Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

\ KMÜL', 1372. AVGUISTVB 21 A felmondási időről D. S.-né szegődi olvasónk meghatározni. A kollektív lat a dolgozót a felmondási több mini kát áve dolgozik szerződés, vagv a lelek Időn belül hosszabb Időre, jelenlegi munkahclyán. At- megállapodása hosszabb fel- vagy az egész felmondási idő szervezés elmén munkavlszo- mondúsi Időt Is megállapít- turtumáru felmentse a mun­nyát megszüntetik. A fel- hat, de ez sem haladhatja ka végzése alól. mond&si Időt 15 napban ha- meg a hat hónapot. Ha a A felmentés időtartaméra térozták meg. Tekintve, hogy munkaviszonyt a vállalat a dolgozót átlagkeresete 11­10 éve dolgozik, úgy gondol- mondju fet, a dolgozot a iet| meB, kivétel az az eset ft.TJl'1 Rosszabb felmon- munka végzése alól részben amlkor munkabér egyébként dásl Időre Jogosult. Kéri: Is- vagy egészben fel kell men- sem Metné meg (Déldóul mertessük a felmondással tenl. A felmentés kőtelező aíért( mert táppénzes állo­knpesolatos rendelkezéseket. Időtartama 15—30 nap lehet. mányba került stb) Hanem 9.Á8?l;j«0lly...m,,,nnÍi.fe,n!,0.n: H"«y « 1S—30 naP°a be1"! a vállalHt. hanem a dolgozó ílíctmánvTC jogosuU hány napra kell felmenteni mond fel, a vállalat nem kü­A Munka Törvénykönyve a dolgozót, a kollektív szer- teles a munka végzése alól rendelkezései szerint, ha a ződés állapítja meg. A kol- felmenteni, munkaviszonyt a vállalat lektív szerződés a felmen- Olvasónk a felmondási "TIÍLHM' uí, \,w«!fZÓ* tésnek csak a kötelező idő- időn belül 15 napi felmentési val Írásban kell közölni, s . ... „ <- ,i< abból a felmondás okának tartamai hatarozza meg Ez időié is Jogosult, es erre HZ világosan kl kell tílnnle. A azt jelenti, hogy erre az Idő- Időre a vállalat köteles az felmondás Indoklása csnk ak- pontra a vállalatnak — fel- átlagkeresetét kifizetni. Vita kor mellőzhető, ha a dolRozó mondás esetén — a munka esetén forduljon a vállalati egy évnél rövidebb Ideje ,,lól a dolRozól mindenkor munkaügyi döntőbizottság­iéi kell menteni. Ez azonban hoz. dolgozik a vállalatnál, kivé­ve, ha ez uz első munkavi­szonya, vagy a dolgozó az in­doklást kéri. A felmondási idő 15 naptól hat hónapig terjedhet. Az. hogy ezen be­lül a dolgozónak hány nap felmondás jár. attól függ. hogy a dolgozó milyen hosz­szú munkaviszonnyal rendel­kezik. és milyen munkakör­ben dolgozik. Altalános sza­bály. hogy minden dolgozót legulább 15 nap felmondási idő illet meg. tehát ha a fe­lek hosszabb felmondási Idő­ben nem állapodtak meg. a felmondási Idő 15 nap, amely a dolgozó által munkavi­szonyban töltött tiz év után négy, húsz év után öt, har­minc év után pedig hat hét­re emelkedik. Olvasónk ese­tében — mivel tíz évnél hosszabb szolgálati ideje van — felmondási Ideje négy hét. Vezető állású dolgozóknál azonban ez az időpont négy héttel, azoknál a dolgozók­nál pedig, akiknek közvetlen befolyásuk jelentős a válla­lati eredmény alakulására, két héttel meghosszabbodik. Az utóbbi dolgozók körét a kollektív szerződésben kell nem zárja kl, hogy a válla­Dr. V. M. Anyakönyvi hírek