Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

62. évfolyam 223. szám 1972. szeptember 21., csütörtök Ára: 80 fillér A szegedi l-es számú téglagyár alagútkemencéjéből folyamatosan tett tégla „ömlik" az ége­így, ősz elején, visszatérő teljesítették tervüket, az el- tőanyagot, amikor zavarta­téma a téglagyárak termeié- ső háromnegyed évben a lanul, sőt válogatott minő­se. Akár számvetést is le- nyensgyártást 101,6, az ége- ségben lehet kapni, hetne készíteni, hiszen a tett tégla gyártását pedig A téglaipar igazgatója, téglagyártás hagyományosan 104 százalékra teljesítették. Csádon György elmondta, szezonális volt. Amíg be Lehet, hogy á téglagyá- hogy a szeptemberi esős he­nem köszöntött az esős, hi- raknak nem nagy öröm, de tek nem kedveztek a tégla­deg időjárás, addig bányász- az építeni szándékozó vá- gyáraknak, mivel sok nyers ták az agyagot, és készítet- sárlóknak minden bizonnyal tégla elázott, de a tető alatt ték a nyers téglát, s a nap az, hogy lehet bőségesen tég. levő nyers tégla sem szá­melege szárította, szikkasz- lót kapni, megszűnt a régeb- radt megfelelő időre. A ha­totta, alkalmassá téve az bi krónikus téglahiány. Sőt, gyományos technikával és égetésre. Az utóbbi években a gyárak vezetői arról pa- technológiával dolgozó tég­azonban sokat változott a naszkodnak, hogy százezres la gyárakban a fagy beálltáig helyzet a téglagyárakban is: nagyságrendben ott hever a bányásznak és készítenek egyre több helyütt alkalmaz- jó minőségű tégla az udva- nyersárut, s addig égetnek, nak fedett szárítóhelyisége- raikon, várja a vevőket Er- amíg a készlet tart A mo­ket anyagraktárakat s így a re csak azt mondhatjuk, dem üzemekben nincs téli téli időszakban is tudnak hogy ez a természetes álla- szünet, legfeljebb csak ad­téglát készíteni. pot, s nem az, amikor az dig állnak le a termeléssel, A Csongrád—Bács megyei építkezni akaró emberek áll- amíg a gépparkot kijavítják. Téglaipari Vállalat az év nak sorba tégláért, bár hasz. A környék legmodernebb eddig eltelt időszakában kö- n°s volna, ha megegyezne a téglagyára nemrégiben ké­rülbelül 90 millió darab gyártott mennyiség az igé- szült el Szentesen. A két nyers téglát gyártott, s eb- nyekkel. Persze, az is lehet, alagútkemencével rendelke­ből közel 70 millió darabot hogy most, ősz idején, nem- ző üzemben földgázzal íűte­égettek ki. Az esztendő vé- igen kezdenek új építkezé- nek. Az eddig eltelt időben géig a termelés mennyisége f ^ s, ^ kvasszal na- a technikai hibákat javítgat­, , .. ,.„ *, " gyobb lesz a tolongás. Ér- ták. és csak a napokban meghaladja a 100 milho da- demes lenne ezt elkerülni, kezdődhetett meg a folva­rabot. Hónapról hónapra túl- és most beszerezni az épí- matos és rendes termelés. Algyő Szegedhez készülődik Falugyűlések az olaj hazájában Épülő r _ szigetelés 1 jatekcsornok Befejezéséhez közelednek az épülő újsze­gedi játékcsarnokon a tetőfedő munkála­tok. Az acélbordák fölé feszülő több rétegű szigetelés legtetejére műanyag lemezeket :, és az Időjárás viszontagságai­ellenálló anyaggal festik be. Ahány ház, annyi szokás, szeretnek a közügyekkel fog- már városi lehetőségek szük­Algyőn nem kézemeléssel, lalkozni. Nem csoda tehát, feégesek. bólintással hatalmazták fel a hogy a gondolatok összekap- Lele illés tanácstag sokak falugyűlések végén az embe- csolódnak: aki szereti Al- véleményét tolmácsolva he­rek a tanácsot arra, hogy a gyöt, aki a község érdekeit iyesli, hogy megmarad a Szegeddel való egyesülésről védi, az nem ágálhat haszna, nagyközség neve az egyesü­tárgyaljon, hanem egy-egy a Szegeddel való egyesülés iés utan is> mert úgymond, dörgő igennel. Mintha vala- ellen. Algyő öregebb Szegedtől, mi láthatatlan karmester ve- Algyőn — Boldizsár Fe- ami'kor alapították, ott még zényelt volna. Ha volt ilyen, renc számolása szerint — csak a Boszorkányszigeten hát a megértés volt az. majd hatszázan vettek részt voit néhány halászkunyhó. Az egyiken — meséli pél- a falugyűlésen. A Tisza Tréfás és komoly szavak ke­dául Boldizsár Ferenc, ki vendegloben voltak vagy 160- veredtek az algyői falugyű­nem egy gyűlésen elnökölt 3°. a 7°-es italboltban 220- léseken is: saját történel­már, tiszteletbenálló, s jó- an, a Rakoczitelepen 80-an, mtikkel is szeretnek évődni beszédű szószólója lévén az a művelődési otthonban is w emberek. Olyan ellenvé­algyői közösségnek —, Cser- több, mint szazán. Nemcsak ieményt azonban még nem gőtelepen feláll egy javako- az üyen jelentós gyuleseken haUott _ emlékszik vissza rabeli férfi, s így vélekedik: jellemzi azonban ez az al- Pataki jenő, ki párttitkára nem kell ezen vitázni. Ne- gyoieket, hanem akkor is, ha is volt ^áig a községnek kem két családom Szegeden társadalmi osszefogasra van ami akadályozó lenne. lakik, bent a városban ha ^kseg^ S/ értékTS Aki esetleg az esélyeket la­ok szegediek, néhány kilo- M0«erforint é^ku torsa to ^^ me& ^^ meterre toluk én miért ne aaimi munic.it vegezteK, s maeát cáfolta lehetnék szegedi Meefievel- úgy vélik ezzel a szemlélet- mar sa^at mafat caloud' tem — tér ^t a sumrrS- tel megbecsülést fognak Sze- Az egészségház - mely­ra - hoev a falu^űtofek^ gedben is kivívni. Érdeklő- nek felépültét türelmetlenül főleg azok^ jöttok^el, S "éssel hallották tehát a vá- várja a község - szinte J * rosi tanács képviselőjétől, alapköve lesz az uj Algyo­hogy Szegeden a kisebb gon- nek. Az előrelátás határozta dok enyhítésére százezres meg helyét a majdani köz­összegek állnak rendelkezés- ségcentrumban, vagy mar re, amelyeket társadalmi elővárosi központban. Mert munkával lehet milliósra Algyő — ahogy az utolsó, a egészíteni 19-1 falugyűlés tanácselnöki A város nemcsak saját forszává felvilágosította a határain belül biztosított ed- kétkedőket - csak Szeged dig is munkát az algyőiek- iranyaba épülhet. Csak Sze­nek, de magában a község- Sednek fejlodhet - a szónak ben is: a konzervgyár kihe- mindkét értelmeben. Fold­lyezett telepén például ötven rajzilag a Tisza es az olaj­asszony dolgozik. S nem ke- Par- történelmileg a szocia­vésbé beszédes szám, hogy hsta .feilöd" határozza meg az elmúlt tanév végén 79 * celu sorsat' nyolcadikosból 71 Szegeden A hét elején az utolsó al­folytatta tanulmányait. győi összejöveteUel zárult Eke József, a művelődési azoknak a falugyűléseknek otthon vezetője helyi példá- sora, amelyekre öt község és kon bizonyította, hogy miért Szeged városa irányította fi­kell — a Bene János szava- gyeimét egy hétig. A falu­járásával csirip-csup közsé- gyűléseken az egyesítést geknek — várossá lenniük. Igenlő községek lakói —• Arra hivatkozott, hogy az ahogy arról lapunkban rész­öt községi téesz sorsa is ha- letesen beszámoltunk — a sonlatos volt, a fejlődés meg- tanácsok kezébe adták a kívánta, hogy beleolvadjanak döntés jogút. Hamarosan a nagyobbakba," szegediekbe, megtartják Algyőn, Kiskun­tápéiakba. Nemcsak az olaj- dorozsmán. Tápén, Szőregen mező, hanem ezek a földek és Gyálaréten a tanáesülése­is összekötik ezt a három ket, amelyek a helységek helységet. A községben még szándékáról kimondják a az utóbbi évek dinamikus végső szót Ezekr61 ^ fejlodesenek sodrában sem . , ... fejlődhettek olyan intézmé- magyarorszagban ismét be­nyek, amelyeknek szerepe a számolunk. Somogyi Károlyr.é felvételei tudatformálás lenne: ehhez ML A földszinten egyelőre a majdani oszlopok vasrácsai rajzolják ki a nagy játékcsarnok és az öltözők, kiszolgáló helyiségek kör­vonalait. Bőven van munkájuk a vasbeton­szerelőknek, és lassan az építőipar szinte valamennyi mestersége megtalálható lesz ezen az építkezésen. fik ROLETÁRfAl PROLETÁR! A». EGYES ÖLJETEK! Országos közoktatás­politikai aktíva Szerdán egésznapos köz­oktatáspolitikai aktívát tar­tottak a Parlament kong­resszusi termében. A ta­nácskozáson megvitatták az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1972. június 15-i — az állami oktatásról szóló — határozatával kapcsaltos feladatokat. Az aktíva elnö­ke Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve­zetője volt. Részt vettek a tanácskozás munkájában kommunista és pártonkívüli pedagógusok, a közoktatás párt- és állami vezetői, mű­velődéspolitikai vezetők, va­lamint a társadalmi szervek képviselői. A munkaértekezlet referá­tumát Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartotta. Az aktíván felszólalt ílfcu Pál művelődésügyi miniszter és Lázár György munkaügyi miniszter is. H modern téglagyárakban télen sem áll meg a munka Nagyszerűen helytálltak Hazatért Icafonák köszöntése Százmilliós termelés — Eladatlan készletek Üzemben az új szentesi téglagyár Szerdán ünnepélyesen kö­szöntötték az egyik dunántú­li laktanyában a „Pajzs— 72" hadgyakorlatról hazatért magyar törzseket. Mint már ismeretes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsnoksága egyeztetett terveinek megfelelően, a tag­államok hadseregeinek kije­lölt törzsei és csapatai ez év szeptemberében nagyszabású közös hadgyakorlatot tartot­tak a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság területén. Az ünnepség elnökségében ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Komá­rom megyei pártbizottság el­ső titkára, Kroszner László, a megyei tanács elnöke, a me­gye más párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. Részt vettek az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport kép­viselői is. A Himnusz hangjai után felolvasták Czinege Lajos honvédelmi miniszter napi­parancsát, amelyben elisme­rését és köszönetét fejezte ki a hadgyakorlaton részt vett törzseknek, a gyakorlatot vég­rehajtó honvédeknek, tiszte­seknek, tiszthelyettesek­nek, tábornokoknak, szor­galmas munkájukért és pél­dás magatartásukért. Meg­győződésem — hangzik a na­piparancs —, hogy nagysze­rű helytállásuk, a gyakorlat sikere további lendületet ad munkájukhoz. A felsorakozott törzseket Kézi József vezérőrnagy kö­szöntötte. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival, majd a törzsek és az alegy­ségek díszmenetével ért vé­get. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom