Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám

KEDD, 1973. AUGUSZTUS 29. 3 Ml • —• A rekonstrukció második évében 5. Új gépek—jobb munkaszervezés a rostiparban A rostkikészítő ipar fejlő­désének is alapvető kérdése a termelékenység növelése — s ennek érdekében a technika, azzal kölcsönhatás­ban a szervezettség, s ezen belül a munkaszervezettség javítása. A textilipar re­konstrukciójában ez is napi­rendre került a Rostkikészí­tő Vállalatnál, azzal az átfo­gó célkitűzéssel, hogy jelen­tősen növelni kell az általá­nos munkakultúra szintjét. A program készítésekor, 1970 elején még a vállalat fel­adatkörébe tartozott a len­és a kenderrost feldolgozá­sa. Csak később, a megvaló­sítás kezdetén vette át a lenrost kikészítését a Len­fonó és Szövőipari Válla­lat. Mint ismeretes, január 1-től pedig a kenderrost ki­készítését az egész vállalat­tal együtt a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat veszi át. Célok A rekonstrukciós prog­ram célja, mindenekelőtt a kóróáztatás és szállítás gé­pesítése, a régi rostkikészítő berendezések nagy termelé­kenységűekkel való felváltá­sa, a gyengébb minőségű kócok felhasználása a nagy­laki fonoda korszerűsítésé­vel és a tűzöttfilc gyártásá­nak meghonosítása. E terv­ben szerepel pozdorja­bútorlap üzemekben a terí­tés gépesítése, ezzel a minő­ség javítása, és a nehéz kézi munka megszüntetése. Csongrád megyében elsősor­ban a nagylaki fonoda re­konstrukciója, az eperjesi, vajháti, szegvári és nagyla­ki üzemekben a kenderrost­áztatas korszerűsítése való­sult meg. Aki már járt ezekben az apró kis gyárakban, tudja, hogy a kenderáztatás, a kórószárítás nehéz kézi munkával és egészségtelen körülmények között történt. A rossz munkakörülmé­nyeknek is szerepük volt abban, hogy sokan elhagy­ták ezeket a kikészítő gyá­rakat, és 1969 óta évente 25 százalékkal kevesebb ken­dert áztattak a vállalat te­lephelyein. A nagylaki fono­dában a rekonstrukció meg­kezdése előtt, ahogy mon­dani szokták, „szakállas gé­peken" dolgoztak a munká­sok. Az 50—80 éves, elavult, korszerűtlen gépek kiszolgá­lása, megbízhatatlan műkö­dése, az alacsony termelé­kenység, mind-mind sürget­ték a korszerűsítést. Mindkét beruházást közép lejáratú bankhitelből való­sítják meg. Az összes költ­ség meghaladja a 44 millió forintot. Ebből a nagylaki gépekre 28, az áztatás gépe­sítésére 7,5 millió forintot költenek. Ügy látszik, csak leírni könnyű, hogy költe­nek. A fonoda rekonstruk­ciója ugyanis késik, mert még nem kaptak meg egyes gépeket, amelyek szállítási határideje 1971. december 31-e volt. Mit tehetnek? Tartják a régi, öreg gépe­ket. Az áztatás gépesítése az idén befejeződött Az ez évi áztatási idényben már az új technológiát alkalmazzák. Tudati feltételek Az új technikához a rost­kikészítő iparban is, hozzá­értő kezekre, szakemberekre van szükség. Ott ahol már új a technika, a technoló­gia, most azt mondják a vezetők: akkor jutunk szá­mottevően előbbre, ha olyan gondolkodási módot alakí­tunk ki, hogy természetes legyen mindenki számára a kérdés: miért, mi célból, ho­gyan? S ha megkapták a felvilágosítást, akkor együt­tes erővel munkálkodnak a feladat megvalósításán. Semmit sem, az újat sem tekintik a lehető legjobb­nak, megváltoztathatatlan­nak. Ebben a szakmában ugyanis ahol még nagyon sok múlik az embereken, van még termelési tartalék. Tehát úgy mondhatnánk, ál­talánossá kell tenni a racio­nalizálásra jellemző gondol­kodásmódot. Szóval: fegyel­mezetten megvalósítani az előírásokat, és keresni a jobbat, nem pedig a két kö­vetelményt félig teljesíteni. A haladásnak tehát itt is nemcsak anyagi, hanem szá­mos tudati feltétele is van. Munkásakaratra van szük­ség a szakmai továbbkép­zésben, átképzésben is. Az új technika, új ismereteket követel. A nagylaki fonodá­ban például különleges fel­adatot jelent az olasz