Könyvtárak — ajándékba A Szegeden működő or- Irodalmi Társaság főtitkára szágos eszperantó szak- — ekkor ismerkedett meg könyvtár a napokban, két az eszperantóval. Először 6 könyvtárat kapott ajándék- Ismertette külföldnek esz­ba. Az egyik Svédországból perantóul a magyar költé­érkezett, a másik Hód mező- szetet, majd lefordította vásárhelyről. Genthon: Festőművészet a A mázsánylnal több, régi Magyarországon című svédországi ajándék dr. gazdagon illusztrált könyvét. Szilágyi Ferenc (ró és szer- Dr. szilágyi a magyar lro­kesztó hagyatéka, feleségé- dalom és művészet nagy vei egyetértésben, haláluk küvete mar;ldt Svédországba után vegrendeletileg ajandé- Való kivándorlása után Is, kozták értékes gyűjtőmé- ahol Északi prizma cimen nyüket a szegedi eszperantó lgen igényes folyóiratot kónyvtarnak. Dr. Szilágyi szerkeaztett haláláig. Mivel Ferencről érdemes megemlí- népszerű folyóiratában a lenk hogy az 1930-as évek- mai magyar irodalom és ig Budapesten volt újságíró, művészet valamennyi képvi­publiclsta, a Vajda János sel6Jét ismertette, szemére vetették néhányan, inkább I. KERÜLET Házasság: KruisiUz Il.tViin ós •/séb3t, Frcska János, Dudás TG u í.- — fr'ál, Tallér Times, Balogh Já­az&Kucs Jfinaóbei, Kudik Jozsei ,,,„ stenszkv K-iaztinn Naov­fer ^BÚMM^^a uZffi. ^S&feK­108 Utv-1 J me«helt Mihály ét. Dávltl Erzsébet, Ne- II. KERÜLET meih József ós Kiss Agr.es. Mol- Házassági Nagy Sándor ós Ma­nár Dániel és Németh tva, Csó- dán Rozália, Fazekas Antal és kásl Andris éa Czsgléd Anna. Daróctl Ágnes Annu. Lékány L'rsy Béla éa Lakatos Kuzolln, Lulot: és Kovács Ibolyi. Posu suinodl Látiló ós Kolonovlcs Bála és NoVakov Julianna. Ke­Eva, Pjcsil ayula ás Vuida Sa- rekes Zoltán ós Vlnczo Margit, tolta. Csuka Zsigmond és Komáromi István Sándor ós Gyarmau Márta. Oycival Antal Török Julianna, Radek árpád ós Metél Mária. Török Karoly és Márki Anna. Szabó András es Gyetval Ildikó. Jenel Lsjos és Szentesi Katalin Julianna, Ko­ós Abos Klára, Rác/. Tibor ós CSIH István és Horpárslk Bor­Fekete Gizella. SZéesl Gyula és bála. Takács Péter Pál ón Jó­Illés Márta. Oltványi László és ZSH Anna Ilona házasságot kö­Blró Juliánná hazaaaágnt kólót- tötirk tok. Halálozást Suli Istvánné Vln­Szűlettei Mészáros Istvánnak eze Márta, NoVoszáth-Gyurisek es Kürtiül Margit Veronikának litvánná Karai Viktória, Bár fi Zoltán, savoboda Imre István- Forencné Kvrucssl Roztlls, Vet­uak és Nagy Izabellának Ágnes ró András, Bán Károly mes­S/.ilvl*. Farkas Józsefnek ós hatt. Daka Irénnek Ede, Lenes! k Ist magyar prizmának lehetne nevezni világranglistán sze­replő folyóiratát. Nemcsak mint szerkesztő vált világ­szerte Ismertté, hanem mint novellaíró is. Dr. Szilágyi Ferenc és fe­lesége 1962-ben jártak elő­ször Szegeden, meglátogatva a Somogyi-könyvtárban mű­ködő eszperantó múzeumot és könyvtárat. Elhatározták, haláluk után könyvtárukat Ide hagyományozzák. Az értékes küldemény Szeged­re szállításáról Szabad Szi­lárd mérnök gondoskodott. A másik könyvtárat a hódmezővásárhelyi régi, ki­váló eszperantista, Tóth Jú­lia ajándékozta, aki az otta­ni Béke Eszperantó Szakkör titkáraként működött igen eredményesen, hosszabb Ideig. F. E. Racionális szociálpolitika Nem keltett belpolitikai seletét, hogyan funkcionál- nyes Útjai vannak mindan­izgalmat, váratlan meglepe- hatna, amikor a szakszerve- nak. amit. a köznyelv tést, amikor a közelmúltban zetnek saját magát kellene SZTK-ügynek nevez, talan szocialista államélet fejlesz- vétóznia és ellenőriznie? A maga sem hiszi, hog.v més­tésének aktuális tennivalóit kettősségnek csak egyetlen ként ls lehet. Bizonyára le­vltatva, közéletünk legille- következménye lehet: a ler- het. tékesebb fórumain került jedő bürokrácia. A szociálpolitikai irányi­szóba: helyes munkamegosz- A szociálpolitika egységes tás korszerű és halaszthatnt­tással, hivatásszerű elhatáro- állami Irányításának helyre- lan reformja sikerének egyik lássál kell rendezni néhány állításával fontos rendező biztosítéka éppen az, hogy a kusza munkaterületet. Ko- elvek érvényesülhetnek és szakszervezet, mint tömes­rábbl elképzelések ugyanis az elvek kitűnő gyakorlatok- szervezet, mint a dolgozok társadalmi szervekre, moz- ban kamatozhatnak vala- szervezett érdekképviselete galmakra bíztak fontos álla- mennyiünk javára. a jövőben valóban eredeti mi tennivalókat, arra gon- Mód nyílik a szoclálpolltl- funkcióját gyakorolhatja. A dőlvén az ilyenfajta társa- ka egységes irányítású fel- dolgozók érdekelt képvlsel­dalmusításnak megértek már tételeinek biztosítására. Lét- heti, megfelelő befolyással az előfeltételei. re lehet hozni • Sokat az elő- rendelkezve a szoelálpoliU­Tömegszervezett kezelésbe feltételeket, amelyeknek tíl- kai fejlesztésre vonatkozó el­került például annak Idején dúsos hatására hasznosab- gondoltisok kiulakításában, a szociálpolitika legfonto- ban, termékenyebben lehet végrehajtáséban, sabb intézményrendszere, a felhasználni a rendelkezésre Egyszóval az ügy a helyé­társadalom biztosítása. Ez álló pénzt, energiát és kapu- re keríti. Ez a bölcs, de oly­ellen a szakszervezet sem citált, egyszerűbbé és gyor- kor elfeledett józan és racio­tiltakozott. Am kiderült, sabbá lehel lenni a sttoclál- nalis rendezési elv érVényo­hogy a korábban helyesnek politikai ellátást, a társadH- sül akkor, amikor majd a tűnő Intézkedés nem váltót- lomblztositáit. Magyarország szociálpolitikai, munkavédel­tia be a hozzáfűzött remé- felnőtt és serdülő lakossága- ml tennivalók a megfelelő nyeket. s a szorosan vett ál- nak jelentős része tudja állami szervek hatáskörébe lami feladat nem társadal- saját keserű tapasztalatai kerülnek, masodott egy lényegében alapján, hogy mily tekervé- Soltész Islván adminisztratív intézkedés hatására. A helyzet inkább bonyolultabbá vált. Sajátos kettősség alakult kl, amely nem vált javára sem az ál­lami Irányításnak, sem a for­mális gazdának, a szakszer­vezetnek, de nem használt a társadalombiztosításnak sem. Az eltelt, néhány esz­tendő tapasztalatai nemcsak a szakembereket, hanem a laikusokat is erre a felis­merésre vezették. A közvélemény elégedetten nyugtázta tehát a korrekció­ra tett javaslatot, kerüljön minden a legilletékesebb ke­zébe. A módosítás elhatáro­zásának tényét is örömmel fogadta, mert újra bizonyíté­kot látott arra, hogy le tud­juk vonni egy helytelennek bizonyult korábbi intézkedés konzekvenciáit, nem igyek­szünk csalhatatlannak mu­tatkozni. Tűi az Intézkedés eme elvi-polltlkai és morá­lis rezonanciáján, a szociál­politikai tennivalók állami irányításának rendezése rendkívül fontos és aktuális feladat. Abból kell kiindulni, hogy az életszínvonal alakulása szempontjából a munka alapján járó díjazás és a szociálpolitikai keretek kö­zött biztosított általános el­látás a legfontosabb. Ha ez így igaz — márpedig érvé­nyéhez nem férhet kétség — akkor rendkívül fontos a két terület összehangolt fejlesz­tési koncepciójának kidolgo­zása, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek leghaté­konyabb felhasználása. A jelenlegi munkamegosztás, amely döntő állami felada­tokat bíz tömegszervezetre, nem biztosíthatja az össze­hangolt fejlesztést és a ha­tékony felhasználást. Ez az érem egyik oldala. Ami pe­dig az eredeti szakszervezeti feladatot jelentené, mármint a megfelelő társadalmi el­lenőrzés megvalósításét, a dolgozók érdekeinek képvl­Tálraiék Salzburgban Mozart . szülővárosában dal állami zenekar stílusos már hagyománnyá vált, előadása ismét megerősítette hogy az ünnepi játékok so- azt az igazságot, hogy a rán Tátrai Vilmos vonósné- Bartók-művek hiteles Inter­gyesével vagy kamarazene- pretálása régóta ncmcsHk a karával fellép. Idei műso- magyar dirigensek prlvllc­ruk keretét két Mozart- giuma. A Bartók-tolmácso­mű adta, a rövid lélegzetű lásnak már nemzetközi hu­Serenata not.turna és a nép- gyomúnyal vannak, amelye­szerű D-dúr Divertimento, ket a világ különböző tájain Ezek között egy Stamltt- ápolnak és tisztelnek. A kompozíció és az első rész hangverseny első részében befejező számuként a ná- Mendelssohn Olasz szlmfó­lunk jól Ismert és valami- nlilja ptán — ShOrá Shrr­kor gyakran játszott Róbert kasszkl) közreműködésével Volkmann szerenádja hang- — Liszt Esz-dúr zongorá­zott el. Tátraiék bizonyára versenye aratott átütő sl­azért választották ezt a mű- kert. vet, mert szerzője Magyar- * országon működött és szc- Az Idei koncertszezonban renádjában magyar népzenei számos elfelejtett Schubert­elemeket ls felhasznált, kritikusok — Mozart A mű támadt, fel a szerző szü­és letésének 15o. évfordulója Stamitz szomszédságában — kapcsán rendezett hangver­„idegen testnek" érezték a senyen. Arra mégis kevesen könnyű zene határát súro- vállalkoztak, amire Gundula ló romantikus művet. An- Janowitz. Salzburgi estjén nál nagyobb lelkesedéssel kivétel nélkül Ismeretien fogadta n közönség. A Mn zart Divertimento osztatlan sikert dalokat, adott elő, i6t, me­vlszont rósz vállalkozását még az­aratott, zal tetézte, hogy Anselm amelyet az együttes ráadás- Hüttenbrennernek néhány sal köszönt meg. szerzeményét Is műsorára * tűzte. Hütienbrenner Schu­A salzburgi ünnepi Játé- bert fiatalkori barátja volt, kok hatodik zenekari hang- együtt tanultak Sailertnél. versenyén váratlanul mű- gyakran Grázban vendégül sorváltozás történt: Seijl látta a mestert: ő őrizte Ocat'd, japán karmester To- meg a Befejezetlen szlmfó­ro Takemitsu honfitársának nia kéziratát Néhány dalá­egylk szerzeménye helyett nak tolmácsolásával Jano­Bartók Concertójóval zárta witz bizonyára az utókor ha­lé estjét. Mind a kHrmester, Iáját kívánta leróni, mind a közreműködő drez- Dr. Nagy István « An UbMlúnsk éa Cs»bsl M«ir>.» Martának Zsolt, Révész István­nak és Papp Eva Erzsébetiek Eva, Szűcs SAndornak és Un­ciái Evánuk Kva. Nnr.v Lnszlo­nak és SebOk F.rzsébctnck Mó­nika. dt. dara Gézának és Há-z Ibolya Honfinak N.itulla Ibolya, Molnár Lajosnak é« Biillni Aran­kának Noeml Anita, Doniján Is ­vannak é» Husr.tlk MAnu Bor­bálának János. Námsth Fcronc­III u és Mágorl Margit Katalin­nak Margit K itslln. TOth Pé­ternek és Pnplogé Errsébstnek Erika. Molnár László Sándor­nak és Orclrtk Erzsébetnek Mó­nika Err.sébei. Mcdvcczkl Mllinty F.mtln rk és Tóth Ibolya Katalin­n.ik Mónika Kalalin, Murányi László Istvánnak és Balog An­na Magdolnának Melinda Eva. Turner Józsefnek és Veres Má­riának Sándor József. Balázs Vincének é-t Sr.élpál Klílra Er­zsébetnek Klóra. Kopni/. Mi­hálynak és Hcll Mártának Anett, Vaas Sándornak és Cri­kus OlRa Jusztinának Tamás. Magony Ferencnek és Mnsrnylk Klárának- Móntkn Klári. Almási litvánnak és Szűcs Pirrskánnk Ágnes, Bclovat Mlllálynsk és Beloval Piroskának Mihály, dr. I.advánszkv Csabának és Pét »r Margitnak Csaba Akrs, dr. Szi­lagyi Lászlónak és Kiss Edit Pi­roskának László Flórián. Kor­mányos Józsefnek és Horváth Ilonának Ibolya, Kormányos Jó­zsefnek és Horváth Ilonának Ka­u lin, Csillag Kálmánnak <•, Urdfg Irén Katalinnak Tünde Marianna nevű gyermekük szü­lei ett. Hstóloráai Kdé'ils Fo-rnc. (>;­n án Mlhálv. LaCXI Mihály. Hej nn Kórolv. Dobó József Katona Károly. Hevesi Imre f'lfslussv Jenó, Molnár Jánosnc Ván Er­BERCZEL1 A. KÁROLY Hullámsír egész országrészt, mely a legmagyarabb, tehát Fölső városon találhatók. Kl tudja meddig? De egyben a legkevésbé pecsovics hajlamú — nemcsak ez a baj, instállom, hanem nz. nogy az cpésikedett Bakay képviselő. Aztán majdnem átmetszések milliókat emésztettek föl, s az ár­hordószónoklas lendülettel iolytatta: — Az ön mentesített területeket, melyeket a földesúr ki­vezetésével Szeged fölött az igazi szakértők yé- ^ nagv pénzért « hosszú le|ural0 szerződések­leménye ellemere on szaz átvágást eszközölt , , Szeged alatt mindössze hetet, s ezek közül is kel bérbe adni a hevenyeszett, keskeny tolte­csak kettő használható, inert a többi a hely- sqk miatt, melyek gyakorta még helytelen ira­taién Irány miatt már régen' beiszapolódott. Ez- nyúak is, elönti a belvíz. A talaj tehát ellápo­, . „ _ . . u ... u , azt f^f e1' ho«y ml'" ^ elmúlt évtizedek sodik a vetés kirohadi s legföljebb békák te­Herrich «•/. egyre hevesebb golyozaporban el- alatt minden vagyonunkut a folyton emelkedő . , . . , ... fásult és sötét bosszút forralva, megadással tűr- víz fékentartására költjük. A város bevetelének nyelnek ,a druga területen. Mi meg tavasztól te mar az ostromot. —- Majd megtáncoltatlak egyharmada, körülbelül kétszázezer forint, min- ö^S csak toljuk a tHÜcskát s építjük meggyŐ­én még benneteket — gondolta magas hivatalt den esztendőben gátépítésre fecsérlődik el. S ződés nélkül a gátakat, mert a víz szintje har­polcáról tekintve le erre a megbolydult csűr- mit nyertünk ezzel? hére. — Az utolsó szó mégis az enyém lesz. — Ezt ml is megmondhatjuk — állt (öl a 47. mlnc évvel ezelőtt ritkán érte el a 20—22 lá­— Azt tettem.'amit rum parancsoltak, uraim szikár, vékony, izmos Bitó. a halász, akinek bat' taVíüyelött pedig m4r H 25"m ls me«ha­— tárta szét a karját. — Önök ls kénytelenek erősen kidomborodó járomcsontjnln fényesen s «wik Vurady úr és Nóvák úr buzülll­fölötteseiknek engedelmeskedni, ha nem akar- feszült a napiszítta bőr. — Az első áldozatai mj mának köszönhetjük, hogy városunk nem lelt nak utcára kerülni. A Bach-korszakban nem lettünk ennek az elsietett szabályozásnak. A romhalmaz. állt módomban az ország uraival szembehelyez- korábbi nagy kiterjedésű vízöntése'k, vízállások __ n., nomcaalr öw.kö. miiéit ••« „ k,. kednl, hogy minden esetben az önök városára u folyton magasodó gátak, töltések miatt meg- , ,. taiicsKazás a baj — legyek tekintettel. De önök sem voltak ilyen szűntek, a hal tehát nem tud ikrázni. s/.apo- «aPC»o'odott bolc a vitába Ábrahám hanem merészek és elbizakodottak — gúnyolódott. — rodni. A halászmesterség, mely azelőtt n leg- az is- hogy az Alsó-Tisza menti városok és íal­Akkor is az állam alkalmazottja voltam, mint jövedelmezőbb volt s a város nagyrészét fog- vak életerős férfiai nem a földeken dolgoznak most, s egyedül persze nem vehettem föl a bar- lalkoztatta, halálra van ítélve. De pusztulnak, hogv termeljenek az országnak hanem földet cot a rémuralmi kormányzattal, s a Felső-Tisza gyérülnek a nádasok is, s velük együtt az a ce""eiJ®ncK ^ o« szagnak, hanem tőidet vidék nagyhatalmú mágnásaival, meg ha ells- tömérdek vízi madár, mely a hal mellett a c* ovct hordanflk roskadásig, hogy évről é"re mertem volna is az olasz mérnök Igazát. Csa- város egyik fötápláléka volt. A rosszul épitett rneftmentsék otthonaikat. S ez az átokverte ku­ládos ember vagyok. osztrák VHSÚI az egesz Alsóvárost elvágta n TI- bikolás mindig tavaszra esik, amikor leginkább — Másnak is volt családja, mégsem lett Bach- szótól, tehát ott is vége a halászatnak, de a Vam szükség a férfierőre pribék — mordult föl Ábrahám. vizimolnárségnak is. mert a malmokat mar A„;.. .„ J '., ,' , . , , — Szóval amikor mi börtönben ültünk vagy csak nagy kerülővel lehetett megközelíteni, s ~~ CV 0csi!t*lnf,k — pupulvuzodott föl álneveken bujdostunk, akkor ön készségesen ez kedvét szegte a vállalkozóknak. Ugyanígy me8inl Herrlch —, mintha azelőtt nem Is let­folnjánlotta ..szakértelmét" az önkényuralom- Járt -s hajóépítés mestersége is, egyszerűen cl- lek volna árvizek. nak. hogy ezzel tudatosan tönkretegyen egy sorvadt, s vízimalmok, hajóácsok mar csuk a (Folytatjuk) J f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom