Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
SZOMBAT, 1972. AUGUSZTUS 26. 5 A magyar nyelvészet: nemzetközi tudomány Befejeződött a nyelvészkongresszus Tegnap, pénteken délután, az .egyetem aulájában megtartott záróüléssel fejeződött be a Magyar Nyelvészek II. Nemzetközi Kongresszusának tudományos programja. A vendégek — a magyar nyelvtudomány hazai és külföldi szakértői — ma, szombaton Hódmezővásárhelyre és Gyulára látogatnak. A szegedi nyelvészkongresszus jelentőségéről, a tudomány továbbfejlődésében betöltött szerepéről Benkő Loránd egyetemi tanár, az Akadémia levelező tagja, a kongresszus rendező bizottságának elnöke nyilatkozott. — Kezdjük talán azzal, mit rejt az elnevezés: magyar nyelvészek nemzetközi kongresszusa. A magyar nyelvtudomány látszólag egy sajátos, nemzeti tudomány. Az utóbbi néhány év valósága: a magyar nyelvtudományt a világ minden részében művelik, oktatják, kutatják, azaz, nemzetközi tudománnyá vált. Bizonyítja ezt a kongresszus résztvevőinek száma és összetétele is. Európai és tengeren túli országok magyar nyelvészettel foglalkozó tudósai jöttek el Szegedre, hogy személyes kapcsolatokat ápolva és teremtve élőszóban cseréljék ki nézeteiket a tudomány számos kérdéséről. A hazai é« külföldi nyelvészek személyes kapcsolatba kerülése — ez a legnagyobb jelentősége egyegy nemzetközi kongresszusnak. A debreceni első találkozás óta megkétszereződött a résztvevők száma. Szegeden találkozhattak azok is, akik eddig nem ismerték egymást, a fiatalok. Számomra külön öröm, hogy sokan vannak. Az előadások címei mutatják: friss gondolatok, a tudományt előrevivő új dolgok hangzottak el, élénk vitaszellem jellemezte a kongresszust. Anyaga meg fog jelenni nyomtatásban, önálló kötetben. — Milyen indítékok alapján választották a két témakört: jelentéstan és stilisztika. — A debreceni, első kongresszuson általános, széles spektrummal Indultunk, szinte kötetlen tematikával. Mondhatnánk, tudományos helyzetfelmérést végeztünk. Most az látszott helyesnek, Caidálkodái Fiatalok osztagai Ű] arcok tűnnek fel évről évre az üzemekben, a gépek között, friss kezek próbálják uralmuk alá hajtani a kapcsolókart, a szerszámokat Fiatal 6zakmunkások, az utánpótlás új meg új osztagai. Többször fölvetődik a kérdés: foglalkoznak-e velük, megbecsülik-e őket? Ezért is érdekes és értékes az a tapasztalat, amit a közelmúltban üzemi ünnepségek során szerezhettem. Hogy mennyi a fiatal arc a jutalmazottak, a kiváló dolgozók között. Mentek ki sorjában az emelvényhez, kezet ráztak az igazgatóval, s valami Ifjúi öröm, bizakodás és kedv csillogott a szemükben. Tapasztalt, begyakorlott idősebb társaik sorában jó volt látni őket, az új munkásgeneráció fiataljait, akik kiemelkedően jó munkával már első dolgos éveikben rászolgáltak a közösség elismerésére. Ez a szakmai ifjú gárda ígéret és biztosíték a jövőre nézve. Aranyfedezete a holnapi eredményeknek. Kitüntetéseik viszont azt is tükrözik: bíznak bennük az üzem vezetői, nem várják hogy „korukkal érdemeljék ki" a jutalmat, ha egyébként minden tekintetben kiválóan dolgoztak. Néhány ünnepség persze még nem bizonyíték arra, hogy mindenhol ilyen egyértelmű a fiatalok megbecsülése. Hallunk példákat az ellenkezőjére is. Annál fontosabb tehát, hogy a pozitív jelekre —, úgy is, mint követendő példákra — odafigyeljünk. Bemutatni és eladni Az utóbbi esztendőkben senkit se kell már külön meggyőzni arról, hogy a „jó bornak is kell cégér". A reklám létjogosultságát, szükségességét elismerik a vállalati, üzemi kollektívák, igyekeznek népszerűsíteni, ajánlani, kelendőbbé tenni áruikat. Persze ebben a tevékenységben. is vannak fokozatok az egyes vállalatoknál. De nem vitatható, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat termékpropagandája a legaktívabbak közé tartozik. Ha csak azt nézzük is, hány árubemutatón és kiállításon vett részt a KSZV az idén, mindjárt bizonyítottnak is vehetjük ezt a megállapítást. A Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Hungaroplast '72 és a Műanyagok a mezőgazdaságban V. nemzetközi kiállításokon; a szabadkai