Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

CSÜTÖRTÖK, 1072. AUGUSZTUS 31. 5 Ás érellenörzések tapasztalatai Tízenhatezer vizsgálat,1 ezer400 felelősségre vonás \z árhatóságok és a ke­reskedelmi felügyelőségek az ejső fél evben mintegy 16 000 árellenőrzéssel tájékozóatak az ipar és a kereskedelem piaci magatartásáról, vizs­gálva árpolitikájukat, az el­látásban a lakosság iránti kötelezettségeik teljesítését. Behatóan elemezték a ter­melői és a fogyasztói árak alakulását, azok összefüggé­seit, egyes áremelkedések okait. A lakosságot közvetlenül érintő fogyasztásicikk-keres­kedelemben az első negyed­évben főként az 1871. évi ta­pasztalatokat elemezték, a második negyedben pedig már 210 konkrét árellenőr­zést és 4446 bolti ellenőrzést tartottak. Mint megállapítot­ták, az árszínvonal emelkedé­sét részben egyes alap­anyagárak drágulásának lovábbgyúrűződésu és bi­zonyos importcikkek drá­gulása idézte elő. A tényleges áremelkedésnél azonban erőteljesebben hat az árszínvonal növekedésére a korszerűbb, divatosabb ter­mékek megjelenése. Ezeknék az árát ugyanis nemcsak a magosabb önköltség, hanem a többnyire ezzel járó na­gyobb vállalati nyereség is növeli. Különösen gyorsan cserélődnek az áruk a kon­(ekciószakmában: a női fe­hérneműgyár például egy óv alatt — a korábbinál jelen­tősen magasabb átlagárak­kal — teljesen kicserélte ter­mékeit. Annak ellenére, hogy az Új modell nem minden esetben korszerűbb, csupán divatosabb a réginél, a vál­lalat számára mégis nyeresé­gesebb. Ilyen és hasonló okai vannak annak, hogy az ár­bevételhez viszonyított nye­reség a konfekciószakmában 4,3 százalékkal magasabb az iparági átlagnál. Az árhatóságok helyeslik a választék bővítését, az ellen azonban felléptek, hogy helyenként háttérbe szorult a kisebb nyereség­gel járó termékek gyár­tása. A tapasztalatok alapján a belkereskedelmi miniszter el­ső helyettese előírta, hogy a jelentősebb termelői óremel­kedesekről tájékoztassák a minisztériumot. Eddig 12 nagykereskedelmi vállalattól — főként a ruházati szak­mából — érkezett ilyen jel­zés. A Könnyűipari Minisz­térium az Arhivatallal együt­tesen most vizsgálja, hogy a jelzett áremelkedések -indo­koltak-e vagy sem. Több vizsgálat foglalkozott az ár és a minőség összefüg­géseivel, a többi között az­zal, hogy a gyengébb minő­ségű árut értékének megfe­lelő áron adják-e. Több üzem, például a Bácska Bú­toripari Vállalat és a Szek­szárdi Faipari Vállalat ki­sebb engedményt adott gyen­gébben sikerült termékeiből, mint amennyit a tényleges minőség indokolt volna. A Debreceni Ruhagyárban az ellenőrök azt kifogásolták, hogy az olcsóbb cikkek ará­nya az idén jelentősen csök­kent, ami nagy rétegek ér­dekeit sérti. Az Alföldi Ci­pőgyárban elégedetten álla­pították meg, hogy a vásár­lók érdekelnek megfelelő arányokban gyártanak ol­csóbb termékeket. A mezőgazdasági üzemek Ipari produktumainak árai­ról általában kedvező ta­pasztalatokat szereztek a vizsgálatok során, viszont sok hibát túrtak fel a me­zőgazdasági üzemek épifö­anyag-ipari, építésszerelési és kereskedelmi tevékeny­ségében. Szabálysértési eljárás Indult például a Szabolcs megyei Kossuth Tsz ellen a maxi­mált bruttó haszonkulcsok helytelen alkalmazása miatt. A megengedettnél nagyobb számlót nyújtott be egyik rendelőjének a Tolna megyei Üj Barázda Tsz is, amelyet szintén felelősségre vonnak. Nagy körültekintéssel tanul­mányozták az árhatóságok azt is, hogy a mezőgazda­sági üzemek az elvárható reális árakkal milyen mó­don igyekeznek segíteni a néha túlzottan magas piaci árak letörésében. Ezzel kap­csolatban nem mindenütt és nem mindent találtak rend­Segít a társadalmi összefogás Beszélgetés dr. Szalontai Józseffel A háziasszonyok és a népfrontmunka A menyei nőbizottság ülése Szerdán délelőtt Szegeden tartotta meg ülését a Haza­fias Népfront megyei bi­zottságának nőbizottsása. A tanácskozást dr. Hrabovszki Mihályné, a nőbizottság tit­kára nyitotta meg, majd Szabó Gáborné nőbizottsági elnök, a megyei népfrontbi­zottság alelnöke tartott tájé­koztatót, Beszámolt a nép­frontmozgalom V. kongresz­szusáról, ismertetve a helyi nőbizottságok feladatait a kongresszus határozatainak végrehajtásában. Országos felméréshez kapcsolódva, megyénkben is háziasszo­nyokat kérdeztek meg élet­körülményeikről. Az erről készített jelentést, csakúgy, mint a megyei nőbizottság éves munkaprogramjának tervezetét, írásban kapták meg a résztvevők. A tanács­kozás munkájában részt vett Dénárt Istvánné, a Ma­gyar Nők Országos Taná­csának munkatársa is. Szabó Gáborné tájékozta­tójában többi között hang­súlyozta: a helyi nőbizott­ságok ne várják a felső, úgymond „megyei utasításo­kat", öntevékenyen dolgoz­zanak. A területen működő nőbizottságok ugyanis a he­lyi népfrontbizottságok, el­nökségeik irányításával dol­goznak, és feladatuk egy a mozgalom általános célkitű­zéseivel. Ugyanakkor sajá­tos, speciálisan a nőket, ér­deklő kérdésekkel is keli íoglalkozniok. A tanácskozás vitája — felszólaltak: dr. Sipka Sán­darné (Vásárhely), Pápai Endréné (Makó), Farkas Jó­zsefnó (Szeged), Suhajda Erzsébet (Szentes), Farkas Istvánné (Szeged), Tóth Szilveszterré (Zákányszék), dr. ökrös Józsefné (Szeged), Tóth istvánné (Vásárhely), Strasinszki Sándorné (Sze­ged) — bizonyította, hogy az öntevékenységgel nincs hiba, és a jobbnál jobb munkamódszerek kialakítá­sához az ötletekben sincs hiány- Nagy Imréné, a je­lentést összeállító munkabi­zottság vezetője utalt arra, hogy bár e felmérés csak a háziasszonyok egy részére terjedt ki, valamennyi nőbi­zottság hasznosíthatja mun­kájában a tapasztalatokat­A megyei nőbizottság tag­jait az foglalkoztatta, ho­gyan nyerhetnék meg a nép­frontmozgalomnak a ma még csak „négy fal között élő", a háztartással foglal­kozó, a családdal, gyerekne­veléssel törődő asszonyokat. Többen elmondották, az ember mindarra, amire akar — ráéri A háziasszonyok is, csak szót kell velük érteni­A nőbizottság feladatul tűz­te ki, hogy a háziasszonyo­kat az eddiginél jobban be­kapcsolják a népfrontmun­kába. A megyei nőbizottság jó­váhagyta egyéves munka­programját is. ben. A debreceni termelő­szövetkezetek termeltetésre, feldolgozásra és értékesítésre alakult közös vállalkozása a más megyékben vásárolt zöldséget és gyümölcsöt 20— 23 százalékos, a magánter­melőktől felvásárolt árut pe­dig ennél is nagyobb, 50— 100 százalékos nyereséggel adta tovább. Egészségtelen helyzet alakult ki egyes üdü­lőhelyeken, például Harkány­ban is, ahol a termelőszö­vetkezeti, az ÁFÉSZ és egyéb zöldségárusító helyeken a verseny, vagyis az árak el­várható letörése helyett az árakat egymásóihoz igazít­ják, hogy a szezonban vala­mennyien magasabb bevétel­hez jussanak. Kedvezőbb piaci és árhelyzet kialaku­lását segítette viszont elő Szabolcs-Szatmár megyében a nyíregyházi konzervgyár és az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat közötti szer­ződés, amelynek alapján a konzervgyár a termeltetési szerződésekkel lekötött zöld­ség és gyümölcs mintegy tíz százalékát viszonylag olcsón, közvetlenül a lakosság ren­delkezésére bocsátja. A különféle szabálytalan­ságok, visszaélések miatt sok helyütt eljárás indult a vállalatok ellen. Az első fél évben kereken 1400 felelősségre vonás tör­tént. Árdrágítás miatt 30 esetben tettek bűnvádi fel­jelentést a hatóságok, mint­egy 700 esetben szabálysér­tési, 230 esetben fegyelmi el­járást indítottak, 450 eset­ben pénzbírsággal sújtották a vállalatot. További több száz esetben figyelmeztették a vállalatok illetékeseit egyes szabálytalanságok megszün­tetésére. Mint ismeretes, egy koráb­bi rendelkezés előírja, hogy a lakosság széles köre által vásárolt cikkek jelentős ár­változásáról a lakosságot in­formálni kell. A Vállalatok e kötelezettségüknek eleget tesznek, mégis több panasz hangzott el a tájékoztatók hiányosságai, szűkszavúsága, s mindenekelőtt amiatt, hogy a vállalatok nem tájékoz­tatják a közvéleményt a régi termékeket felváltó, lényegesen drágább új cik­kek bevezetéséről. Olyan esetekben is gyakran elmarad a tájékoztatás, ami­kor változatlan áron ugyan­abból a cikkből kisebb mennyiséget kap a vásárló. Az első félévi tapasztala­tok összegezésekónt az árha­tóságok a továbbiakban első­sorban arra ügyelnek, hogy a magasabb költségeket az indokolt mértéken túl ne há ritsák át a fogyasztóra; a drágább termékek térhódítá­sa a tényleges igények szint­jét ne lépje túl, s elegendő keresett, olesó termék álljon a lakosság rendelke­zésére. Fokozottan őrködnek azon, hogy az árszabályozó rendelkezések mindenütt ér­vényesüljenek. Rendhagyó volt az elmúlt esztendő, hiszen az iskolák — és altalában a kulturális intézmények ™ fenntarta­sának joga a helyi taná­csokhoz került. Dr. Szalon­tai Józseffel, a Csongrád megyei tanács művelődés­ügyi osztályának vezetőjével azokról a tapasztalatokról beszélgettünk, melyeket ez a rendhagyó időszak hozott, s amelyek feltétlenül tanul­ságosak a küszöbönálló fel­adatokhoz. Városi es községi ta­nácsaink komoly erőfeszíté­seket tesznek a lakosság igényeinek megfelelő kultu­rális intézményhálózat meg­szervezésére, működtetésére, Erről tanúskodik, hogy saját pénzügyi erőforrásaik mellé igyekeznek megnyerni a he­lyi gazdasági és társadalmi szervek anyagi, erkölcsi tá­mogatását. Az összefogás eredményét mindenekelőtt az örvendetesen növekvő óvodai férőhelyek mutatják, nemcsak a városokban, de Zsombón, Röszkén, Csanyte­leken, Sövényházán ós Cse­rebökényben is. Eperjesen, Derekegyházán, Fábiánse­bestyénen, Nagytőkén, Kis­zomborban és Balástyán napközi otthonok, konyhák, műhelytermek korszerűsíté­sében jelentkezik ez a tár­sadalmi összefogás, Bor­danyban, Tiszaszigeten, Csa­nádpalotán és Makó-Rákos községekben a közművelő­désnek emeltek otthont. Meg kell vjFzont említenem, a fejlesztések során néhány helyi tanács túlzott követe­lésekkel állt elő, s anyagi erőforrásai elégtelensége mi­att a megyei és országos szerveket ostromolta. Még ha kellemetlen is, meg kell barátkozni a gondolattal: terven felül nem várható se­gítség „fentről". Ugyanak­kor a negyedik ötéves terv­ben előirányzott fejlesztése­ink megvalósításában ko­moly lemaradás tapasztal­ható, melynek okait az anyagárak ós kivitelezési költségek növekedésében, a túltervezésben ós az építő­ipari kapacitás elégtelensé­gében látjuk. A nehézségek ellenére néhány jelentősebb kulturális beruházást készí­tettünk elő, köztük a kis­kundorozsmai általános is­kolái, de előrehaladott álla­potban van a megyei támo­gatással épülő szegedi 300 férőhelyes általános iskolai diákotthon ügye is. A he­lyi tanácsok bevételeiktől függően gondoskodnak az is­kolák berendezési tárgyai­ról, szemléltetőeszközökről, könyvekről, bór a minőségi fejlesztést Itt is korlátozzák az emelkedő anyagárak. Megjegyezném továbbá, in­tézményvezetőink egy része indokolatlanul gyakran uta­zik, sok időt tölt el az anyagi eszközök beszerzésé­re. zel a lehetőséggel Csongrád megyében? — Véleményünk szerint helyesen. Ehhez persze hoz­zájárulnak a városi, de fő­ként a járási hivatalok mű­velődésügyi osztályai is- Az elmúlt tanévben előfordult, hogy néhány intézmény élé­ről el kellett távolítani a vezetőt, máshol maguk az igazgatók látták be alkal­matlanságukat. Olyan válto­zásokról van szó, melyek többsége már jóval koráb­ban esedékes volt, hiszen ezek az igazgatók lényegé­ben már nem tudtak meg­felelni az új követelmé­nyeknek, a tanácsi vezetés­sel vagy saját tantestületük­kel kerültek ellentétbe. Né­melyikük méltatlanná vált a pedagóguspólyához is. Persze meg kell monda­nunk, kevesen vannak, és számunkra az a fontos, hogy az igazgatók döntő többségé helytállt az Új feladatok­ban. Mi Csongrád megyében — a szegedi alsófokú okta­tási intézményeket kivéve — januártól valamennyi alsó­és középfokú oktatási intéz­mény vezetőjének adtuk át a munkáltatói jogkört. Az­óta jó fél év telt el, s az igazgatók rászolgáltak a bi­zalomra, alapos felkészült­Mint ismeretes, a tanács- ségú, helyes szemléletű ve­fflrtiény értelmében közsé­gekben a tanácsok, várasok­ban a végrehajtó bizottsá­gok, megyei, illetve megyei városi intézményeknél a szakigazgatási szerv vezető­je gyakorolja a munkálta­tói jogkört az iskolaigazga­tók felett. Hogyan cinek ez­zetőknek bizonyultak. Az előírásoknak megfelelően járlak el, döntéseiknél ki­kérték a helyt part- és szakszervezeti vezetők véle­ményét, számítottak kollek­tívájuk tanácsaira, javasla­taira. N. I. Stúdiószínpad, kiállítások, sorozatok Osz a művelődési otthonokban A nyári rendezvények után ben Csernus Mariann, majd ték Újszegeden című népsze­szinte pihenő nélkül tolyta- Berek Kati és Halász Judit rű sorozat szeptemberben tódik a munka a város mű- ..íőadóestiet rf,nfje7jk m~L, folytatódik Fodor Tamás elől velödés. otthonaiban. Egye- aőadóestjét rendezik meg. adóe6ljéve) Szemei Mar1i lőre a tervezés es a szer- UÍ. bizonyara nagy erdeklo- szentpál Mónika, Koncz Cá­vezés, az őszi-téli program dóst kiváltó sorozat indul bor es Béres Hona önálló előkészítésé es a kisebb fel- Elő népművészet a Tisza tá- estjeit pedig októberben és Szeptember elsejétőf^Kn jón 0ÍmnwI- Célja a meeye novemberben rendezik meg. megkezdődnek az új évad élp népművészeténeik feltér- Újdonság lesz Sellei Zoltán rendezvényei. képezése. A négy alkalomra műsora, amelyet az iskolá­A Bartók Béla művelődési tervezett bemutatókon nép- sok számára állítottak össze, központban folytatódnak a dalénekeseket, zenészeket, A legkisebbeket hat Új be­sikeres, már megszokott és mesemondókat, hímzőket, mutatóval örvendezteti meg íróportréÍT^övetke^előadá- ^ongozokat, képzőművésze- a bábszínház, ezenkívül Mo­sain Szabó Pál és Illyés Gyu- ket ismerhetünk meg, az élo ka Miki zsebszínházónak la művészetéről hallunk néptánc és népviselet szép- vendégszereplésére is szá­maid. Az én Világom sora- ségeiben gyönyörködhetünk, míthatnak vtz^KU^SÍ -1 kiállítási prog- Szeptemberben plakáté­művészi vallomásaival feje- ramban a Tömörkény gim- l(tást, októberben Dózsa-em­ződik be. Természetesen iro- názium tanárainak tárlata, lékünnepséget, bolgár estet, dalmi estek is szerepelnek az Ex libris-kiájlítás és Szenes decemberben Petőfi-estet őszi programban. Október­Lángok pusztítása a mezőgazdaságban A tűzoltóság fölhívása Kedden a délutáni órák- tűzvédelmi szabályok figyel­ban az Eperjesi Ifjú Gárda men kívül hagyása károkat Termelőszövetkezetben ki- okozott az aratást követően gyulladt egy 30 méteres szal- megyénkben a mezőgazda­makazal. A tarlón összehú- ságban. A vizsgálatok min­zott, és a szántást akadályo- den esetben mulasztást ál­zó szalmarakásokat meg- lapítottak meg a dolgozók, gyújtották és szabálytalanul, illetve a munkát irányító felügyelet nélkül hagyták. A vezetők részéről. A felelősök felügyelet nélküli szalmacso- ellen szabálysértési eljárás mókról terjedt át a tűz a indult. tarlón keresztül a kazalra. A A megyei tűzoltó parancs­szövetkezetet 3500 forint kár nokság ezúton is felhívja a érte. gazdaságok, illetve termelő­Hasonló okból. Illetve kő- szövetkezetek vezetőinek fi­rülmények között az idei be- gyeimét, az őszi munkákkal i takarítási időszakban ez már kapcsolatos tűzvédelmi «»• a negyedik eset, amikor a bályok betartására. Zsuzsa textilművész munkái- rendeznek a művelődési köz­nak bemutatása szerepel. A pontban. Folytatódnak a zenerajongók Mozart és a Magyarország baráti köré­bécsi romantikusok műveit nek összejövetelei. A csilla­haUhatják majd a szegedi gászati, földrajzi, pedagógiai vonósnégyes koncertjein, ismeretterjesztő előadósokon [egy szonátaasten is részt ve- kívül egy speciális Ifjúsági hétnek. A művelődési köz- sorozat is indul, pont — a TIT-ted közösen — A Juhász Gyula művelő­pedagógiai jellegű, négy-öt dési központ újdonsága az előadásból álló ismeretter- ipari tanulók ifjúsági klub­jesztő sorozatot tervez. Foly- j^naik programja, amelyben tatódik a klubok, szakkörök klubestek, vetélkedők, élő­munkája és — ha minden adósok váltjók egymá6t. sikerül — megnyitja kapuit Megalakul a szocialista bri­a művelődési központ pincé- gádvezetők klubja, a dzsessz­jében berendezett „stúdió- klub, ós természetesen to­színhóz". A tervek szerint itt vóbb folytat jók működésüket tartja majd előadásait a Mi- az amatőrfilmesek, a rejt­nerwa színpad, amelynek vényfejtők, a gyűjtők, a tagjai négy bemutatóval ké- bridzs- és a táncklub, a szülnek az új évadra. munkáskórus, indulnak a Az újszegedi November 7. különböző tanfolyamok, a művelődést központ szintén földrajzi és egészségügyi is­gazdag programot kínál a meretterjesztő sorozatok, közönségnek. A Színházi es- S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom