Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

SZERDA, 1972. SZEPTEMBER 23. 3 Építkezik az építő" ipar Távol a várostól, a Dorozsmai út mentén balra, betongerincek magasodnak. A Fonógyári útról nézve is jól kivehetők az épületek körvonalai, közelről tekintve azonban impozánsabb a kép Négyszintes munkásszálló, .Ipa korszerű kazánház és egy 5 ezer négyzetméteres szerelőcsarnok emelkedik ki a szántóföldből: ez az ALÉP beruházása.. V \ \ t v. iS.' í'vev—T Üzemszervezési feladatok az ipari szövetkezetekben Acs S. Sándor felvétele) A munkásszálló utolsó födémjét szerelik. Kényelmes lakosztályokban majd 230 dolgozó kap szállást. Ebben az épületben lesz a korszerű, gázüzemű kazán, amely az új telepet látja el hőenergiával. A szerelőcsarnok egyik sokablakos oldalfalát örökítettük meg a kcpen. Belülről szakipari műhelyek, raktárak és a tmkműhely kap helyet. Október Lto] Új buszmenetrend a városban Átcsoportosítás — Csúcsidőben több járat Már lehet kapni a Volán ról 161-né növekszik a napi leki 32/Y ezután 76-os lesz, uj menetrendjet, amely jaratok száma: csúcsidőben z, a Mar_ - „ . . „ hasznos felvilágosítással 10 percenként indul s érke- terhez fog ^rtozszolgál mindazokról a váltó- zik a U-es. ni- A lakosság kérésére süzásokról, amelyek október Javul _ a tarjánj^ ^ üj rítették a 33-as járatait is: a 1-tol vasarnaptol bekovet- beköltözők érdekében is —a napi 20 helyett 38 lesz. KezneK 3 szegedi DUSzKözle- .»«,, . . , . , kedésben. Az intézkedések Petofitelepi buszkozlekedes, a A munkába korán indulók egy év tapasztalatain ala- 20-as járaté egy újabb kocsi- kérésére egy helyett két púinak: az alközpontos szer- val. Ezen a vonalon a leg- busz indul néhány végállokezetet magát általában jó- nagyobb forgalom idején 2 másról: a 12/R reggel 5 órai, nak találták az utasok és a csuklós és egy farmotoros a petőfitelepi 21-es hajnali szakemberek is. Annál több busz fog járni. A 21-es által 4.45-ös, valamint a gumigyászó érte a mindennapi köz- szállított utasok száma is nö- rí 42-es 5.25-ös járatait kiselekedést. Mivel a vállalat vekedhet, hiszen a két, ezen gítve. Az Erdélyi térről peebben az évben a helyi köz- a vonalon járó kocsi közül dig a 4.50-es időpont helyett lekedésre újabb autóbuszo- csúcsidőben az egyik csuk- 4.40-kor indul majd az első kat nem kapott, a meglevő lós lesz. Arra is érdemes fi- 71-es. Az utóbbi járat ki80 gépkocsi és a helyi jóra- gyelni, hogy a 21-est azok a használtságát javítja az is, tokon dolgozó, azokkal fog- tarjániak is igénybe vehetik, hogy az eddigi 4 farmotoros lalkozó 230 ember idejét, akiknek 1 l-esre van bérle- helyett csúcsidőben 2 farmunkáját kell jobban ki- tük, a 20-ast pedig azok is, motoros és két csuklós busz használni. akiknek a 10-esre: az az jár a vonalon. Az új menetrend lényege alapelv, hogy a közös vona- Más változÓ6 is lesz októ_ az, hogy a jelenlegi lehető- lakon igénybe lehet venni a ber ^^ több mint két ton. ségek és a buszok tényleges más „felségjelzésű" buszt is. kihasználtságának figyelembevételével, átcsoportosításo- év alatt, hogy jelentős válkat hajtottak végre. A jára- tozások kellenék a Szent tok száma — munkanapon- György téri alközpontban. ezer forintba kerültek — ugyanis lényegesen nagyobbak, akárcsak rajtuk a számok és betűk. na műanyagba zárt papír.AZ,AS* * tábla érkezett a Volánhoz nemrégiben. A homlokzati és oldaljelzéseket ezután jobban láthatják majd a váraként 2134 - ugyanannyi ma- Gyakorlatilag üresen jartak gz tóblák _ 180 rad, de míg a csúcsidőben ugyanis a Marx tér és a növelték, a nap más szakai- Szent György tér között a ban csökkentették számukat buszok. Éppen ezért egyeegyes vonalakon. Legjobb seknek végállomását megpélda talán a Tarján: eddig változtatták: a hattyasi 31572 járata volt naponta, 571 es ezután 65-ös lesz, a ságlesz ezután, de a járatok el- váritelepi 33/Y ezután 66-06, oszlása változik. A 10-es reg- a béketelepi 34-es pedig 67gel 8 és déli "12 óra között, es —, s ez azt jelenti, hogy valamint este 6 után 20 per- nem a Szent György, hanem cenként fog járni, a 10/Y vi- a Bartók Béla tér lesz a végszont csúcsidőben tízpercen- állomásuk. Azok a járatok, ként, s az utóbbi időszakban melyek a Lenin körúton marad a 10/A is. A 11-esvo- menték, a Szent György térnalon eggyel több autóbusz re járnak továbbra is. S jár majd elsejétől, s így 123- még egy kivétel, a mihálytez ipari szövetkezetek Szeged gazdaságában, a lakosság szükségleteinek kielégítésében elfoglalt helyük alapján joggal érdemelnek figyelmet. A városban dolgozó 28 ipari szövetkezet fejlődése a hatvanas évek elejéig ellentmondásos folyamat volt. Majd egyre kiegyensúlyozottabb, és az átlagnál gyorsabb fejlődés következett be. E gyors fejlődéshez igen kedvező feltételeket biztosított a gazdasági irányítás reformja. Mindezeken túl döntő • jelentőségű szövetkezeteink életében a korszerű szövetkezetpolitikai elvek kidolgozása, és a gyakorlatban való alkalmazása. Fontos megnyilvánulása ennek az egységes szövetkezeti törvény, amely más szocialista gazdasági szervezetekkel egyenrangúnak mondja ki a szövetkezeteket. A kedvező körülmények közt, a lehetőségek kiaknázásával, kihasználásával szép eredmények születtek a harmadik ötéves terv során. Évi átlagban 8 százalékkal nőtt a szövetkezetek termelése. Az ipari tevékenységen belül legdinamikusabban a gépipar fejlődött, de jelentősen megnőtt a szövetkezeti építőipar is. Ipari szövetkezeteink 1970-ben kétezerrel több dolgozót foglalkoztattak, mint 1965ben. Az eszközállomány a tervidőszakban több mint felével nőtt. Jelentős beruházások egyengették a fejlődés útját; hét szövetkezet új üzemházat épített, illetve megkezdte az építkezést. A szövetkezetek nyeresége is növekedett, a termelés arányában. A gyors fejlődés eredményeként a szegedi szövetkezetek jelenleg 6500 dolgozónak adnak kenyeret, és közel 700 millió forint értékű terméket állítanak elő évenként. Ebből 55 milliót tesz ki a lakosság részére végzett javítás és szolgáltatás, amely az össz-szolgáltatás jelentős hányadát' adja. A gyors fejlődés mellett gondok ls mutatkoztak. Így az, hogy — az utóbbi két esztendő kivételével — nem kielégítően alakult a termelékenység növekedése. A beruházásokon belül — részben az elmaradott munkahelyi körülmények megváltoztatása miatt — magas az építési arány, kevesebb jutott a gépekre. A végrehajtott kevés gépi beruházás hatására a szövetkezetek műszaki-technikai színvonala némileg javult ugyan, de még nem a kívánt mértékben. Emellett sok ipari szövetkezetben még ma sem kielégítőek a munkahelyi és szociális körülmények. Ha a növekedés jellegét elemezzük, javarészt extenzív fejlődést tapasztalunk; vagyis a létszám bővítésén és az eszközök növekedésén alapul a termelésemelkedés. Mostanra ez a mennyiségi fejlődés elvezetett oda, hogy szövetkezeteink nagysága alkalmas a vállalatszerű gazdálkodás szervezetének kialakítására. Különösen jelentkezik ez az igény az új, központi telepre költöző szövetkezeteknél. Nehéz a sokműhelyes széttagoltságból, a korábbi kisipari módszerekről áttérni az üzemi szemléletre. Pedig, ha az „összeköltözés" nem jár együtt a magasabb szintű szervezéssel, a korszerűbb eljárások alkalmazásával; elmarad a várt eredmény. Ezt példázza a Szegedi Vasés Fémipari Szövetkezet, ahol a kiköltözés utáni időben — az egyéb problémák mellett — ennek a szemléletváltásnak a hiánya okozta a legtöbb gondot. Azóta jelentős lépéseket tettek az üzemi szervezet kialakításában, a vállalati gazdálkodás útján. Napjaink negatív példája a Szerszámkovács Szövetkezet, ahol az idő múlásával a vezetők nem voltak, hajlandók változtatni régi szemléletükön. A széttagolt kisműhelyek „rutin" vezetési módszere a középnagyságú üzemben megbosszulta magát. Ennek a vezetés és a tagság egyaránt kárát látja. Ezen túl, s nem utolsósorban népgazdasági kár is, ha az értékes termelési eszközök nincsenek megfelelően kihasználva. A példákat tovább lehetne sorolni. De már ennyiből is megállapítható, hogy az ipari szövetkezetekre kettősen érvényes az üzem- és munkaszervezés javításának igénye. Egyrészről az elért méretek — a termelés nagysága, a foglalkoztatottak száma — követelik meg a fejlettebb irányító szervezetek és módszerek kialakítását, másrészről a további hatékony fejlődés feltétele ez. Szövetkezeteink a negyedik ötéves terv időszakára további gyors — 55 százalékos — termelésemelkedést irányoztak elő, mintegy 13 százalékos létszámnövelés mellett. A létszámbővítés nagy részét a szolgáltatásoknál tervezik. Ebből is az következik, hogy a meglevő eszközök hatékonyabb kihasználása az egyedüli eszköz a célok eléréséhez. A hatékonyság, növelésének pedig jelentős tartaléka a munka- és üzemszervezés korszerűsítése. A munka- és üzemszervezés korszerűsítésének népgazdasági jelentőségét hangsúlyozza az MSZMP KB határozata, amikor rámutat: „a negyedik ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati szervezés színvonalának növelése". Éz a megállapítás az ipari szövetkezetekre is vonatkozik. A szövetkezeti vezetőknek is meg kell ismerkedni a korszerű szervezési elvekkel, és a helyi körülmények figyelembevételével alkalmazni őket a gyakorlatban. Az ipari szövetkezetek gazdasági szerepét elsősorban rugalmasságuk, az igényekhez való gyors alkalmazkodásuk határozta meg. A rohamosan növekvő társadalmi igényeknek hosszabb távon is csak úgy tudnak megfelelni, ha ezt a reagáló képességüket megőrzik, illetve növelik. A gyorsan fejlődő technika mellett erre csak a jól szervezett gazdasági egységek képesek. A korszerű szervezés szemléletének és elveinek megismerésén túl el kell sajátítani a szervezés szakismereteit, hiszen a szervezés konkrét szakmai tevékenységgé válik. Reálisan nem léphetünk fel azzal az igénnyel, hogy minden szövetkezeti vezető belátható időn belül részletesen elsajátítsa a szervezés tudományát, de joggal javasolhatjuk, hogy az eddiginél nagyobb bátorsággal küldjenek fiatal szakembereket az OKISZ által szervezett felsőfokú szervezői tanfolyamokra. A tanfolyamok elvégzése után viszont képzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztassák őket, kamatoztassák ismereteiket, tudásukat. Megfontolandó, hogy esetleg több azonos vagy hasonló profilú szövetkezet együttesen alkalmazzon jól képzett szervezési szakembert. Elképzelhető, hogy az ipari szövetkezetek ezt a tevékenységet, mint speciális szolgáltatást igényeljék a területi szövetségtől, a megyei KISZÖV-től. A szervezés nem kampányfeladat, a befektétett tőke nem kamatozik mindjárt, de szükség van ra, és megéri, mert a nagyra nőtt szövetkezetek további fejlődésének ez is a záloga. F

elvetődhet a kérdés, hogy nem sérti-e a szövetkezeti demokráciát, a kollektív vezetést a szakemberek segítségén alapuló irányítás. Erre egyértelműen azt lehet válaszolni, hogy nem. A vezetés szakszerűségét, megalapozottságát viszont növeli. A szakemberek dolga a különféle alternatívák kidolgozása, a döntés minden esetben a választott vezetőségé vagy a közgyűlésé, így mindenkor lehetséges a szövetkezet sajátosságait, speciális körülményeit is figyelembe venni. Csonka István, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa lfcasufí fővonal cerüsílése Tegnap átadták a szent- sebességgel közlekedhettek gotthárd—szombathely—gráci a vonatok. A MÁV szomvasútvonal felújított szaka- bathelyi igazgatóságának szút Máriaújfalu és Szent- pályaépítöi viszonylag rövid gotthárd között. A fővonal idő alatt teljesen felújítotszáz esztendővel ezelőtt ták a szakaszt, s az új páépült, s azóta annyira el- iyan már száz kilométeres használódott, hogy néhol sebességgel is közlekedhetmúr csak 20-30 kilométeres nek a szerelvények. A főváros térségében is ruygy munkát végeznek a MÁV pályaépítő brigádjai, valamint a Hídépítő Vállalat szakemberei — a honvédség közreműködésével. A Nyugati pályaudvar, illetve Rákosrendező és Rákos város között áthelyezik a Budapest és Cegléd között haladó két vasúti fővonalat. KGST-megbeszéEés Kedden 14 tagú magyar Az ülésen a komplex indelegáció utazott Moszkvá- tegrációs programhoz kapSrtfán^T iTle'sé "UAkdere: -lódóan a külkereskedelmi gációt dr. Csikós-Nagy Bé- árrendszerek tökéletesítéséiá államtitkár, az Országos . kérdései, vitatiák mec Anyag- és Árhivatal elnöke nek kérdéséit vitatjak meg. vezeti. (MTI) Hűtőházban nevelik a laskát Csongrádban a Derekegyházi Állami Gazdaság ötletesen hasznosította a nyári holtidényben az egyébkén 1 üresen álló korszerű hűlöhá zat. Kísérletképpen laska gomba nevelésre rendezkedtek be. Apróra őrölt, maji gőzzel sterilizált kukoricacsutkából készítettek táptalajt, amelyet gyümölcsös ládákban helyeztek el. Ezeken telepítették meg a gyorsan fejlődő, csokrosan növekedő gombafajtát. Az első próbál kozás sikerrel járt, a gom bacsokrok között nem ritk a három-négy kilós, m. szabadban, természetes kö rülmények között a legkedvezőbb időjárás esetén sem érik el a laskák ennek a súlynak a felét. 1