Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

4 KEDD, 1971. AUGUSZTUS 1. A magánlakások béréről B. B. szegedi olvasónk sze- jában és feltételei bem a fe- 10,80, 12,— forint/négyzet­retné tudni, hogy állampol- lek szabadon állapodhatnak méter/hó.) farok tulajdonában levő meg. Ha komfort nélküli la­bazban, ha lakas megürese- Az 1971. julius 1. utan a háztulajdonos 1971. dik. kinek van joga Intéz- bérbeadott lakások esetében július 1 napja után ad bér­kedni új bérlőről, a lakas- viszont a lakbérben a bérbe- be, akkor js szabadon lehet hivatalnak, vagy a háztulaj- adó (háztulajdonos) és a megállapítani a bért A bér donosnak. ÜJ bérlő esetén bérlő (lakó) — jogszabály felső határa azonban a 2,40 kell-e lakás-használatbavé- által meghatározott korlátok forint/négyzetméter felső ha teli díjat fizetni, ha igen között - szabadon állapo- tert már nem haladhatja milyen összegben és hova? dik meg. A lakbér mertéke meg Végül azt Is szeretné meg- azonban — a lakásviszo- . hérheadás esetén a tudni, az ÚJ bérlővel lehet-e nyokra tekintettel - nem Az UI es^te" a ' * SÜSS "ZSJST& STlSSt SUT mértékének kétszeresét. (7,20, Dr. V. M. a lakbérről bérleti szerző­dést kötni és milyen keretek között? Az állampolgárok tulajdo­nában levő, nem állami, üres lakások nem tartoznak a lakásügyi hatóság rendel­kezései körébe, ezért azokat a tulajdonos a lakásügyi ha­tóság kiutalása nélkül maga használhatja, illetőleg lakás céljára részben, vagy egész* ben bérbeadhatja, vagy használatra átengedheti. Nem állami lakás bérbe­adása esetén a bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szer­ződésben a lakás h aszná la t­bavéiteli díjának fizetésében is megállapodhat. Ilyenkor a használatbavételi díj a bér­beadót illeti meg, ez azon­ban nem haladhatja meg a hasonló tanácsi bérlakások­ra megállapítható haszná­latbavételi di j mértékét, (2/1971. [XII. 8.1 ÉVM—PM. együttes rendelet mellékle­te.) A díj fizetésének mód­Régi pompájában a pozsonyi koronázótemplom A pozsonyi Szent Márton ban az egykori gótikus oltár székesegyház tornya és hom- helyére barokk oltár került, lokzata ebben az évben mar A templomban levő Szent régi pompájában várja a vá- Márton-szobor a híres ma­rosba érkező érdeklődőket, gyar szobrászművész, Don­ján Ribarik szobrászművész ner munkája, vezetésével 1957-ben kezdőd- a török uralom alatt — a 16—18. században — a po­zsonyi Szent Márton székes­egyház a magyar királyok koronázási temploma volt A plébániatemplomot a 14—15. torony tetején mindmáig lát­században emelték és híres- ható a koronázási jelkép — sé vált gótikus díszítőele- aranyozott párna, rajta a mekkel látták el. Ebból az időből a gótikus kupola ma- csaknem ket méter magas radt meg. A 18—19. század- koronával. tek el a jelentós történelmi műemlék helyreállítási mun­kálatai. Az eredeti Szent Márton Szövetkezeli demokrácia - forintra váltva Közgazdasági tény, hogy a mezőgazdaság egyike a leg­felhasználásával igen is, meg vagy egy ügyesen termelés­lehet nyerni ezer ember szi­költségesebb ágazatoknak, vét a közös ügynek. ahol az országos produktum minden százaléknyi emelése be állított nádtetős pajta. A tudományos módszerekkel A munka irányítása még kidolgozott készpénzes mun­újabb milliárdok befekteté- dem^krácl^atá Egy fali set követeli meg; munká­ban, gépekben, vegyszerek­ben, szaktudásban.. Ezen az úton járunk és nem is ered­ménytelenül. De tartalék mégis van a magyar mezőgazdaságban. mindig része egy kicsit demokráciának. Egy kicsi közösség, kevés a vá­kadíjazás egyáltalán nem bi­zonyos, hogy minden sarok­laszték, sok az elkötelezett- ban feleslegessé tette a ré­ség. Mindenki odahaza tud- szesművelést. A másik olda­ja megmondani milyen gya- l°n pedig a kori, hogy egy funkciót azért gazdaságban bíznak valakire, mert más legszegényebb is adódhat munkafolyamat, amelyet né­w= M hirtelenjében nem akadt, hány ezer, legfeljebb néhány " sőt- még rosszabb esetben tlzfz,er í°Ünt 4el«tei-^sé­vei legalabb részben korsze­rűsíteni lehet, a kicsi közös­A legesleg- ség szempontjából igen je­a- _„„ i„ „i„ meg russzaDU cseiuen L^reJlre ÍLJIgwó Hp azért, mert hát annak az v»n yM re, „ m elvtársnak is adni kell va­van. Nem szándékozom itt ^ , funkciót A legesleg- „„„ ,8J Z^t'Llt^í^JT egyszerűbb esetben csak lentős többletjövedelem le­daság és gazdaság között ek­ezer forintok, súlyosabb hetőségét teremtve meg ily módon. Arról nem is beszél­. . , , . , . juuimi, ci iijcii uuiursca 1111- Ve, hogy ha a szegénységre t a«. A nagyüzem csakugyan hivatkozással elspórolják a vállalatszerű és ebben a fel­fogásban irgalmatlan. Nem i- , k „„loiáin- a viseli el, ha rosszul veze- ÖŐIHUC CJl UD6C1A Adl A tárta ékoka7a AltáClános vo tik Egy szakosított gazdasá- zerválják a szegenyseget. tartaieKOKat. Aitaianos vo gQt tönkre lehet tennl azaa] kora különbségek soha nem g voltak meg mezógazdasa- Jó döntések ml­gunkban, mint most Ami a ' legjobb az egyik helyen, a legnagyobb hiba lehet má sutt? Egyedi vizsgálat alap műtrágyát vagy a jószágok­tól a fehérjét, a gyógyszert, akkor szinte erőszakkal kon­násuk azonban mégis van­nak. gának& eíigedve^'egy kézt Befejezésül pedig néhány ót a legolcsóbban mozgó­sítható tartalékról Ezt úgy adjuk az összes föágazatok h( ják . háztái. d\ gyeplőjét. De egv brigád J l nogy nazla-u Sa/da munkáját is terméketlenné I. KERÜLET „Háuaaág: Hrabjvszky András es Vam >ssy Eva Klára. Havasi Zoltán Gábor úti Udvardl Maria Erzsébet. Eukjr András és Hem­mert Hidvlg, Csanádi István Miklós es T'ombácz Ibolya, Aui­muth Pal János és Pálvólgyl Márta. Pál József László es Srelbert Gizella. Zákány Sán­dor István és Kovács Mária Jo­zefa. Ormai Póter és Fezeta Berta Zsuzsanna, Börcsók Antul Anyakönyvi hírek sag, a tártalék feltárásának Meghökkentően hangzik, tehetjük, ha vezetőnek neve- Sf szer^ewrécbfotval?" de igaz: véleményem szerint zünk ki valakit, aki jó szak- ^L Nem tudzunk ha art hazánkban a legnagyobb tar- ember ide, jó szakember oda mond iuk hoev Lövetkezeti telék a szövetkezeti demok- öt helyen bizonyította már SÍZ S ráciában található meg Mert be hogy nem tud bánni az Sn ereel a lehS^el 1. lettek emberekkel. Minden egyse- • - - ** hogy get — legyen kicsi vagy nagy — olyan ember vezes valódi nagyüzemek téeszeink és tény, mondjuk ezer emberrel komolyan nem gondoltai: még. Pedig éppen a sertés­hizlalás tavalyi felfutása bi­zonyította be, hogy a költ­negyedévenkéntl közgyűlése- sen, aki ért hozzá, és aki ken nem lehet minden apró- speciálisan ahhoz a munka- ségekeT^- "ha vannak — cseprő dolgot megbeszélni, területhez ért. Akkor is, ha t ® • , . .. ,—- másvalaki esetleg megsértő- e ga s s/-ivesen elVdl" III. KERÜLET Házasság: Dobó Károly és Szanlszló Piroska. Mltyók An­tal István és Papp Rozáliu. Csányi Ferenc és Farkas-Csu­mangó Mária, Rigó György és Szigeti Elvira házasságot kö­töttek. Születés: Bálint Mihálynak és Budai Erzsébetnek Gabriella Er­zsébet, Vita Lajos Jánosnak és Papp Arankának János Attila. Miklós éa Trlschler Annu, Be- iának és Mlskolczy Erzsébetnek WMnl^'rtl^^rztébetT' Cünds rár Sátdor és Bálint Erzsébet Gábor Csaba. Schröffel József- Mthálvnak és Busa Juliannának Eva, Zsemberl István és Nagy- nek és Amont Katáimnak Ag- Fdma Ks'aUn Csányi Sándor­györgy Terézia, Tóth Miklós és nes. Zalaváry Péternek és Tol- 'TV Gémes Teréziának Sán­Janovszkl Aranka, dr. Tarjányi dl Ágnesnek Renáta Adrienn ö'or Csa|,a Farkas Jánosnak és János István és Szobonya Eva nevű gyermeke született. Szénást Eva Jankának Brigitta, íjdit. Hödl László Imre éa Halálozás: Habdlja József. Ké- Makra istváníak és Rácz 8Ma­Oyuris Erzsébet Aranka. Kasza ri Péter, Musza József, Janóval ,lának Tibor Róbert Molnár Fe­Ferenc és Szecal Edit, Tolnut Jánosné Sári-Sárosl Anna. Ko- r,,nc Jánosnak és Kéri Eresé­László Zsigmond és Xabók Zsu- bela András, Kovács Imréné betnev Andrea Balázs István­zsarina, KUvényl Károly és Csá- Nagy Róza. Szűcs Mihály, Oláh . k é pintér Mária Margitnak nyi Erika Erzsébet. Schiller Mihály. Fürdők Sándor, Nagy 'i"ít * ' Márta Antal J.­György János éa Kurucz Zsu- Ferencné Schiller Julianna,. „seínek és' Kurucz Mártának Manna Mária, Szakéti József és Cszlnky _Ferenri Szkalnylczki Zoltán An°al sztankovlcs An­Tóth Erzsébet Etelka tolnak és Csukonyl Erzsébet­Onozó Anna, Körmöczl Kálmán László. HV es Zujkás Ilbolya, Budai Lajos Takács József Bozókl István ÍT.'k'An'oí Peresi' Sándor "Lász­Sándor és Gábor Erzsébet ha- péter. Györgyi Adám, Kiss Já- lodak L ' Krlgtó Rozáliának zasságot kötöttek. nos. Dobál Istvánné Hegedűs c;vörav Gábor. Pigler Mátyás­Ilona. Gál Istvánné Erdélyi Tu- " 3zakalIas Gizellának Ta­Születés: Lakatos Mátyás Oyu- üanna. Abrahám-Ködmön Illés, ré„olt Miklós Ferencnek és Iának és Károlyi Magdolnának Ambruzs Ferenc, Tóth Mátyás, Marútl M'am-lnak Csaba nevű Magdolna Erika, Kis Sándor- Mathesz Mlklisné Tóth Anna, „ver.nUkük azülétatt. nak es Zsemlye Mária Magdol- Bezslnár György. Balla Illés •yermcKu*. nának László, Lelkes Bélának meghalt. HhlUozás: Kovács Pálné Ott­KöváS Arpádn?kkésBKápo.várt KERÜLET :ik Júlia. Laczl József. Gárdlán Evanak Zita, Csányi Józsefnek Házasság- Ocskó Károly é6 Imre, Csányi Pálré Székely Ma­és Bujdosó Juliannának Judit, Musko Erzsébet, Cseresznyés Jó- ria, Adorján Józsefné Pap Uo­Hajdu Gábornak és Füzes KIA- f ^ Hermecz Julianna, sl- Kopasz Ferenc, Major Pál. ranak Gábor, Poszgal Jánosnak .a]r tStvsn es Deák Róza Ilona ' p ' ea Hidasi Annamáriának Péter, kötöttek Kozma István CIHNHA IF ÁR \LTINO1P EÁNTNŐN T11 _ Előtérbe kerültek tehát vállalatszerű vonások és dik. Az egyszemélyi vezetó módszerek. Az ember egy tartson rendet, szavának sú­kicsit háttérbe szorult. Pedig változatlanul és mindig is az ember marad társadal­munkban és gazdaságunk­ban a legfontosabb terme­lőerő. Egy szövetkezeti kö­zösségen belül a rossz han­gulat nagyobb kárt csinál­lya legyen. És ezt a súlyt ne csupán a szakértelme adja, de az ls, hogy ismeri az em­berek véleményét és olyan utasítást ad ki, amivel az emberek egyetértenek. így tárulnak fel olyan tartalé­kok, amelyek létezését elmé­2. hat, mint a tőkehiány és az leti számolgatással soha nem emberek munkakedve, önte- lehetne kideríteni, vékenysége több hasznot hajthat, mint a legcsillo­góbb John Dear-kombájn. Megvannak végeredmény­ben az alapszabályszerű for­mái annak, hogy az emberek Addig használtuk a „kor­véleményt tudjanak nyilvá- szerű" és a „hagyományos" nítani a közgyűlések közötti fogalmakat, amíg ezekkel va­időszakokban is. A bizottsá- lósággal megosztottuk a gok és szervezetek seregét mozgalmat. Vannak korsze­azonban nem mindenütt mű- rű gazdaságaink, amelyek a ködtetik és ahol igen, ott hagyományos formákat már sem mindig jól. Élettel kell röstellenék és vannak hagyo­lalja, ha segítik és jól érthe­tő, közeli célt rajzolnak elé­je. A sertéshlzlaláshoz ha­sonló lehetőség sok van még a háztáji gazdálkodásban, egyik helyen ez, a másik he­lyen az. Az ide befektetett vezetési kapacitás lehet, hogy nem mutatkozik, vagy csak részben mutatkozik közvetlenül a közös kasszá­ban. De biztos, hogy ered­ménnyel mutatkozik meg a tagok zsebében — és így a tagok hangulatában —, vala­mint az ország háztartásá­ban. 1*1 Tanács István, sörös Károlynak és Molnár Ju­liannának Zsuzsanna. Sánüor Jánosnak és Palo-as Piroská­nak Erika. Váradl Istvánnak és Wojnárovlch Évának Dóra Ág­nes. Toopuntó Istvánnak es s/.écsl Máriának Zoltán. Csécsel Antalnak és Budai Irénnek An­tal. Vastag Józsefnek és Tandari Klárának Péter Gusztáv, Kel­ler Lajosnak és Bódi Hona Ibo­lyának Beáta Ibolya, Csa­mangó Imrének és Kógll Ju­liannának Imre Zoltán. Lapu Ferencnek és Horvulh Katalin­nak Zsolt, Orbán Sándornak es Mogyorósi Editnek Attila Gábor, Nagy Tibornak és Sllóczkl Zsu­zsannának Eva. BablczKl And­i ásnak es Csamangn Máriának Johanna. Bodnár Józsefnek és Berta Mártának László. Bor Pál­nak és Ball Katalinnak Katalin Eszter, Mái-fal Józsefnek és Ti­hanyi Erzsébetnek Péter, Bodr Gézának es Koszó Arankának Zsolt. Kállo Gábor Lászlónak és Farkas Mártinak Csilla Má­ria. Számflra Mihálynak és nltka Erzsébetnek Tamás, Kó­nya Imre Ádámnak és Simon Magdolna Máriának Andrea Zsu­zsanna. Klsagórsl Józsefnek ós flltter S»i"°Hanak Gábor. Gres­kovles Imrének és Mák Zsu­zsannának Péter. Kerekes Fe­rencnek és Ábrahám Erzsébet­nek Ildikó, dr. Kovárs Gábor­nak es dr Tószegi Annának Réka Kornélia. Makal Antalnak es Bene Ilonának Antal. Sebók Sándornak és Hanák Margit­nak Pándo- Dlvlkl Károlynak és Molnár Piroskának Károly, Márta J.inasnak és ÜJvárl Ibo­lyának Róbert. Czellár Latosnak és Pálinkás Katalinnak Tamás. Maczonka Imrének és Molnár Magdolnának Magdolna, ördögit Lászlónak és Nnsv Ilonának I aszlé, Korpa Mihálynak és Ba­lázs Gizellának Zoltán. Szlláevl ó.ntalnak és Bánhegyi Anr.n Ju­liannának Rolsnd Adóm. Lázár Józsefnek és Körmendi Rozáliá­nak Erika. Varga Antalnak és Szénásl Iránnak Antal. Abm­hám-Tures Józsefnek és Bálint Erzsébe-.iiek Tamás, Bocslk Gyu­Halálotás: halt. Turi József meg- *"6dl Józsefné Börcsök Erzsébet meghalt. megtölteni ezeket a kerete­ket, hogy kiskirálykodás, mányos gazdaságaink, ame­lyeknek szinte elvettük az munkaügyi viták, tagsági önbizalmát, gondolni se mer­különérdekek, szűkebb cso- nek a korszerűre, mert nekik portérdekek elhanyagolása arra úgy sincs pénzük. Tar­ne ronthassa a közhangula- talékaink egyik jelentős te­tőt, ami megtermett az ne rülete, hogy próbáljuk ismét futhasson mellékvágányokra, közelíteni egymáshoz ezt a Ezer ember között se gépié- két fogalmat. Higgyük el sen, se ösztönösen nem le- végre, hogy a csillogó mű­het demokratikus légkört te­remteni, de a fórumok önte­szerek, az okos automaták mellett nagyon jó szolgálatot vékeny, ügyes lelkiismeretes tehet még egy rozsdás kapa Vannak tehát tartalékok. Persze a lehetőségek nem tolakodóak, nem kiabálóak. kihasználásuk nem olyan egyszerű, mint mondjuk egy évtizeddel ezelőtt. A tartalé­kok segítségével nem is fo­kozhatjuk csak úgy ukk­mukk-fukk ötven százalék­kal a mezőgazdaság hozzá­járulását a nemzeti jövede­lemhez. De országosan mil­liárdokat teremthetünk elő ezen az úton, egy-egy gazda­ság hozamait pedig igenis fokozhatjuk adott esetben akár 20—30 százalékkal is! Földeáki Róla OOOOOOOOOÖÖÖÖOOOÖÖ Hullámsír 29. — De most új percsorai kormánybiztos van Kende Kanut személyében — vágott szavaiba a jól értesült Vass. — Ez talán majd rendet te­remt. — Rendet? Miben? A Tisza-szabályozásban? — harsogott tovább a festő. — Hiszen köztu­domású, hogy ez a Kende csak a lovakhoz ért, s a rossz nyelvek szerint azért olyan buzgó ke­resztény, mert Jézus is istállóban született. Ezen valamennyien jót nevettek, még Pintér Pista is. — Ne menjetek még — marasztalta a távoz­ni készülőket Joó, mert ő csak most kezdett be­lemelegedni az ivásba. — Hiszen Gábor meg se szólalt még a sok nemzeti fájdalomtól, pedig hát ő jött Pestről, ő többet tudhat a világ fo­lyásáról, mint mi mucsaiak. — Nehogy azt hidd, Feri bátyám — biggyesz­tette le a száját Gábor, még mindig föl-fölne­vetve az új kormánybiztos vallásos meggyőző­désén. — Legföljebb néhány óra előnyünk van. Például az, hogy az egyetemen általános a fel­háborodás Trefort ellen, nem a magyar nyelv kötelező oktatása miatt, bár ennek bevezetésére is hat esztendőt irányoztak elő, s ezt többen so­kallják, hanem amiatt, hogy Pozsonyban akar egyetemet létesíteni, tehát olyan nemzetiségi te­rületen, ahol magyar alig akad. — Na, látjátok! — ült le egy pillanatra újra a tanár — Amit egyik kezével ad, azt a má­sikkal elveszi. Kisül, hogy nem a magyarokat akarja felsőbb oktatásban részesíteni, hanem a Kraxelhubereket. Nem Szeged, Kecskemét, vagy Debrecen felkarolása a célja, hanem azoké, akik úgyis Bécsbe mennek az egyetemre. S közben Szegeden a 12—13 ezer tanköteles gye­rekből csak 6—7 ezer tanulhat, mert egyszerűen nincs elég iskola és tanító. Fenn az ernyő, nin­csen kas! — De hátha éppen ezzel akarja Pozsonyba csábítani a magyar ifjakat — okoskodott Bite Gábor. — Ahogy a pozsonyi diétákra is sereg­lettek a magyar követek, még a mi városunk­ból is, s néha hosszú hónapokig tartózkodtak ott. Az ilyesmi nem múlik el nyomtalanul. — Lehetséges — vont vállat Pintér, s annak jeléül, hogy végképp el akar menni, még­Mikor a két jóbarát egyedül maradt, né­hány percig haboztak, hogy merre is Indulja­nak, mert sok mondanivalójuk volt, s eddig — Gábor ittléte óta — alig tudták egymással za­vartalanul szót váltani. Bizonytalankodva in­dultak mégis az Otpacsirta utcán át ki a Klau­zál térre s onnan lekanyarodva a Kárász utcá­ra, eljutottak egészen a Dugonics térig. De las­san, andalogva ballagtak egymás mellett, mi­közben viselt dolgaikról számoltak be, Gábor a pesti életről, vizsgáiról s arról a tervéről, hogy az egyetem elvégzése után valóban szü­lővárosában fog letelepedni. Nem titkolta leg­jobb barátja előtt azt sem, hogy a kis Etelka, enneik a kissé bogaras optikusnak a leánya nagy pedig Gáborral, Joó elé tornyozta krajcáralt az hatóssal van ráj komoly, értelmes és szép O TRTRFSROCTRRVTT KÍ-SVORL elfogyasztott borért. S ezt megtették valamennyien, kérve a fes hozzá karához képest művelt is, Keméndyné magániskolájában tanult s Szabadkán szerzett tőt hogy ő egyenlítse ki számlájukat. Aztán ke- diplomát. persze, jómódú leány. zet fogtak a két művésszel (Kajári mindig hí­ven kitartott szállásadója mellett, ha az éppen Szegeden volt), és Stróbl úr alázatos hajlon­gásai közepette eltávoztak az Arany Oroszlán­ból. nincs rászorulva, hogy tanítson is, inkább ő képzi magát tovább, egyelőre Czapik mester­nél tanul zongorázni, hogy zenei műveltségét gyakorlatitag is megalapozza. Apja a Bach­korszak kezdetén került ide egyenesen Berlin­ből, már az ő apjának ls híres gyára volt a porosz fővárosban, s miután bejárta a fél vilá­got, ide jött, erre a kietlen gyarmatra, hogy meghonosítsa nálunk is a látszerészetet, mely­nek itt az ő érkezéséig nyoma sem volt. S az ügyes ember nem spekulált rosszul, mert nagy szük. ség volt rá, s így évek alatt jelentékenyen meggazdagodott. De élénk eszű férfi is, tele van ötletekkel és tervekkel, hetenként süt ki valami újat az optika és mechanika terén, a mostam! párizsi kiállításon 6 képviselte Ma­— A végzetes magyar sors kérdésére még gyaror-szágot s jó néhány érmet szerzett ivjtal­* •x.-.-;-.- 1—3.x _ vi.-. mul látcsöveiért s praktikus csíptetővel fölsze­Vass Palitól még a kocsma előtt elbúcsúztak, aki egy ugrásnyira lakott innen, a Mészáros utcában, s a lámpa világánál megnézve zseb­óráját úgy nyargalt el, mint aki lekésett va­lamiről. Csak annyit mondott, hogy így is túl­sókéig maradt, felesége már türelmetlenül vár­hatja. mert nagyobbik fiacskájának torokgyík­ja van, ez a betegség most egyre jobban ter­jed, s lehet, hogy neki is orvosért kell szalad­nia. visszatérünk — rázta meg Pintér kezét a hiú ember, aki sehogysem tudott beletörődni, hogy nem tálált döntő érveket a maga igazának bi­zonyitasara. relt szemüvegeiért. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom