Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. AUGUSZTUS 24. A rekonstrukció második évében 1. Korszerűsítünk a Szegedi Ruhagyárban, mert az elavultság sokba kerül A IV. ötéves tervtörvény a könnyűiparban széles körű rekonstrukció végrehajtását írta elő. Az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette, hogyan áll ennek a feladatnak végrehajtása megyénkben? Cikksorozatunk a tapasztalatok alapján készült. ,,A jó munkához nemcsak idő, hanem korszerű gép is kell" — a szentesi ruha-\ gyárban mondták e hét héttőjén, amikor az üzem földszinti munkatermében átadták rendeltetésének az új szalagrendszert. Ezt megelőzően a Szegedi Ruhagyárban korszerűsítették a vasalótermet és néhány varrodai, technológiai szervezést valósítottak meg. Egy öltönyvasaló gépsor beállításával az export pantallóknál az úgynevezett ikerfejes gépeken 15 százalékos termelékenységnövekedést értek eL Több hasonló intézkedést valósítottak már meg a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek jegyében. A terv ugyanis feladatul adta, hogy ezekben az években komoly anyagi erőt fordítsunk a ruházati ipar rekonstrukciójára, az elavult gépek helyett modern termelőeszközök üzembe állításával. Ezzel is segítsük elő a lakossági igények jobb kielégítését. Az export fokozása érdekében bővítsük a termelőkapacitásokat, javítsuk azok hatékonyságát. Segítsük elő a változó keresletnek megfelelő, divatos termékek gyártását. Speciális célés számítógépek A Szegedi Ruhagyárban, ahol 10—15 évvel ezelőtt a varrógépeken kívül alig ismertek más gépi segítőtársat, az utóbbi években nem véletlenül módosították a régi mondást: a jó munkához nemcsak idő, de inkább korszerű gép kell. Most a negyedik ötéves terv időszakában saját fejlesztési alapjából a vállalat több mint 14 millió forintot, fejlesztési célhitelből 17 milliót, központi műszaki fejlesztési alapból 6,5 milliót költ korszerűsítésre, vagyis a rekonstrukcióra. Az idén is több speciális célgépet állítottak munkába. A vasalást már nagyrészt, a fércelést már teljes egészében géppel végzik. Gép dolgozik a gombfelvarrásnál, a gomblyukkészítésnél, az automaták gyártják az úgynevezett kisalkatrészeket. A gépek nemcsak a fárasztó munkától kímélik meg a dolgozókat, de ha kezelőik lelkiismeretesek, minőségi szempontból ezek a gépek megbízhatóbbak az embernél. Nem is olyan régen ez az üzem volt az első iparvállalat megyénkben, amely nem az ügyvitel és adminisztratív munka, hanem o jobb, gazdaságosabb szabászati munka szolgálatára vásárolt számítógépet. A szentesi üzemben a munkaruhagyártás tökéletesítésére fordítottak jelentős öszszeget, amikor meghonosították a láncöltéses technológiát. S most, a rekonstrukció keretében nemcsak itthon, de az egész szocialista világban elsőnek vezetik be a holnap késztermékeinek minőségét meghatározó gyártáselőkészítésben azt a technológiát, amely stancolás néven vált közismertté. Ezzel az eljárással pontossá, gyorsabbá teszik az iparág legigényesebb és fizikailag is legnehezebb műveletét, a szabványkészítést. Ennek költsége kereken 10 millió forint lesz. Gyorsaság, pontosság A rekonstrukció 1972. évi ütemének megfelelően már az első fél évben néhány kéttűs, kettős láncöltésű gép kivételével, az összes varrógép beérkezett. Ezeket az érkezésüktől számított 30 napon belül üzembe állították. A gyorsaság, a pontosság jellemzi a stancolásos, más szóval a kivágásos technológia gépeinek felszerelését is. Ezt a munkát olyan részletességű terv szavatolja, amilyen még nem készült a gyárban. Erről a háíódiagramról már naponta leolvasható az elvégzésre váró feladat, s így a munka irányításával megbízott vezetők a nap minden órájában látják: mi a tennivaló, rendben folyik-e a munka, nincs-e időeltolódás valamilyen részletkérdésben. Egy-egy üzem fejlettségét a kapacitás nagyságánál is hívebben tükrözi a műszaki színvonal. Mert amíg az előbbi a termelés menynyiségéről, a műszaki színvonal az üzem korszerűségéről ad számot. A Szegedi Ruhagyár műszaki színvonala is két tényezőtől függ: a gyártmányok korszerűségétől és azoknak az eljárásoknak a fejlettségétől, amelyekkel az öltönyöket, munkaruhákat, köpenyeket, a nagy közületi ruházati cikkeket előállítják. A rekonstrukció természetesen a korszerűsitést szolgálja. Ezt szemlélteti az erre fordított összeg felhasználása. Építésre csak 4,5 millió forintot költenek a több mint 38 millió forintból. A többi a gépvásárlást szolgálja. A rekonstrukció tehát új technológiák bevezetését jelenti. Ez képezi majd az alapját a választékbővítésnek, és a nemzetközi piacokon keresett gyártmányok előállításának, a gyártmányfejlesztésnek. Például a hagyományos öltönyök helyett az úgynevezett hőrögzitéses technológiával készült öltönyöket gyártják a belkereskedelem részére és exportra. Ugyanezt a technológiát alkalmazzák a közületi ruhák gyártásánál. Ma már kéttűs technológiával munkaruhákat termelékenyebb munkával készítik. Ezek az új technológiák lényegében a nemzetközi élenjáró módszerekkel való lépéstartást jelentik. Versenyben maradni A vállalatvezetők azt tartják, hogy az elavultság sokba kerül. A konfekcióipari termelés kulturáltságának elmaradottsága is anyagiakban realizálódik. Az exporttermék árát lényegében a korszerűség szabja meg. Persze egyazon iparcikket különféle technikával, technológiai eljárásokkal lehet előállítani több költséggel, és kevesebbel. A vevölc azonban sohasem hajlandók megfizetni azokat a többletköltségeket, amelyek a technika, a gyártási eljárások fejletlenségéből adódnak. Aki versenyképes akar maradni a piacon, az nem maradhat el a korszerűsítésben sem. A rekonstrukcióval összefüggő feladatokat azonban a Szegedi Ruhagyárban sem lehet egyszerűen gépcserékre szűkíteni. Az új berendezések önmagukban, jó szervezettség nélkül ugyanis nem biztosítják a munkatermelékenység magas színvonalát, a termelés gazdaságosságát. A korszerű termelőberendezések üzembe állításával egyidejűleg a kisegítő és mellékfolyamatokban is magas színvonalú technológiai és munkaszervezési módszereket igyekeznek alkalmazni. Ennek is szerepe lesz abban, hogy az ötéves terv végére több mint 40 millió forinttal nőjön az árbevétel, és 14 millió forinttal a nyereség. Előbbre léptek Napjainkban a fogyasztói igények differenciáltak. A minőség és a választék iránti követelmények állandóan nőnek. A ruhagyárak — kimondva vagy kimondatlanul — versenyeznek egymással és a vevőkért. Miközben a negyedik ötéves terv célkitűzéseit valósítják meg, a rekonstrukcióval a verseny sikerét alapozzák meg. A Szegedi Ruhagyár ebben a nemes vetélkedésben a rekonstrukció második évében is előbbre lépett. Nagy Pál Piros milliók VÁLTOZÁS Sohase hitték volna a forráskúti öregek, hogy a posza, 3—4 aranykoronás homokon megfizet a búza. Idén aranyat adott. Holdanként 20 és fél mázsát 500 holdról. Tavaly még napokig jártak az elnök nyakára; kézzel arathassanak néhány holdat, mert megkívánták. Tiltakozott a vezetőség, mégse illik 1971-ben kiskaszákkal aratni, hiszen hévíz és földgázenergia komplex hasznosítását tervezik. Mit szól majd a világ? Azemberek kívánsága erősebbnek bizonyult, párszáz holdat, rozsot, kézzel arattak le. Idén hét kombájn, és 35 ember munkája volt az aratás, betakarítás, a terület zik. előkészítése vetésre. Vasár- A paradicsomtabla kül nem képzelhető el a ho- millió. Hatalmas összeg. 150moki mintamodell. et várnak. A szegedi járás gazdaságai közül a legnaUllésen gyobb bevételi terv. S minda felvásár- ez homokon, változó, heteroló telepen gén talajon. nagy a forgalom. Tart még az őszibarack szezon. Bőven terem a föld, van dolga az átvevőknek. — Semmi probléma nincs az üllési emberekkel. Dol- nya, 10 mázsával többet a goznak. Látják az értelmét tervezettnél. A nagyüzemi Jó a munkaerőmérleg, a te- szőlő 250 holdon, a régi kisA kertészet is jól zárta az első fél évet, 351 ezer forint többletbevétellel. Ezek a napok fontosabbak, fizet a burgonya, paradicsom. Holdanként 60 mázsát ad a burgorületek ápoltak. Járjuk a gazdag határt. Hihetetlen a változás. Aki pár évvel korábban figyelt . - másfél az üllési híradásokra, ismer- ma&£el te a területet, most csodálkoparaszti telepítésű és háztáji szőlő 400 holdon kínál termést. Az eső nem sokat rontott a bogyókon, a gazdamillió többletbevételt vár szőlőből. mindjárt ott van az üllési csodanaponként is dolgoztak, idejében végeztek mindennel. bá4k mögött Jó" föídb^n.lo — Ügy Nem akarták termesz alakult MEGÉRTE A KÜZDELEM — A homoki jó gazdálkodás titka a talajjavítás. Nálunk a talajmunkákkal, a gépesítéssel — nagy lóerejű traktorok alkalmazásával — és a laza szerkezetű homoki a gazdálkodás hoakartuk. teni az istennek sem. Foko- ,„,_,„,. J..».._I zatosan szoktak hozzá, előbb mokon, ahogy mi Megérte a küzdelem, a mérhetetlen munka — mondja jjjT Sándor Tibor, a forráskúti srer^ft^a löld^LeTrattuk <HE!!'JT 10 hold, aztán majd látjuk. Tavasszal rakták a palántákat. Szél fújt, vitte a homokot világgá. Tehetetlenül a szövetkezetiek, abbahagyták a munkát. Minek a kalászost és másodvetésnek is leszedjük a hasznát; kátéimé. Még a fiatal brigádvezető is csüggedt, ilyen homokverésben kár kirakni. posztát, céklát, silókukoricát, Elviszi messzire. De a vezekrumplit vetettünk a tarló- tést makacskodott, rakják a ba 200 holdon. eredményességig, rendhagyó, szeszélyes tavasz ellenére is, a kétarcú nyár ellenére is jól zárjuk az esztendőt. A beruházás, a rugalmas gazdálkodás szintén jellemzője ennek a gazdaközosségnek. Két példa: Forráskút és UlÜllés alatt általános isko- Megmaradt. Tömérdek terlai tanulólányok rakták a f™ lés között' található a „csirnoveny az, meg megmarad. kehóz„ Többször iáttam'már. mett. A leveleket látni se figyeltem, összedől-e télen? Nem. Olcsó, fóliafalak, de tapalántákat. Géppel. Család- gjgjj oemetezték^raod'á-' va6Szal húsz vagon krumPUt tagok Lassan haladtak, gya- jára járt a falu, ikersorok_ ^ztattak ^ne.^Nyáron korlatlanul, de jo kedvvel ban szaz vagonnyi paradidolgoztak. Naponta 70—80 forintot kerestek, ismerkedtek a nagyüzemmel. Mindenki jól járt, a téesz is, a fiatalok is. Belőlük lesznek a Az első magyar aranyérem a borvilágversenyen Az I. borvilágversemy második napján a nemzetközi bírálóbizottság összesen 197 mintát értékelt. Közöttük még mindig csak egyetlen magyar bor szerepelt. ez azonban nyomban szép sikert ért el; a tisaakécskei Szabadság Termelőszövetkezet egyik kitűnő minőségű bora lett az első magyar aranyérmes a világversenyen. A második napon megvizsgált borok közül 39, az értekelt minták 20 százaléka érdemelt ki érmet. Már csomagoI]ák Tankönyvek a diákoknak Néhány nap múlva új nehézségek miatt még jó nétanév kezdődik — új tan- hány könyv hiánycikk, könyvekkel. A Műveit Nép Könnyebbség lesz szülőknek, Könyvterjesztő Vállalat szin- diákoknak egyaránt, hogy a te az iskolapadokig juttatja segédkönyvek, kötelező ölel a tankönyveket Szegeden vasmányok, szótáraik és a és a szegedi járásban is. A helyesírási szabályzat is az Bartók Béla téri könyves- iskolában áll a vásárlók renbolt a 29 szegedi és sok-sok delkezésére, már amelyik járásbeli általános iskolának időben megérkezik. A Mócsomagolja-postázza az igé- ra könyvesboltban úgy tányelt könyveket Sajnos — jékoztattak, hogy augusztus mint általában minden 28-ig az igényelt tankönyszeptember közeledtével — vek mind a 18 szegedi köaz idén sem készült el idő- zépisikolába megérkeznek, re minden tankönyv. A kés- Átlagban 120—150 forintba ve érkező könyveket meg- kerül egy-egy diáknak a érkezésükkör azonnal szét- könyvcsomag, küldik az iskoláknak. Mind az általános iskolai, A középiskolai tanköny- mind a középiskolai tanvek 80 százaléka is elszál- könyveket az iskolákban lításra vár. Javult ugyan a fogják árusítani. Szeptemszakíközépiskolák tankönyv- ber 15-ig lehet megvásárolellátása. de a szakosodás és ni az iskolai tankönyvfelelősokféleség, valamint a nyom. söknél, akik azután számoldai kapacitás és szállítási nak ei a könyvesboltpkban. csom. Passzió volt nézni. Rózsa-major. Űj betonút fut odáig. 54 holdon fűszerpaprika. Gyönyörű. Itt a tanyák alatt száz méterenként más a föld szerkezete, hoszjövő szakmunkásai, akik nél- szú évekig tartott a hiedelem, nem való ide nagyüzem, nem lehet közös táblát kialakítani. Tessék megnézni. Tanulhat sok híres gazdaság. Odébb a kukoricatáblák is ígérnek. S mindez a „rossz" Ullésen. A forráskúti határ sem hitványabb semmivel. A Hacsirkékkel népesítették be. 25 ezer darab fért el. Olcsó beruházás, komoly haszon. A gépműhely csodás. Saját erőből. Szerszámok, felszerelések, irigylésre méltó szociális épület. Hideg-melegvizes zuhanyozó stb... Ahol eredményesen termelnek, ott beruházásra is jut, Forráskúton az idén saját erőből 9 millió 800 ezer forintot költenek erre. — Ha mást nem csináltunk volna, csak építkezünk ladás Tsz-ben az idén piros és ez a mostani, modern milliók teremnek. Fűszer- major marad utánunk, akpaprikából 400 hold díszlik, kor is elvégeztük munkán a paradicsom ontja a forin- kat. De többről van szó, 1200 tokát, gyümölcs is szépen ember boldogulásáról, szotermett, az aranybúza sokat cialista nagyüzemben való hozott, a kalászos terven fe- győzelméről, lül kétmillió forintot. Az Sikerült! összes árbevételi terv 138 Sz. Lukács Imre Románia nemzeti ünnepe, nai és légügyi attassé felszabadulásának 28. évfor- szorúzott. dulója alkalmából szerdán koszorúzási ünnepség volt a rákosligeti temetőben nyugvó román hősök sírjainál A Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetkoAz ünnepélyes aktusnál jelen volt Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok is. A nemzeti ünnep alkalmából az ségének képviseletében Ioan orszfg ku!onbozo részéin Colot nagykövet, Ioan Bochis nlegkoszoruztak a hazánknagykövetségi tanácsos és ban nyugvó román hősök Ioan Puscas ezredes, kato- sírjai. « %