és a szegedi ipari vásáron egyaránt ott voltak a vállalat gyártmányai. Űj és hagyományos termékek egyaránt reprezentálták a KSZV munkáját, s a díjak mellett az érdeklődés, a megkötött üzletek is mutatták: érdemes es szükséges részt venni az ilyen ipari seregszemléken. Érdemes, mert a korszerű értékesítési szemlélet, a piachoz és a vevőhöz való helyes viszony mindig meghozza gyümölcsét. A piac felmérése, a vevők igényeinek megismerése, az árakra való reagálás, no és a konkurrencia kifürkészése — fontos a további gazdálkodás szempontjából. Esetleg új mederbe terelheti az eddigi elképzeléseket. Az idei kiállítási szereplést e héten egy moszkvai árubemutatóval toldja meg a szegedi nagyvállalat. A Szovjetunió a KSZV termékeinek nagy felvevőpiaca — idén 4 és fél millió négyzetméter ponyvát vásárolnak a szovjet cégek. Az, hogy a szegediek most, ezekben a napokban a gyártmányok szélesebb választékát, új konstrukciókat is bemutatják a szovjet fővárosban, mutatja: további lehetőségeket látnak az üzleti kapcsolatok bővítésére, ezeket kívánják felmérni a mostani kiállításon. S az újabb bemutatkozás bizonyára üzletkötésekben is realizálódik majd, tanúsítva a KSZV gyártmányfejlesztőinek, piackutatóinak rátermettsegét, egész gazdálkodásának életrevalóságát. S. M. ha szűkítjük a tematikát. A jelentéstan és a stilisztika az utóbbi időben nagy fejlődésnek indult tudományágak. Művelésüknek közvetlen gyakorlati haszna van, hiszen az emberi kommunikáció különböző területeit érintik. E témák kiválasztása ezenkívül lehetőséget ad a társtudományok képviselőivel való együttműködésre is. A kongresszuson — mindkét témában — olyan részterületek vizsgálatára is sor kerülhetett, amelyek kérdéseit eddig nem sikerült tisztázni. A gyakorlati, konkrét kutatások eredményeinek ismertetésén túl általános elvi problémákról is tárgyaltunk, számos területen továbbléptünk. — Hogyan járult hozzá Szeged, a József Attila Tudományegyetem a kongreszszus sikeréhez? — Nemzetközi kongreszszust mindig jobb valamelyik vidéki városunkban megrendezni, mint Budapesten. Nem elsőrendű, de nem is mellékes szempont, hogy jobbak a szállodai viszonyok, nyugalmasabb a légkör. Ennél azonban fontosabb, hogy a résztvevők — többségük budapesti — kénytelenek kikapcsolni mindennapi dolgaikat, teljesen a munkának szentelhetik idejüket, erejüket. Még fontosabb: a nyelvtudomány helyi bázisainak erősítésében rendkívül nagy szerepe van egy-egy ilyen nagyszabású tudományos ülésszaknak. Az itteni egyetem jó adottságokkal rendelkezik, nemzetközi konferenciák sikeres lebonyolításához. A magyar nyelvészek — hazaiak és külföldiek — hálásak a kongresszusnak otthont adó szegedieknek. Rengeteg külföldi tanácskozáson vettem már részt. Tapasztalataim szerint szétesők, kevéssé látogatottak, rosszul szervezettek. Szegeden százak hallgatták végig az előadásokat, szervezettség, rend, fegyelem, jó légkör segítette munkánkat. S. E. Augusztus 28, 29, 30: Középiskolások vasútépítése A balatoni vasútkorszerűsítésben részt vevő önkéntes ifjúsági építőtábor pénteken bezárta kapuját Balatonendericsen. Nyolc héten át mintegy ezer hazai középiskolás dolgozott az itt folyó nagyszabású vasútépítésben, összesen tízezer köbméter földet mozgattak meg a táborlakók. Az idei jubileumi tábor volt, ugyanis tíz éve működnek közre az építőtáborok a balatoni vasútépítésben. Jövőre ugyanitt létesítenek tábort, a vasútépítés ugyanis több éven át tart ezen a szakaszon. Biológiai vándorgyűlés Szegeden A Magyar Biológiai Társaság a Magyar Tudományos Akadémia altal támogatott X. Biológiai Vándorgyűlését augusztus 28., 29.. 30-án Szegeden rendezi meg. A vándorgyűlés gazdag programját a József Attila Tudományegyetem előadótermeiben bonyolítják le. Az előadók a hazai tudományegyetemek, orvos- és agrártudományi egyetemek, testnevelési és tanárképző főiskolák. az MTA és az FM kutatóintézetei, múzeumok és egyéb intézmények biológus szakemberei köréből kerülnek ki. A három szekcióba sorolt 135 előadás felöleli szinte a biológia egész területét, és a jubileumi vándorgyűléshez illően a hazai biológia keresztmetszetét adja. A biofizikusok főként a sejtek élő állományának felületét borító membránok fizikai tulajdonságait vizsgálják. A biokémikus kutatók a sejteket felépítő fehérjék, a DNS, az RNS szerkezetéről és biológiai tulajdonságairól adnak számot. Az élettani előadások száma és tematikája a leggazdagabb, Jelezve az életjelenségek sokrétűségét és bonyolultságát. Sok előadás foglalkozik a sejtgyarapodás és szerveződés kérdéseivel szövettenyészetekben, az anyagcsere és részfolyamatainak kérdéseivel, az életfolyamatok szabályozásának, a bioregulációnak a problémáival, az Idegrendszer és elemeinek szerkezetével és működésével. A genetlkusok főleg az örökletes tulajdonságokat hordozó kromoszómák és gének működését, befolyásolhatóságát, sugárzással előidézett hatásait mutatják be. A mikrobiológusok a vírusokról, a vírusfertőzésekről, mikroszkopikus gombákon végzett kísérletekről stb. tartanak előadásokat. Az embertani előadások a hazai őstörténet csontleleteit, a csontleletekből az egykori népesség vércsoport-meghatározását, a jelenkori népesség antropometriai adatalt és a belőlük levonható következtetéseket tartalmazzák. Nagy jelentőségűek a környezettani, ökológiai tanulmányok, amelyek közül több foglalkozik a bioszférakutatás konkrét problémáival, az ország különböző területein élő állatok, növények, vízi szervezetek életkörülményeivel, a különböző hatásoknak kitett élő szervezetekkel, összegezve: az előadások zömét az életjelenségek és az azok mögött megnúzódo finomszerkezeti és biokémiai kutatások adják, jelezve a kísérletes kutatómunka előretörését és modernségét. A X. Biológiai Vándorgyűléshez csatlakozik a Magyar Biológiai Társaság 1972. évi közgyűlése, az MTA Szegedi Biológiai Központjának meglátogatása és az egyetemi füvészkert bemutatása abból az alkalomból, hogy Idén van megalakulásának 50. évfordulója. A vándorgyűlés ünnepi megnyitó ülését 28-án 10 órakor a József Attila Tudományegyetem aulájában tartják. A vándorgyűlésre jelentkezett résztvevők száma megközelíti a 200-at. Meghívták a vándorgyűlésre a szegedi biológustanárokat is, akik számára a részvétel továbbképző jellegű. A Magyar Biológiai Társaság 28-án 17 óra 30-kor kezdődő közgyűlése ls jubileumi, amennyiben a Társaság 20 éves működését ünnepli. Az egyetemi füvészkert augusztus 30-i bemutatójával a füvészkert megalapításának ötvenedik évfordulójával kapcsolatos rendezvénysorozat kezdődik. Napirenden: Az oktatás korszerűsítése Szegedi iskolavezetők értekezlete A megye és a járás oktatási szakembereinek tanévelőkészítő megbeszéléseit követően tegnap tartották meg a szegedi iskolavezetők, párttitíkárak, szakfelügyelők hagyományos értekezletét a városi tanácsházán. A megyei értekezlethez hasonlóan, Csanádi Gézának, a városi tanács művelődésügyi osztálya iskolai csoportvezetőjének bevezető referátuma is az állami oktatás fejlesztéséről szóló párthatározat Iránytűjével készült. Csanádi Géza előadása részletesen kitért az óvodai, az alsó- és középfokú Intézmények nevelési problémáira, feladataira. Szegeden a gyerekeik 59 százaléka jut el az óvodákba, jóllehet az igény ennél nagyobb. A kisdiákok 91 százaléka iratkozik iskolába az óvodából, az arány országosan kiemelkedő, mégis a váras óvodáinak átlagosan 123 százalékos kihasználtsága ellenére sem kevesebb, mint 315 felvételt kellett elutasítani. Az elmúlt két év alatt közel félezerrel növekedett a férőhelyek száma, de az óvodák többsége elavult épületekben van, alTalálkozó A KISZ Borsod megyei bizottságának kezdeményezésére pénteken, tegnap érdekes eseményre került sor Miskolcon. A Magyar Honvédelmi Szövetség székházában másodszor találkoztak a miskolci helyőrségi kiváló katonái a nagyüzemek ifjúsági szocialista brigádjainak vezetőivel é6 az ifjúgárda alakulatok parancsnokaival. A kiváló katonák és a termelésben élen járó fiatalok megvitatták: a szocialista versenymozgalom kiszélesítésével hogyan segíthetnék még hatékonyabban a honvédelmi nevelő munkát. Tudományos tanácskozás Szeptemberben érdekes kulturális eseményre kerül sor, a történelmi múltú Sárospatakon. A Rakóczíak ősi várának lovagtermében és a tanítóképző intézet dísztermében tartja meg tudományos ülésszakát a nemzeközi Lenau Társaság. A választás azért esett a bodrogparti városra, mert az osztrák költő — Nikolaus Lenau — százötven évvel ezelőtt — 1822-ben — hegyalján, pontosabban Tokaj községben töltötte gyermekkorát. A találkozóra tizennégy országból — köztük Ausztriából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Franciaországból, Angliából és Törökországból — varnak vendegeket kalmatlan gyerekek fogadására. A födémcserék, átalakítások elhúzódnak, az új épületeiket nem készítik el határidőre. Biztató viszont, a szegedi üzemek komoly hozzájárulást adnak, különösen jelentős néhány vállalat szocialista brigádjának társadalmi munkafelajánlása. Szegeden az elmúlt tanévben 1100 gyerek Iratkozott be az első osztályba, 22 maradt osztályozatlanul, 30at javítóvizsgára utasítottak, összesen 52 tanuló zárta eredménytelenül a tanévet, ami az országos adattal öszszahasonlítva kedvező. Az általános iskolákban 53 tanuló maradt osztályozatlanul, 70-et felmentettek, a felsőtagozatosak legjobb esetben már csak a dolgozók iskolájában fejezhetik be tanulmányaikat. Figyelmeztető tény, hogy közülük 93, a bukott 249 gyermek között pedig 223 fizikai dolgozó gyermeke. Az elmúlt tanévben Szegeden 1314-en végezték el az éltalános Iskolát, 1290-en tanulnak tovább, a 98,1 százalékos arány kiemelkedően jó. A végzettek közül 561-en szakmunkásképzőbe, 344-en szakközépiskolába, 385-en gimnáziumokba kerültek, de az arányok nem felelnek meg népgazdaságunk saBikemberszükségletének. A szakmunkásképzőbe és szakközépiskolába felvettek együttes aránya 70 százalék, jóllehet, az MSZMP Központi Bizottságának határozata az országos 78 százalékos arányt sem tartja kielégítőnek. A tanulók túlterhelésének enyhítésére máris konkrét intézkedéseket hozott a Művelődésügyi Minisztérium. A szakközépiskolákban csökkentik néhány közismereti tantárgy anyagát, némelyiknél meghatározzák a tantervi minimumot, másoknál központilag írják elő az anyag mennyiségét, terjedelmét. Így például matematikából új tankönyvet vezetnek be a szakközépiskolák I. és III. osztályaiban, ugyanakkor új tanári kézikönyvek is megjelennek. A túlterhelés csökkentésének másik módja az óratervek módosítása; a közgazdasági szakközépiskolákban már ebben a tanévben új óratervek lépnek életbe, ahol az eddig egy évfolyamon tanított heti két óra biológia már nem szerepel. Felül kell vizsgálni a diákok tanítási időn túli elfoglaltságát, a felesleges, időtöltő foglalkozásokat meg kell szüntetni, hogy maradjon energia, idő még délután felkészülni a másnapi órákra. — Növekszik — a párthatározat értelmében — a matematika- és az anyanyelvi oktatás jelentősége, szinte közhely, általános Iskoláinkban nem tanulnak meg a gyerekek helyesein írni, olvasni, gyenge a beszédkészségük. Hasonló problémák adódnak a középiskolákban is. A gimnáziumi alapdokumentumok vizsgálata során megállapították, át kell alakítani a magyar nyelv tantervét. Csanádi Géza referátuma után néhány látványos eredményről is beszámolt. A szegedi általános Iskolák tanulmányi átlaga 3,8 — a tavalyival megegyező, s kiváltképp örvendetes, hogy az Iskolák eredményei közelítenek egymáshoz. A középiskolák év végi átlageredménye szintén azonos a tavalyival, 3,4. • A bevezető referátumot követően Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője beszélt az ifjúság pályakezdésével, közéleti szerepével, szociális és egészségügyi ellátottságával, valamint a művelődésével, sportolásával, szórakozásával kapcsolatos problémákról. A szegedi Intézményvezetők értekezletén, melyet Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese nyitott meg, s ahol egyebek között jelen volt dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára, Ökrös János, a megyei pedagógus szakszervezet titkára, dr. Szalontai József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője is, több hozzászólás hangzott el. Felszólalt többek között Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője is. N. L