Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

vu VILÁG RRÖLETÁRIAI, EGYES ÜLJfETEKS S2. évfolyam 222. szám 1972. szeptember 20., szerda Ára: 80 fillér A MAGYAR SZOCIALI A MUNKÁSPÁRT LAPJA Megnyílt az ENSZ-közgyűlés Trepczynski a 27. ülésszak elnöke Magyar idő szerint ked­den este 8 órakor nyílt meg az ENSZ közgyűlésének 27. ülésszaka. A megnyitó ülé­sen — amelyet Adam Malik indonéz külügyminiszter, a tavalyi ülésszak elnöke nyi­tott meg —, 132 tagállam delegátusa vett részt. Malik bevezető szavai után a közgyűlés a hagyo­mányos rend szerint, titkos szavazással 128 szavazattal, 4 tartózkodás mellett meg­választotta az új ülésszak elnökét, Stanislaw Trep­czynski lengyel külügymi­niszter-helyettest. Stanislaw Trepczynskit 1971 februárjában nevezték ki lengyel külügyminiszter­helyettesnek. Trepczynski 1924-ben, Lódzban született, ott végez­te egyetemi tanulmányait. 1946-tól a Lengyel Munkás­párt lódzi városi bizottságá­nak munkatársa. 1951—52­ben a Lengyel Országos Bé­ketanács titkára. 1952—56­ban Lengyelország képvise­lője a Béke-világtanácsban. 1956—60-ban a Lengyel Or­szágos Béketanács titkára. 1960—1971. februárjában a LEMP titkársági irodájának vezetője. Közben széles kö­rű publicisztikai tevékeny­séget is folytatott. Nyugati hírügynökségek jelenlése szerint Stanislaw Trepczynski a közgyűlés el­nöke, megválasztása után mondott rövid beszédében szólt egyebek között az in­dokínai háborúról, és a kö­zel-keleti helyzetről. Han­goztatta, hogy az indokínai háború „az etika minden törvényét sérti", s ezért „jo­gunk van elvárni, hogy egy­szer s mindenkorra befeje­ződjék". A Közel-Kelettel kapcsolatban a lengyel kül­ügyminiszter-helyettes, aki a szocialista országok képvi­selői közül másodikként tölti be a közgyűlés elnökének tisztségét, megállapította, hogy még mindig semmi je­le a tartós békének. A meg­oldást csak a világszervezet határozatainak végrehajtása hozhatja meg. Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakának megnyitása előtt Kurt Waldheim ENSZ­főtitkár közzétette jelentését arról, hogy közel-keleti meg­bízottja Gunnar Jarring, mit végzett missziója telje­sítése érdekében. A Waldheim-féle jelentés szerint Jarring mindent el­követett a békés rendezés elérése érdekében, de erő­feszítései nem vezettek eredményre. Kurt Waldheim jelentésé­ben végezetül hangsúlyozta, hogy Jarring a megbízatás keretei között — a kedve­zőtlen helyzet ellenére — folytatja a közel-keleti konf­liktus békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Az amerikai külügymi­nisztérium bejelentette, hogy Rogers külügyminiszter hétfőn találkozik az ENSZ­székhelyén Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Rogers a szovjet ENSZ-misszión adott munkaebéden vesz részt. Az amerikai külügy­miniszter jövő kedden talál­kozik francia és angol kol­legájával, Schumannal és Douglas-Home-mal. A közgyűlés megnyitása előtt néhány órával Nixon elnök Washingtonban ta­nácskozott Rogers külügymi­niszterrel és George Bush­sal, az amerikai ENSZ-főde­legátussal, és áttekintette ve­lük azokat a fontosabb kér­déseket, amelyeket az Egye­sült Államok hangsúlyozni kíván a közgyűlés általános politikai vitájában. Mint a külügyminisztérium szóvivő­je elmondotta, Washington „különös figyelmet szentel majd a terrorizmus leküz­désével és a kábítószer­csempészés megakadályozá­sával foglalkozó napirendi pontoknak". Az amerikai küldöttek is­mét lépéseket fognak tenni a világszervezet költségéhez való amerikai hozzájárulás arányának mérsékléséért. A koreai kérdést illetően az Egyesült Államok to­vábbra is arra fog töreked­ni, hogy a világszervezet közgyűlése halassza el a vi­tát, ezúttal arra is hivat­kozva, hogy ne zavarják meg a két országrész meg­kezdődött párbeszédét. Rogers hétfőn szólal fel az általános vitában. Szovjet vezetők a moszkvai kiállításon Leonyid Brezsnyev, Alek­azej Koszigin, valamint több más szovjet párt- és állami vezető személyiség kedden látogatást tett a moszkvai Szokolnyiki parkban levő Szelhoztyehnyika 72 elneve­zésű mezőgazdasági gépkiál­lításon. A párt- és a kormány ve­zetői nagy figyelemmel szemlélték meg a szovjet kiállítási részt, amely ékes­szólóan bizonyítja, hogy a szovjet traktor- és mezegaz­dasági gépgyártás tó.-.énel­mileg rövid idő alatt a nép­gazdaság rendkívül fejlett ága lett. A szövetséges köz­társaságok mintegy három­száz ipari üzeme korszerű, termelékeny gepekből több mint ezer mintapéldányt vo­nultatott fel a kiállításra. A szovjet vezetők megis­merkedtek az újtipusú trak­torok, arató-cséplőgépek ki­állított példányaival, vala­mint a mezőgazdasági növé­nyek termesztéséhez haszná­latos különféle gépi berende­zésekkel. A szovjet vezetők elláto­gattak a kiállítás bolgár, magyar, NDK, lengyel, ro­mán, csehszlovák és jugo­szláv részébe. A KGST or­szágok kiállított tárgyai szemléltetik a KGST komp­lex programja alapján a mezőgazdaságban végrehaj­tott szocialista gazdasági in­tegráció fölényét. A szovjet vezetők megszemlélték Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország. Kanada, az Egyesült Államok, Finnor­szág, Franciaország az NSZK, Japán és más országok ki­állított tárgyait is. Országos közoktatási aktíva Az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos, köz­oktatási és kulturális osz­tálya szeptember 20-án or­szágos közoktatáspolitikai aktívát rendez a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1972. június 15-i — az állami oktatásról szóló — határozatával kap­csolatos feladatokról. Az ak­tíva előadója Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Megkezdődött a kukorica­teres Kedden a MÉM-ben ülést tartott az őszi mezőgazdasá­gi munkák meggyorsítására létrehozott operatív bizott­ság. Dr. Mészáros István MÉM-főosztályvezető elmon­dotta, hogy országszerte meg­kezdődtek az őszi mezőgaz­dasági munkák. A vetőszán­tásnál az elmúlt évhez ké­pest kisebb lemaradás van, a munkának eddig csak 45 százalékával készültek el. Az őszi árpa termesztésére kijelölt terület 10 százalékán került a földbe a vetőmag, a takarmánykeverékek sza­porítóanyagát pedig a ter­uejfpxezpzs sí Winjojoui tették el. Jó ütemben halad a burgonya, a napraforgó betakarítása és megkezdődött a kukoricatörés. (MTI) Tanácskozás a Parlamentben Palkó Sándor elnökletével tegnap a Parlamentben ösz­szeült az országgyűlés keres­kedelmi bizottsága A ta­nácskozáson a képviselők kül- és belkereskedelmünk időszerű kérdéseit elemzik. Vitájuk alapjául két tájé­koztató szolgált: elsőként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter adott számot hatá­rainkon túli áruforgalmunk alakulásáról, majd Borsos László belkereskedelmi mi­niszterhelyettes vázolta a minisztérium irányító tevé­kenységének főbb jellemzőit, a kereskedelmi bolthálózat fejlesztési terveit. JóI halad az új szalámigyár építése , I I J w*m « Sl: ^ j waaSH^il • ­Éti i is n isSs < m : ® jsg * ­3 lÉSSSS^ ü ; ; ; llliilt ra K > 1 Ü " , J*. ' M Az új hűtőház előtt — amelynek szigetelését és burkolásit most végzik — elkészült az első mintacölöp. Képünk a DÉLÉP cölöpverő berendezését mutatja munka közben A magyar húsipar jelenle­gi legnagyobb beruházása, a több mint 720 millió forintos költséggel épüjő új szalámi­kombinát, kedvező előjelek­kel indult az elmúlt eszten­dőben. A könnyű kezdet an­nak idején közfigyelmet kel­tett, hiszen az ilyen nagy­beruházások startjára általá­ban nem ez a jellemző. A kérdés csupán, hogy ezt a lendületet sikerült-e meg­őrizni az elmúlt hónapok­ban? A színhely szempillantás alatt meggyőzi az érdeklő­dőt, hogy a nagy munka — bonyolult körülményei elle­nére — jól halad. A rend­szeresen működő vágóhíd, a hűtőház mellett bontják a régi egyszintes épületrésze­ket. s helyükön már új ala­pok, sőt falak emelkednek. Amint Sohajda László, az Állatforgalmi ós Húsipari Vállalat beruházási osztályá­nak vezetője elmondotta, a költségekből eddig mintegy 50 millió forintot használtak fel; az év végéig 75 milliót irányoztak elő. tehát ez a szám is mutatja a munka megfelelő ütemét. A Délmagyarországi Építő Vállalat szervezési intézke­dései kifogástalanok. Jelen­leg 150—160 munkásával dol­gozik a helyszínen a prog­ramhoz képest legteljesebb harmóniával. Ennek köszön­hető, hogy a vágóhíd Sza­badkai úti frontján már tető alá került az első ütemben készülő hentesüzem, sőt az első próbacölöpöt is elkészí­tették. Ez a tény egyben né­mi változásra utal: az ere­deti elképzelések szerint ugyanis a szalámiérlelő to­rony csúszózsaluzással épült volna, erre azonban nincs lehetőség. Helyette más mód­szert alkalmaznak. Mivel ez a technológia hosszabb időt követel, a tervekkel ellentét­ben korábban cölöpöznék. Egyelőre az első minta ke­rült a földbe, amelyet süly­lyedési próbának vetnek alá. Hasonlóan a felszíni mun­kálatokhoz, a mélyépítők is jól haladnák: elkészült az üzemi csatorna- és útrend­szer egy része, és az iparvá­gány. A jelenlegi állapotok azt mutatják, hogy a hen­tesüzemet a kitűzött határ­időre, jövőre részlegesen KGST-tanácskozás a mezőgazdasági repülök egészségvédelméről Hat KGST-ország — a Szovjetunió, Bulgária, Len­gyelország, Csehszlovákia, az NDK és Magyarország — mezőgazdasági repülési vál­lalatának igazgatója kedden Zalaegerszegen megnyílt négynapos tanácskozáson megvitatja, hogyan lehet to­vábbfejleszteni a mezőgazda­sági repülők, a hajózó és műszaki személyzet egészség­védelmét. A rangos nemzet­közi tanácskozást a házigaz­da, dr. Bozzai József, a me­zőgazdasági tudományok kandidátusa, a Zala megyei növényvédő állomás igazgató­ja nyitotta meg. Köszöntöt­te és Zala megye növényvé­delmi helyzetéről tájékoztat­ta a hat KGST-tagállam kép­viselőit dr. Csokona Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára. Bejelentette, hogy 1973­tól Zala megyében rendsze­ressé teszik a repülőgépes és helikopteres növényvédelmet. Fazekas József, a magyar repülőgépes növényvédő ál­lomás főigazgatója bevezető előadásában hangoztatta: a légi úton egyre nagyobb tö­megben kijuttatott vegyszer veszélyezteti a növényvéde­lemben részt vevő pilóták és földi személyzet egészségét. A repülők fokozott veszélynek vannak kitéve. Ennek csök­kentésére a KGST-tagálla­mok mezőgazdasági repülési vállalatai közös kutatási programot dolgoztak ki, amit a magyar szakemberek ko­ordinálnak. A jelenlegi ta­nácskozás legfőbb célja, hogy a tagállamok képviselői el­mondják eddigi tapasztala­taikat, hogy a legjobb mód­szereket minden KGST-tag­állam repülőgépes növény­védelmi szervezetében al­kalmazhassák. A mezőgaz­dasági repülők munkaegész­ségügye területén sürgősen megoldandó feladatok közé tartozik: a kabinszűrés, a pi­lótafülkék légkondicionálása, valamint a zajszint-csökken­tés. További feladat a megfelelő védő- és munka­ruha, s megfelelő védősisak kialakítása. (MTI) üzemeltethetik. Ugyancsak jól tartják a vállalt határidő­ket a nagy beruházásban résztvevő alvállalkozók: az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat a hen­tesüzem új gépeinek 80 szá­zalékát már Szegedre szállí­totta. A Láng Gépgyár a napokban küldi az új gáztü­zelésű kazánokat. Ha jelenleg nincsenek is akadályok, az építőket1 két dolog nyugtalanítja. A hírek szerint a határidőre nem költözik el a propán-bután­gáztöltő telep, s nem dőlt el még megnyugtatóan a vágó­híd csapadékvíz elvezetése sem. Sohajda László szerint amennyiben a propánbután­gáztöltő telepet 1973 harma­dik negyedévére nem szere­lik le, s itt nem szüntetik be a munkát, felborulhat az új szalámigyár építési prog­ramja. Az új szalámiérlelő tornyok ugyanis a vágóhíd és a telep határán helyez­kednek majd el, az alapo­zást, az építést viszont csak rendezett területen, bizton­ságos feltételek mellett le­het elvégezni. A gáztöltés köztudomásúan robbanásve­szélyes. A Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat 1973 jú­liusára ígéri a vágóhídi csa­torna bekötését — a hattyas­telepi csatornaépítkezés hely-' zete viszont kétségeket éb­reszt. Igaz, a bekötés, mind pedig a PB-telep kiköltözési határideje még messzinek tűnik, azonban az is biztos, hogy nem szabad az utolsó pillanatra hagyni a megol­dást. Természetesen a gáz­töltő kitelepítése sem elha­tározáson múlik. Mint meg­tudtuk, pénzügyi nehézségek marasztalják az algyői gáz­töltő építkezését. Az akadá­lyokat azonban jó előre el kell hárítani, mert a szalá­migyár építkezés értékénél fogva jelentős eszközöket köt le, amelyet minél előbb — tehát a tervekben kitűzött időre, 1976 végére — hasz­nosítani k$ll. M. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom