Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

4 SZERDA, 1972. SZEPTEMBER 29. Szegedi emlékek Alexandra fényes élete Iskola ólat' közelben Félnapos - egésznapos Majláth Mária, a budapesti Nemzeti Színház tagja a (elszabadulás után Debrecenben játszott. 1945 augusztusában ment vissza Budapestre, a romos fővárosba. Itt augusztus végén magához hívatta Major Tamás, s ő éppen hozzá, a Nemzeti Színházba tartott a Lenin körúton, amikor egyszercsak szemben rohant vele Lehotay Árpád, aki tanára volt az akadémián. „Hol volt maga, már mindenütt kerestem! — ragadta meg a művésznő karját. — Hová megy?" Mondta, hogy megy a Nemzetibe. Lehotay kijelentette: „Maga most szer jöjjön be a színházba. A társulat fizetőeszköze a művészet volt — az élelemért ingyen előadást tartottak a tanyaiaknak a falvakban. — Varga Mátyás nemcsak díszleteket tervezett, hanem például napközi otthont is a negyven-ötven színészgyereknek. Én este Alexandra voltam a színpadon, nappal pedig „tarhéltam", hogy a napközit létre tudjuk hozni. Fizetésünk sokszor egy doboz cigaretta volt. A közönség szeretete, ragaszkodása azonban mindent pótolt. A szegedi Operabarátok Köre, melynek több száz tagja voít, még a próbákon is megtöltötte a színházat. Ilyen fényes éleugyan nem megy, hanem jön velem" — s az akkor még zenekara ott volt Szegeden, létező Japán Kávéházba ci- Simándy. Hídi Franciska, tünk volt! — mondja megpelte Majláth Máriát. Ahol Pócza Ella, Érdi Pál, Nádas győződéssel a művésznő, is ott ült Vaszy Viktor. Le- Tibor, Lakatos Gabriella, Majláth Mária a színházi hotay odavitte hozzá a „szev- Fülöp Viktor kezdtek itt Sze- élet mellett bekapcsolódottá szegedi politikai életbe is. Millió színházi elfoglaltsága zeményét", és így szólt: „No, geden. Lakatos Gabi és Fü meghoztam!" löp Viktor akkor tizenöt-ti— Így tudtam meg — me- zenhat évesek voltak. Kama- mellett aktívan dolgozott a séti a Népköztársaság útja rás Gyula, Zentay Anna, De- Parasztpártban, a Magyar— egyik presszójában Majláth ák Sándor, Benkő Miklós, Szovjet Társaságban, s a Maria —, hogy szervezik az HavadI Nagy Ilonka, Szondy Magyar Nők Demokratikus első államosított magyar Piri mind ebben a társulat- Szövetségének színházi elszinházat, a Szegedi Nemze- ban kezdték el az új életet, nöke. tl Színházat. Szóhoz se Próbáltuk a Hattyút, de mi- A Szegeden töltött három hagytak jutni, s máris a Sze- re a szezont meg tudtuk vol- év gyorsan eltelt. Lázban és gedi Nemzeti Színház tagja na nyitni, hideg lett, fűteni boldogságban. 1948 márciuvoltam. kellett volna. De nem volt sában a Szegedi Nemzeti Amilyen szép és izgalmas fűtőanyag. Végül aztán de- Színházban vendégszerepelt élmény ez a nap a színész- cemberben Dickens Házi a Budapesti Nemzeti Színnő életében, olyan keserve- Tündér című darabjával ház a Vízkereszt-tel. Majsen indult meg Szegeden a nyitottuk meg az évadot láth Mária életében fontos színházi élet. Hiszen arra Zsúfolva volt a nézőtér, pok- fordulat következett be. Újabban egyre többször napi órákra, másrészt szer- az újszegedl Rózsa Ferenc hallani olyan kísérletekről, vezetten lehetőséget nyújt a sugárúti — és a Zrínyi Ilona amelvek szemben a mai „fél- tanulók szabad idejének Altalános Iskolában folynak napos iskolával" az „egész- hasznos eltöltésére (zenei te- hasonló kísérletek. Nem ternapos iskola" modelljét szán- vékenység, sport stb.). Az jednek ki azonban az egesz dékoznak kialakítani. Koczka egésznapos iskola a