a várossal Eddig három községben zajlottak le az aktívaülések, melyek témája a községeknek Szegedhez való csatlakozása volt. Tápén, Kiskundorozsmán és Szőregen már az elmúlt héten állást foglaltak az ülés résztvevői. Problémákat, gondokat soroltak fel, néhányan kételyeiknek is hangot adtak, végső soron azonban egyhangúan helyeselték a lépést, melynek révén biztosíthatják a község jövőjét. Es ez a lépés a Szegedhez való csatlakozás. Tegnap Algyőn és Gyálaréten tartottak aktívaülést. Aktívaülés Algyőn Az algyői tanácsház nagy- dinamikusan fejlődik. Magá. termében dr. Dézsi Csaba, a val hozza például a maradék nagyközség párttitkára nyi- tanyákat, amelyeket már nem totta meg az aktívaülést. A is kilométerek hossza, haszegedi vonzáskörzet közigaz- nem valamiféle, egyre fogatási rendezésének kérdé- gyó erkölcsi távolság választ seiről dr. Bereczki János, a el nemcsak a várostól, najárási hivatal elnökhelyette- nem még a községtől is. se tartott előadást. Eltérően Nemcsak nehézségeket öröa Szegeddel való egyesülést köl azonban a nagyközséggel latolgató másik három nagy- Szeged, hanem igényt is, községtől, Algyőt nem a há- amelyet az emberekben épzak, hanem az olajmező köti pen a város közelsége emelt össze a nagyvárossal. Ter- eddig is. mészetesen más találkozó- Vörös Lajos, a nagyközség pontjai is vannak a két tanácselnöke örömmel állahelység érdekeinek, hiszen pftotta meg, hogy a helység az algyői dolgozók nyolcvan párttagsága helyesen foglalt százaléka Szegeden talált állást az egyesülés kérdésémagának munkahelyet, s a ben. Sok azonban még a híreggeli és délutáni buszok a resztelés: az a fontos, hogy városban tanuló fiatalok tö- a sok „aszongyákot" miképmegeit szállítják évek óta. Pen lehet visszautasítani, Algyő és Szeged közeledése, megcáfolni azokat, az alaptalálkozása beleillik abba a tólan pletykákat, hogy minfejlődésbe, mely az utóbbi denért Szegedre kell majd a húsz évben végbement az lakosságnak szaladgálni: hiországban. szen hatósági jogkörrel maA bevezető szavak után rad hivatala Szeged-Algyőszót kért magának a nagy- nek is. termet zsúfolásig megtöltő Dr. Kutiván Rezső megyei hallgatóság is. Kiss Antal, tanácstag a túlzott igények az algyői takarékszövetkezet alaptalanságára figyelmeztetigazgatója, és Németh Péter te az algyőieket, arra, hogy olajipari üzemrendész a ta- meg kell fontolni: saját erenácstagként hallott-tapasz- jéböl, ügyességéből mire futait aggályokat tolmácsolta: totta eddig a községnek, s egyrészt, megvalósulhat-e mit kapott hozzá a közösből, mindaz, amit az utóbbi idő- az állami támogatásból. Hiben elterveztek a község la- szen jó néhány lehetőség — kói, másrészt, az egyesülés terven kívüli —azért teremután vagy csak a távolabbi tödött meg — útépítés, gázjövőben részesülhetnek olyan program, társasházak —, kommunális, szociális ellá- mert a nagyközség, a tertásban, amely a városlakó- melőszövetkezet, az olajipar kat megilleti? Dr. BallaSán- vezetői egyeztették érdekei dor, a városi tanács osztály- ket. Erre továbbra is lehevezetője később ugyan, de tŐ6ég lesz, s ráadásul arra nekik válaszolt: ha nem is is, hogy a lakosság a szolegy csapásra változik meg gáltatásokban a városi norminden. de azt Szegednek mákban megfelelően részesem párt-, sem tanácsi ve- süljön: csak éppen nem pénzetése nem tűrné el huzamo- tekről szombatra, sabb ideig, hogy különbség Előbb a történelem, majd legyen városi polgár és vá- a számok és százalékok nyeltosi polgár között. vére fordította le mindazt. Paronai János, a II. Rákó- amiről a vita folyt dr. Bozó czi Ferenc Termelőszövetke- Sándor, a megyei tanács vb zet elnöke üdvözölte az egye- titkára. 1972-ben például a sülés demokratikus voltát, megyében fejlesztésre felhaszmegállapította, jobb, ha fo- nálható 1 milliárd 316 milkozatosan valósul meg, kö- lió forint hetven százaléka zös ügyként az elhatározás, jut Szegednek, s mindössze 9 mintha egy tollvonással szen- százaléka az 59 községnek tesítették volna. Egy későbbi — ebből is a nagyközségek hozzászólóval, dr. Vártok Jó- részesültek jobbára. Ha most zsef tanácstaggal együtt han- az egyesülés bekövetkezik, got adott annak az aggodal- akkor a következő ötéves mának is, hogy Szegednek terv kialakításakor már aris gondot fog okozni az egye- ra a 26 és fél ezer emberre sülés, annak ellenére, hogy is számítani kell, aki mosta Algyő az utóbbi időben igen nában dönt jövőjéről. Gyűlés Gyálaréten Kedden este Gyálaréten az megoldódik majd a község aktívaülést összekapcsolták sportpályagondja. Ádám, a község népfrontbizottságá- Sándor, a téesz íőagronómunak ülésével. Gergelyffi Ta- sa arról beszélt, hogy a vámás, a tanács végrehajtó roshoz tartozás milyen lebizottságának titkára ismer- hetőségekkel jár a község tette a csatlakozás követ- fejlődése szempontjából, kezményeit. Elmondotta, Dr. Csikós Ferenc, Szeged hogy milyen előnyökkei jár megyei város tanácsának vbmajd Gyálarét számára a titkára elmondotta, hogy a Szegedhez való tartozás. So- község gyakorlatilag eddig kan szólaltak fel a gyűlésen, is a városhoz tartozott Vávalamennyien a község gond- rosi a közlekedés, a gyerejait, problémáit boncolgat- kek több mint fele a városták. Katona Etelka például ba jár Iskolába, Szegeden azt vetette fel, hogy a haty- vásárolnak be Gyála lakói, tyastelepi sorompó miatl so- A csatlakozást nem az tékát késnek az autóbuszok, szi szükségessé, hogy a váSzéplaki István a vízkérdés ros ad-e valamit, most azon megoldásának lehetősegeit nai. Hanem az egymásra kérdezte, Molnár János a utaltság, a közös szükség helyi közigazgatás megszűné- Egyhamar a változást aligha sének várható következmé- fogják észrevenni a község nyei iránt érdeklődött. Len- lakói, csak majd akkor, ha gyei Lajos annak a remé- ez az egész terület egységényének adott hangot, hofcy a ben többet tud felmutatni, csatlakozással előbb-utóbb mint ennek előtte bármikor. egy 12,6' százaléka él még tanyan. Számuk azonban egyre csökken, mind többen költöznek be a városba, bár néhány esztendeig még viszsza-vissza járnak tanyájukra, mielőtt végleg a városi életformát választanák. A város vezetői a legfontosabb feladatokat ismertetve hangsúlyozták: a foglalkoztatottság megteremtésében elért eredmények után most már egyre erőteljesebben arra kell törekedni, hogy a város meglevő iparj kapacitását mind termelékenyebbé és hatékonyabbá tegyék. Losonczi Pál és kisérete ezután a TBV csongrádi gyáregységébe látogatott. Az üzem kapujában Dómján Gyula, a Tisza Bútoripari Vállalat igazgatója, majd az előcsarnokban Papp Péter igazgatóhelyettes és Dávid János párttitkár üdvözölte a vendégeket, akik a gyár tanácskozó termében rövid megbeszélésen vettek részt. Itt Dómján Gyula adott rövid tájékoztatót az öt gyárat összefogó nagy országos vállalat munkájáról, amelynek igen jelentős szerepe van mind a hazai, mind az export igények kielégítésében. Elmondotta, hogy az 1963ctS megalakulás óta mintegy ezer fővel csökkent a dolgozói létszám — ma 2 ezer —, a termelés volumene viszont emelkedett, tehát termelékenyebbé vált a munka, korszerűsödött a gyártástechnológia. A további fejlesztést a rekonstrukció is segíti, amelynek negyedik ötéves tervbeli második ütemét nyolcvanmillió forintos költségbefektetéssel valósítják meg. Jelentős részt vállalnak az ÉVM-lakásprogram megvalósításának segítéséből azzal, hogy nagy mennyiségben beépített bútorokat gyártanak. Minden gyáregységüknek van önálló bútorboltja is. (Mint az igazgató elmondotta, rövidesen Szegeden is lesz.) Közvetítésükkel állandó kapcsolatban vannak a vásárlóközönséggel. Gyorsan értesülnek az igényekről és segítséget kapnak a piackutató munkához. Szólt az úgynevezett ifjúsági bútorgarnitúráról is, amely máris nagy sikert aratott, mert szép, olcsó és a fiatalság ízlésnormáinak is megfelelő. A • gondok között említette a nem megfelelő, tehát sok sérülést okozó bútorszállítást, valamint a növekvő nyersanyagárakat. Államfőnk egyetértőleg nyugtázta a hallottakat. Felhívta a csongrádi bútorgyártók figyelmét arra, hogy igyekezzenek szép terveiket saját anyagi lehetőségeik keretén belül úgy megvalósítani, hogy lehetőleg ne kelljen emelni a termékárakat. Az árak problémájánál külön is elidőzött, feltéve a kérdést a jelenlevőknek: nem lenne-e helyes egyes nyersanyagok esetében árLosonczi Pál látogatása megyénkben (Folytatás az 1. oldalról.) A keddi program Csongrádon rendezett vacsorával zárult, melyen részt vett Losonczi Pál, Győri Imre, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkárai: dr. Ágoston József, Rózsa István és Szabó Sándor; Góg Mihály, dr. Varga József; valamint dr. Márta Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora és dr. Szontágh Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora is. A beszélgetés során a megye, annak városai, valamint az egyetemek életéről, problémáiról esett szó. A TBV i-sougrádi bútorgyárának új üzemrészébon, ahol a lapképzés és a felületkezelés folyik, egyik munkagépnek Az Elnöki Tanács elnöke mellett Dómján Gyula. (Fotó: Enyedi Zoltán) PAPP ZOLTÁN Losonczi Pál ma kora délelőtti szegedi programját követően Makót keresi fel, majd a délutáni órákban Hódmezővásárhelyre látogat. „Sok sikert kívánok a Május 1, szocialista brigád tagjainak, vállalásaik teljesítéséhez" — ez a mondat került a brigádnaplóba, előbb azonban a magas rangú vendég tüzetesen végiglapozta a dokumentumot. — Az itt látható rend és tisztaság mutatja, hogy a tartályállomás dolgozói becsülik és szeretik munkahelyüket — e szavakkal búcsúzott a munkahely dolgozóitól. A gázüzemben annak vezetője, Tóth Emil volt a kalauz. A berendezések megtekintése után itt is előkerültek a szocialistabrigádnaplók. Előbb a Reflux brigád vezetője, Szabó László, majd a Béke brigád brigadérosa, Gali Imre kérte meg Losonczi Pált arra, hogy jegyezzen be néhány sort a naplóba a látogatás emlékére — és ő örömmel teljesítette a kérést. Az olaj mezőn tett látogatás az olajmunkások társaságában elfogyasztott közös ebéddel ért véget, majd az Elnöki Tanács elnöke Győri Imre, dr. Komócsin Mihály és Szabó Sándor társaságában Csongrádra utazott * Csongrádon, a városi tanács épületének főbejáratánál Góg Mihály, a városi pártbizottság titkára és dr. Varga József, a város tanácselnöke üdvözölte államfőnket majd a vb tanácstermében rövid beszélgetésre került sor. Itt Góg Mihály adott rövid tájékoztatót, ismertetve a város fejlődésének fő jellegzetességeit, külön kitérve a helyi sajátosságokra. • Köztudott, hogy Csongrád még alföldi méretekkel mérve is a rendkívül fejletlen helységek közé tartozott. Alig néhány ember folytatott itt valaha ipari tevékenységet, ma viszont már több ezer az iparban foglalkoztatottak száma. A város mezőgazdasága is feljövőben van. Az elmúlt időszakban ugyan sok problémával kellett megküzdeniük az itteni termelőszövetkezeteknek, most viszont a gabona-termésátlagokban már sikerült fölzárkózniuk a megyei átlagszínvonalhoz, ami jelentős eredményként könyvelhető el. Az állattenyésztésben még nem tudtak idáig eljutni. Ott még két-három esztendőre van szükség ahhoz, hogy a kitűzött eredményekhez elérjenek a sertés- és a szarvasmarhaprogram realizálásában. Ezután közvetlen beszélgetés alakult ki, melynek során az Elnöki Tanács elnöke több kérdést tett fel. Többek között a szakmunkásképzés helyzete iránt érdeklődött, majd arra kért feleletet, mekkora és milyen adottságokkal rendelkező tanyavilága van a városnak. Mint a város vezetői elmondották. az itteni lakosságnak mintLálogatá* a Csongráa iiatáránan épülő szakosított sertéstelepei1!. Az államfő mellett (jobbról) dr. HsJustylk Mihály, (balról) Bokor János stopot elrendelni? Egyértelmű igen volt a válasz. Bár a beszélgetés során az a vélemény alakult ki, hogy a termékek árszintje nem kizárólag a nyersanyagárak függvénye, hanem alakításukban szerepe van a bútorgyáriaknak is. A vendégek ezután megtekintették az üzem különtermében kiállított két ifjúsági szobaberendezést, amely tetszetősségével, viszonylag olcsó árával az Elnöki Tanács elnökének elismerését is kivívta, majd a gyár új — egy téglagyárból kialakíott — üzemrészébe látogattak. Itt mind a lapképző és felületkezelő, mind a szerelőüzemben virágcsokorral köszöntötték a magas rangú vendéget. Előző helyen Nagy Istvánná szocialista brigádvezető, utóbbin pedig Major Istvánné üdvözölte. A munkatermekben megtekintették a gyártási folyamatokat. A vendégek egy-egy gépnél hosszasabban is elidőztek, majd megismerkedtek a korszerű dobozos csomagolóformával, és a szintén modernizált, úgynevezett görgős szállítás munkafolyamatával. A bútorgyári látogatást az üzem bútorboltjának megtekintése zárta. Itt Szálkái Sándor boltvezető fogadta a vendégeket. Losonczi Pál búcsúzóul elismerését fejezte ki, jó munkát kívánva a bútorgyáriaknak. Mint mondotta, örül annak, hogy vannak már olyan országos vállalatok is, amelyek vidékről irányítják a fővárosban működő üzemegységeiket is. — Jó lenne — jegyezte meg —, ha az olcsó, úgynevezett ifjúsági bútorok gyártásában a konkurrens vállalatok versenyeznének a csongrádiakkal, mert ennek a vetélkedésnek a fiatalság, a vásárlóközönség látná hasznát. A késő délutáni órákban ezután a város határában épülő, szakosított sertéstelephez vezetett a vendégek útja. A jelentős beruházás három termelőszövetkezet — a Vörös Csillag, a Tisza és a Petőfi —, valamint egy állami gazdaság — a felgyői —, összefogásával létesül. Az átadásra ez év novemberében kerül sor. A sertésprogram megvalósításában jelentős szerephez jutó létesítmény 7 ezer 500 férőhelyes. tizenötezres kibocsátású üzem lesz majd. Kapujában a vállalkozásban részt vevő gazdaságok vezetői fogadták a magas rangú vendéget és kíséretét, akik a továbbiakban dr. Halustyik Mihálynak, a Vörös Csillag Tsz elnökének és Bokor Jánosnak, a telep vezetőjének kalauzolásával tekintették meg a létesítményt, majd az irodaépületben rövid beszélgetésre került sor. Itt a Vörös Csillag Tsz elnöke ismertette szövetkezete fejlődését, elért eredményeit, később a sertéstelepről szólott. Az Elnöki Tanács elnöke a vállalkozás részleteit tudakolva tett föl kérdéseket, különösen arra vonatkozóan, a benne résztvevők hogyan dolgoznak majd együtt á telep munkába állítása után? A válaszokat meghallgatva Dedig arra hívta fel a helybeliek figyelmét, hogy vállalkozásuk akkor lesz mihamarabb nyereséges, ha betartják az iparszerű sertéstermelés szigorú technológiai fegyelmét, amellett nagyon vigyáznak a higiéniára, a tisztaságra. * i