Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-25 / 200. szám
I PÉNTEK, 1972. AUGUSZTUS 25. Nyitott zsilipek Talán soha nem volt olyan sokszínű es gazdag a Szegedi Ünnepi Hetek kulturális programja, mint az idén. A szabadtéri játékok előadásai mellett jelentős kiállítások, sikeres koncertek és egyéb kulturális események gazdagították a programot, emelték az ünnepi hetek színvonalát. Minden szegedi és Szegedre látogató vendég megtalálhatta az érdeklődésének, ízlésének megfelelő kiállításokat, programokat. A mai művészet kedvelői a nyári tárlat anyagában gyönyörködhettek, a 20. századi magyar piktúra immár klasszikus alkotásait láthatták a Bartók Béla Művelődési Központban rendezett műgyűjtők kiállításán a műtörténet kedvelői, külön unlcum volt Samu Katalin szabadtéri szoborkiállítása, a fotósok paradicsoma is lehetett volna Szeged, hiszen két nívós fotókiállítás vérta a vendégeket egyszerre, s jó néhány orgonahangverseny alkalmával zsúfolásig megtelt a Dóm. Sikeresnek mondható az idei ünnepi hetek kulturális programja, azonban nem hallgathatunk egy-két kiaknázatlan lehetőségről sem. Van még egy-két mostohagyereke a szegedi nyárnak. A ragyogó sikerű szakszervezeti néptáncfesztivál versenyein, a Szegedi Ifjúsági Napok egyszeri programján és az Omega hangverseny előadásán kívül üresen állt az újszegedi szabadtéri színpad. Üresen és elhagyatva sok nyári estén, akkor, amikor Szegeden egyetlen szabadtéri mozi sincs. Pedig — csak egy konkrét példa — Nemeskürty István, a Budapest Filmstúdió igazgatója felajánlotta Szegednek hivatalos bemutatás előtt a Fuss, hogy utolérjenek című zenés filmjüket Lehozták volna Zalatnay Saroltát, a film női főszereplőjét, és az alkotókat is, akik a film előtt-után szórakoztatták volna a nézőket. S mi volt az akadálya? Talán nem akadt ember, aki a vetítővásznat és a vetítőgépet kicipelte volna Újszegedre? Vagy komolyabb akadályok állták útját a megvalósulásnak? S hamar kint van a vászon és a vetítőgép, film is akadt volna bizonyára. Talán még a Balázs Béla Stúdió és a legsikerültebb amatőrfilmek is fórumot kaphattak volna. Vagy... A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásain szereplő művészek szabad estéiken nem vállaltak volna-e egy-egy újszegedi fellépést — komolyat, vidámat vegyesen? Esetleg — meg merjem-e kockáztatni, annyira képzelgésnek tűnik?! — Darvas Iván nem vállalkozott volna-e egy újszegedi örült naplójára. De ne legyünk maximalisták. A Szegedi Ünnepi Hetek idei programja bizonyította, hogy a szabadtéri játékok előadásai mellett magas színvonalú kiállításokat, sikeres hangversenyeket, egyéb kulturális rendezvényeket képes szervezni a város, érdeklődési köröknek, rétegeknek is megfelelően. Csak a továbblépés szükségessége veti fel a kiaknázatlan, feltáratlan lehetőségeket, új zsilipek megnyitásának igényét. T. L. Iskolaigazgatók értekezlete A szegedi járás iskolaigazgatóinak tegnapi tanévkezdő tanácskozásán a speciális feladatok megoldásának lehetőségei kerültek előtérbe. Acs Zoltán, a járási hivatal osztályvezetője bevezető előadásában, több oldalról megvilágítva a kérdést, beszélt a legkisebbek, a most iskolába lépő elsősök oktatási és nevelési problémáiról, ragaszkodva a miniszteri levél gondolataihoz. Beszámolt a szaktantermes oktatás eddigi eredményei mellett az úgynevezett egésznapos — népszerűbb nevén: táska nélküli —- osztályok tapasztalatairól ls. Tápén, Röszkén és Dorozsmán tovább bővítik a hasonló rendszerbe bekapcsolható osztályok körét. Külön foglalkoztak a pedagógia egyik központi kérdésével, a gyengébb tanulókkal történő csoportos és egyéni foglalkozás módszereivel. A járás szinte minden községe érdekelt a tanyai iskolák helyzetének javításában, akár személyi, akár tárgyi feltételeit tekintjük is. A ma és a várható jövő követelményeinek megfelelően újabb hét tanyai iskolai körzetben teszik lehetővé, hogy a felső tagozat tanulói jól felszerelt, szakos nevelőkkel jól ellátott központi iskolában folytathassák tanulmányaikat. Intézkedéseket, hoztak a cigánytanulók iskolai eredményeinek javítása érdekében is. Az iskolák és a községi tanácsok kapcsolatának javítása mellett fontos témája volt a tanácskozásnak a vezetés demokratizmusa. Méltón a régi hírnévhez Talpra állt" a Vas- és Fémipari Szövetkezet Az értékesítés második csatornája Irodát nyit az AGROHÉV Szegedon A fogyasztó pártjára állva többször bíráltuk már zöldség- és gyümölcskereskedelmünk visszásságait. Kifogásoltuk — többek között — éveken át, hogy az átlagemzer fizetéséhez igazodó illendő áron sokszor akkor sem kapható a gyümölcs- és zöldségféle, ha éppen bő terméssel örvendeztet meg bennünket a tavasz vagy a nyár. Némely termelői körökben a bő termés néha nem is öröm, majdnem természeti csapás. Sokszor hallani ilyen kifejezéseket: nem kapok érte annyit, amennyiért leszednék. Hol van akkor még a termelés többi — tegyük hozzá: nagyon magas — költsége? Azt is szóvá tettük már, hogy hazai piacunk felderítetlen fehér folt. Tudjuk, mit venne meg egy külföldi ország, de nem tudjuk, mit kérne egy 5—10 ezres falu. Ilyen ..kis" tételben nem cikk kereskedni az eddigi felfogások szerint. Panaszkodtunk az egycsatornás ertékesitésl rendszerre. Föltételeztük, hogy a mechanizmus lehetőségeit kihasználva az ilyen gondok megszűnhetnének. Most hallottuk, kiépülőben van az értékesítés második csatornája. Szeptember 1-től fiókot nyit Szegeden a szentesi AGROHÉV, és bővítik tevékenységi körét. A szegedi és járási termelőszövetkezetek érdekvédelmi szövetsége kezdett tárgyalásokat ebben az ügyben, a szövetségnél érdeklődtünk az elképzelésekről. Kétarcú tevékenységet folytat majd ez a kereskedelmi vallalut. Említettük az előbb, hógy nagyok a termelési költségek. Azért is nagyok, mert a gépek, vegyszerek és más szükséges kellékek ls drágák. Azok pedig azért drágák sokszor — vagy azért ls — mert kacskaringós úton jutnak el a szövetkezetekhez és minden kanyarban gyarapodik valamit az áruk. Föladata ennek a szövetkezeti közös vállalatnak, hogy minimális bonyolítási díj fejében közvetlenül a? gyáraktól szerezze be a szükséges cikkeket, és kerülje ki a költségeket növelő kereskedelmi cégeket. Eddig tehát — leegyszerűsítve a sémát — így vázolható a gyakorlat: mire a kaszakő bekerül a tokmányba, és kaszát lehet fenni vele. a különböző árrések megnövelték az árát. A megtermett zöldségre legalább így rakódnak a járulókos árak, de a lánc alsó végén van a szövetkezet, ő adja legolcsóbban. Az egyik lánc végén állva tehát a legmugusabb árat fizeti, a másik lánc végén pedig a legkevesebbet kapja. Ezt a fordított láncot kellene az új vállalkozásnak úgy kiegyenesítenie, hogy egyúttal minden megtermelt áru piacot találjon. Fontos követelmény: ha bő a termés, akkor is! Kritikája tehát az új vállalkozás az eddigi kereskedelmi gyakorlatnak. A szövetségben úgy fogalmaznak, hogy a MÉK emberei nem tudtak közel férkőzni a szövetkezetekhez. Ez azért hangzik különösen furcsán, mert a MÉK ls szövetkezeti közös vállalat lett az elmúlt évben. Csorbát szenvedett a szövetkezeti érdek — hallgattuk tovább az érvelést —, nagy volt az árrés, hosszú a várakozási idő, és előállt az a furcsa helyzet, hogy jó termés esetén egyszerűen nem vették át a szerződésen felüli mennyiséget. Második sebezhető pontja az eddigi szisztémának, hogy a szerződés teljesen egyoldalú érdekeket szolgált. A kereskedelmi vállalat garanciát keres arra, hogy ennyi és ennyi termést meg tudjon vásárolni, de szót sem szól arról, hogy mennyit ad majd érte. Messziről nézve úgy tűnik, amennyit akar. Igaz ugyan, hogy a MÉK is fölkínálta a blzományban való értékesítés lehetőségét, de éppen bő termés esetén szalud holtvágányra ez a kínálat. Az AGROHÉV feladata az eddigi egyezségek szerint, hogy az Ő6Z és tél folyamán szerezzen piacot a várható termésnek, és tavasztól őszig adjon el mindent. Ha roszszul dolgozik, maga alatt vágju a fát, hiszen a közreműködésért csak szolgálatainak bérét kapja. Keze között árrés nem képződik. Az új szövetkezeti vállalkozás szervesen épül be a gazdasági mechanizmus rendszerébe, figyelemmel kísérjük majd működését. A termelői és fogyasztói kapcsolat egyszerűsödését és javulását várjuk tőle, H. D. >1 Jövőre lesz huszonöt esztendeje, hogy Szegeden megalakult a Vas- és Fémipari Szóvetkezet. A szegedi vasas szakmában ez a cég lett a legerősebb és a legnagyobb Új, korszerű ipartelepet építettek a Kátui közben, ahol több mint félezer ember talál munkaalkalmat, s létrehoztak egy fióktelepet Makón, ahol száznál többen dolgoznak, főleg lányok és asszonyok. Az ipari szövetkezet jó hírnévre, stabilitásra tett szert az elmúlt két évtizedben, mígnem két-három évvel ezelőtt megbomlott ez az egyensúly, a szövetkezet jó hírét megcsorbitották az akkori vezetők,' s a gazdálkodó szervezet a szakadék szelére jutottSokán emlékeznek a már lezárult ügyre, amely mégsem volt kizarólag bírósági téma. A vétkes vezetőket megbüntették, de a nyomok ottmaradtak a szövetkezetben: megbomlott az egység, morálisan zilált volt a dolgozók és a vezetők közötti viszony. Akadt tehát tennivaló. Szerencsére a pártalapszervezet gyorsan „összeszedte" magát, új vezetőséget választottak és kidolgozták a szövetkezet talpraállásának tervét. A végrehajtásra két évet szántak, amely lassan eltelik. Indokolt volt felkeresni a szövetkezet partalapszervezetériek titkárát, Németh Imrét, hogy megkérdezzük tőle, végrehajtották-e azokat az irányelveket, amelyeket azért fogadtak el, hogy normalizálják a nagy múltú gazdasági szeivezet helyzetét. A régebbi gondok múlófélben vannak: nincs már nyakukon a korábbi 20 millió forintos adósság, a pártszervezet újra egységes és élvezi a dolgozók bizalmát. Két évvel ezelőtt arra kérték a szövetkezet dolgozóit, hogy tegyék magukévá és hajtsák végre a pártszervezet által ajánlott programot, mely kivezeti a kollektívát a zsákutcából. Az ulapállús nyilván nem lehetett más, mint a becsületes és szorgalmas munka, hiszen egy vállalat jó eredményét elsősorban belül alapozzák meg. A pártszervezet programja tetszett a dolgozóknak, egyetértettek vele. Voltak ugyan kétkedők is, „szép, szép az elképzelés, de hogyan valósul meg?" — mondogatták, s ebből az is kitűnt, hogy sokan elvesztették a hitüket. Elsőrendű feladattá vált, hogy morálisan is rendbehozzák a helyzetet. Egyik legjobb biztositékának a szocialista munkaverseny felújítása és a brigádmozgalom újjászervezése látszott. Egymás után alakultak meg a brigádok és tettek felajánlást. s ezzel lényegében megkezdődött a stabilizálódás is. A pártvezetőség komolyan vette a feladatokat, rendszeresen ellenőrizte a program végrehajtását, beszámoltatta a gazdasági vezetőket intézkedéseikről és az elért eredményekről. Az elmúlt esztendő szépen kezdődött, ós az év végére már sikereket könyvelhettek el maguknak a szövetkezet dolgozói, Ivánka T. Kálmán elnök mindenben megerősíti a párttitkár szavait. Rendszeresebbé tették a termelest, megpróbálták a lehető legjobb összhangot kialakítani a forgácsoló ós a lakatosipari kapacitás között, mivel ennek a két gyártási ágazatnak felbomlott az egyensúlya. Leállították azoknak a termékeknek a kísérleti gyártását, amelyek nem illeszkedtek a s2ÖVeikezet profiljába, Illetve előállításuk eredménnyel nem kecsegtetett. Ilyen volt töbtx-k között a konzervgyári sterilizátor gyártásának a lemondása, hiszen erre a szegedi szövetkezetben nem voltak meg a technikai feltételek. Visszatértek olyan gépek és berendezések készítéséhez, amelyekben már gyakorlatot szereztek. Most két fő ágazat dominál: a gépgyártás és a tömegcikkek készitése. A gépgyártáson belül említést érdemel a hűtőgépekhez nélkülözhetetlen berendezések előállítása, a házgyárakban alkalmazott betonelemeket készítő gépek gyártása, s természetesen másféle egyedi gépeket is találunk a szövetkezet cikklistáján. A tömegcikkek között találkozhatunk: forrasztólámpákkal, forrusztópákákkal, hurkatöltökkel, kuka szemetesedényekkel, redőnyükhöz szükséges vusalkatrészekkel, motorkerékpár-alkatrészekkel és másfajta dolgokkal. Tavaly már 7,5 százalékkal emelkedett a szövetkezet termelésének értéke, és elfogadható mennyiségű nyereséget is kiosztottak a dolgozók között. Visszafizették a hiteleket, tt olyan eset egyszer sem fordult elő, hogy a Vas- és Fémipari Szövetkezet számlájáról elfogyott volna a pénz, inkább nekik tartoznak. Mindössze a még hátralevő 3,3 millió forintos beruházási hitelüket kell törleszteniük a banknál. Az idei első fél év eredménye még biztatóbb, hiszen az éves 75 milliós tervből hat hónap alatt 42 milliót teljesítettek, s ha kedvező lesz a második fél év ls, akkor elmondhatják, hogy eleget tettek a pártszervezet által felrajzolt programnak: körülbelül 15—20 százalékkal növelik a termelésük mennyiségét a „mélypontnak" számító 1970-es esztendőhöz viszonyítva. Örömmel újságolják a szövetkezet vezetői, hogy 7.3 millió forint nyereséget értek el az év első felében, Az elmúlt két év alatt a bérfejlesztés is megfelelt az elvárásoknak, hiszen 4—5 százalékkal emelték évente a fizetéseket és a nyereségrészesedés őszszege is elérte az egyhavi keresetet. A dolgozók, elsősorban a szóvetkezetehez hű munkások, megbecsülése anyagiakban is kifejezésre jut. A nyereségnél a régi tagok 1000—2500 forintos pluszjuttatásban részesülnek, de ezenkívül a törzsgárdatagok rendszeres havi pótléka is polgárojogot nyert. Az évektől függően 50—100—150— 200—250 forint pótlékot kapnak havonta a törzsgárda tagjai. Jövőre, amikor a szövetkezet alapításának 25. évfordulóját ünnepit, aranygyűrűt adományoznak a kezdő lépések segítőinek. A normális élet folytatásának letéteményesei, élharcosai a kommunisták és azok a brigádtagok, akik részt vesznek a szocialista munkaversenyben. Harmincegy brigád közül huszonyegy elnyerte már a megtisztelő címet is. Jelenleg harminchárom brigád van a szövetkezetben, a dolgozók 90 százaléka tagja e kis kollektíváknak. A párttitkár azt mondja, hogy addig nem nyugszanak, amíg minden gond el nem tűnik, s sorolja, hogy ma is akadnak ilyenek, de ezek már nem hasonlítanak a két évvel ezelőttiekre, mert más okok játszanak közre, a mindennapi termelőmunka velejárói. Viszont örömmel tölti el a Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgozóit, hogy újra méltókká váltak a régi hírnévhez, visszaszerezték cégük tekintélyét. Céljuk: megtartani az elért eredményeket és minden esztendőben továbblépni, erősödni. Gazdagh István Felavatták a Nimród Szállodát Az ország egyik legkedveltebb kirándulóhelyén, Dobogókőn, csütörtökön feluvatták a Nimród Szállodát. Az új szállodában 66 kétágyas, több három-négy ágyas luristaszobu, továbbá négy lakosztály várja vendégeket. Éttermében 120 személy étkezhet, ezenkívül eszpreszs/.oja, sörözője és drinkbárja itt van. (MTI) Üj filmek Az oroszlán félen Angol film. James Goldman színdarabjából rendezte Anthony Harvey. Operatőr Douglas Sloconibe. Zeneszerző John Barry. Főszereplők Peter Q'Toole. Katherine Hepburn, Jane Morrow, John Caslle, Tlmothy Dalton, Anthony Hopklns és Nlgel Stock. „Ezerszáznyolcvanat írunk — mondja a film egyik főszereplője. — Királyok és barbárok vagyunk." Valóban, mintha Dürrenmatt egyik darabjának bizarr királyi udvara kelne életre a film kockáin: kotkodáló tyúkok a palota udvarán, csontokat rágó, szaladgáló kutyák, u királyi lépcsőfeljárók mellett disznóólak, a termekben mindenfelé vastagon szétszórt szalma. Ez II, Henrik angol király udvara. Barbár és királyi. A film azonban nem az. Az angol történelmet jól ismerő kritikusok azt mondják, James Goldman kínos pontossággal ragaszkodott a történelem tényelhez. A film mégsem a történelem levegőjét árasztja. S nem azért, mert a mi felvevőkészülékünk rossz. Ha az eseményeket Illetően nem tér el a mű a történelemtől, szellemében mégis más. Valójában nem hat történelmi filmnek. A múlt csak ürügynek tűnik itt. De mire ürügy a történelem? Arra, hogy az alkotók néhány elrémisztő és okos dolgot elmondjanak a mai nézőknek az emberi kapcsolatokról, a hatalomról, a férfi ós nő viszonyáról, a szülőkről és a gyerekekről. Ami ez ügyben elhangzik, nagyon modern és nagyon mai. Cinikus és frivol. A XII. század királyai és hatalomért harcoló trónörökösei biztosan nem ilyenek voltak. De ha egy színdarabban vagy filmben így beszélnek-viselkednek, az nagyon izgalmas. Éppen mert olyan élesen állnak szemben a történelemmel. Ez a furcsa és különös ellenpont, a fenségesnek és az ocsmánynak, a magasztosnak és a cinikusnak, a nagynak és a kicsinek, a monumentálisnak és a pitinek at a groteszk és bizarr keveréke a kulcsa annak, hogy a film — szinte mint egy krimi — izgalmas és meghökkentő, Még akkor is az, ha aztán kiderül, hogy ezzel az egész szövevénnyel nem nagyon lehet mit kezdeni. Akkorra ugyanis már vége a több mint kétórás filmnek, s el kell ismerni: addig jól szórakoztat. a. u.