szerve- iskolára, csupán néhány oszJános egyik cikkében iger. zett munka és céltudatos tályra, illetve évfolyamra, találóan így ír erről a kér- nevelőtevékenység mellett a Budapesten pedig az egyik désről- „Az egész napon át szülők válláról is nagy gon- gimnáziumban is találkozhafoglalkoztató iskola ma több dot levesz azzal, hogy a tunk már az iskolaotthonos mint konvencionális értelem- másnapi tanórákra való fel- megoldás kísérleti munkáiben vett oktatási intézmény, készítést ls magára vállalja, val. Tevékenységük részletes amely a tanítás székhelye, Az egésznapos iskoláknak Ismertetésére a későbbiek és emellett nevelési felada- szerte a világon — kísérleti során még módunkban lesz tait is igyekszik teljesíteni, jelleggel — igen sok típusa visszatérni A hagyományos „félnapos is- működik, A Szovjetunióban kólának" máig sem sikerült már 1960 óta folynak kíséra tanításközpontúság szép- letek. ' séghlbáit eltűntetnie. A fél- tikus napos iskola intéménye azért 136 egésznapos iskola funk még nem volt gyakorlat, rócokba takarózva ültek hogy néz ki egy vidéki él- emberek. — Ekkor ismertem meg a férjemet, Balázs Samut — lami, s ráadásul „nemzeti" Ebben az időben a színész mosolyog a művésznő —, és színház. Rengeteg pénzügyi a színhazban lakott, ott fő- ekkor szerződtetett a Budáéi szervezési nehézséggel zött, evett és politizált. En- pesti Nemzeti Színházhoz, kellett megbirkózni. nivaló kevés volt. Majláth Sok kedves kolléga, élmény, — Mi mindenesetre szép- Mária és Váradi László kar- és emlék kötött Szegedhez, temberben elkezdtünk pró- mester jártak ki a tanyák- és húzott vissza, ám emellett bálnl, mind az opera-, mind ra közönséget szervezni, úgy éreztem, hogy hároma prózai társulat. A háború előtti budapesti Opera fél ugyanakkor gondoskodtak éves szüntelen munkám után arról is, hogy némi élelmiPetőfi Ismeretlen őfi-dokumentumok Érdekes, eddig ismeretlen sen hitet is képes vagyok Petőfi-dokumentumok publi- letenni. kálasara készül Rosdy Pál, Ezen állitásom igazsága az esztergomi prímási levél- mellett szól néhány szemtar vezetője. A 'levéltárban tanúnak, vallomása, neveörzött 1850-es iratok Petőfi zetesen..." A tanúk nevei haláláról tesznek tanúbi- után jön a dátum es az alázonysagoL Amikor Szendrey írás: „Pest, július 10., 1850. Júlia házasságot akart kötni Horváth Árpáddal, a pestlipótvárosi plébános, Szántófy Antal nem elégedett meg a menyasszony írásbeli nyilatkozatával, hanem másoktól is kért tanúvallomást. A négy írásbeit vallomás később, 1834-ben a plébániáról a prímási levéltárba került. Ugyanis a császári, királyi kormányzat Scitovszky esztergomi hercegprímástól betekintést kért az iratokba, hogy biztonsággal meggyőződjenek Petőfi haláláról. A néphangulat miatt volt fontos ez számukra, ugyanis országszerte legendák keringtek arról, hogy Petőfi hol Itt, hol ott bukkant fel. A prímás azonban nem adta kt a vallomásokat. Az ugyancsak az irattárban őrzött impurum szerint azt válaszolta, hogy átnézte azokat, és meggyőződött róla, hogy a plébános helyesen Jért el: „erkölcsi bizonyossággal állítható, hogy Szendrey Júlia második házassága érvényes". Ez azt jelentette, hogy Petőfi valóban meghalt. Szendrey Júliának az Irodalomtörténet számára nagy értéket jelentő gyöngybetűkkel írt vallomása így szól: „Az egyház kívánságara, részéről terhelő felelősség elhárítása végett kijelentem, hogy legszorgalmatosabb filrkészéseim, s ezekből eredt bizonyosságot nyújtó adataim tökéletesen meggyőztek a felöl, hogy férjem, Petőfi Sándor a segesvári ütközetben elesett. A csatatereket összejárván, ennek, s a külföldről jött több nemű tudósítások következtében ezen meggyőződésemre, ha szükséges volna, barmikor lelkiismereleözv. Petőfi Sándorné szül. Szendrey Júlia." m emelt fővel jöhetek el. Persze akkor még nem gondoltam, hogy epizódistának megyek Pestre. Később, amikor hívtak vissza Szegedre, már nem tudtam Pesttől megválni, odakötött a család. A művésznő a napokban érkezett vissza a székelyföldről, a Hargitáról. Nagy „balladás", s végtelenül boldog, hogy a székely népballadák bölcsőjénél járhatott. Ide, ebben az eszpreszszóba, már a Rádióból jött, balladákat mondott hangszalagra ... Gulay István annyit azonban most ls elárulhatunk: a tapasztalatok kedvezőek. NemA Német Demokra- csak a tanulók tudása, felKöztársaságban már készültsége emelkedett, haH __ nem a tudatosan és tervejár" évtizedek' óta a 'társadal- cionáí. Nagy tábora van az zetten irányított munka rémi fejlődés mögött, mert NSZK-ban is e kísérletek- vén mód nyílott a személyi" eddig még nem tudta az nek, s ugyancsak hosszabb ség gazdagabb és sokoldaéletviszonyok alapvető vál" Ideje foglalkoznak az új típusú lúbb kibontakoztatására, a tozásait — a társadalmi el- iskola kimunkálásával Ang- tanulók önállóságának, öntevárásokkal egyeztetve — pe- Kában, Franciaországban és vékenységének növelésére, a dagógiailag megválaszolni." többek között Svédország- közösségi élet tartalmasabbá Az NSZK Oktatási Tanácsú- ban. Hazánkban is folyik e tételére, az életszerűbb r enak megállapítasa ugyancsak területen országos hatósuga- velésre, stb. érdekes: „A félnapos iskola rú munka. Ügyét most már Sőt, egyes pedagógusok szepedagógiája súlyos asztmatl- nemcsak pusztán egyéni rint ez a megoldás még az kus fuldoklúsban szenved, vállalkozó kedv szorgalmaz" iskolai túlterhelés csökkenémeghajszolva és állandóan za, hanem tervezett, szerve- sét is elősegíti. Érdemes tefelzaklatva az egyre halmo- zett és anyagilag támogatott hát ezeket a kísérleteket a zódó tananyagmennyiség oktatáspolitikai elhatározás szülőknek is figyelemmel gondjától, mert nincs se ide- is áll mögötte. Nem is kell kísérni, annál is inkább, je. se lehetősége, hogy igaza- messzire menni a példáért: mert nincs kizárva, hogy ez ban a szociális nevelés szín- Hódmezővásárhelyen a Pe- az új típusú iskola lesz helye legyen." tőfi Sándor Altalános Iskp- majd az alapja annak, hogy Á megváltozott társadalmi, Iában és Makón a Szoboszlat az iskolák is áttérhessenek gazdasagi stb. körülményei Imre Altalános Iskolában, az ötnapos munkahétre, tehát új iskolatípust sürget- Szegeden a Mező Imre —, Bánfalvi József nek, mélyet hazánkban még találóbban „iskolaotthonnak" neveztek el. Ez az elnevezés ró is világít a lényegre. Ismét Koczka Jánost idézem: „Olyan új iskolafajtát sürget ma valágszerte a társadalmi igény, mely levetkezi a hagyományos délelőtti ismeretszerzési módszereket vagy legalábbis csökkenti egyeduralmukat". S egyet kell élten i azzal a megállapítással is, hogy „nemcsak politikai, gazdasági és szociálpedagógiai indokok ösztönöznek új utak keresésére, hanem olyan fiziológiai és pszichológiai tényezők is, amelyek a tanulók napi és heti életritmusát alakítják az iskolában." Az egésznapos iskola tehát a délelőtti tanítás és a délutáni szabad idő együttes megszervezését is jelenti, a tanulókat hosszabb ideig tartja együtt. Az egésznapos Iskola 8-tól 17 vagy 18 óráig szervezetten gondoskodik a tanulók programjáról. Ez a program nagyon változatosegyreszt a tanulók kötelező foglalkozás formájában szaktanári irányítással begyakorolják a délelőtti tananyagot, felkészülnek a másE czímer igen jó Pestlinek... Pest, Buda és Öbuda egye- Magyar. Vegyészeti Múzeumsítésének centenáriuma kö- nak, ahonnan Szepessy Géza zeledvén, megélénkültek a vegyész-muzeológus küldte út várostörténeti kutatások. Budapestre. Az idős hölgy a „Rejtélyes" tárgy az a nem címerről elmondotta, hogy uz is olyan régen előkerült, ed- eredetileg mahagóni falapra dig ismeretlen 1848-as pesti voít szerelve, s a családja m; címer, amelyet a Budapesti dig 48-as címerként emlegetTörténeti Múzeum újkori te. Barabás festőművész I •'./.osztálya őriz. A 105 mlllimé- írásáról — mivel azt a falat ter magas, 110 miliméter szé- takarta — a család 1943-tg les címer előlapján a Pest nem is tudott. A mahagóni Város felirat látható, felül a lap ekkor összetört, a kézmagyar címer, alul pedig a írás különleges értékét felistornyos, kétemeletes város- merték, s hogy azt a puszháza zászlóval díszített képe. tulástól megőrizzék, körömAz öntött bronzanyag szélén lakkal kenték át. pontdomborításos díszítés A kérdés: milyen célra fut végig. készült a 'címer? Két furata A címer hátlapján a követ- alapján feltehető, hogy szakező kézírás olvasható: „E vazóurnára, esetleg szekréczímer igen jó Pesthnek. nvekre vagy más pesti inyólö/IV. 1848. Barabás." A fe- ságokra akarták erősíteni, kete tinta vagy tusírást ké- Alapos kutatást igényelne uz sőbbi eredetű lakkréteg bo- ls, hogy Pest városa ebben ritja. A címer ismeretlen kö- az időben írt-e ki pályázatot rülmények között került a címer készítésére. hozott-e Heissler család tulajdonába, létre bíráló bizottságot, s Azt a család utolsó tagja annak tagja volt-e Barabáa ajánlotta fel a várpalotai festőművész. BERCZEll A. KÁROLY Hullámsír 72 Gábor lelkesülten hallgatta Pista kemény kifakadását, és sietve fűzte sziavaihoz: — Ez a József császár nekem is a bögyömben van. Minden ostoba intézkedése után odabiggyesztik, hogy a jószándék sugallta. Én másról győződtem meg. eppen a szegedi vár történetének tanulmányozása során. Idejött őcsászársága, s látva, hogy a rabokat aránylag emberségesen kezelik, rögtön elrendelte, hogy nem szabad pokróccal takarózniuk, éjjelre ls vasra kell verni őket, s mert kegyes szíve eltörölte a halálos ítéleteket, úgy intézkedett, hogy a halálra ítéltek hajót vontassanak a lovak helyett a Tisza-parton, hidegben, szélben, esőben, olyan silány kosztra fogva, hogy a legnyomorultabbul, agyongyötörve pusztuljanak eL Ez volt az ő humanizmusa. — Aztán még egyet koccintott Pistával, és fölpattant. — Akkor, Pistám, ezt most megbeszéltük. Valószínűleg Itt kell még maradnom egv darabig, időnként majd megmutatod, hogy mit csináltál. Izgatottan várom! Most Etelkához kell mennem, ő is vár, de annyi minden szakadt rám, hogy — bár itthon vagyok már pár hete —, alig tudtam vele kedvem szerint találkozni. Ellenben — nem tudom, hallottál-e róla —, a színházban február elején álarcos maskara bál lesz, a Nőegylet rendezi a színészek és színésznők bevonásával. Etelka is ott lesz, persze én is, s jó lenne, ha te is velünk tartanál. — Itt elmosolyodott. — Persze, Sarolta kedvéért. Pista sóhajtott. — Ott leszek, mi mást tehetek... Különben Sarolta is hívott, de én, sajnos, nem tudok táncolni. Majd elnézelődöm. — S ezt olyan lemondóan és szomorúan fűzte hozzá, hogy Gábor is elérzékenyedett. — Keresünk, Pistám, erre is megoldást. Dűlőre visszük a dolgot. Pista fanyalogva nézett félre. — Szégyenlem, de már verset is írtam hozzá, de ez hatástalanabb — s itt elnevette magát — egy röpiratnál is. — Nono. A röpirat hatása is lassan érlelődik. Gábor kiitta borát, aztán felöltözött. Pista kikísérte a kapuig. Egy kucsmás, meleg ködmenbe bújt, nagy bajuszú férfi állta útjukat. — Hát maga hun járt, apám? — kérdezte Pista. Gábor megsüvegelte az öreget, s jól megrázta a kezét. — Adjon Isten, Miska bácsi. — No, fiam, haza gyütté te is? — Haza hát Még maradok is valameddig — Ha van eszöd, már holnap visszamész. — Miért? — Hát. fiam. most gyüttem a Tiszátul .. Nem vagyok ijedős embör, Ide ez rosszabb lösz, mint eddig vöt. — Arad? — kérdezte Pista. — Mint a veszött fene. A jég mög útját állja a vashídnúL Már végig a parton kint járkál az őrség. Röszkétül Algyőig. — És az őrgróf? — Az, fiam — göcögött az öreg —, hamar odébbáll. Van neki hova mönni. Tavalyelőtt is, a nagy veszödelömben az egész város a gátakon dógozott, még az úri dámák is, de az uradalom egy embört se adott. Ez mán így van! No, Isten veled! Mögyök anyádat mögvigasztalni — heherészett mókázba, s belépett a kertkapun. Pisla még váltott néhány szót Gáborral, aztán ő is behúzódott kis szobájába. Bite Gábor, aki el volt telve még az imént a nemzetébresztő röpirat szerkesztésének izgalmas tervével, e vart, de most mégis nagyon elcsüggesztő hír hatására kissé megtorpant és megkeseredett. — En Itt a jövőről ábrándozom — gondolta lesújtva, míg sietve lépegetett a behavazott, csikorgó úton —, s tavaszra talán csak néhány templom, s a székház tornya jelzi, hogy Itt város volt... nemrég ... egyszer ... — S ez úgy belényilallt, mint a Pista által annyiszor hangoztatott nemzethalál iszonyú víziójának figyelmeztető előjátéka. Gábor az ötpacsirta utcában egy pillanatra megállt, s belesett Richter látszerész üzletébe, hogy szemügyre vegye, készülődnek-e már hazafelé, mert hét óra elmúlt, s ők ilyenkor szoktak kasszát csinálni. De egyelőre semmi jelét nem látta a zárás szándékának, a hosszú pultnál Bakay képviselő ült, az optikus hátratett kézzel le-föl járkált előtte, lerítt róluk, hogy nagyon belemelegedtek valami heves diskurzusba, s aligha hagyják abba hamarosan. Az asszony a polcokon és üvegszekrényekben matatott, nyilván helyre rakta a napközben előszedett, s megvásárlásra ajánlott árut. Tiszta kis üzlet volt ez, a szemüvegek fekete bársony alapon, kis aranyozott kampókon lógtak, az ugyancsak puha anyaggal bevont polcokon pedig látcsövek sorakoztak, melyeknek gyöngyház burkolata, akárcsak a csiszolt lencsék, meg-megcsillantak a petróleumlámpa sápadt fényében. De volt ott szekrény barométerek, mikroszkópok, hidroszkópok, s főként távcsövek számára, mert az öreg Richter állandóan járta a világot, s ha valam! új optikai felfedezésre bukkant, azt rögtön megvette és hazahozta. S ha a vásárolt holmit tökéletesnek találta, felvonult a padláson levő műhelyébe, s addig törte a fejét, míg valami módon nem javított rajta. Richter bizalmatlan ember volt, féltette ötleteit, felismeréseit, s attól tartott, hogy ha valakit bevezet az ő tudományába, az visszaél vele, s olyasmit is eloroz előle, amit nem kíván mással megosztani. ö e teren úttörő volt a városban, nem volt vetélytársa, s nem is óhajtotta, hogy legyen. (Folytatjuk.)