gyárt­mányú fonócentrifugák ke­zelőinek kiképzése. A leendő gépkezelőket most kéthetes átképzésre küldik a Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalat szegedi jutaárugyárá­ba. A karbantartás művele­teit az olasz cég szerelője tanítja be, aki az első gép üzembe helyezése után két hónapig ezt a feladatot is ellátja a további gépek sze­relése mellett. Az áztatás gépesítése is jelentős szakmai változás­sal járt. A hagyományos technológia kizárólagos ké­zi munkáját egyharmad részben felváltották vonta­tóvezetők, darukezelők, tö­mörítő gépkezelők. Az áz­tató munkások másik har­mad része a gépek kiszolgá­lását végzi. És csak egy­harmad rész kénytelen a jövőben hagyományos kézi munkával foglalkozni a kó­rószárítással. A gépesítés személyi fel­tételeinek biztosítása érde­kében a vállalat szegedi központjában tanfolyamot szerveztek. Ezeken eddig 95 darukezelőt, 65 gépkezelőt, 26 Diesel-mozdony és 16 vontatóvezetőt képeztek ki. Közülük 95-en Csongrád megyeiek. Nagylakon a fej­lesztés létszámigénnyel is járt. összesen 75 új dolgo­zóra lesz szükség. Ezeket a környező községekből, Csa­nádpalotáról, Magyarcsanád­ról és Apátfalváról várják. A körülmények javítása A fonoda rekonstrukciós programjában szerepel a porelszívásnak és porszűrés­nek a megoldása is. A kor­szerűsítő munka eredménye 1468 fonodái többlettermék lesz. Amikor a hitelkérel­met benyújtották a bank­hoz, 1500 tonna átvételéhez vevői nyilatkozatot is csa­toltak. Ebből évenként 500 tonna a tőkésexport meny­nyisége. Az előző számítá­sok szerint a termelékeny­ség több mint 50 százalék­kal emelkedik a fonodában, és közel 15 százalékkal az áztatás gépesítésének ered­ményeként Természetesen nem ez volt az egyedüli célja a re­konstrukciónak, a többi kö­zött az is, hogy jobb mun­kakörülményeket teremtse­nek, mert a hagyományos kézi munkára már alig kap­tak munkást. S a körülmé­nyek javítását segíti elő az öltözők, fürdők korszerűsíté­se, a munka szervezettségé­nek javítása is. Nagy Pál Oszi útfelújítások Közlekedési lámparendszer a színháznál és a szegedi hídfőben Nem múlhat el évszak meglepetések nélkül a sze­gedi közlekedésben. Nem ért tehát, ha azok, akik a hídon át szoktak közlekedni, megtudják* a közúti igaz­gatóság bejelentette, hogy szeptember 4. és október 31. között útfelújítást vé­geztet a hídnak a meder fölötti szakaszán. A munkával az aszfaltútépí­tő vállalatot bízzák meg. A 404 méteres szakasz burkola­tának rendbetételét — ame­lyet lapunkban már többször is javasoltunk — négy ütem­ben fogják elvégezni, s ez azt jelenti, hogy bizonyos időszakokban csak egy nyom­sávon lehet majd közleked­ni 200 méter hosszban. A javításnak természetesen elő­feltétele az is, hogy a kor­látozott közlekedéshez szük­séges feltételeket megte­remtsék. Mindenesetre, most már remény van arra, hogy a Belváros hid környéki ré­szén kialakuljon a huza­mosabb időre meghatáro­zott közlekedési rend. A CSOMITERV-nél — Pa­zár Miklós irányításával — már megkezdődött annak a tervnek az előkészítése, amely a színházhoz és a szegedi hídfőhöz kerülő for­galmi lámparendszerre tesz javaslatot. A tervet szeptem­ber közepéig kell asztalra tenni ahhoz, hogy a Színház környékén most folyó útfel­újítási munkák befejezése­kor már realitásként lehes­sen számolni a szinkronkap­csolásúra tervezett lámpák­kal. A magas- és mélyépítő vállalatnak a színház előt­ti csomópont átépítését ok­tóber 30-ig kell befejeznie, a hírek szerint úgy, hogy már közben felszabaduljon annak egy része a Vörösmarty ut­cára kanyarodó forgalom számára. Ahhoz, hogy mind­annak a munkának, ami a nyár eleje óta a Dózsa György utcán, a Magyar Ta­nácsköztársaság útján folyik, látszata legyen, a Dankó-szobor előtti tér­ségnek is újjá kell szület­nie. Ennek eredményeként a for­galom szómára leszűkül a Magyar Tanácsköztársaság útjának a Dankó-szobor és a park közötti szakasza: tu­lajdonképpen „bejáratból" kijárattá válik. Megvalósul­hat az a terv, mely szerint az Arany János utcától egy­részt a színház irányába egy­irányú a Magyar Tanácsköz­társaság útja, másrészt egy­irányú a Kiskörútig tartó szakaszon is, csak éppen el­lenkező irányban. így az ut­ca legelejének kétirányú forgalma a Dózsa György utcán folytatódik, illetve a Vörösmarty utcában, s meg­szűnik az a zűrzavar, amely eddig jellemezte ezt a cso­mópontot. Az elmúlt napokban sokan mérgelődtek azon, hogy az útépítők sajátos módon zár­ták le a színház környékét, megzavarva ezzel a terelési rendet betartani kívánó autósokat. A hét elején — az I. kerületi tanácsi hivatal műszaki osztályának irányí­tásával — megkezdődött az egyértel­mű, jól útbaigazító táblák elhelyezése. Eredetileg a hatóságok olyan ideiglenes közlekedési tervet alakítottak ki, amely — korlátok stb. elhelyezésével — biztosította volna a for­galom zavartalanságát, ugyanakkor viszont nagyon lelassította volna az útépí­tést. Most legalább az utób­binak kedvezőek a lehetősé­gei. Forgalomszámlálá! az autóbuszokon A Szegedi Volán Vállalat ezekben a napokban kérdő­íves forgalomszámlálást vé­gez, a legigénybevettebb hat szegedi járaton. A nyomta­tott kérdőíveken arra kér­nek választ, hogy az illető utas milyen útvonalon, mi­lyen időközökben hányszor utazik. A felmérés célja, hogy a kapott adatok alap­ján gazdaságosabban osszák szét a rendelkezésre álló autóbuszokat, és a tapaszta­latokat a menetrendszer­kesztésben is felhasználják. A kérdőíveket jól kitöltők között 300 havibérletet sor­solnak ld. Ülésezett a SZOT elnöksége Napirenden az üdülés Jövőre az ideihez hason­lóan ismét 337 500-an része­sülnek kedvezményes szak­szervezeti üdültetésben — határozta el tegnapi ülésén a SZOT elnöksége. Csaknem 55 ezren — 33 ezer felnőtt és 22 ezer gyermek — csa­ládjukkal tölthetik szabad­ságuk egy részét az ország legszebb tájain. 1973-ban is szerveznek külföldi csere- és turista­üdülést, külföldi hajóuta­kat. 6600-an nyaralhatnak Bulgáriában, Csehszlová­kiában, Lengyelországban, az NDK-ban, Romániában, a Szovjetunióban, Ausztriá­ban és Olaszországban. To­vábbi 10 ezer dolgozó vehet részt ausztriai, al-dunai és csehszlovákjai hajóutakon. (MTI) Három megye ipari szövetkezetei képviselőinek tanácskozása Hétfőn, tegnap három megye, Fejér, Veszprém és Csongrád ipari szövetkezetei megyei szövetsége — KI­SZÖV — elnökségének két­napos közös tanácskozása kezdődött Szegeden. A ta­nácskozás napirendjén a szövetkezeti demokrácia megvalósítása az ipari szö­vetkezetekben, továbbá a demokratikus vezetési elvek érvényesülése a szövetkeze­tek vezetésének gyakorlatá­ban téma szerepel. Tegnap délután a három megye ipari szövetkezetének képviselői Makóra látogat­tak, ott folytatták a tanács­kozást a közös elnökségi ülésen. Ma, kedden újabb megbeszélés lesz, s a részt­vevők több ipari szövetke­zetbe is ellátogatnak, hogy kicseréljék tapasztalataikat a termelés szervezésében. A megbeszélésen tegnap részt vett a Csongrád me­gyei pártbizottság képvisele­tében Papdi József, a me­gyei pártbizottság osztály­vezetője, dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese és Ferenczi Tibor, az OKISZ elnökhe­lyettese is. SxedSk a fűszerpaprikát Szeged körzetében — az Üj Élet Tsz-ben, Forráskúton é9 Kübekházan — megkezdték a fűszerpaprika szedését. A Paprikafeldolgozó Vállalat telepei felkészültek a termés azonnali fogadására. Szőreg határában befejezéséhez közeledik a vöröshagyma A sok eső megsokszorozta a betakarító gépek munkáját, betakarítása. Nyolcvan holdon termelik itt a hagymát. 120 Naponként kénytelenek forgatni a rendeket, hogy köny­mázsás termésre számítanak nyebben száradjon a télre szánt takarmány \ 1 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom