Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

SZOMBAT. 1012. AtJGt'SZTrs 12. MISI ZSIGA - MÜÓRÁS A szegedi anekdotakincsből Csongor Győző gyűjtése Érdekes figurája fatálon néhány száz kellett szúrni volt a századforduló nikkel tízfillérest, s lámját egy Szegedjének Misi osztogatta a sorban szövegébe, s rek- azért megvolt a Hákuplé giban. máris Egyszer aztán MiZSIRH. a „müórás". álló embereknek. Az fizetve volt a vacso- sl Zsigánál is beLegföbb gyengéje élelmesebbek há- ra a Háglban vagy ütött a katasztrófa, romszor is elhalad- a Prófétában. volt, hogy hajszolta a népszerűséget. Műhelye előbb a Zsótér-házban volt, géddel irmjd áttette székhe- de a lyél ba, Egyszer Molnár se- Ferenc „Doktor úr" I VMttMB Betörők jártak üzletében, s elvitték a l'all szekrényét is, vígjátékát adták, melyben a javított, a betörőt s a javításra váró órák voltak kifüggesztve — mindebnn az ügyvéd fele- nestül. Két nap múlhattak előtte Három-négy dolgoztatott, Javításokat Amikor a Kárász utcá- mindig saját maga alakító Lővey észrea Vészics-féle vállalta. Elővette kis veszi, hogy a lakásházba (volt DOI-KH csavnrhúzóját, sze ^^ dlvntáruhúz helyén), mére húzta óráslup- sége, férje távollété- va a következő hir Egy hatvan centi- ntját, 4 kezdte vizs- ben a rendőrfogalméteres kötéldara- gálnl a hibát. Ha az mazót fogadja, bot szögezett föl óra csak piszkos lülkerekedik: boltajtaja egyik felé- volt, nyolcvan fll re, a következő szö- lért kért, kis szerke veggel: IDO JÓSLAT: Ha a kötél száraz kallottu, mindig kl — Szép Idő van. esett egy kicsiny torórája volt Sár- Kötelezem Ha a kötél nedves csnvarocsk.a, s ha a kány úr feleségé- becsületessen tulajdonosa egy má- vei.. — Esik az eső. — Szeles az Idő. Ezután következtek vak müóris — detés jelent meg a fö- napilapban: „Mélyen tisztelt — Nem baj. fa- Betörő Urakl Nagalmazó úr, ön le- gyon széppén megzetl hibáért húszat, tartóztathat, de hol- kérem önöket, hozHn HZ Illető ezt so- nap én sem hallga- zák vissza a Javításiam el, hogy pász- ban lévő órákat. magam az órák teljes értékéUgyan ki erre nek megfizetésére. Az órák tulajdonosai mind arany órát Ha a kötél mozog slk óráshoz vitte tovább, az nyugodtan vissza vitette vele a tanúja? — Misi Zsiga mű a reklámjelsza- Misi Zsigához, mert órás — háromévi és drága márkás „Mlil Zsiga 6 csak három-négy jótállás! Ott, az el- Jrát kér Tőllem..." zaöly három koronáért tudná azt ső sorban, a évi jótállás. Öra megjavítani. lyén!... üveg pénteken Bérlete volt a Vácgíssz nap hat fillér. úrajavitás csak Ndllam nyolczvan fillér.. * A mélyen tisztelt betörő urak azonban el- nem jelentkeztek. Misi Zsiga fölvette a betörés miatt járó kezdett, biztosítási összeget, A nézőteret rosi Színházban, a öntötte a kacagás, zsöllye első sorában. Misi Zsiga felállt, s Ott lehetett látni hajlongani minden este, frakk- de mivel tapsot nem el sem köszönt szép Híres volt nyo- ban, látcsővel n ke- kapott, elszégyellte Szeged városától, átmorenyhítő akciója zében. Ha Lővey magát, s eltávozott, tette órásműhelyét is. Minden pénteken Leó vagy Borbély A színigazgató ter- Észak-Amerikába, pénzosztást rende- Sándor komikusok mészetesen megrótta Természetesen a zett a szegényeknek, Jó vacsorához akar- a színészt, de a Jótállásokkal tíz órakor. Kihozott tak jutni, csak be pezsgős vacsora együtt... Tagsági ügyek Ilyenkor, nyár közepén, a megy a divatból, mégis, az egy szót ls vesztegetni, ha munka diktálta felgyorsult aratás vége felé sűrűn szóba nem tapasztalnánk, hogy sok élettempó egyik kísérőjclen- kerül a gabonafejadag, helyen elmulasztják még ezt Bégeként megnövekszik az amelyre mindenki úgynevezett tagsági ügyek tart szama u termelőszövetkezelgényt az egyszerű figyelmességet Külön szükséges szólni az lstekben. A termelés miként- öregek ügyéről ezúttal ls. A tagsági ügyekkel törtéjét, hogyanját, u munkabe- Jóleső érzéssel láthatjuk, ng lelkiismeretes foglalkoosztást tárgyaló beszólgeté- hogy a szövetkezetek jelen- . „ . n , sek helyett, amelyek a tél- tős részében ma már nem zós u szovetkezetl közössé" végi, korú tavaszi hetekben formális a nyugdíjasokkal és Sek tagjaiban erősíti a tuszcrcpelnek leginkább napi- járadékosokkal való törődés, lajdonosl érzést éppúgy, mint renden, most főként a várat- A szép nyári napokon so- a közösségi szemléletet. Akllan akadályok elhárítusa. a kan fölmennek az irodára ,nA „„_H„„é„_Q, zavartalan munkamenet biz- ezek közül az Idős emberek nek keüö 8°nd°88«Bgal intositusa, a megtermelt Ja- közül. Egyikük valami köny- tézlk az "gyeit, orvosolják vak betakarítása, szállítású, nyű munkát kér, a másik panaszát, legyenek azok a teljesítményekkel kap- a háztáji kukoricát szeretné legegyszerűbb hétköznapi , tn. i<nl/1 nm AnIAI, I L 1 . _. 1 Ji, í —t . Z.. B 1 ügyek-gondok, jobban maciolatos reklamációk intézé- géppel mogkapáltatnl még se a fö téma. Akik az iro- egyszer. Van azután, aki se gítséget. Nagyon hogy — kiváltképp vitás Sal." Emberi szavakat szeret esetekben — az Irodubellek, dára mennek, Ilyen és ha- gélyt kér, többen pedig az- gáénak vallja a közösséget, sonló ügyekben kérnek el- iránt érdeklődnek, mire le- amelyben él és dolgozik, igazítást, magyarázatul, se- het számítani a közösből, Személyesen tapasztalja, S7&JJS& 2SJ: ™kk- «« nénék hallani, s végtelenül m°t adhat, ha ez a kozosvezetők és beosztottak kellő jólesik nekik már az ls, ha ség „egy mindenkiért, mintürelemmel, megértéssel, se- leültetik őket az irodán, ér- denkl egyért" elve szerint - " 1 iá ' deklődnek sorsukról, gond- cseiekszik gítőkész figyelmességgel kezeljék a szövetkezeti tagok »iUkról. Mindez annvlra maészrevóteleit, javaslatalt, ké- értetődő, kár lenne rá léseit K. S. Lengyelországi kulturális jegyzetek Sienkiewicz és Reymont utódai Nagy múltra, gazdag ha- Putramentre, Jan Paran- desen megjelenik a Móra Kigyomiinyokra tekinthet visz- dowsklra, Julián Tuwimra és adó gondozásában) cimíi lialszu a lengyel Irodalom. Ihle- még sokan másokra, tője és fő témája hosszú hatatlan regénye az Ifjúság erkölcsi és' nevelési probléloje es io lemuju nosszu »,.•,-.„ u. »„«,., cxjojiv.bi u.v i»«nrai Időn át a nemzeti kérdés S mnHuvn tó mólval f»KlalkoZik, közvetle volt, s így elősegítette a nem- nül a felszabadulás utáni zeti szenem fennmaradását H g H időszakban. Igen érdekes téés erősítését. A lengyel Iro- ^"/^nf^ró^^.f "tál érint Kuzlmierz Kozdalom legnagyobb alakjai Jit ' V^Jte niewskl a Száz lóval száz haközé tartozott a három kl- W fF5"T %övfde!en tólig 1971> című váló romantikus költő: Adam l^lídónálTe kbnyvében. Egy lengyel haMickiewlcz, Juliusz Slowackl fJ5?"K Jí dlfogoly megszökik a táboréi Zygmunt Krasinskt; fon- 'e"'k Ö,^?8^ JL X b61' és a lengyel allenéllásl tos szerepet játszott C^prlan 1 hercalt fÍ8 futárjaként fontos Kamii Norwid költészete, az IMIJMLMII Küldetésben Angliába Indul. 1905-ös Nobel-díjjal kltünte- S Gyalog, vonaton, sítalpukon, tett Henryk Sienkiewicz szá- 1a Szeptember-ben vagon tengelyén- szökik Ólmos regénye, Boleslaw Prus, 1L dözől elől, portugál kereskeEliza Orzeszkowa, Maria Ko- Z°' f ™uef. f^^i^l'ta.'tno dő, pápai nunclus ruhájában nopnlcka, Stanlslaw Wys- 939 és iraU,lval kerül egyre kíi" pianski, az 1924-ben Nobel- LS MtoltilZ.n zelebb céljához. Barátok sedíjjal jutalmazott Wladys- be" szégyen_ gítségével, szövetségesek tálaw Reymont, Stefan Ze- lcus Kapnulaciojal' mogatásával folytatja útját, romskl, Józef Ignacy Kra- Kornél Fillpowicz Nietsch- de a Gestapo egyre szoroszewski és mások munkás- ke úr kertje (Kossuth, 1009) sabbra fonja körülötte a hursága. című regényében a volt náci kot. A forradalmi változások bfb^t9. b0nÖ9 8°ndtalan éle" t — 'ex xesii Stanlslaw Dygat Az utazás amelyek bekövetkeztek Len- •^L^JL^n"^!*(Magvető 1903) című regegyelországban a felszabadu- , taM nye mogint ™s jellegű - a las után, nagy hatást gyako- oSE^iva* szocialista körülmények köroltak az Irodalmi élet kö- l™ z0tt PolsArnak megmaradt rülményeinek alakuláséra. A ^.VÍ^nShfn^ wtnK értelmiségről szól, s remekül legutóbbi negyedszázadban a ^Ejf&Sl karikírozza a kispolgár noszlengyel Irodalomban mlnde- talgiáját a felső tízezer életnekelőtt a háborús, tapaszta- SŐWSÍÍÍ^MI?* n H " formája iránt. Stanlslaw latok és a társadalom szo- ^Jrft, Jr^i^i Lem a Plrix Pllöta kalandclalista változásai tükröződ- gy6„rl ®ml.ékn. (Sitpi^dabT' jaiban (Európa 1970), és a ^nvVítórakAszSeml1Tl1őítéleÍ Ktoyvkladó 19BB; aK Klbérládában (Eurőpn 1971) mSS?nkenSe ^díoló- Irbdri Mét rr™ °T6it a glán felépülő egységes írói o^^a tudományos-fantasztikus tetábor kialakítása lebegett. Pa 1982) című müvében' matlka terén való klfogyhaVéget kellett vetni a háború A megszállott Varsó hősi tatlan ötletgazdagságról előtti szellemi élet teljes ellenállásáról írta meg a fia- L bá tudománvos-fanatomizáltságának. Egyúttal talabb nemzedék kitűnő kép- 7 ' , tuaomanyos-ianmegkczdődött a harc a bur- viselője, Bohdan Czeszko A tasztlkus Irodalom nesztorázsoá dekadens áramlatok el- mi nemzedékünk (Szépiro- nak mondható, több olyan len- dalml 1952) című regényét. A népi Lengyelország Idő- Jerzy Andrzejewskl nyugtaszakának szépirodalmát va- lan lelkű, nagy szellemi felamennyi élő írónemzedék szültséget, kitűnő analitikus művet ls írt, amelyek nem tartoznak a sclence-flctlon körébe. A legnagyobb sikert „Az el nem vesztett Idő" alkotta. Nagy érdemeket sze- szemléletet eláruló prózaíró (Wydawnictwo Literackie, reztek e téren azok az idő- a legnagyobb alkotásában, a Kraków 1957> clmű tarsasebb írók, akik már a há- Hamu és gyémántban (Mag- dalml regényével nyerte. A regényben a munkásmozgalom történetének kérdései hltlerlstaellenes harc kérdései. Anfonlewlcz Roland Józef ború előtt is gazdag irodai- vető 1962, Szépirodalmi 1964 mi munkásságot fejtettek kl. és Európa 1985) a felszabaA felszabadulás előtti írók dulást követő évek alapvető éPP útEy el6térbe Kerülnek, számára, akik közül sok al- társadalmi konfliktusainak mlnt az orvosl ,etlka. ** a kotott a felszabadulás után, állított emléket, és alkot most is, nem vol- Kazlmierz Kozniewskinek tak idegenek az irodalom te- öten a Barska utcából (rövlrületén végbemenő változások klímája. A második vllágháborúbeli szörnyű tapasztalatok és a felszabadulás utáni első években végbemenő változások nagy befolyást gyakoroltak a már irodalmilag érett írókra: Jaroslaw Iwaszklewlczre, Julián Przybosra, Mieczyslaw Jastrunra, Tadeusz Brezára, Jerzy Szanlawsklra, Jerzy r Óránként hétszáz utas Oj légikikötő nyílt Vol- a város gyors fejlődése, nögográdban. Naponta több vekvő Idegenforgalmú tette mlnt 16 000 utas érkezhet szükségessé. Volgográd ma Ide, Illetve indulhat útnak, már 72 várossal, köztük 12 Két és félszer több, mlnt a szövetségi köztérsasági fővárégi repülőtérről. A teljesen rossal áll közvetlen légikorszerű repülőtér építését összeköttetésben. A téeszirodába belépő szövetkezeti gazda nem ügyfél, mlnt ahogyan helyenként még ma is kezelik, hanem teljes Jogú tulajdonosa a szövetkezetnek és ennek megfelelő fogadtatást vár. Különösen ezekben a hirtelen támadt, uprónak tűnő közösségi VHgy személyes ügyekben fontos ez, hiszen ilyenkor dől el, menynyit ernek u közgyűlésén sokszor kinyilatkoztatott szép szavak az egyenrangúságról Jönnek az asszonyok, hogy szóvá tegyék, nincs kire hagyniok a kisgyereket. Netán sereimeznek valamely intézkedést, n folyamatos munkalehetőséget illetően. Oondjalk a nők sajátos helyzetéből adódnak. Évről évre kiújuló vtták. helyenként goromba perpatvarok okozója a részesmüvelésre kiadott kaszálók elosztása körül tapasztalható részrehajlás, az okos körültekintés hiánya. Sokan nem értik, miért van az. hogy egyesek mindig az adott terület Javét kapják, míg mások a leggyengébbeket. Valóban nehezen érthető ez, s itt lenne az Ideje, hogy a háztáji bizottságok bátran és Igazságosan lépjenek fel a részrehajlások ellen. Az Igaz, hogy az otthont kenyérsütés lassacskán kiBERCZELI A. KÁROLY Hullámsír 3a — Hogyan? Te ezt megtennéd? — s kortyintott is, hogy mégjobban megőrizze nyugalmát, vagyis ne arulja al, hogy mennyire meghatódott e nyilván nem alaptalanul cinikusnak vélt flRtalember gesztusától. Mindig gyanította, hogy ez a blazírt kiéllseg csak maszk ezen az emberen, mert végeredményben most egymaga nagyobb áldozatra hajlandó, mlnt azok, akik szél tében-hos szóban hangoztatják a kultúra nélkülözhetetlenségét, ezt harsogják, ezt Írják, de ha egy fröccsról le kell mondaniuk ezért, már haboznak, sőt másról kezdenek beszélni. — Hát ez szép tőled, János — bökte ki végül. lyuka" nevű vízeresztő árok mellett, ők töltötték fel az egész területet s nagy családi házat ls építettek rá. A ház a Maros utcára nézett, s csak ezen a soron volt vagy tíz szoba, melyeket éppen olyan fényűzően rendeztek be, mint Schüflerék a Hal-piaci otthonukat. Itt ls csuk kőrisfából készült szekrények voltak lathalók, persze rózsafa-intarziával, zsöllyék, díványok palisanderfából, nőt íróasztalok barokk ornamentikával, háromajtós könyvszekrényt görögrómai figurákkal díszttett ébenfamezőkkel. De ez csuk a lakóház volt, maga az üzem a Sörházutcát kaszárnya mellett a palánk! sáncparton emelkedett s már messziről feltűnt bői-szárító zsalugáteres kettős tetejével. Az öreg Felmayer, mikor megkezdte működését, hamarosan belátta a védvámok szükségességét s Kossuth hívó szavára ő is belépett a „honi gyárvédegylet"-be, melynek tagjai arra kötelezték magukat, hogy csak hazai terméket vásárolnak. A tagok toborzásában a Kaszinó tagjai is buzgólkodtak, akik — hogy hazafias nyomatékot adjanak az ügynek —• maguk is fekete zsinóros atilladolmányt öltöttek s — Csak semmi hálnlkodás, Gcrő! En nem mindenütt kihajtott, széles Petőfi-Inggallérral tudok meglenni színház nélkül. Erről van szó — intette le sietve a jól öltözött férfi, aki galambszürke magas mellényt, ugyancsak mágus, de felül szétnyíló keménygnllért es szélesre kötött nyakkendőt hordott sötétszürke, xsikos zakóhoz, melyet divatosan valamivel világosabb szegélyek díszítettek. „Ipar és elegancia" — volt a Jelszava, bárhol jelent ls meg, ezzel lépett be, s bár Ipart 6 már egyáltalán nem Űzött, de elegancia dolgában senki sem versenyezhetett vele. Viszont annál többet dolgoztak felmenői s éppen az Ipar terén, mert ők alapították a híres kékfesto-gyéral a felsővárosi „Kéri Kata s Kossuth-szakállal jelentek meg. A mozgalom persze a hölgyek körében ls élénk visszhangra talált, ők ts csak a Felmayer-gyárban készült fehér pettyes kék gyolcsból szabattak maguknak ruhát s hozza tüntetően csipkés fejkötőt vagy pántlikás, csillagos pártát hordtak. A gyár ettől a hazafias buzgalomtól úgy fellendült, hogy lassan 25—30 segéddel dolgozott, évente 25—30 kocsival vitték szét az árut még Erdélyig is, fogyott a vászon és a sima szövet, több ezer végnyt, s csak indigóból kellett legalább 60 mázsa a gyár zavartalan üzemeltetéshez. Az öreg Iparos dúsgazdag ember lett, Zsdtér vetélytársa a vagyonosodásban. Igaz ugyan, hogy ebbe a vagyonszerzésbe egy kla szépséghiba is belecsúszott, mert Felmayer, mint afajta jószimatú kereskedő, hamarosan meggyőződött róla 49-ben, hogy a szabadságharc bukásra van kárhoztatva, ezért hát üzleti számításból összevásárolta Kassuth-bankókért az angyalos osztrák bankjegyeket, melyek a forradalom idején érvényüket vesztették, s jól Járt vele, mert a sok lelkes hazafi tönkrement, bankólt ott égették el u városháza előtt s nagyon sokan kuldúsbotra jutottak. Ellenben Felmayer úgy megszedte magát ezen a ravasz számításon, hogy új birtokokat vásárolt s gyárát is kibővítette. De ez ré^en volt már, harminc éve, az emberek gyorsan felejtenek, s az unoka már újból gáncstalan lovag és hazafi, aki őseinek felhalmozott tőkéjéből él s nemcsak színésznőket tart, hanem még mecénáskodtk ls. A fiatalember, akinek férfias megjelenését és s2épfiúságát az arcán éktelenkedő tarjagos véraláfutások s barnás foltok sem rontották le (ezért csúfolták „tarka tímárnak"), most egy elegáns kézmozdulattal kiemelte zakója belsőzsebéből a pénztárcáját, s a felkínált ötszáz forintot leszámolta a megilletődöttségtől mereven bámuló Aradi elé. — Már napok óta hordom magamnál ezt a pénzt, de te még nem voltál elég keserű — Jegyezte meg kaján mosollyal. (Folytatjuk.)