Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

SZERDA, 19TS. AUGUSZTUS 30. s 3 • IMI ••!!• Ma zárul a biológusok vándorgyűlése Dr. Garay András előadása A Magyar Biológiai Tár- tam be, mit jelent ez az sasag Szegeden folyó X. aszimmetria a molekulán Vándorgyűlésének első napi belüli jelenségek szempont­plenáris ülésén dr. Gardy jából. Az aszimmetrikus András címzetes egyetemi molekulában gerjesztéskor, tanár, a biológiai tudomá- tehát például ha fény éri, nyok doktora, a Magyar mágneses mező keletkezik; Tudományos Akadémia sze- ennek a mikromágneses me­gedi biológiai központjának zőnek erősségét mértük ki, s igazgatóhelyettese tartotta a megállapítottuk, számos bio­főreferáturnot a molekuláris lógiai folyamatban, mint a aszimmetria eredetéről és légzésben, fotoszintézisben, biológiai jelentőségéről. A a sejt szerveződésében en­szegedi tudós világszerte nek a mezőnek igen komoly nagy visszhangot keltő kuta- jelentősége van. Csak egyet­tásainak azokról az eredmé- len példát: a fölhasznált táp­nyeiről is beszámolt, melye- lálék vagy a zöld levelek ket a szegedi biológiai köz- által felvett fényenergia pontban végeztek. Tegnap a hasznosabbá válik, szekcióülések szünetében rö- A szegedi tudós kutatásai­vid interjút kértünk dr. Ga- ról évekkel ezelőtt beszámolt ray Andrástól, aki készség- a London Times, majd a Süd­. . „ Jdeutsche Zeitung is. gel vazolta eloadásanak te- ^ mujat' A Magyar Biológiai Tár­— Mint ismeretes, a mo- saság X. Vándorgyűlése ma, lekulák térbeli képződmé- szerdán délelőtt szekcióülé­nyek, s két, tükörképi pár **en folytatja munkáját, s .... ... , „„„ a déli órákban dr. Ábrahám formajaban leteznek. Hason- ^^g akadémikus zársza_ latképpen az emberi kezet vával fejeződik be. A részt­említhetném, ahol a bal kéz vevők délután ellátogatnak tükörképe a jobb és viszont. a fennállásának 50 eszten­A legtöbb molekulából két- StSZ^l féle van, az egyik az embe- Horváth Imre egyetemi ta­Vegyipari fejlesztés Kedden Pécsett megnyílt a Magyar Kémikusok Egye­sületének hagyományos évi vegyészkonferenciája. A Pollack Mihály műszaki fő­iskola nagytermében Prei­sich Miklós, a Magyar Ké­mikusok Egyesületének főtit­kára nyitotta meg a három­napos konferenciát, amely­nek két nagy témaköre van: az egyik a petrolkémia fej­lődési tendenciái, a másik a számítástechnika alkalmazá­sa a kémiában és a vegy­iparban. Aranyérmek Erfurtban A MÉM kiállítási irodá­hoz érkezett jelentés szerint az erfurti nemzetközi kerté­szeti kiállításon a nemzetkö­zi bíráló bizottsága eddig 9 arany, 5 ezüst, és 8 bronz­éremmel tüntette ki a ma­gyar gazdaságok, vállalatok termékeit. Magyarországot 16 gazdaság, intézmény és vállalat képviseli a nagysza­Megyénk fontos gazdaságpolitikai feladata: Textilüzemeink megújítása ri jobb kézhez, a másik a nár kalauzolja a vendégeket. | bású kertészeti bemutatón. balhoz hasonlítható. A két­féle molekulát izomernek nevezzük. Az élő szervezet­ben csak az egyik fordul elő, az aminósavakat te­kintve, ugyancsak az embe­ri kéz hasonlatánál marad­va, a bal oldali — melynek eredete rejtélyes. Ha labo­ratóriumban ilyen vegyüle­teket állítunk elő, a készít­mény egyik fele balos, másik fele jobbos lesz, az élő szer­vezet azonban kiszelektálja a balos aminósavakat oly­annyira, hogy egy balos ve­gyületet tápanyagként hasz­nálhat. a jobboson viszont éhen hal vagy megmérgező­dik. — Ezt a jelenséget már 1854-ben észrevette Pasteur, aki a természet egységének elve alapján feltételezte, ha az élet ilyen aszimmetrikus; akkor az egész világegye­temnek, tehát az atommag­nak is ilyen asszimmetrikus­nak kell lennie. Csak 102 évvel később, 1956-ban de­rült ki, valóban így van: az atommagból kirepülő elekt­ronok mind balra „pörögnek saját tengelyük körül", hol­ott egyik felüknek balra, másiknak jobbra kellene. Előadásom első részében az anyag és az élőlények aszim­metriája közötti kapcsolatot bizonyítottam, a második részben pedig arról számol­N. I. I (MTI) Szeretik a laboratórium betonvázát Acs S. Sándor felvétele Befejezték Újszegeden a Gabonatermesztési Kutatóinté­zet mögött épülő négyszintes kutatólaboratóriumi épület alapozását, s a Bács-Kiskun megyei Épülettervező Vál­lalat hozzákezdett az előregyártott betonszerkezet ösz­szeállításához. Ezt a munkát néhány hét alatt elvégzik, majd kezdik a falazást. A laboratóriumi épület a tervek szerint 1973 végére készül cl. Felvételünk a födémpanel beemeléséről készült Iparfejlesztési és beruhá­zási politikánkkal biztosítani kell, hogy iparunk műszaki­technikai színvonala a ne­gyedik ötéves terv végére je­lentősen emelkedjen. Ezeket a célokat tudományos ered­ményeink hatékonyabb fel­használásával, a géprekonst­rukció-fejlesztéssel, a gépe­sítettség fokozásával, az au­tomatizálás folyamatos beve­zetésével érhetjük el. Ezt mint fontos gazdaságpoliti­kai feladatot jelölte meg a többi között két évvel ez­előtt az MSZMP Csongrád megyei pártértekezlete, amely értékelte a megye négyéves fejlődését, a kom­munisták, a dolgozó embe­rek munkájának eredmé­nyét, és kidolgozta a párt­szervezetek további felada­tait. Növekszik a fogyasztás Megyénk egyik nagy tra­dícióval rendelkező iparága a textilipar számára a nép­gazdaság negyedik ötéves tervében felvázolásra került egy nagyszabású rekonst­rukciós program, amelynek lényege, hogy a textil- és a textilruházati ipart alkal­massá kell tenni a követke­: ző évek és évtizedek egyre ' növekvő követelményeinek teljesítésére. Könnyűipari üzemeinkben, ahol megyénk­ben a legtöbb munkást fog­lalkoztatják, fontos az el­avult gépek helyett modern termelő eszközök üzembeál­lítása. Ezért új üzemek építése helyett előtérbe ke­rültek a termelést javító re­konstrukciók, korszerűsíté­sek. hogy ily módon — le­hetőleg létszámbővítés nél­kül — legyen megoldható a termelés, az export és a ha­tékonyság növelése. öt év alatt az országos rekonstrukciós program ér­itelmében 41 milliárd forin­tot lehet fordítani a textil­és textilruházati ipar. kor­szerűsítésére. Ez az összeg több mint kétszerese a III. ötéves tervben hasonló cél­ra felhasznált összegnek. A megye részesedése a most felhasználható összegből 6,8 százalék. Lényegében kisebb, mint az országos textil­és textilruházati iparból való részesedés, amely 1970-ben 11 százalék volt. Ennek fő oka az, hogy a program a két iparcso­portból a legnagyobb mérté­kű fejlesztést a végső verti­kumokat jelentő kötszövő, kikészítő és alsóruházati konfekciógyártásban irányoz­za elő. Ezekből megyénkben csak a kötszövő árugyártás van képviselve. összességében Csongrád megyében két iparcsoport ál­lóeszköz-fejlesztésére 822 millió forintot fordítanak. A beruházások anyagi-műszaki összetétele az országosnál valamelyest rosszabb. Míg országosan az építés rész­aránya 18,3 százalék. me­gyénkben a beruházási ösz­szeg 23,2 százalékát fordít­ják építésre. A program ke­retében épül fel ugyanis a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat központi gyárának új szövőcsarnoka és a máté­szalkai új gyár építése he­lyett bővítik Vásárhelyen, a HÓDIKÖT üzemét. Őt év — 42 száza­lékos növekedés Mi tette indokolttá azt, hogy a népgazdaság ilyen nagy összegeket fordítson a textilipar fejlesztésére? Min­denekelőtt a negyedik ötéves tervben az iparág számára meghatározott termelési, gazdasági feladatok, öt esz­tendő alatt ugyanis 42 száza­lékkal kell növelni a textil­és textilruházati ipar össz­termelését. Amikor a célki­tűzést meghatározták, figye­lembe vették, hogy az ipar­ág termelő berendezésének döntő többsége több évtize­de dolgozik. Ennek követ­keztében korszerűtlen, el­avult, jelentős része kicseré­lést igényel. Csongrád megyé­ben a Rostkikészítő Vállalat, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat fonógépeinek egy­harmada, szövőgépeinek kö­zel háromnegyed része 1930 előtti. A Szegedi Textilmű­vek fonodájának egy része is öregebb húszévesnél. Az itt alkalmazott kínai szövő­gépeknél már a magyar tex­tiliparban is alkalmaznak tízszer nagyobb termelé­kenységű gépeket. A HÓ­DIKÖT-ben az 1960 utáni fejlesztések eredményeként jelentős számú nagy teljesít­ményű gép ls van. de a se­lejtezés elmaradása miatt sok a korszerűtlen és a kis termelékenységű gép. Az általános népgazdasági célkitűzésekkel összhangban textilüzemeinkben kicseré­lik a sok elavult gépet és berendezést. Mióta „zöld jelzést kap­tak" a textil- és textilruhá­zati ipari rekonstrukciós programok, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága nemcsak figye­lemmel kíséri üzemeink megújításának sok örömmel és gonddal járó munkáját, hanem rendszeresen értékeli is a feladatok elvégzését. Ezt tette a közelmúlt napok­ban is, és értékelése alap­ján lapunk hasábjain A re­konstrukció második évében című cikksorozatban számol­tunk be, az elemzés több tapasztalatairól. Korszerűbb gépek... Sok jó hírt olvashattunk a rekonstrukciókról, s arról, hogy gyárainkban mindin­kább sokak gondjává nő és szélesedik a termelés korsze­rűsítésének feladata. Mind több azoknak a gazdasági vezetőknek, műszaki dolgo­zóknak és munkásoknak a száma, akik tudatos fele­lősséget érezne a gazdálko­dásért és általában az üze­mi, gyári élet összes gond­jaiért. Sokféle formában, de alapjában azonos vá­gyaktól fűtötten valósítják meg a vállalati törekvése­ket. mert látják, hogy nem­csak a műszaki, technológiai és gazdasági célok vezérül' ezeket, hanem mindenütt arra törekszenek, hogy a dolgozó munkások általános feltételei is lényegesen ja­vuljanak. Több millió forintot fize­tünk ki új gépek vásárlásá­ra. Természetesen azt sze­retnénk, ha az a pénz, amit gépekre költünk mielőbb megtérülne. A gyors megté­rülés azt is jelentené, hogv vállalataink jól hasznosítják az új technológiát, eredmé­nyesen gazdálkodnak dolgo­zóik, az egész népgazdaság javára. Már most, a re­konstrukció második évé­ben, de ezt követően még inkább, az új technika haté­kony felhasználása kerül előtérbe. A rekonstrukció „korlátai" után minden bi­zonnyal le kell küzdenünk a gazdálkodás, a vezetési módszerek fogyatékosságait. A termelékenység növelésé­nek ugyanis nemcsak a ter­melő dolgozók és termelő gépek között vannak jelen­tős tartálékai, hanem a kise­gítő munkafolyamatokban és a vezetésben is. ... korszerű termékek A rekonstrukció halad, ha egyik-másik vállalatnál las­sabban is a kelleténél. Las­sabban? Különösen vonatko­zik ez a szociális létesítmé­nyekre. öltözőkre, amelyek telepítése rendszerint egy­két lépéssel a termelő be­rendezések mögött kullog. A cél világos: a többi között a gazdaságos gyártás. Ennek érdekében a technika kor­szerűsítése és a gyártmány­fejlesztés. A korszerű tennék maga is igényli, nemcsak a technika és technológia, ha­nem a szemlélet és a veze­tés módszerének korszerűsí­tését, az irányítás minden szintjén. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy vállalataink vezetői, dolgozói igyekeznek mindent megten­ni annak érdekében, hogy a kapott lehetőség alapján biztosítsák a textil és textil­ruházati ipari üzemeink mű­szaki előrehaladását, a mun­ka termelékenységének nö­vekedését, a gazdasági haté­konyság magasabb színvo­nalát. Nagy Pál asszony és leány, akik egyenrangú tagjai a munkahelyi közösségnek és a családnak, és sokan fontos közéleti tevékenységet is végeznek. Ugyan­akkor nem csekély azoknak a száma sem. akik gondolkodásukban és szo­kásaikban még őrzik a múltból hozott előítéleteiket, ami hatással van tet­teikre, visszatartja őket jogaik kellő megértésetői és gyakorlásától. A szemlélet és a vélemény válto­zása jól megfigyelhető és nyomon kö­vethető a munkahelyeken. Gyakorla­ti tetteken mérhető: azon, hogy mit tettek a nők munkájának könnyítése érdekében, milyen mértékben terem­tették meg a feltételeket, hogy minél többen váljanak egyenrangúvá a bé­rezésben éppúgy, mint a vezetésben. A pártszervezetek egész sora is­merte fel, hogy a gondok jelentős ré­sze hosszabb-rövidebb idő alatt he­lyileg megoldható. Egyaránt vonatko­zik ez a nők munkáját könnyítő ren­detalek betartására, a munkahelyi kö­rülmények jobbá tételére, a bérezési egyenlőtlenségek megszüntetésére. EBből kiindulva egyre többet kezde­ményeznek, a gazdasági vezetőket is ösztönzik és bátorítják intézkedések meghozatalára és következetes vég­rehajtására. Sok kedvező lépés történt bérkérdé­sekben: több helyen a fizetések alsó határát felemelték, t például 800 fo­rintról 1000 forintra stb. Gondot je­lent még, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati meg­valósítása vontatottan halad előre. Kevés munkahelyen vizsgálták meg, hogy az egyenlő feltételek mellett egyenlő mennyiségű és minőségű munkát végzők díjazása milyen elté­rést mutat a férfi- és a nődolgozók között. Ahol ez megtörtént, ott elké­szült a terv, és differenciált bérgaz­dálkodással fokozatosan felszámolják az aránytalanságokat. Sajnálatos, hogy még mindig erősen él a köztu­datban az a felfogás, hogy a férfi­nak többet kell keresnie, mert ő a családfenntartó. Sok kisebb-nagyobb intézkedés tör­tént a nők munkájának könnyítésére, és még sok várat magára. A dolgozó nők égető problémája, hogy kevés a gyermekintézmény, különösen az óvo­dák képtelenek befogadni minden je­lentkezőt. Éppen ezért nagy fontossá­gú az a társadalmi összefogás, amely segíti az üzemi és tanácsi kezelés­ben levő óvodák bővítését, újak lét­rehozását. Nagyon fontos, hogy minél több tsz is érezze magáénak e gondok megoldását. E lépések szorgalmazása a pártszervezeteknek is feladata: az összefogás kezdeményezésében nagy szerepet játszhatnak. A pártszervezetek munka közben érzékelték, hogy a határozat végre­hajtásaban milyen jelentős szerepük van a vezetőknek. Örömmel tapasz­taljuk, hogy egyre több az olyan ve­zető, alki a tervezésnél és döntései­ben érvényesíti a párt nőpolitikáját. Ugyanakkor még nem egyedi jelen­ség, hogy egyes vezetők szavakban ugyan elfogadják a párt állásfoglalá­sát, de a tetteik ennek ellenkezőjét bizonyítják. Ez a néhány gondolat csak jelzi, hogy a pártszervezetek, a politikai munkások számára hosszabb időre feladatot ad a határozat végrehajtása, az ellentmondások feloldása. Kádár elvtárs az MSZMP X. kongresszusán ezt így fejezte ki: „A társadalmi igazságosság olyan nagy kérdéséről van szó, amelyet évezredek alatt nem tudtak megoldani. Érthető hát, ha a szocializmusnak is kell erre egy kis idő. De javulni fog a helyzet, aminek vannak már jelei is." Orbán Józsefné, az MSZMP KB munkatársa Szekcióülések a könyvtári munkáról A Magyar Tudományos Akadémián tegnap folytató­dott az IFLA kongresszusa. A résztvevők szekcióülése­ken vitatták meg a könyv­tári munka elméleti és gyakorlati problémáit. A nemzeti és egyetemi könyvtá­rak szekciója tegnap délelőtti ülésén került sor dr. Jóború Magda, az Országos Széché­nyi Könyvtár főigazgatójá­nak! előadására. — Nemzeti könyvtárunk — mondotta egyebek kö­zött —, amelynek gyűjte­ménye jelenleg kétmillió könyvet és hárommilliónál több egyéb kiadványt tartal­maz; nem általános tudomá­nyos könyvtár. Az Országos Széchényi Könyvtár jelleg­zetessége, hogy nemcsak ne­vében, hanem tartalmában is nemzeti, vagyis elsősorban a magyar szellemi termékek őrzöhelye. Teljességre töre­kedve gyűjti a hazai kiadvá­nyokat, s lehető teljességgel a külföldi magvar nyelvű. illetve magyar vonatkozású műveket. Tegnap délután került sor az IFLA ritka és értékes könyvek és dokumentumok bizottságának tanácskozásá­ra és ennek keretében dr. Borsa Gedeonnak, az Orszá­gos Széchényi Könyvtár munkatársának referátumá­ra. Ismeretlen Bartók-levelek Viorel Cosma a Studii s! cercetari de Istoria Artei cí­mű román folyóirat legutób­bi kötetében négy ismeret­len Bartók-levelet közölt. Bartók e leveleket Tiberiu Brediceanuhoz, az 1968-ban elhunyt román zeneszerzőhöz és folkloristához intézte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom