Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

2 VASÁRNAP, 1972. AUGUSZTUS 21. A rekonstrukció második évében 4. Az új gépek elűzik a régi szemléletet A nagy múltú kenderfel­dolgozó szakmában foglal­koztatott mérnökök többsé­ge, még a legfiatalabb gárda is, a „klasszikus technoló­giákat" tanulta az egyete­men, és számukra a szemé­lyes tapasztalat nagy biz­tonságot ad a munkában. De valamennyien értenek a bizonyító erejű képletek és levezetések nyelvén. Ez a magyarázata annak, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat üzemeiben lelkes hívei az újnak, s viszonylag könnyen döntenek az új mellett, bár tudják, hogy a letérés a kitaposott útról mindig sok gonddal, munká­val, kockázattal jár. Idegenkedés is volt A kenderfonóban és szö­vőben a munkások, akik a régi műveleteket nemcsak megszokták, de mesteri tö­kélyre is fejlesztették, a rekonstrukciós program jó­váhagyásakor többen ide­genkedtek az újtól. Ki tud­ja, miért, talán kereset­csökkenéstől féltek, vagy normarendezésre számítot­tak? Ez az idegenkedés azonban köztük sem csapott át ellenkezésbe. Ki-ki a maga módján segíti a re­konstrukció megvalósítását. Az emberek látják, hogy könnyebbé, termelékenyebbé válik a munka. A kender­ipari termékek a hagyomá­nyosak és az újfajták iránt is egyre nő a kereslet. A vállalat jelenlegi és jö­vőbeni fejlődésének, az ered­mények további növelésé­nek meghatározója a ter­melóberendezések korszerű­sítése, kellő színvonalra emelése. A jelenlegi munka­erőhelyzetben a termelés vo­lumenét és gazdaságosságát már nem a termelőberende­zések mennyisége, hanem azok minősége, a velük el­érhető legnagyobb termelé­kenység határozza ' meg. Ezért szeretnék elérni, hogy minél nagyobb arányt kép­viseljenek a korszerű, a nagy teljesítményű gépek. Vagyis: magas hatásfokkal, kevés létszámmal tudják biztosítani üzemeltetésüket. A fejlesztés költsége 172,5 millió forint. Ebből 95 mil­liót fordítanak a gépek be­szerzésére, a többit építke­zésre. A saját fejlesztési alap 114 millió forint, hi­telből 58,5 millió forintot fe­deznek. Ebből az anyagi le­hetőség korlátain belül igyekeznek minél nagyobb automatizáltsági fokot elér­ni. A vállalat szövőgépeinek automatizáltsági aránya 1970-ben 35 százalék volt. Az ötéves terv végére elérik az 54 százalékot. így a csökkenő szövőlétszám mel­lett is az egy főre jutó ke­zelt gép számának növelésé­vel 5,1 százalékos termelés­növekedést érnek el. Eredmény és többlet Egy szovjet gépsor vásár­lásával teszik meg az első lépéseket a nagy termelé­kenységű, nem szőtt termé­kek technológiájának meg­honosítására, a tűzött­varrt nemezgyártás beveze­tésére. Varrva-hurkoló gé­pek beszerzésével pedig nö­velik a hurkoltkelme gyár­tását. Ezek termelékenysége többszöröse a hagyományos szövéstechnológiának. A szö­vődéi géppark korszerűsíté­sével egyidejűleg építik fel a központi gyár új szövő­csarnokát. A rekonstrukció eredmé­nye 860 ezer négyzetméter Kezdődik a vasút őszi csúcsforgalma Szükséges a gyors vagonkirakás A héten megtartották a cukoripar és a közlekedés hagyományos egyeztető tár­gyalasait. Egyre több va­gont kérnek a fuvaroztatók a mezőgazdasági termények szállításához, az export­árukhoz; érződik már a MÁV őszi csúcsforgalmának kezdete. Az utóbbi napok­ban átlagosan négyezer tonnával növekedett a MÁV teljesítménye. A vasutasok az év első nyolc hónapjában mintegy 76 millió tonna árut fuva­roztak el, annak ellenére, hogy például a tavalyihoz képest egymillió tonnával csökkent a szénszállítási igény. Jól megoldották a vasutasok a kombájnok át­csoportosításával és a szárí­tásra váró búzával kapcso­latos tennivalókat; 13 szá­zalékkal nagyobb tranzit­forgalmat bonyolítottak le, és csaknem egymillió tonná­val több exportárut szállí­tottak el. A következő három erős hónapban a vasutasok egyik legfontosabb munkája a cu­korrépa-szállítás; az eddigi jelzések szerint a tavalyinál mintegy félmillió tonnával több répa elfuvarozása há­rul a MÁV-ra. A korábbi 150 ezer helyett mintegy 200 ezer vagont kell répával megrakniok, naponta 1250— 1300 kocsit kiállítaniok a cukorgyárak számára. Szep­temberben kezdődik az al­maexport, s az igények sze­rint a hónap végéig 69 ezer tonnát szállítanak vasúton külföldre. A MÁV alapos, szervezett felkészülése egyedül, a fu­varoztatók segítsége nélkül nem elegendő a megnöve­kedett feladatok zavartalan végrehajtására A vagon­szükséglet zöme ugyanis változatlanul a hét közepé­re, három napjára koncent­rálódik. Ennek enyhítésére hirdette meg a Központi Szállítási Tanács az őszi csúcsforgalom idejére a fu­varoztatók rakodási verse­nyét. Elsősorban szeptember 1.—október 16. között, s utána az év végéig vasár­naponként és munkaszüneti napokon 50 000—50 000 va­gont kell megrakni ahhoz, hogy a vasút zavartalanul ki tudja elégíteni az őszi csúcsforgalomban az igénye­ket. (MTI) Román mezőgazdasági küldöttség hazánkban Ion Ceausescu román me­zógazdasagi. élelmiszeripari és vizügyi miniszterhelyettes vezetésével mezőgazdasági küldöttség érkezett hazánk­ba. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Váncsa Jenő, mezőgazdasági es élel­mezésügyi miniszterhelyettes fogadta. Ott volt Ioan Cotot, Románia budapesti nagykö­vete. A MEM-ben szombaton dr. Diménv Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter fogadta a román vendégeket. Megbeszélést folytattak a két ország me­zőgazdaságát és élelmiszer­iparát érintő kérdésekről. A küldöttség ezután meg­tekintette a nemzetközi sző­lészeti és borászati kiállítást es vásárt. szövet, 400 ezer négyzetmé­ter nem szőtt kelme, és 600 tonna tűzött nemez évi többlettermelés lesz. A vál­lalat árbevétele 1975-re 1970-hez mérten 19,5, nye­resége 76 százalékkal növek­szik, és meghaladja a 125 millió forintot. A vállalat létszáma ez idő alatt több mint 500 fővel csökken. A rekonstrukció tehát el­sősorban a szövetgyártás műszaki színvonalában ered­ményez jelentős fejlődést. Az új gépek a régieknél termelékenyebbek, maga­sabb színvonalú technológiá­ra is alkalmasak. A régi, el­avult szövőgépek cseréjeként 110 automata szövőgépet ál­lítanak üzembe, ötvenkét szövőgép jelenleg ideigle­nes helyen dolgozik. Negy­vennyolc raktárban várja, hogy felszereljék. Erre azonban csak 1973-ban, az új csarnok átadása után ke­rül sor. Az egyéb gépek, a lánckötözők, csévetisztítók, szövetszállítók szerelése is folyamatos. A korszerűsítésre a gé­peknek egy részét cserélik ki, a többit időközben kell a lehetőségekhez mérten a mai igényekhez és követel­ményekhez igazítani. Egy biztos: az új gép önmagá­ban kevés. Az újat szorgal­mazó és kedvelő vezetők mellett a korszerű gépekkel bánni tudó munkásokra is szükség van. Nemcsak a ré­gi, nagy gyakorlattal, szak­mai ismerettel rendelkező munkások megtartására tö­rekszenek, hanem igyekez­nek több felső és közép vég­zettségű szakembert is sze­rezni. Tanulmányi szerző­déseket kötnek esti és leve­lező tagozaton továbbtanuló munkásfiatalokkal, ha a vállalat érdekeinek megfe­lelő szakon képezik magu­kat. Társadalmi ösztöndíjat biztosítanak a felső- és középfokú tanulmányokat végzőknek. Elsősorban a vállalat dolgozóinak gyerme­keit segítik. Rendszeresen szervezik a vezetők tovább­képzését. Az elmúlt évben 164-en vettek részt tovább­képzésen. Idegen nyelvet tanul a vállalat 15—20 szakembere. A fonószakmá­ban tanévenként 60—70, a szövőszakmában 95, a vas­ipari szakmában pedig több mint ötven fiatal tanul. Mindenütt jelen van A rekonstrukcióhoz kap­csolódó munka- és üzem­szervezési intézkedések gaz­dag listáját sorolhatnánk, amelyek mind tanúsítják, hogy az új, átfogó program­ja jelen van a vállalat min­den üzemében, az irányítás­ban, a termelésben. Bizonyít­ják, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat életében az új gépek és a régi szem­lélet nem férnek meg egy­más mellett. Nagy Pál Tisztítók A Szegedi Vasöntöde nem dőfelszerelés". Igen, akkor üzem fizet, nem a művezető tartozik a nagy öntödék so- próbára tett bennünket ez a osztja a pénzt? rába, de a légkalapácsok gép- munka. De most?... Hát _ Valóban igy varu de puskához hasonló kopogása, a nézzen körül! A hatalmas el- mégis mi határozzuk el pél­formázógépek pufogása szívó a diónyi vasdarabot is daul hogy a/ évek a Veg. szinte fejbe veri az embert, elkapja, olyan eros; a talics- zetl 'munka, a teljesítmény. Aki nem szokta meg a zajt, kazas alighanem megszűnt, az olvadó fém és a homok gépek a konvejor viszi találkozásakor felszálló maró targyakat, nekünk „csak ^„„^ „ füstöt, a homokmű borotva- SePek kezelese maradt, meg jesjtjük egy.egy vállalasun­éles porát, bizopy meghökken nehany nagykalapacsos mun- kat_ a vezetőség ^^ annyit az első pillanatban. Aztán ka. mond: a tisztítókat megilleti betéved az öntvénytisztítók — Ami azt illeti, ezt se ezer forint. Hogy ebből ki birodalmába, ahol a köszörű csinálnák sokan azért. mennyit részesül, ezt a bri­idegtépő dallamokat játszik a ... . gád saját maga határozza a becsületesség szempontjá­a ból ki mit érdemel. Itt van a például a prémium. Ha tel­kisebb-nagyobb öntvények — Lehet. De nekünk min­élet, meg. De ugyanígy a bünte­peremén, a malmokban csö- dig könnyebb lett az tést a fegyeimit_ Előfordult, römpölő apró alkatrészek ™rt valahogy ugy alakult a egvikünk b szűnni nem akaró dobpergést d°lgHnk> hogy , barátokra hogy egyikünk nem jotl be szolgáltatnak — végképp el- akadtunk egymasban. Szecsl az éjszakai műszakra, a mű­gondolkozik azon: vajon ho- JÓZ8ef> Borbély Ferenc, Oláh vezető azt javasolta, vonjuk gyan tudnak itt emberek ^[®snCperea°J annak ^de?én el abban a hónaPban a tel­megszokni? jó'pár "évvel ''erelőtt ' azért íes prémiumot. Én ennek a Pedig nemcsak megszok- beszélt össze, hogy könnyeb- felét gondoltam, másnap reg­nak, hanem úgy ragaszkod- ben végezzék a nagyon nehéz gel a brigád pedig úgy ha­nak ehhez a világhoz, mint munkát, többen, jobban bír- tározott. fievelmeztetiük tulajdon otthonukhoz, leg- nak el vele. Ebből a megál- , "gyetaieztetjuk kedvesebb barátjukhoz, min- lapodásféléből nem volt ne- x- Y-'"t» ha legközelebb ílyes­dennapi kenyerükhöz. báz eljutni akkor mi előfordul, nemcsak a pré­Az üzem_ én is idetartoztam közéjük — miumot vonjuk el tőle, ha­bén hal- a szervezettebb formához, a lom, hogy brigádhoz. A többi egyszerű, a tisztító- Megalakultunk, s elnyertük a szocialista címet. „NEKÜNK TERMÉSZETES' ban nem ritka, aki 18—20 éve dolgozik egyfolytában. A régiek első emberéhez, Mol­nár Józsefhez irányítanak, ő a Zalka Máté szocialista bri­gád vezetője. ő — Tudom, furcsa ez a be­lépőnek, az idegennek, min­dig meg is szokták kérdezni, hogyan álljuk. De én magam szintén meglepődöm a kérdé­sen, mert nekünk nagyon természetes az ittlét. Valami­kor nyolcan kezdtük a mun­kát, amikor a régi kóceráj­ban — innen pár tucat mé­DÖNT A BRIGÁD — Kíván­csi volnék, nem az órabérét is csökkent­jük. Ügy érzem, az az érzés, hogy a saját dolgainkban tényleg mi magunk uralko­dunk, ml kormányozzuk az életünket — tartja össze na­gyon szorosan a 23 tagú bri­ma? — Huszonhármán. Ennyi a létszám, s nagyon jól meg­vagyunk. Nem mondom, hogy nincs néha „kanálcsörgés", de az emberek nagyon tudják, vannak Sádot De hát erről sokat le­hetne beszélni..1 ÖSSZETAR­TANAK — És a munka után? — Nekünk Kaiászol a rizs Kedvező terméskilátások Az Alföld déli tájain, a ber. A rizs telepeket a nö­Tisza és a Körös völgyében vényvédő repülőgépek is kaiászol a rizs. Csongrád és többször bejárták, legutóbb Békés megye állami gazda- vegyszeres lombtalanítást ságai készülődnek az aratás- végeztek. A vegyszer hatásá­ra, leeresztik az árasztóvizet. ra lehullik a levélzet, gyor­Az idén minden korábbinál sul az érés, és könnyebbé nagyobb területen, több mint válik a betakarítógépek hétezer holdon termelik a munkája. Szeptember máso­meleg égövi növényt, amely dik felében kezdődik az ara­jói tűrte a nyári időszak- tás, amelyet száz százaléko­ban szokatlan hűvös napo- san gépiekre bíznak, az idén kat. Ez annak köszönhető, teljesen kikapcsolják a kézi hogy ma már főleg hazai munkát a termelésből. Fő­nemesítésű fajtákat termesz- leg nagy teljesítményű, szov­tenek. amelyeknek kedvező jet gyártmányú lánctalpas tulajdonsága éppen az, hogy kombájnokkal aratnak. A nem sínylik meg az időjá- négy méter vágószélességű rás változásait. A legmeg- berendezések egy műszak­bízhatóbb fajtának a Kákái ban átlagosan tizenöt hold 203-ast tartják, ez foglalja el termését vágják le és csé­a terület hetvenöt százaié- pelik el. Ezeket a lánctal­kát. _ pas SzKG—4 gépek egyéb­Az előzetes lermésbecslé- ként univerzálisak, a nyári sek biztatóak: tizenöt-tizen- gabonabetakarításban is részt hat mázsás holdankénti ho- vettek, és aprómagvak csep­•zamot varnak a szakemba- léaere Ls felhasználják. nagyon jól jött a hétvégi két­ezt a munkát csak közösen, napos munkaszünet. Három egy akarattal lehet végezni. héttel ezelőtt a Volánnal az — A közös érdek nagyon egész brigád a Mátrában volt, fontos. aztán meg Siófokra mentünk. — No, persze más is ösz- összetart ez a társaság tény­terrel - nem volt elszívó, szefog bennünket. A műveze- Nem ritkán adunk köl­omladozó téglafalak és lyu- tőnk nagyon derék ember, ö annak" akl ételen,é­kas tető volt az összes „vé- vezette be, hogy itt minden- 0611 "szorul. ben 23-an végeznek. Ha va- — De például mi építettük lakinek 50 fillér, 1 forint óra- magunknak ezt a helyiséget, béremeléséről van szó, be- az ebédlőt társadalmi mun­ülünk a saját ebédlőnkbe, és kában, kerítést emeltünk az megbeszéljük alaposan a üzem mögé. Az embereket dolgot. Hozzászoktunk, hogy nem kell ilyesmire nálunk nincs titka senkinek a má- különösebben agitálni. Amit sik előtt... Nincs zúgolódás, megszereztünk magunknak, mert csak az kap több pénzt, nem szeretnénk elveszteni; a aki tényleg megérdemli. barátságot egymással... — De hát a vezetőség, az Matkó István Ek Sándor köszöntése Ék Sándor Kossuth-díjas Bizottság titkára adta át. festőművészt 70. születésnap- Jelen volt Orbán László, a ja alkalmából szombaton. Központi Bizottság tagja, a tegnap köszöntötte az művelődésügyi miniszter el­MSZMP Központi Bizottsa- sö helyettese, és Nagy Mik­S3- lós, a Központi Bizottság tu­A Központi Bizottság üd- dományos, közoktatási és vözlő levelét és ajándékát kulturális osztalyának veze­Óvari Miklós, a Központi tője. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom