Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

VASÁRNAP, 1972. AUGUSZTUS 6. 3 Szerszámváltás az ifjúsági táborokban Az önkéntes ifjúsági épí­tőtáborokba a minap friss erők érkeztek, hogy foly­tassák társaik abbahagyott munkáját. A szerszámváltást követően a KISZ Központi Bizottságán gyorsmérleget készítettek az első három csoport tevékenységéről. E szerint: június 18-tól, a tá­bornyitás napjától július vé­géig összesen 17194 fiatal segitette a mezőgazdaság és az építőipar munkáját. Az egyetemisták, a főiskolások, a szakmunkástanulók és a középiskolás diákok dereka­san dolgoztak, amit jól tük­röz az elmúlt másfél hónap teljesítménye: a táborlakók több mint 2100 mázsa gyü­mölcsöt szedtek le, 806 ka­tasztrális holdon mintegy 2 300 000 szőlőtőkét kötöztek, 57 000 köbméter földet moz­gattak meg, s csaknem. 150 000 négyzetméternyi te­rületet rendeztek. Az önkéntes ifjúsági tá­borok most dolgozó 7000 resztvevője augusztus 12-én teszi le szerszámot, azötö­dik, az utolsó turnus tagjai augusztus 13-án kezdenek, s 26-án fejezik be a munkát. Felmérés a Mura mentén Több mint 150 milliós árvízkár Zalában Helyreállítási munkák Szombaton gyorsjelentés- megrongált. Sok százezer 'ben összegezték a Zala me- köbméterre tehető az az gyei tanács illetékes szak- iszapmennyiség, amely el­emberei a több mint 2 hé- árasztotta az utakat, a víz­tig tartó júliusi árvíz követ- elvezető árkokat, kezményeit, a soron követ- A Mura mentén legutóbb kező időszak legsürgősebb teendőit. A Mura mentén, a Kerka patak völgyében és a Zala folyó táján együttvéve több mint 20 000 hektár terület 1925. november 14-én je­gyeztek fel nagyobb árvizet, akkor azonban „csak" 450 centiméterrel tetőzött a fo­lyó. A jelenlegi áradásnál viszont 514 centiméter volt a került víz alá, s jelentős ré- maximum, amely minden, szén még jelenleg is áll a id°k legnagyobb árvizét je­víz. A víz visszavonulását lentette Zalában. A védeke­késlelteti a rendkívül mosto- zésre jellemző, hogy csupán ha zalai időjárás, a nap a Mura körzetében 180 000 mint nap megismétlődő eső- homokzsákot használtak fel, •zés. és éjjel-nappal több mint , - , , 2000 ember volt a gáta­Az első, nem vegleges, kon összegezések szerint a me- A" károk becslése után zogazdasagot mintegy 100 mindenütt folyamatosan millió forintos kár erte, s to- megkezdte a térítéseket az vabbi 50 millió forintra te- Allami Biztosltó. Ezzel egy­heto az utakban, hidakban, időben _ jelentős társadal­lakohazakban, kavicsbanyak- mi összefogással - máris ban keletkezett kar. hozzáfogtak a helyreállítási A megyében együttvéve munkákhoz. A töltések men­mintegy 40 lakóház rongáló- tén folyik a védelmi rend­idott meg súlyosan. 5 pedig szer megerősítése. A tönkre­nccTivVlf - T-X-.-l-l,— i.„ m«ar»f hiHak* tfarvpzésí* llövan­Ha valaki falun aiagsoros kai, kegytárgyai. Ez a koma­családi házat épít, minden bögrék, findzsák, a talpas bizonnyal azért teszi, hogy tükör és még sok más tárgy helyet adjon a mosókonyhá- kirakodó helye is. nak, a műheüynek, a kazán- Teljesnek tűnik a kis há­háznak, a tüzelőnek, s ki amúzeum, vagy mégsem az? tudja még. mi mindemnek. — Vannak itt még hiá­én is hasonló módon a ke­mencét, hogyan tapossam bele a három napig száradt füvet a ház földjébe, hogyan simítsam eL gávai az ár, többet súlyosan máris fertőtlenítik. Meg kezdték az árvíz sújtotta .. területeken az ivóvizek kló­ros fertőtlenítését is. (MTI) összedőlt, a közutakban ke- ment hidak tervezése ugyan ---»; — —, — . , „ letkezett kár értéke mégha- csak napirenden szerepel. A De azért kevesen epitenek nyossagok Nem eredeti az ladja az 5 millió forintot A megrongált épületeket hely- alagsoros családi házat, hogy asztalterítő, es az egykori különböző folyók patakok reállítják, s azokat, amelye-I gyűjtőszenvedélyük eredmé- tápéi bakterszek sem íde­mentén 5 hidat ragadott ma- ket csupán „átmosott" az ár, ínyei méltó helyre kerülje- való Hogy jon ra az ember oiwoj liKk.. máriQ fertőtlenítik. Mee- neik. Ilyen kivétel, ilyen fe- a hianyossagokra? Gyakran hér holló ifj. Lele József és meglátogatnak idős paraszt­háza Tápén, a Várhely út 2. emberek, akik itt fiatalko­alatt. A nemrég épült ház ruk egy darabjára ismernek, alagsorában valóságos kis messze szállt ifjúságukra néprajzi múzeumot találnak emlékeznek. A múltkor be­az odavetődők. A pontosan jön egy öreg tápéi paraszt­vezetett leltárkönyvből tu- ember, felül a kemencepad­dom, hogy 1122 néprazji tár- kára, és azt mondja: Hozzál gyat számlál ifj. Bele József már egy kissaéket a lábam gyűjteménye. alá! Akkor jöttem rá, hogy a kisszék még hiányzik a Azalag- gyűjteményből, sor osz­„NEM KERESKEDŐ, GYÜJTÖ VAGYOK" Sutalomnapok Sokféle formában kífe- a pénzből is áldozhatnak a jezhetik az erkölcsi és vállalatok, üzemek az anyagi- megbecsülést a vál- anyák segítésére. Vajon ál­lalatok. Ide tartozik a doznak-e? Egyes tapaszta­j utalomszabadság is. Tu- latok azt mutatják, nem lajdonkeppen szép kis eleget. Hallottam eseteket, summát jelent néhány mikor — noha lett volna nap jutalomszabadságot jól dolgozó, jutalmazható kapni a. gyárban? annál anya is a munkahelyen — inkább, hiszen „az idő mégis fiatal lány, vagy pénz". S ez különösen gyermektelen asszonv fcap­azoknál igaz, akik kró- ta a jutalomnapokat. Ne­nikus időszűkében szen- hogy félreértse valaki: he­vednek, akiknek nagyon lyes, ha csak ók érdemük, nagy szükségük van arra kapják meg ők. De ha a néhány napra is. már azonos teljesítmény­S«kik azok, akik legjob- nyel, szorgalommal ott van ban tudnak örülni az mellettük egy, gyermeke­ilyen jutalmazasnak? Nem ket nevelő édesanya is, él­nehéz kitalálni: nyilván a vezzen annyi megbecsülést, gyermekes anyák. Akiknek hogy első helyen gondol­a számtalan és elkerülhe- nak rá. Legyen ez a kö­tetlen házimunkával — zösség udvariassága, tiszte­még ha segít is benne a lete. férj — elsősorban kell bir- Arról nem is beszélve, kőzniük. S köztudott, hogy hányszor kerül hátrányba a gyermekek mellett mek- egy bölcsődés vagy óvodás korára nő a házimunkák kisgyerek anyja, ha beteg terhe. S ha egv apróság lesz a kicsi. Ilyenkor is jól sok dolgot ad, még többet jönne egy pár nap tarta­,biztosít" még egy, nem is lék. Ezért szükséges ott is, beszélve a három- vagy ahol eddig nem tették, többgyermekesek „második jobban disztingválni a jö­müsz.akjáról". vőben — a dolgozó anyák Az idő pénz — és ebből javára. Augusztusi gond — családi ügy Uj medret kap a Sió Befordulva a Dunán a Sióra, a gemenci erdők alatt, Keselyűs felé evezve, az utast hirtelen óriási építke­zés, egy megváltozott táj fo­gadja. A vizesek építkezése; a Sió-toroknál duzzasztót emelnek, új medret vájnak «a Siónak — a mostani beve­zető ág csendes holtág lesz majd —; a duzzasztó mellett pedig hajóátemelő zsilipet építenek. Hajózhatóvá teszik a 123 kilométer hosszú Siót. A nagy munka első szaka­sza befejezéshez közeleg — az új meder már elkészült, hossza majd két kilométer szélessége 75 méter —, re­mélhetőleg jövőre már Szek­szárdig, Sióagárdig hajózható lesz minden időben a Sió. A nagycsaládosok, a gyermeküket férfi segítség nélkül — elhagyottan, el­váltán vagy özvegyen — nevelő édesanyák különö­sen sok gonddal küszköd­nek. Az utóbbi években egyre többször kapnak se­gítséget, fokozottabb törő­dést tapasztalhatnak a hagyományossá vált az augusztus végi „beiskolá­zási" segély. Így nevezik a vállalati támogatást, s a csúnya szó szép embersé­get, figyelmes gondosko­dást takar. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat há­rom gyárában 237, a Tex­tilművekben 102 dolgozó­munkahelyi vezetők, a nő- nak adtak tavaly ilyen bizottságok, kommunisták, céllal segélyt; 300-tól 1200 szakszervezeti aktivisták forintig. A kedvezményes részéről. Nincs „szezonja" ruha- és ágyneművásárlás az ilyen támogatásnak, lehetőségét is ilyenkor biz­egész évre érvényes, mint tosították — ezer forintig, a nők helyzetének javítá- Nem kétséges, hogy ez a sára hozott, valósuló hatá- segítség jó helyre, és jókor rozatok — mégis, ilyenkor érkezik. S az adatokból az augusztusban még aktuáli- is kiviláglik: sok az ilyen, sabb a figyelem, a segítő­készség. Közeledik a tanév. Isko­lába mennek az egyedül­álló anyák, a nagycsaládo­sok gyermekei is. Nem azonos feltételekkel, náluk nehezebben jut pénz a tanszerek, könyvek megvá- egy-egy közösségnek, sárlására. Ezért jó, hogy nemeivik üzemben már Simái Mihály támogatásra szoruló család. Azért szólunk most, au­gusztus első felében a pél­dákról, mert jó lenne mi­nél több munkahelyen, mi­nél több családra kiter­jeszteni ezt a törődést. Le­gyen ez „családi" ügye tása ré­gi pa­rasztházakat idéz. Megtalál­ható a ház, a pitvar meg a kamra is, eredeti berendezé­seikkel együtt. A ház — amit mi már szobának ne­vezünk — sarkában ott gub­baszt a a banyakemence, a szemközti „szent saroik"-ban a sarokpad, annak szögleté­ben az asztal, a falon szent­képek, búcsúajándékok, ősö­ket őrző megsárgult fényké­pek. A szoba másiik szögleté „ÓCSKAS LETTÉL" — Vé­letlenül kezdtem el gyűj­teni. 1967. augusztus 20-án egy piros színű FIAT-kocsi állt meg Tápén, éppen itt előttünk. Megkérdezték, nem tudnék-e segíteni nekik, ré­giségeket keresnek. Hogyne tudtam volna! Egyből a gye­rekkori emlékek tolultak fel bennem, amikor a falu min­den padlásán, udvarzugában, ben n felvetett'Tgy, alattad kamrájában otthon voltunk csizmahúzó fakutya meUette mi .gyerekek, armkor nagy­" xiihint fiókiai anvák. anyam elal az onas kásasfa­suhlot, fiókjai anyak, 2e|kak méhe ^ g legjobb nagyanyák, szépanyák vise­letét őrzik: kötőket, szatyor­kákat, kendőket, szoknyákat. Tetején egykori hetedhét ha­tárra szóló búcsúk ajándé Épül a rendelőintézet Az alapozási munkálatok befejezése után hozzáláttak az építők a Kossuth Lajos sugárút és a Vasas Szentpéter utca sarkán épülő szegedi járási rendelőintézet betonszer­kezetének a szereléséhez. Jelenleg — mint felvételünk is mutatja — az első szint födémjét alkotó betonlapokat rakják helyükre búvóhely. Húsz év után, azon a bizonyos augusztus 20-án ott találtuk az emlékeimben megőrzött tárgyakat, ahol húsz éve elhagytuk. Augusz­tus 21-én már magamnak gyűjtöttem. Ifj. Lele József gyűjtemé­nyének első darabjai cserép­edények voltak: korsók, fa­zekak, csíkmákszűrők, kan­csók, köcsögök, butellák. Te­le volt velük a régi ház kamrája, a fészer meg az ágyak alja is. Azokat kellett először összegyűjteni, ame­lyeket legjobban fenyegetett a régi házak rohamos bon­tása. A sok lim-lomot akkor kidobták az új lakásokból, mert „nem oda valók". Az­tán egyre bővült a kör, míg összeállt a több mint ezer tárgyat számláló gyűjte­mény. — „Ócskás lettél" — mon­dogatták akkoriban gúnyo­lódva. Előfordult olyan eset is, hogy becsapták az orrom előtt az ajtót. Apám is hara­gudott érte, addig, amíg nem látta együtt, készen a gyűj­teményt. Anyám viszont mindig rajongott az ilyen dolgokért. Nem kis fárad­ságba és utánajárásba ke­rült, amíg összegyűlt a kis házimúzeum. A szomszéd Bence Pali bácsi itt ült kint az utcán, s az ablakon ke­resztül diktálta, hogyan csi­nálták a régi tápéiak a ke­mencét, a szoba földjét, ho­gyan- vesszőzzem, sarazzam Mos­tana­ban már sokan felkeresik ifj. Lele Jó­zsef háztáji néprajzi múzeu­mát. Sok neves vendég láto­gatásáról árulkodik a ven­dégkönyv, de őrzi írni ép­pen csak tudó, öreg paraszt­emberek kérges kezenyomát is. Minden vendéget egyfor­ma szeretettel fogadnak itt. És mindenki csodálattal és elismeréssel szól erről a gyűjteményről. Lele József nemes szenvedélyéről, szere­tettel vépett munkájáról, szorgalmáról és kitartásáról. — Mostanában olyanok is felkeresnek, akik régi nép­rajzi tárgyakat szeretnének vásárolni tőlem. Divat lett a régiség az elmúlt években. Ezek az emberek nehezen veszik tudomásul, hogy én néprajzi gyűjtő vagyok, nem pedig régiségkereskedő. Tizenhárom évig dolgozott ifj. Lele József a szegedi szalámigyárban, mígnem be­tegsége miatt nyugdíjazták, A néprajz szeretete, a gyűj­tőmunka varázsa tartotta benne a lelket. Gyűjtemé­nyeinek első darabjait Bá­lint Sándor látta, ő sarkall­ta a további munkára, tanu­lásra. Ma a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a nép­rajzi részlegnél dolgozik dr. Juhász Antal mellett, akiről szeretettel beszél, hiszen „sokat köszönhetek neki és még nagyon sokat szeretnék tanulni tőle". Tapasztalatait, gyűjtőmun­kájának eredményeit jó né­hány dolgozatban már fel ís dolgozta. Első munkája a cserépedények feldolgozása volt, Tápé konyhája címujel. Azt követte a Lele család történetének felkutatása, különböző tápéi kismester­ségek vizsgálata és saját gyűjteményének leü-ása. Ez a munka izgalmasabb, mint egy detektívregény, hiszen mind az 1122 tárgynak külön története van. Ha * ezek megszólalhatnának és mesél­hetnének! Most a szomszéd Bence Pali bácsi történetéről ir pályamunkát. „Mit akarsz ezzel a sok lim-lommal?" — kérdezték tőle sokan. Ezek az emberek még nem látták ifj. Lele Jó­zsef gyűjteményét: a raktár­ban sorakozó gyönyörű for­májú cserépedényeket. Cica Pali újból felépített házát, a berendezett szobát, sublét­jainak mélyét. Nem kortyol­tak még a feltörő tiszta for­rásból, nem hallották meg ennek a gyűjteménynek su­gárzó üzenetét, Tandi &a|afe ~

Next

/
Oldalképek
Tartalom