Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

VASARNAP, 1OTS. SZEPTEMBER 24. II manézsen innen és túl Felhangzanak a fanfárok, Gondozója kivezeti Maxit, tékesebb, Tóbiás Sándor fő­kialszanak a nézőtéri fények, de egy percig sem üres a sátormester —, itt katonás elcsendesül a közönség. Va- porond. Piccard Ferenc ké- rendnek kell lenni. Ügy rázslat kezdődik a manézs- szül napi „betevő falat" kell mindennek egymásba ban. Gumiasztalon gumiem- gyakorlására. A 6 Tokay kapcsolódni, mint az olajo­berek, izmos lábú lányok csoport tagja, kétszáz éves zott fogaskerekeknek, hatalmas golyókon kán- artistadinasztia leszárma­kánt táncolnak, vágtató lo- zottja. Gyerekkora óta a vak patái verik a porond cirkusz neki a világ. 1941­fűrészporát, bohócok esnek tői artista. Egyedülálló iká­csikos ruhákban, félelmetes riaszámukkal bejárták a vi­oroszlánok birkóznak ido- lágot, Távol-Kelettől Ame­márukkal, öt méter magas rikálg. Ezek a délutáni gya­A POROND SZTÁRJAI Húsz ló­val dol­gozik je­lenleg Jászai-dfjas már Donnert János artista, de tíz lipicai fémrudat egyensúlyoz fején koriások sohasem maradhat- Pesten várja a turné végét, a férfi, tetején forog-forog a nak el. nő... Egy foglalkozás jelene és jövője: Hároméves nyugat-német­„VANDORCIR­KUSZOS SZE­RETNEK LEN­NI ..." — Vándorcirkuszos szeret- országi szereplés után pró­nék lenni, mondja a sláger, bál próféta lenni saját ha­A varos pedig nem adják ingyen a zájában. peremén sikert, a tapsokat. Mert nem . , . , ,, * A bátorság, az ero, a len­a szélső a pénzért tesszük, amit te- ... , az eleneancia ner­utca és szünk. hanem a legszebb aulet es az elengancia Per egy ku- muzsikáért, a közönség tap­korica- sóért. „MOZDUL A CIRKUSZ" — Száz­tíz tábla között ütötte fel táborát az Apolló '72 cirkusz. Üres az óriás sátor néző­tere. Kora délután van. A porondon Muxit, Donnert lakókocsival járjuk az or­lovát szagot. Itt él együtt egy cet a 2 Kristóf száma. S jelképe lehetne a cirkusz szeretetének, erejének és az emberi kitartásnak. A férj hajdan világhírű ugrócso­dern ké- P°rt fogóembere volt. Bal­nyeLmes eset érte' ki kelIett válni a csoportból. Az akarat és ki­tartás győzedelmeskedett — János legkedvesebb futtatják. Ketten ülünk a nagy közösségként a cirkusz feleségével új számot kreál­hatalmas nézőtéren Aszalós artistagárdája és műszaki tak> s az UJ produkcióval Károllyal, az Artista Akadé- személyzete áprilistól októ- ma már a világ legkereset­mia tanárával, aki végzős ber végéig — mondja Dunai tanítványait kiséri végig a Imre gazdasági igazgató. — kéthónapos turnén. Vége az utolsó szegedi — A magyar artistamű- előadásnak ls. Éjjel 11 óra. vészek a világ minden táján Ahogy elszállingózik a kö­keresettek. Az utánpótlásról zönség, megindul egy más- hallják. Komlós Sándorról a húsz éve létesült Állami fajta belső mozgás. Nem te- és nyolc oroszlánjáról sok Artistaképző Iskola gondos- lik bele három óra, s a sá­kodik. Jelenleg 86-an tanul- tor helyén ismét pusztaság, nak az iskolában, zömmel a cirkusz minden egyes al­régi artistadinasztiák gyer- kotó része a 16 vontatójár­mekel. Tízéves gyerekeknek műn és a gépkocsikon van, hirdetik a felvételi vizsgát, hogy másnap délután 3 óra­tebb artistái közé tartoznak. Az oroszlánketrecek felől ostorpattogás hallatszik, „Osztályfőnöki órát tart a Sanyi" — mosolyognak, akik féle legenda kelt már szárnyra. Felhangzanak a fanfárok, kialszanak a nézőtéri fé­nyek, elcsendesül a közön­Hároméves általános képzés kor már egy más varosban ^g Varázslat kezdődik a után — amikor többek kö- úHJ°n l«mét. manézsban zött tornát, akrobatikát, ze- — Ha mozdul a cirkusz nét, táncot, egyensúlyozást, — mondja az egyik legille- Tandi Lajos zsonglőrt és politechnikát ^MM^^MM^^^^^^BMM^^HMMHBBBBBI^^^HHMÍ Háztartási alkalmazottnak za. Segítséget a háztartási kozó. Érdekes módon az al­kalmazottak között a legke­vesebb nálunk is a 30 év körüliek száma, legtöbb az idős vagy egészen fiatal. munkához nehéz kapni. Ma is rang? A társasomnak is megtérül! A háztartási alkalmazot­taknak 1945 előtt csak a Ta­alaft volt ma a hívta- akkor is, amikor a szó valódi értelmében cselé­dek voltak. „A gazda feljelentésére a szolga mindjárt fogattassák A századforduló Magyar­éi és 24 páltza botütésekkel országában státusszimbólum megbüntetvén annyiszor volt alkalmazottal tartani, a mennyiszer, adják vissza jólét fokmérője volt, hány gazdájának, ha pedig azt cseléd sürgölődik a házban szolgálni nem akarná, küld- „Prolinak" számított a tiszt­jék tömlöcbe" — szól az első, viselő is, ha a felesége maga városi cselédekről szóló ren- mosogatott, az értelmiségi, a delet, az 1804-ben Pest me- közlisztviselők, a katonatisz- nácsköztársaság gyében kiadott. 20 paragra- tek rangjához tartozott az szakszervezetük, fusból álló drákói szabály- alkalmazott, s „leégett" em- HVDSZ-hez tartoznak. Ér­zat. Szigorúsága arra utal, ber volt az az ügyvéd, ahol dekvédelmük van tehát Ki­hogy gyakori lehetett a cse- a kliensnek nem a lány nyi- hal-e ez a foglalkozás? A Iédszökés. De az 1857-es cse- tott ajtót. Legtöbb cseléd a távolabbi jövőben, néhány lédszabályzat is az amerikai fővárosban 1910-ben volt: 70 formája bizonyára, dé egye­Dél néger rabszolgáihoz ha- ezer 114, s bár a lakosság ]őre sokan vállalnak még sonló alacsonyrendű embe- száma 1920 körül Budapes- heti pár órás „bejárást?, fő­rekként kezeli őket: „A cse- ten sokkal több volt, ezt a leg az alacsony nyugdijű léd gazdájának parancsait, rekordot még a nagy gazda- asszonyok, intéseit és feddéseit tiszte- sági válság, — 1930 — évei- ,,, , lettel és szerénységgel fo- ben sem érték el. pedig ak- . Inkabb szóljunk arról, gadni köteles." kor — a Katolikus Háziasz- h??y mpg sokáig szükség lesz szonyok Szövetsége adatai raJak-, Mert xhogy szerint - új rétegek kon- f™1**1 munkakorülménye­kurráltak a falusi lányokkal: Upt teremtünk . számukra s cselédként dolgozott egy, a ezt,akár akarJa a munkaadó B. Judit 16 éves, itt és közgazdasági egyetemet akar "em, a nagy kereslet ma, 1972-ben háztartási al- summa cum laude" végzett mel'ett meg kell teremtenie, kalmazott. lány, de bárónő és kiörege- ,nagvpn foltos-. megbecsu­„Faluról jöttem. Nem kap- dett lokáltáncosnő is. n7 jóf^es mef­tam olcsó albérletet, meg a Az 1930-as válságévek {^Jj ' forinTós ^ra­gyárat se tudtam megszokni, alatt amúgy is megnőtt az bérf js> hogy jussob ideje Visszavonulni nem akartam, öngyilkosságok száma, s még pihenésre. szőrakorasra, s A családnál, ahol dolgozom, L°an ^gVövet iv^tt "em "toksorban: legyen van egy kis szobám. Két is- ^kX^Séta? ffmYnetlésre8'pontos fTa kolas gyerek van, a teljes „L, , . k ' meknevelesre. Fontos ez a háztartást én vezetem. Hat- f£2éd ^ társadalomnak isi Mert ha kor kelek és este 9 óra is Láf tkkori SlKXn a* «lam eY-egTdip­zek. Kivéve, ha tévét akarok lomás ;.kiUníttatására". nem Szégyelni való munka? ./ oc. ETET AIUWTI UCIUAII.RAIWMII van. mire vacsora után vég- , sok cseléd-öngyilkosságról k, tan (Itatására" zek. Kiveve, ha te vet akarok <rtak Pov o^mom,; towi lomas „kitanittatásara . nézni, akkor reggelre marad g*. -$£JS*£ g£ közömbös gazdaságilag az a mosogatás. Délután pedig l";;" " Tin^iik^ssáeot a'Íb sem'. h.ogv a felsőfokú kép­3 óra kimenőm van. Magam ^ el ta^ilkOKágot A 16 zettségű asszonyok energiá­osztom be a munkát, elége- ^hY^nlY e^töriák DStif a "SSta szv^ifdoTgS munkahelyérói" - oivashat kb? fi szorgalmain. Nem haj- f •S^SSTÍE da, U,djanaJ< heiytannk Ez gyünk szívesen is dolgozom "TYYY'A ~ °lvashat,: nul. kevesebb családi gond­és szo rga1 masan. Nem haj- ^^feml^et dal tudíanak -EZ colnak és nemi, élek vissza iS^ciS , ™ szeretelükkel. Hétszáz forin- ínélmnevaVnrszáiT loVfán- fontos lenne> a szövőnőnek tot, teljes kosztot és lakást (D«magyarorS^193r áp meg a bojti e!adónőnek éa kapok, alkalmanként aján- ™ „^m, pJdt^yk®d~, orvosnőnek egyaránt. Csak­dékot is. Ha albérletet fizet- f \iSSSJnelp olcsó mulatság! nék. nem maradna ennyi YlTKat1!"^-^!^: ^^ gozom. Most 16 éves. De ha jó is ez pillanatnyilag, egész éle srrü rss x sws"^ "ssss,: van a tanyakon. Tóth András, a szoleálUtó Ma nem nagyúri pucc. ha- részleg ellenőre elmondta — •• . o nem szükséeszerúség. hogy a súlyos munkaerő-hiánnyal teben ezt akarja csinálni doleozó íissz0nvok segítséget küszködik: öt év alatt 39-ról Nem most kellene szakmát kapjanak. Es mert a ház- 8-ra csökkent a takarítónők tanulni. Jövőjét biztosítani? tartásj gépeknek azok a faj- száma. Pedig surológép. pad­Nem gondolkozott ezen? tái amelyek idő megtakarí- lókefélő gép is van, mégsem A faluról került cseléd- tást is biztosítanak. Igen vállalják el ezt a munkát.. lánvok sorsát megrázóan ír- drágák, és a szolgáltatások A rendszeres heti takarí­ta ie Kosztolányi Dezső Édes díja is viszonylag magas, tást 13 forint 50 filléres óra­Anna című regényében, szükség van a „külső erőre", bérért, a festés utáni taka­mégis: akkor sem jutott el A gépesített nyugati ház- rftást négyzetméterenként mindenki a véres lázadásig, tartásokban egyre kevesebb (anyagot is adva például a ma meg okuk se igen van az alkalmazott A gépek ott nadlóáooláshoz) 9 forint 60 erre a lányoknak Mert ha is drágák. de egyszerűen fillérért végzik. De csak a nem tetszik egy hely, men- nincs szabad munkaerő. A megrendelések 50 százalékát nek odébb, s ez a lehetőség jövő nálunk is ez. de egye- tudják ellátni! a bánásmódot is meghatároz- lőre még csak akad vállal- Szőke Mária tanulnak — szakosodnak a hallgatók. A kötelező érett­ségi vizsga után következik a művészképző időszak, ahol tudásukat esztétikai, cir­kusztörténeti és világirodal­mi ismeretekkel egészítik ki, majd szakdolgozatot írnak, és megkapják diplomájukat. Ezen a turnén két cso­portját kíséri Aszalós tanár űr. A nyolc Rolllng Start, és a fiatal gumiasztal akroba­tákat, a hat Astorellit. — Minden végzős cso­portnak részt kell vennie egy turnén, gyakorlófellépé­sen, a diploma előtt. Mert örök igazság, hogy minden szám a porondon érik meg. Ketten a nyolc Rolling Star közül: Váci Magdolna és Mészáros Emese. — Újsághirdetésre men­tem, inkább szöktem Bala­tonföldvárról az artista Is­kola felvételijére. A bemu­tatkozáson mindjárt megsé­rültem, a kórházban közöl­ték velem, hogy felvettek. Szüleim akkor betegei vol­tak elhatározásomnak, ma már büszkék rám — mesél­te Váci Magdolna Mészáros Emese sem maradt adós tör­ténetével. — Engem a csillogó szép ruhák és a közönség tapsa vonzott a cirkuszhoz, aztán rájöttem, hogy mennyi mun­ka, gyakorlás szükséges a sikerhez, ^ RERCZELI A. KÁROLY 76. Júlia, akit Jucinak hívtak odahaza, s a ba­ráti körben is, nem volt különös szépség, de megnyugtató, szabályos arca bizonyos harmó­niát árasztott, s ennek a harmóniának megvolt a belső fedezete is. Júlia derűs, boldognak ne­vezhető teremtés volt, férjével jól élt, rigolyá­it elviselte, vagy igyekezett észre se venni őket, mert tudta, hogy az ilyen észrevételek, figyelmeztetések idővel elmérgesednek, s meg­lepő indulatokat robbantanak ki. Okos asszony volt, ahogy mondani szokták, s még azt sem tette soha szóvá, hogy Richter, a vén kujon. szívesen megnézi a fiatal lányokat, különösen az egészségtől duzzadó parasztlányokat, s máig is homály fedi, hogy az évekkel ezelőtt náluk szolgálé cselédlánnyal, aki Alsótanyáról szegő­dött hozzájuk, volt-e közelebbi kapcsolata, Annyi tény, hogy gyakran vizsgálgatta a sze­mét, mert fölfedezte, hogy rövidlátó, még a pad­lásszobába is fölrendelte, de hogy aztán meg­feledkezett-e férji hűségéről vagy sem, ez so­hasem derült ki, már csak azért semt mert Ju­ci asszony ezt sohasem firtatta, a kis paraszt­szépség pedig jobbnak látta, ha odébbáll. Júlia valóban nem vette szívére a dolgot, a föltéte­lezett félrelépést is megbocsátotta, ahogy in­kább mosolygott, mint bosszankodott Richter mackós természetén, ami abban nyilvánult meg, hogy étkezésénél — merő szórakozottságból — lecsöppentette a ruháját vagy vörös bort locs­csantott világosszürke mellényére, sáros cipő­vel lepett bc a szobába, holott az előszobában több lábtörlő is volt. Júlia ilyenkor csak le­gyintett, s ha a férfi bocsánatkérően menteget­te magát, meg ő nyugtatta meg: — Szóra sem érdemes! Minthogy jómódúak voltak, Júlia szívesen és elegánsan öltözködött, hiszen végtére is ő volt az üzletben egész nap, s ide lassan-lassan a fél város jobb közönsége bejáratos volt, ő te­hát igyekezett igazodni a divathoz. Most is fi­nom lila szövetből készült, földig érő ruha volt rajta, melyet ízlésesen elrendezett ráncok, re­dők s háromszoros fodor is díszített, a sonka­ujjak alul csipkeszegélybén végződtek, ahogy finom csipkéből készült a nyaknál szorosan zárt fehér mellbetét is. Ujjain drága gyűrűk csillogtak, s nyakában egy hosszú, vékony aranyláncon lorgnon csüngött. Dáma volt ez a Júlia, Richter nem sajnálta tőle a pénzt, s ha külföldön járt, mindig hozott feleségének, no meg a kedvenc Etelkának finom kelmét ruhá­ra, s apró encsembencsemeket, melltűt, fülbe­valót, s néha egy-egy értékes porcelánkészletet is, számítva rá, hogy Etelka egyszer férjhez megy, s neki is szüksége lesz a szép holmira. — No, üljetek le nálunk — harsogta Richter erősen német hangsúllyal, aztán meglepően nagy szókinccsel folytatta —. te ls Nándi — nyomta le egy székbe minden ceremónia nél­kül Bakayt, aki éppen csak kezelhetett Gábor­ral, mert a házigazda mozgalmassága és érces hangja elnyomott minden egyéni érvényesülést. — Halljuk, halljuk a fiskális urat, 6 mit ta­pasztalt Pesten, az ifjúság körében? Nagy a felháborodás, mi, hogy a király megint Tisza Kálmánt ültette a miniszterelnöki székbe ... No, nem lesz ő sokáig miniszterelnök ... Nicht war, Herr Deputat? — fordult Bakay felé. — Túljár az valamennyiünk eszén, Vili — csóválta a fejét Bakay. — Tudod, mi ő? Egy porosz junker, s egy magyar táblabíró ösz­szekeverve . .. De elválaszthatatlanul. — Mit? Hogy egy junker? — nevetett föl Richter, aki maga is porosz ivadék lévén, jól ismerte a fajtáját, s kész is volt rögtön a vá­lasszal. — No akkor, arme Leute, sohasem sza­badultok meg tőle. Soha, soha! Mert egy jun­ker makacs, önző és dölyfös, és több a gya­korlati érzéke, mint az esze. S a politikához ez kell! Ez! Ez! Gyakorlati érzék. Jól mondtam? — Jól, de azért az ész sem árthat —r neve­tett Bakay. — Ah, smarni! Ti, magyarok mind ügyvédek akartok lenni, ugye, Gábor? S koldusok ma­radtok. Akinek nincs jogi diplomája, az nem is ember itt. De Angliában még a lordok is ke­reskednek, s övéké az egész világ. Na, was sagst dazu? Itt senki nem ért semmihez, csak a paragrafusokhoz, a szegény nép meg a pri­mitív földműveléshez. De hát ebből csak ten­gődni lehet, vagy — berúgni —, s élesen, lár­másan kacagott. — Az ifjúság éppen ezen a hamis szemléle­ten szeretne változtatni — szólalt meg végre Gábor. — Pesten, de itt is, ha összejönnek a diákok, sok szó esik erről az örökös dínom­dánomról, s a munka megvetéséről. Mert — igaza van Vili bátyám — itt még mindig na­gyobb dicsőség, ha valaki reggelig mulat, elveri a fél vagyonát, s az utcán cigányszóval tánto­rog haza. hogy otthon kialudja a mámorát, de ha valaki a két keze munkájával keresi meg a kenyerét, alacsony rendű lénynek tekintik. — Ezt én is tanúsíthatom — bólintott rá megértően Bakay. — A saját személyem rá a példa. — Alsó, ezen segíteni kell. gyerekek — jár­kált le-föl az optikus sznkása szerint. — Ez így nem mehet. Láttam, most Párizsban, hogy milyen remekül dolgoznak szerte Európában. Mi minden készül, s nálunk a legnagyobb di­csőség a hagyma és a paprika. No persze, ez is keli, én nagyon szeretem mind a kettőt, de cz nem elég! Das ist doch klur! (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom