Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

S7ERDA 1912. AUGUSZTUS 9. Iskola életközelben Órarend és túlterhelés lassan már három évtize- kem kellene épp annak len- csak biztosítani kell a szádé lesz, hogy elhagytam az nem, aki éberen őrködik az badnapot. A tantestületben intézet órarend pedagógiai, pszi- levő szakfelügyelők óráit chológiai stb. elveinek be- ugyancsak a hét meghatárotartásán, sajnálatosan ta- zott napjára kell tenni. De tanár urat, amint az egyik pasztalom, hogy tehetetlen ez még mind nem elég: fogórán egy nagy fehér űrlapot vagyok. Mintha Pödör tanár lalkozunk a párthatározat tűzött fel a táblára, s az úr szavai megfakultak vol- alapján a nők helyzetével, s osztályon körülnézve figyel- na. Tájékozódni akarok a egyes túlbuzgó helyeken metparancsolóan megszólalt: jelenben. Forgatom a köny- máris minden pedagógusnő A mai órán megismerke- veket, s az órarendről csak számára biztosítani kívánják dünk az órarenddel! néhány odavetett mondatot és szorgalmazzák a heti köS ahogy mondta, úgy is találok. A legújabb kiadású telező órák öt napra törtétörtént. Á házi feladatként mű „A művelődésügyi igaz- n° elosztását. (Arra nem is elkészített terveinket azután gatás kézikönyve" meg sem ügyelve, hogy a kiadott kedóss/.efirkálta említi. A Rendtartás 58. §-a vezmények miatt egyesek 5. bekezdésében ez áll: „A előnybe, mások azonban ter.„ ..„„ nevelök óráit egyenletesen mészetszerűen hátrányba kejegyzéseivel. Tőle tanultuk kell elosztani a hét minden rulnek ) Ezzel szinte egyidőmeg, hogy az órarendkészí- napjára, kivéve azokét, aki- ben jelentkezik a Pedagógus tes nemcsak logika és ket a hét valamely napjá- Továbbképzési Kozpont Is az ügyesség kérdése, hanem fe- ra a tanítás alól felmen- igényével: a komplex gyalelósségteljes pedagógiai fel- tettek. A tanulók iskolai és "jti; szemináriumok toadat A gondosan elkészí- otthoni egyenletes terhelése vabbképzésén reszt vevők öreg tanítóképző padjait, de még most is magam előtt látom dr. Pödör könyörtelenül piros ceruzával, teleírogatta szálkás betűivel, rövid megtett. helyes órarend bizto- szempontjából a tárgyakat sitja a tanulók naponkénti, lehetőleg arányosan kell elfolyamatos, egyenlő megter- osztani a hét napjain. A helését, az egyenletes munkatempót, az órák egymásutánjának helyes elrendezése lehetőséget ad a fáradtság leküzdésére, egyes tan- mazást: tárgyak anyagának eimé- tanítási Művelődésügyi Közlöny 1971. július 22-1 számának a 188. oldalán még a fentinél is „óvatosabb" olvashatunk: „A órákat lehetőség számára lehetőleg szabadnap — vagy esetleg első-második óra utáni elfoglaltságmentesség — biztosítása. És így tovább és tovább! Lennének más megoldások is, csak köfoeal rül kellene nézni! De miért? h ^ Sokkal egyszerűbb ha áthárítunk minden gondot az órarendkészítőre és kész. Pedig, ha ez a dolog így folytatódik, akkor az órarend lassan már nem „a tanulók islyültebb, frissebb aggyal szerint a hét munkanapjai való feldolgozására, a taná- ra egyenletesen kell elosz ri elfoglaltság célszerű el- tani." S a „lehetőség -szeosztásara és így tovább Pő- rint" kifejezés már olyan, 'otthoni Egyenletes dör tanár ur nevelte belénk, mintha minden felelosseg terhelése-. érdekében készül, hogy a rossz órarend vetek alol feloldozna minden ora- hanem azért hogy iegyen a tanulókkal szemben, nagy- rendkészítőt és iskolaveze- miböl klelég('tenl az elszaponagy hátrány az iskolai tót. Mentsük, ami menthe- rodó kedvezményeket. munkában. S mindezek a mondatok Ifjú pedagóguskoromban ls tiszteletre méltó tézisek voltak előttem. S tő — mondja. Hívjuk fel rá a figyelmet — de ... ;S ez a feloldás, úgy érzem, kell is. Mert az óraS miért teszem mindezt szóvá? Azért, mert a szülői értekezleteken, a KlSZ-gyűamikor kezdő tanár voltam rendkészítő eddig is bor- Jfseken. az Iskolai diákparla— legalábbis azokban a jóhírű iskolákban az igazgazasztó nehézséggel küzdött: egy osztályon belül két tatók mellett, ahol pályafutá- gozat, megoszló laboratóriusomat kezdtem —, az óramenteken egyre többször hangzik el a kifogás az órarendi elfoglaltság ellen. Egyes napok nehezek, mások SU..K.I IWM.UVC... —, ml gyakorlat stb., ugyanrend az „szent" is volt. Mi- csak próbára tették a talá- viszont tul könnyűek Nagy kor úgy szeptember elején lékonyságát. Ami pedig most szellemi fnsseséget igénylő már felnőttfejjel át-átstudí- újabban van, az egyenesen tárgyak kerülnek hatodik roztam, bizony helyén volt elképesztő. A tanárok részé- órára. A kedvezmény kaabbarT nrúnden. Talán még ről megindult a morgás, a Pódör tanár úr sem talált „heti 1 szabadnapért". Al- 5 fi" volna benne hibát, annyira kotónap. tanulónap stb cí- ^ófá'hetnartia mlr ide^s' megfelelt a pedagógiai el- mén ostromolják a „felettes őröját tartja, mar ideges, megtelelt a peoag M hatóságokat" a kedvezmé- "radt, ture mellen és górna, nyert. A szakszervezeti ,romba; S valahogy elgondolfunkcióban dolgozó, a pártveknek. Telt-műit az Idő, s mikor hivatali beosztásomnál fogva az Iskolában nekoztató az is, hogy amikor Gyógyítás nagy nyomáson Ha az emberi szervezetet másos levegőt lélegeznek körülvevő légtérben az oxi- be. A kamrában a túlnyogén nyomása a szokványos- másra azért van szükség, nak kétszeresére vagy há- hogy a beteg szervezetében romszorosára növekszik, ak- jcjentkező belső oxigénnyoösszekötő részére stb. ugyan- a túlterhelésről beszélünk, okoljuk a tankönyveket, a kor a vérben ls kétszeres vagy háromszoros mennyiség nyelődik el belőle fizikai oldódással. Az a megfigyelés, hogy három atmoszféra nyomáson már annyi oxigén oldódik a vérben, hogy vele az ember élete az oxigénhiány jelei nélkül egy ideig fenntartható, s a vérkeringés egy ideig akár szüneteltethető is, adta az ötletet Boerema holland professzornak, hogy a túlnyomásas oxigén belélegeztetését a sebészetben — kiváltképp a szívműtétek esetén — felhasználja. E gondolat jegyében építették meg 1959-ben egy amszterdami kórházban az első túlnyomásos (hiperbarikus) műtőt, amelynek egy rnai, korszerűbb változatát a Szovjetunióban készítették el. Á túlnyomásos műtő tulajdonképpen egy nagy, acélfalú, henger alakú kamra, melynek egyik végén légmentesen zárható acélajtó található, A mútőeszküzök. a gyógyszerek vaRy egyéb tárgyak be- és kijuttatására kis zsilip szolgál, hogy a műtét alatt a belső légnyoTnás ne változzék. A műtőasztalt megvilágító lámpákat a kamra fölött, kívül helyezik el, hogv ne melegítsék a belső légteret. A műtöorvos állandó kétoldalú hangösszeköttetésben van a külső műszerasztalnál szolgálatot teljesítő személlyel, aki a műtéti alany állapotparamétereit méri. Az operációs kamrában csupán a beteg kap egy maszkon keresztül nagy nyomású tiszta oxigént, az orvosok és segítőik csak túlnyomást ellensúlyozza. tanári módszereket, a számonkérés korszerűtlenségét stb., de nem hangzik el keményen és világosan megfogalmazva, hogy a túlterhelés egyik legnagyobb forrása a rossz, pedagógiailag s pszichológiailag nem helyesen elkészített órarendekben is keresendő. Azokban az órarendekben, melyeket a tornyosodó kedvezmények miatt, már a legnagyobb jóindulattal sem lehet a célnak megfelelően elkészíteni. Bánfalvi József Lengyelországi kulturális jegyzetek A színházi élet A mai lengyel színház ki- A varsói Nemzeti Színház, vívta magának a „világ leg- amely a magyar nézőközönérdekesebb színházának" ségnek is bemutatkozott — rangját. A lengyel színház visszhangot keltett külföldön is. Szintén Wroclatvban mű1968. májusában előadta Bu- ködik a világviszonylatban is népszerűsége folytán rendki- dapesten Naglowicei Mikolaj ritkaságnak számító Pantomim Színház, amelynek vevül jelentős szerepet tölt be Rej József életé-t és Rolf az ország kulturális életé- Hochhuth Helytartóját ben. 1965-ben ünnepelte fennálAmikor a lengyel színház lásának 200. évfordulóját, az színvonala közeledni kezdett ország vezető színháza. Színaz európaiéhoz, kitört a má- padán a legkiválóbb lengyel sodik világháború, és ezzel művészek, drámaírók, renközel hatéves német meg- dezók és díszlettervezők dolszállás. Bekövetkezett a szín- goznak, a legkiválóbb lenházak a történelemben példátlan pusztulása. A csatagyei színészek játszanak a társulatában. Gazdag műsotereken, a kivégzőhelyeken, a ra — Shakespeare, Racine, börtönökben és koncentrációs táborokban a lengyel színművészet Moliére, Gorkij, Tolsztoj, Szophoklész, Aiszkhülosz, színe-java Arisztophanész, lengyel és pusztult el. Leégett számos külföldi modern drámák, de színházépület, felbecsülhetet- mindenekelőtt jelenlegi igazlen értékű színházi könyvtá- gatója és művészeti vezetőrak és levéltárak. je, Kazimlerz Dejmek ólenA felszabadulás után — a gyei drámákat felújító irányművészet a népnek jelszó ér- zatának sikeres darabjai — telmében — a népi Lengyel- jelentős hírnevet hoztak neország különös gonddal fo- ki. gott hozzá az elpusztult kul- A varsói színházak közül turális javak újjáépítéséhez, említésre érdemesek a DráMár az első tíz évben az mai Színház és a Jelenkori egész országban több mint Színház, valamint az Atenegyven újjáépített színház neum Színház és a Zsidó került átadásra. A hagyomá- Színház, amely általában hényos színházi központok — ber nyelven adja eló a színVarsó, Poznan, Krakkó, Ka- darabokat. Varsóban és vilisz és Lódz — mellett a déken több kísérleti kisszínvisszatérő lengyelség első ház működik, amelyek műberuházásaiként a Vissza- sora a nagy színházak színszerzett Területeken új szín- padjaira ls eljutó avantgarde házi központok — Wroclaw, színművekből áll. Az Opole, Szczecin, Gdansk, egylk legérdekesebb, progOlsztyn és Elblag, majd ké- - kísérleti színház a sőbb Zielona Góra, Kosza- ramszeruen kísérleti szinnaz a lin és Gorzów Wielkopolski wroclawi Tizenhárom Szék— jöttek létre. sor Színháza. Ez a színház, Lengyelországban jelenleg amelynek célja a néző és a XSÍ színész közötti újszerű kapebből tizenkilenc Varsóban, nyolc Lódzban, hat Krakkóban és Wroclawban és öt Poznanban. A háború előtti utolsó, 1939. évi statisztikai évkönyv adatai szerint Lengyelország harmincötmillió lakosára a színházak, operettszínházak és operák előadásait összesen öt és fél millió néző tekintette meg. Négy évre a háború befejezése után, 1949-ben az ország huszonnégymillió lakosára nyolcmillió színházi néző esett. Jelenleg Lengyelországnak harmincötmillió lakosa van, akik közül évente húszmillióan látogatják meg a színházi előadásokat. A lengyel színművészetben többféle művészi irányt és rendezési stílust különböztethetünk meg, amelyek egyrészt a lengyel nemzeti színjátszás hagyományaiban gyökereznek, másrészt a Keleten és Nyugaton egyaránt fellépő, Időszerű törekvésekkel állnak kapcsolatban. csolat kialakítása, nagy zetője Henryk Tomaszewski. Ez a színház végiglátogatta már Európa úgyszólván valamennyi országát, és több tengerentúli városban is fellépett. Igen előkelő központ a színházi életben Lódz városa, élén az S. Jaracza Színházzal. Lódzban működik az ország egyedüli Színművészeti Főiskolája is, amely évente újabb és újabb kiváló művészekkel gazdagítja a lengyel színtársulatokat. Külön említést érdemelnek a mai lengyel Irodalom nagyjainak bemutatott darabjai. óriási sikert aratott az országban Slawomir Mrozek Tangó-ja és Leon Kruczkowski három darabja: A szabadság első napja, Németek és A kormányzó halála. Nagy visszhangot keltett az országban a neves író és forgatókönyvíró, Jerzy Broszkiewlcz dramaturgiai debiutja a Hatalom nevei című darabjával. A színházak népszerűségét és az irántuk megnyilvánuló társadalmi igényt bizonyítja a lendületesen fejlődő műkedvelő színházi mozgalom is. Az amatőr színpadok száma tizenegyezer körül jár. s mintegy kétszázezer műkedvelőt tömörítenek maguk köré. Ebből a mozgalomból fejlődött ki a ma már világhírű Mazowsze- és Slask-együttesek is. Antoniewlcz Roland Józ- f Sok a tűzrendészeti szabálysértés Ügy tűnik, hiába a sok fi- különben is szabálytalan hegyelmeztetés, felhívás, sokan lyen rakott, nyílt tüzet. Ráhajlamosak megfeledkezni a adásul a tűzön enyvet is metűzbiztonsági szabályokról, legített. öt is négyszázötven Ezt bizonyítja, hogy nagyon forintra bírságolták. Varga sok szabálysértési üggyel kell István seprűkészítő úgy véfoglalkozniok a városi-járési gezte a kénezést, hogy köztűzoltó parancsnokság szak- ben felügyelet nélkül hagyta embereinek. Az esetek közül a műhelyt. Tűz ütött ki, 8"0 érdemes néhányat példaként forintra bírságolták. Kovát J felsorolni. István kubikos büntetése — Terhes József asztalos aki az NKFV főgyűjtő temunkahelyén, ,az EMERGÉ lepén tiltott helyen dohánygumigyárban tűzveszélyes zott — 450 forint. Ábrahám helyen dohányzott. Négyszáz- Jánosnét (Domaszék, Tanya ötven forintra büntették. 511) 150 forintra bírságolták, gyár—Szovjet ^^arátság' Tsz- ^rmehe elől nem zárben egy építkezés területén ta el a gyufát. A játékból felügyelet nélkül hagyta a sajnos ott is tűz lett. BERCZELÍ A. KÁROLY Hullámsír 30. A hír percek alatt elterjedt s általános rosszkedvet okozott. A zónapörkölt ízetlen lett, a sör megkeseredett s még a nemes regália — szivar sem akart szelelni. De Rónaszéki Gusztáv, a színtársulat komikusa, akin nevettek, ha csak a száját kitátotta, fölismerte az elkomorult hangulat kártékony befolyását még qz esti szinielőadásra is, ezért hirtelen fölpattant, kalapját kidomborította, fehér zsebkendőbe burkolta s olyanféleképpen nyomta a fejébe, ahogy Herrich szokta, egy kissé lerántva a homlokára. Leemelte a fogasról a botját is s aztán kiállva az asztalközi folyosóra, híven utánozva a miniszteri úr lábhúzós járását, keze tartását, tudálékosan beszívott ajkát, végígcsoszogott a vendéglő közepén a jelenlevők hatalmas hahotújának kíséretében. Tapsoltak, újráztak, a nők visítoztak, mert persze mindenki tudta rögtön, hogy kit figuráz ki a színész. S mikor szólásra nyitotta a száját s ajkát úgy formázta, amint Herrich szokta, szakszerűen követve még szenvelgően előkelő kiejtését is, s ezt mondta: „Mindennek oka a Maros torkolata s az önök konoksága!" — fergeteges tapsvihar tört ki s olyan harsogó nevetés, hogy a legzordabb pecsovicsok ls megfeledkeztek a kormány iránti den asztalnál nyújtogatták a vendégek a karjukat vagy összekoccintották a poharakat s új söröket és zónákat követeltek. Csak a színészek tartózkodtak a jeges italtól s inkább melegítővel kérték, mert féltették torkukat a berekedéstöL A hangulat hirtelen támadt komorsága teljesen fölengedett, egy kicsit mindenki fesztelenebb lett a játékos színművészet közvetlen hatása alatt, s Gyula a nagy élénkséget felhasználva úgy helyezhette el a poharakat és ételeket a színészek asztalára, hogy egy-egy kíváncsi pillantást vethetett a drámai művésznő blúzába, melynek pántja kissé meglazulva lecsúszott, s majdnem egész pompájában sejttetni engedte Rott Marika gömbölyű kebleit. Ezt különben az örökké ott lebzselő Felmayer-fiú is észrevette, de ő unottan siklott tova a tekintetével, túl volt rajta, hogy ebben gyönyörűséget találjon, mert éppen 6 jelentette ki egyszer az asztalnál megbocsáthatatlan indiszkrécióval, de ittas állapotban, hogy Marika bizalmas kapcsolatban is mindig fennkölt, a legszebb percekben pedig hideg. Ezt ugyan látszólag a Színügy-egylet elnökének, Marinkich Mihálynak súgta oda, de úgy, hogy többek közt Gyula is meghallotta s szeretett volna a foltosképű dendi arcába sújtani. Pedig mennyire Irigyelte őt! Az asztalnál sokan ültek, a társulat többsége, s a fő helyen éppen az előbb említett Marinikich telepedett le, aki egyben törvényszéki biró is volt, elegáns úr, aránylag fiatal és gazdag férfi, s a színház iránti buzgó érdeklődéséről nehezen lehetett megállapítani, hogy magáért a művészetért lelhűsó; :ükről, s jól mulattak Tisza Kálmán egyik kesül-e annyira vagy inkább a színésznőkért. A város tanácsa éppen a napokban szavazta le a színpártoló egylet támogatásra szánt, de már eddig is ezer forintról ötszáz forintra lefaragott összeget, s ez felbőszítette a tagokat, főleglelkesebb hódolójának rovására. A Marostorok áthelyezése a város alá volt Herrich egyik számtalanszor hangoztatott s mindanynyiszor helytelenített vesszőparipája. Gyula, a pincér pedig boldog volt, hogy ez a féktelen derű az ő közbenjárására robbant ki, ként Aradi Gerő igazgatót, aki októberben ami, persze, abban is megnyilvánult, hogy min- kezdte meg működését, de minden tartalék pénzét beleölte az ócska hodály renoválásába. A páholyokat vörösre festtette, a körszékek huzatát rendbe hozatta, új előfüggönyt készíttetett bársonyból, s erre azt a hazafias mondást varratta, tiogy „Nyelvében él a nemzet". De új díszleteket is csináltatott, két nagy szénkályhát helyezett el közel a színpadhoz, zenekart szervezett s olyan társulatot toborzott a pesti Pannónia kávéház előtti színészvásáron, hogy nem kellelt volna a fővárosban sem szégyenkeznie miatta. Azonkívül már többször felléptette vendégként Bulyovszky Lillát, s a legnagyobb sikerű művésznőt: Prielle Kornéliát is. S most itt van! Ezt a kis támogatást ls megtagadja a város. Őrültség volt újból Szegeddel kezdenie! — Persze, megint az árvízveszély — morgott kedvetlenül Marinkich. — S az érvek, sajnos, oly meggyőzőek, hogy nem mertem vitába szállni sem a főispánnal, sem a polgármesterrel. — S akkor még megjelenik ez a halálmadár is! Holnap már félház se lesz! — csattant föl Aradi, akinek alig látszott ki valami az arcából a sok szőrzet miatt, mert sűrű körszakállt és hegyesre sodort vastag bajuszt viselt, s dús, bár,elöl már ritkuló hajót ls fölfelé fésülte, öt csak enyhén mosolyogtatta meg Rónaszéki mókája, regi színházi ember volt, aki nehezen derült az Ilyesmin, s most különösképpen mogorva és kedvetlen volt a városi tanács döntése miatt. Pedig ott ült mellette közvetlenül az alig húszéves Somogyiné is, aki, mint mindig, most is hízelgően kellemkedett az igazgatónak s nem éppen eredmény nélkül, mert Aradi a szerepek kiosztásakor határozottan előnyben részesítette mások, így például Rott Marika rovására is. Hogy az igazgató e részrehajlását a csinos kis hölgy más módon is honorálta-e, azt csak gyanították, pedig a sérelmezett Rott Marika nemegyszer tört ki keserűen, s ilyenkor elég hallhatóan jelentette kl, hogy Somogyiné szerepeit nem „a gólya hozza". (Folytatáukj 1