Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRTAJ, EGYESÜLJETEK! ver OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 62. évfolyam 197. szám 1972. augusztus 22., kedd Ára: 80 fillér Alkotmányunkat ünnepeltük Tisza Szálló: i Átadták a Korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar '72 kiállítás díjait Vasárnap, augusztus 20-án országszerte megünnepelték: alkotmányunk napját Budapesten, a Parlament előtt rendezett tisztavatást — melyen Czincge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott beszédet —, valamint a aunai légi- és víziparádét a helyszínről közvetítette a televízió. Szekszárdon Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet, Körmenden a nagygyűlés szónoka Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. Csongrád megyében. Szegeden és a járásban az esős időjárás sem zavarta meg az ünnepségeket. Megteltek a művelődési házak, több községben a messzi tanyákról érkezettek is ott voltak a hallgatóság között. Mórahalmon, Szatymazon, Tiszaszigeten és Tápén termelőszövetkezeti közösségben ülték meg alkotmányunk ünnepét, másutt pedig munkás-paraszt találkozókat tartottak. Szegeden az ünnepségeken kívül sok résztvevője volt a hagyományos újszegedi alkotmánybálnak is. A megyében Hódmezővásárhelyen volt a központi ünnepség. A nagygyűlési, az esős időjárás miatt a Kossuth tér helyett a Béke szálló barokktermében tartották meg. Már jóval a gyűlés kezdete előtt megtelt a terem, részt vett a nagygyűlésen Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke, a megye és Vásárhely párt- és állami szerveinek számos képviselője. A gyűlés résztvevőit Török József, a A hódmezővásárhelyi nagygyűlésen Apró Antal beszédét mondja vásárhelyi pártbizottság első titkára köszöntötte, és kérte fel a nagygyűlés szónokát, Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnökét, Szeged országgyűlési képviselőjét ünnepi beszédének megtartására. Apró Antal beszéde Hódmezővásárhelyen — Amikor á magyar Országgyűlés 1949. augusztusában törvényerőre emelte első alkotmányunkat, abban kifejeztük azt a nagy változást, amely országunkban a felszabadulás utáni első öt év alatt végbement — mondotta, majd így folytatta: — Közel negyedszázada augusztus 20-a hazánk két nagy dolgozó osztályának a találkozója, a munkás-paraszt szövetség ünnepe is. Egybe esik ez az ünnep az aratás befejezésével, — augusztus 20-án új kenyeret szeghetünk. Üjabbkori történelmünkben a haladás élharcosa mindig az osztálytudatos munkásság volt. Most a munkásosztály pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével alakult ki és évről évre fejlődik, dolgozó népünk nemzeti egysége, összefogása, erősödik a szocialista Magyarország. Országgyűlésünk az idei tavaszi ülésszakán olyan alkotmányt emelt törvényerőre, amely szocialista forradalmunk 27 év alatt elért eredményeit is magiban foglalja. Alkotmányunk kifejezi társadamunk gazdasági. politikai alapját, meghatározza szocialista viszonyok között a hatalom gyakorlásának főbb módszereit, védelmet biztosít a szocialista termelési .viszonyoknak és a szocialista tulajdonnak. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont. Az alkotmány világossá teszi, hogy nálunk a hatalmat a munkásosztály, a termelőszövetkezeti panasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom valamennyi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Az alkotmány új szövege egyértelműen törvénybe foglalja, hogy társadalmunk vezető ereje a munkásosztály marxista—leninista pántja. Azt hiszem, hogy már ebből a felsorolásból is valamennyien érezzük annak jelentőségét, hogy alaptörvényünkben is kifejeződik mind az a mélyreható nagy változás, amelyért 27 éven át dolgoztunk, harcoltunk. Az országunk fejlődésében elért eredményekhez Hódmezővásárhely dolgozó népe Is jelentős mértékben hozzájárult. Az itt élő munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre pártunk és kormányunk, politikájának megvalósítása során mindig bátran támaszkodhatott. Alkotmányunk új szövegében most törvénybe van foglalva az a nagyjelentőségű változás is, amely a parasztság életében, gazdálkodásában végbement. Gondoljunk csak arra, hogy 1949-ben Magyarországon még a földterület 73 százalékán egyéni gazdálkodás folyt. Most viszont már a milliónyi kisparcellák helyén kialakultak a szocialista szövetkezeti és állami nagygazdaságok, a megművelt földek több mint 94 százalékán 2553 termelőszövetkezet és állami gazdaság gazdálkodik. Mindez lehetővé tette, hogy létrejöjjön a szocialista szövetkezeti földtulajdon, amelyet alkotmányunk véd és erősít. Valamikor itt, Hódmezővásárhely határában is,- a tanyák között, ezekért a célokért az olvasó körökben, a munkás- és agrárproletár földműves agitátorok — a csendőrök üldözései közepette — hirdették a szocialista eszmét, azt, hogy a parasztságon is csak a szocializmus győzelme segíthet. És az a változás, amely itt Hódmezővásárhelyen történt, végbement az ország egész területén. Tisztelet a történelmi múltnak — A magyar munkásosztály minden haladó mozgalmunk örököse, s népünk sok évszázados küzdelmének folytatója. Nemrég ezért emlékeztünk meg a nagy parasztvezér, Dózsa György születésének 500. évfordulójáról. Abban a demokratikus, majd szocialista célokért folyó' harcban, küzdelemben, amelyet népünk vívott, s melynek eredményeit, vívmányait most alkotmányunk egységes, új szövege is kifejezi, mindig kivették részüket a vásárhelyiek. Az 1800-as évek nagy agrárszocialista megmozdulások után Szántó Kovács János állt élére annak a szegényparaszti mozgalomnak, amely Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád nevét adta az országnak. Az itt élő földteleneknek, napszámból élőknek sokszor a legjobb termés éveiben ás alig jutott kenyér. Az aratósztrájkok olykor a megélhetésért folytatott kemény, nemegyszer kétségbeesett véres küzdelmet jelentettek. Szántó Kovács János is mozgalmát a nagyszámú agrár proletár és kisparaszt megmozdulásra összpontosította. Tudatosan a jövőbe láté ember volt. Ezért a földesurak üldözték. Amikor Szántó Kovács János meghalt — a kubikoslapát mellől dőlt ki, élete végéig verejtékkel dolgozva — a korabeli haladó újságok megírták, a parasztság, n jogfosztottak vezérének jeltelen sírját felkeresik majd a késői unokák, s a hála és az elismerés adóját róják le előtte. Szeretném itt elismeréssel megjegyezni: Szép példája az egykori küzdelmek és forradalmi hagyományok őrzésének, (Folytatás a 3. oldalon.) Vasárnap este a Tiszaszállóban rendezte meg a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága az ünnepi hetek hagyományos záróestjét. Az est kezdetén a tükörteremben Hofgesang Péter, a népfront városi titkára adta át a Korszerű mezőgazdaság és • élelmiszeripar '72 kiállítás díjait. A kiállításon bemutatott zöldséganyagáért nagydíjat kapott a Szentesi Kertészeti Kutatóintézet. Kiállítási anyagának összképével nagydíjat és különdíjat érdemelt ki a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok szegedi főosztálya. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat és az Orosházi Vetőmagtermelő Vállalat dísznövény anyagáért kapott nagydíjat. Különdíjat szerzett borkollekciójával a Középmagyarországi Pincegazdaság (Szeged). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Budapest) trófeáiért kapott különdíjat, a Temesvári Kertészeti Vállalat pedig dísznövényeiért. Két különdíj birtokosa lett a Budapesti Kertészeti Kutatóintézet. Az egyiket új rózsafajtáiért, a másikat pedig őszibarack fajtakollekciójáért kapta. A Bajai Állami Gazdaság kukorica géprendszerével szerzett különdíjat. A nagydíjak és különdíjak kiosztása után még 30 aranyérmet, sok ezüst- és bronzérmet, valamint elismerő okleveleket adtak át a legjobban szereplő kiállítóknak. Zárszavában Hofgesang Péter kifejezte reményét: az idei kiállítók jövőre is eljönnek Szegedre, részt vesznek a következő kiállításon is. A dijak átadása után a fesztivál záróestje kellemes hangulatban hajnalig tartott. A fesztivál, az ünnepi hetek befejezéséről összeállításunk az 5. oldalon. Párt- és tanácsi küldöttség utazott megyénkből Temesvárra Románia felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából, a Román Kommunista Párt Temes megyei Bizottságának meghívására tegnap Csongrád megyei párt- és tanácsi delegáció utazott Temesvárra. A delegáció vezetője: Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Tagjai-: Kovács Imre elvtárs, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Kovács József elvtárs, a szegedi járási pártbizottság első titkára. A nagylaki határátkelő helyen búcsúztatták megyénk küldöttségét. Ott voltak : dr. Ágoston József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, dr. Komócsin Mihály elvtárs, a Csongrád megyei Tanács elnöke, Szőnyi Ferenc elvtárs, a makói járási pártbizottság első titkára és más elvtársak. A romániai nadlaki határátkelő helyen szívélyesen fogadták mégyénk küldöttségét Temes megye képviselői : Darie Trifon elvtárs, az RKP Temes megyei Bizottságának titkára és Mot Vasile elvtárs, a Temes megyei tanács alelnöke. Vietnami műszakok r . r rr az építőtáborokban Üjabb számottevő summával gyarapszik a magyar fiatalok vietnami szolidaritási csekkszámlája, újabb forintok gyűlnek a VDK-ban felépítendő ezerszemélyes szakmunkástanuló intézet költségeire: az elmúlt héten vietnami különműszakot tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 26 központi építőtáborának utolsó váltása, több mint 4300 egyetemista és középiskolás fiú, leány. A KISZ Központi Bizottságának felhívása nagy visszhangra talált az önkéntes munkások között. Magasodik a támpillér A régi algyői Tisza-híd — mint ismeretes — a szénhidrogén-medence közúti és vasúti forgalmát nehezen tudja kiszolgálni. Ezért szükségessé vált egy üj közúti hid építése. amely különválasztja a közúti cs a vasúti közlekedést. Az UVATERV tervei alapján 1974-rc készül cl a 14 lyukú, 470 méter hosszú. 12 méter széles tiszai híd. Kivitelező -a Hídépítő Vállalat. Képünkön: a magasodé tam pillcr i