Délmagyarország, 1972. szeptember (62. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

KEDD, 1972. SZEPTEMBER 19. 3 Vetnek a homokon \ A Duna—Tisza közén, jól megművelt homokföldeken megkezdték a vetést. Takarmánynövények magvai — őszi árpa és triticale — kerülnek először a vetőgépekbe, vagy rozsot vetnek oda, ahol a szigorú talaj a búzát még nem iselné el. Évről évre örülünk a jó gabonatermésnek. A rekordok titka itt van: időben vetünk, és jól megmunkáljuk a földet. Termelés és piac Munkalehetőséget is biztosítunk Falugyűlések Tápén és Gyálaréten A címben idézett mondat egyáltalán nem szokatlan, hiszen mindenki tudja: kevés a munkáskéz: Telis-teli vannak a lapok álláshirdetésekkel. De ha e szavakat — „munkalehetőséget korlátlanul biztosítunk" — egy Szeged környékén levő község szövetkezetének vezetője mondja, az legalábbis meglepő. Hiszen Szegeden is kevés- a munkáskéz, éppenséggel a községekből járnak be dolgozni az emberek. Mégis, amit a tápéi háziipari szövetkezet elnöke, Nagy Pál mondott, az elgondolkodtató. Tápén négy, Gyálaréten pedig egy falugyűlést tartottak a múlt héten, melyeken a községek Szegedhez való csatlakozása volt a téma. Ezzel kapcsolatban mondotta a háziipari szövetkezet elnöke, hogy eddig is szimbiózisban élt Tápé a várossal. Vagy kétezer ember jár a nagyközségből Szegedre dolgozni, de sok szegedi Tápén talált magának munkát. A szövetkezet fejlett bedolgozórendszert épített ki magának. És éppen ez rejt magában újabb lehetőségeket. Ugyanis idős emberek, vagy testi fogyatékosok számára ideális ez a munka és a szövetkezet korlátlan számban alkalmazná őket. Már eddig lő sokan dolgoznak, szegediek a szövetkezet számára. A közigazgatás egyesítése pedig még inkább természetessé teszi e dolgot. Olyan munkáról van szó, melyet otthon lehet végezni, és amit néhány hét alatt meg lehet tanulni. Fontos ez a szövetkezet számára, hiszen termelésük 80 százalékát exportra kötötték le, képtelenek annyit előállítani, amennyit el ne tudnának adni. Szegeden alighanem akadnak néhány százan, akiknek szintén előnyös lenne az ilyen munka. Akár például a sokgyermekes édesanyáknak, akik másképpen elhelyezkedni nem tudnak. Érdekes és érdemes tehát beszélgetni néhány emberrel a közigazgatás rendezéséről. Például azért is, mert öszszecsengő véleményeket hallhat az ember. A szőregiek is elmondták: végre megszűnik a bizonytalanság. Tápén Csejtei Istvánná tanácselnök szinte szóról szóra ugyanezt mondta. Olyan érzése volt a tápéiaknak, hogy a járástól kevesebb támogatást kaptak, mint más községek, hiszen őket már régebben is Szegedhez tartozónak tekintették. Vagy 15 esztendeje például elkészültek egy gyönyörű művelődési otthon tervei, amelyekből végül nem lett semmi. A tápéiak sok mindent nagyrészt saját erejükből építettek. Művelődési otthont például, és a most készülő 50 férőhelyes óvodát is. Az egészségügy szempontjából dr. Benkóczi Pál körzeti orvos elsősorban a szakellátásban és az ügyelet biztosításában vár változást. Szőreg és Tápé ugyanis a tervek szerint a központi ügyelethez tartozik majd. Ez feltétlenül megkönnyíti a körzeti orvosok munkáját. A szakellátást — fogorvos, nőgyógyászat stb. —, pedig az épülő tarjáni rendelő biztosítja majd. Az embereknek nem kell a zsúfolt köponti rendelőintézetbe járni. Papdi János, a Tiszatáj Tsz pártszervezetének és a község párt-csúcsvezetőségének titkára a szövetkezet szempontjából is előnyösnek tartja a változást. Az értékesítésben eddig is jó kapcsolatuk volt a városbah székelő vállalatokkal, az ÉLIKERrel, a városellátó szövetkezettel, a MÉK-kel, és így tovább, s az egyesítés révén méginkább természetes lesz ez a kapcsolat. Az általános iskola igazgatója, Szél Tamás, az iskola szempontjából közelesen nem vár nagy változást. Eddig is sok támogatást kaptak a szegedi felsőoktatási intézményektől, közös kísérleteket is végeztek. A közös munkát nyilván változatlanul folytatják. Nagy gond viszont a tanteremhiány, és az, hogy nincs tornaterem. Ezen nyilván nem lehet máról holnapra segíteni, de hát eddig még csak gondolni sem lehetett például egy tornateremre. Érdekes dolgokat mondott el az iskola igazgatója az emberek hangulatáról. Szerinte az egyesítés nem okoz gondot a dolgozó embereknek. Tápé és Szeged közt volt ugyan egy „hagyományos" ellentét, de ez a szegedi polgárság és a tápéi jómódú gazdák ellentéte volt. A megszűnt osztályok ellentétei. A szegényparasztok és a szegedi munkások viszont nemegyszer vívtak közös harcokat. A tápéiak is emlékeznek még arra az időre, amikor a szegedi munkások támogatták a tápéi szegényparasztok bérharcait. Ezek a hagyományok pedig összekötnek, nem elválasztanak. A falugyűléseken is gyakorta hivatkoznak az emberek a múltra. Arra, hogy sokan féltek a téeszszervezéstől is, most pedig — senki sem csinálná vissza. Ha a jelenre fordul a szó, az is az egyesülést támogatja. Hiszen például alig telik a könyvtár fejlesztésére, a művelődési ház fenntartására. Szeged talán újabb lehetőségeket biztosít. Az emberek gondokat sorolnak, a község gondjait, bajait, melyekre a városon belül lehet majd megoldást keresni. Ellenvetés nem hangzott el a falugyűléseken, de egy mondat többször is: a tápéiak pénze ne menjen be a Széchényi térre, hanem legalább azt használják fel Tápén. De sokan elmondták azt is, hogy ha azonnal nem is, de néhány év múlva nyilván' több jut majd Tápénak, mint eddig bármikor. Voltaképpen hasonló benyomásokat szerezhetett az ember Gyálaréten is. Gergelyffi Tamás, a tanács végrehajtó bizottságának titkára szerint az emberek egy dolgot kérnek: maradjon a községben tanácsi kirendeltség, ahol ügyes-bajos dolgaikat intézhetik. Ne kelljen Szegedre bejórniok mindenért. Ez speciálisan gyálai gond, hiszen a többi községben — a jóval nagyobb lélekszám indokolja —, lesz szakigazgatási kirendeltség. Mindehhez Gergelyffi Tamás teszi hozzá, hogy a gyálai emberek nem is elsősorban hatósági bizonyítványokért jártak be a tanácshoz, hanem tanácsot, útbaigazítást kérni ügyes-bajos dolgaikban. A falugyűlés 19 hozzászólója is szükségesnek, jónak találta a Szegedhez való csatlakozást. Csak azt kérték, legalább egyszer hetente helyben intézhessék a tanáccsal kapcsolatos problémáikat. ök is sorba vették a község gondjait, a víz, az óvoda stb. problémáit, melyre majd megoldás születhet. És talán éppen az óvoda gondja oldódhat meg leghamarább. Mivel megszűnik a községi tanács, az épületet át lehetne alakítani óvodává. Ha sikerül, az nyilván máris nagy nyereség a gyálaiaknak. Szávay István A

Kenderfonó és Szövőipari Vállalat nemcsak az ország, de Európa legnagyobb kenderfeldolgozója és műszaki textil gyártója is. Termékeink a Távol-Kelet kivételével a világ minden Iáján megtalálhatók. Hazai alapanyagon kívül számos európai, közel- és távol-keleti, afrikai országból importálunk pamutíonalat, szintetikus fonalat, granulátumot, ramiét. sisált és egyéb alapanyagokat. Tevékeny részesei vagyunk így a nemzetközi és belföldi kereskedelemnek. Az új gazdasági mechanizmus sikeres indítása után e téren várt megoldásra a legtöbb feladat. A vállalati önállóság és a közgazdasági szabályozók lehetővé tették, hogy a termelőegységek közelebb kerüljenek a piacokhoz, azok hatásait közvetlenül észleljék, és szükség szerint reagáljanak rájuk. Meg kellett tehát ismerni és ismertetni azokat az új módszereket, amelyeket eddig évtizedeken keresztül nem alkalmaztunk. Létre kellett hozni a szervezet új kereteit: a piackutató, a propaganda- és a marketingrészlegeket. Emellett át kellett alakítani a gondolkodást is: hogy a piac, a vevő igényeinek megfelelően kell termelni. A legnagyobb változás a külkereskedelemnél. az export és import ügyleteknél következett be. A textiliparban ugyan megmaradt a külkereskedelmi vállalatok monopol helyzete, de az áruhoz való viszonyuk lényegesen megváltozott. Ez azt jelenti, hogy mindenféle külkereskedelmi tevékenységet külkereskedelmi vállalaton keresztül lehet lebonyolítani, de az áru tulajdonjoga nem száll át, hanem a vállalaté marad. Az új együttműködési megállapodás keretében döntő kérdéssé vált az ár, amelyet most már az ipar határozhatott meg, mivel árutulajdonosi joga ezt lehetővé tette. Ujabb feladat volt a világpiaci árak megismerése, tájékozódás az alapanyag és a- készáruk értékéről. A külkereskedelmi vállalattal szervezett együttes piackutató utak lehetővé tették, hogy megismerkedjünk termékeink piaci helyzetével, a vevők kívánságaival és a világpiaci árakkal. Most már elmondhatjuk, ismerjük azokat a vevőket, akiknek szállítunk, és az áralakulásra ható tényezőket is. Az új gazdaságirányítási rendszer egyik legnagyobb eredménye vállalatunknál, hogy termékeink ára most már jórészt eléri a világpiaci árszínvonalat, 'amely az utóbbi három évben 20—25 százalékot, egyes esetekben ennél többet is növekedett. Ez hasznos a népgazdaság számára, mivel az ország devizabevétele nÖVekedett, de a vállalati eredmény is javul. A külföldi piackutató utak. a vevőkkel való közvetlen kapcsolatok számos területen éreztették gyümölcsöző hatásukat. Mivel jól ismertük a vevők igényeit, minimumra csökkent a minőségi reklamáció, az utóbbi három évben minőségi kötbért sem kellett fizetni. Exportpiacainkat Európában, Közel-Keleten. Afrikóban, Kanadában és Dél-Amerikában sikerült úgy bővítenünk, hogy az eddigi 36 ország helyett 50 országba exportálunk. Külföldi kapcsolatainkban legjelentősebb a KGST-országokkal folytatott kereskedelmünk. elsősorban a Szovjetunióba irányuló áruforgalmunk. A rendelés stabilitása, a nagy széria gyártása óriási jelentőségű a vállalati termelés, irányítás és a gazdaságosság szempontjóból. Ezért különösen fontosnak tartjuk a szovjet piac megismerését, illetve termékeink bemutatását. Érdemes volt megteremteni a közvetlen kapcsolatokat a szovjet átvevőkkel, hogy az igényeket jobban megismerhessük. Évente legalább kétszer szervezünk vállalatunk műszaki és kereskedelmi szakembereinek tanulmányutat a Szovjetunióba. Idén augusztusban is már másodszor rendeztünk Moszkvában önálló kiállítást, ahol hagyományos termékeink mellett új cikkeinket is bemutattuk. Kiállításunk nagy sikerrel zárult. Közvetlenül találkozhattunk átvevőinkkel, a minisztérium és külkereskedelem képviselőivel. Meglepő volt, hogy a szovjet tv-híradó olyan hosszan foglalkozott kiállításunkkal, hogy erre még saját hazánkban sem volt példa. Külkereskedelmi tevékenységünk eredményei azt bizonyítják, hogy a reform elveinek megvalósítása jó irányba hatott. Növekedett devizabevételünk és nyereségünk, kedvezően alakult a gyártmánystruktúra. Szükséges megemlíteni, hogy a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalattal kapcsolatunk jó, egymás közös érdekeit figyelembe véve működünk együtt. Á külkereskedelemről azért esett több szó, mert részesedése volumenünkben majdnem megközelíti a 40 százalékot, s ez az arány előreláthatólag tovább növekszik. Belkereskedelmi politikánk alapja szintén a közvetlen kapcsolat nagy ipari és kereskedelmi átvevőinkkel. Sem nagy-, sem kiskereskedelmi tevékenységet nem folytatunk, a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolatot a szegedi szaküzleten keresztül tartjuk. Elképzelhető a szaküzlethálózat kiterjesztése néhány más nagyvárosra is. Mivel piackutató részlegünk felkészülten látott hozzá új feladataihoz, munkájának meg is volt az eredménye. Az igények évről évre növekedtek, soha nem küszködtünk rendeléshiánnyal. A vevőkkel kiépített szoros kereskedelmi kapcsolat lehetővé tette, hogy belföldön is biztosítsuk nagy sorozatok gyártását, és emellett a gazdaságtalan cikkeket háttérbe szorítsuk. A piaci információk bőségesek. így időben készülhetünk fel az előttünk álló feladatokra, pontosan programozhatunk, tervezhetünk, beszerezhetjük az anyagokat. Célunk, hogy tovább öregbítsük a vállalat hírnevét; ezt a határidőre és megfelelő minőségben szállított árukkal, a vevő igényeire való gyors reagálással tudjuk elérni. K

ülönösen nagy jelentősége van az időnek, itt valóban érvényes az a közmondás, hogy „az idő pénz". Hiszen csakis az tudja a racionális gazdálkodást biztosítani, aki gyorsan tud válaszolni a vevő igényeire, aki például rövid idő alatt tud gyártmányösszetételt változtatni. Gyakran kell gyorsan döntenünk lényeges termelési kérdésekben is — például abban, hogy vállalkozunk-e valamilyen fejlesztési tevékenységre, bevezessünk-e valamilyen új terméket, vagy megszüntessük-e egy réginek a termelését. Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat a lehető leggyorsabban és legalaposabban el lehessen végezni, tapasztalatunk szerint jó kollektív munkára, átfogó, összehangolt kereskedelmi tevékenységre van szükség. DR. SZABÓ ISTVÁN. a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat menedzser igazgatója Magszüret a virágmezon Színpompás látványt nyújtanak az algyői út mentén a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet kertészetének virágtáblái. A "tavalyinál nagyobb területen, ötven holdon nevelnek lila, fehér, sárga, kék, több árnyalatú piros őszirózsát, ezenkívül petúniát, pipacsés egyéb mezei virágok nemesített változatát. A tarka szirmokat azonban nem szedik le, mert magtermesztésre kötöttek szerződést. A betakarítást kézzel és géppel is végzik. Az őszirózsákat például kora reggel még harmatosan szárastól vágják le ollókkal, majd csomókba gyűjtik. Amikor a harmatcseppek felszáradtak, adapterrel felszerelt gabonakombájn asztalára rakják, csépelik ki a magot, amit további gépekkel tisztítanak. A virágtermesztéssel már régóta foglalkozó gazdaság megtalálja számítását. A holdanként! bruttó bevétel húsz-huszonötezer forint. Egyrészt jövedelmezőbb sok egyéb gazdasági növénynél, másrészt jól illeszthető a zöldségtermesztésbe. Kora tavasszal a paradicsom, a paprika palántáinak kiüitetése előtt megkezdhetik kis kerti gépekkel a vetést Ily módon a kertészel dolgozóinak idényét előbbre hozzák, foglalkoztatásukat időben megnyújtják. Ezzel rövidítik a mezőgazdasági holtidényt, több keresethez juttatják a tagokat. Népgazdasági szempontból is jövedelmező a színpompás kultúra, mert a virágmagot külkereskedelmi szerveink Hollandiába exportálják, tehát valutát hoz az országnak a Felszabadulás Tsz virágos kertje. Olaj nyerés — tűzzel A hazai olajmezők kőolajkészletének csak a töredékét , tudjuk kitermelni a hagyományos módszerekkel. Az egri olajmezőn például csak a készlet mintegy 20 százalékát lehet felszínre hozni, mivel az olajat felszínre segítő földalatti atmoszféra nyomás a termelés közben rendkívül alacsonyra csökken. A probléma megoldására a Szovjetunió és az Egyesült Államok olajiparának tapasztalatait hasznosítva, érdekes kísérletek vannak folyamatban a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat egri üzemének területén.- A kísérletet arra alapozták, hogy a földalatti tárolókőzet csatornácskáiban elhelyezkedő, gyakran nagy sűrűségű olajkészlet felmelegítéssel megfelelő módon cseppfolyósítható, s ugyanakkor a felmelegedés során keletkező magas fokú hőenergia pótolja az egyébként hiányzó rélegnyomást. Az eddigi kísérletek eredményeként egy elektromos árammal táplált berendezéssel sikerült begyújtani egy 250 méteres mélységben elhelyezkedő tárolóréteget. Az előzetes számitások szerint legalább 500 fokos hőmérsékletet kell előidézni a föld alatt ahhoz, hogy a fejlődő hőenergia a tárolókörzetben elhelyezkedő olajat a termelőkutak felé szorítsa. Így természetesen megsemmisül a földben rejlő olaj egy része, de a módszer ennek ellenére kifizetődő. (MTI)