Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

62. évfolyam 192. szám 1972. augusztus 16., szerda Árai 80 fillér VILÁG PROLETÁRJA!,EGYESÜLJETEK! . IVi .- A /v. Eredmények, teendők külkereskedelmünkben Első próbálkozás Szennyvízből öntözővíz Mérleg, többféle serpenyővel zési hasznosításával. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazga| Fürdetik Erzsébetet A héten ismét megfürdetik az Erzsébet-hidat. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal a hídmosáshoz tíz, magasnyomású géppel lát i hozzá. A híd fürdetése két napig tart, csütörtökön és pénteken reggel 8 órától délután 4 óráig negyven munkás dolgozik a híd megtisztításán. Magyarországon először próbálkoznak most városi szennyvíz nagyüzemi öntöA külkereskedelmi miniszter közelmúltban adott tájékoztatása szerint idén, az első félévben jobb a külkereskedelmi mérleg — 3,8 milliárd devizaforinttal —, mint volt tavaly, az esztendő első felében. A jó hírnek csak örülhetünk. Ürmöt az vegyít bele, hogy a javulás jó részt adminisztratív intézkedések következménye, s nem a termelés szerkezetének korszerűsödéséből fakadó változás. Holott hosszú távon csakis ez biztosíthatja a kedvező külkereskedelmi egyensúlyt. Amihez ugyancsak elengedhetetlen jó néhány, korábban is meglevő, ma is föllelhető kedvezőtlen folyamat megállítása, fokozatos felszámolása. Ilyen például az ipari export és import közötti eltérés. A szakemberek által negatív szaldóként említett tény arra figyelmeztet, hogy az ipar nem teremti elő a szükségleteit szolgáló behozatalt fedező árualapot a kivitel számára. Ami önmagában még nem lenne baj. Nálunk fejlettebb kis országokban is előfordul ez. A gondot az okozza, hogy másutt csökken a rés szélessége, nálunk meg növekszik. Átírt lista Míg a fölszabadulás előtt a nemzeti jövedelem 48 százalékát a mezőgazdaság, 26 százalékát az ipar termelte meg, addig a hatvanas évek végére majd fordított lett az arány: az ipar 42—43, a mezőgazdaság 21— 22 százalékot állított elő. A fejlődést tükröző átírt lista az ipar elsőbbségét bizonyítja. Ezt azonban egyéb területeken is bizonyítani kell. Ami nem könnyű, de elkerülhetetlen. Az ipar néhány területén • teljes termelés jelentős része exportra jut. így például a híradás és vákuumtechnikai iparban 46, a műszeriparban 43, a közlekedési eszközök gyártásában 40 százalék. Ugyanakkor a gépek és gépi berendezések gyártásában csak 22, a vegyiparban 21, a textiliparban 20, a vill'amosipari gépek és készülékek gyártásában 16 százalék az exportra kerülő termékek aránya. Persze, aligha követelhető meg mechanikusan valamennyi eszményi arány. A baj gyökere inkább ott van, hogy a termékszerkezet avult, kevés a valóban korszerű, bármelyik piacon kelendő áru. Az ipar összes végső kibocsátásában 20,4 százalék volt az export 1970-ben. Átlagnak nem rossz, összetétele, értékesítési iránya, gazdaságossága, importigényessége azonban már nem ad okot elégedettségre. Növekvő követelmények Még kevésbé, ha hozzátesszük: egyre kisebb a jelentősége annak, hogy a szocialista vagy nem szocialista országban kerül értékesítésre a termék. A műszaki korszerűségi követelmények mindenütt növekednek. Lényeges haladást tehát csak az hozhat, ha az árualapon belül erőteljesen bővül az ún. konvertálható — belföldön s bármilyen külföldi piacon eladható — cikkek aránya. Az ipar csakis így fedezheti gyorsan emelkedő behozatalát. Azaz gazdaságosan gyártott, korszerű termékekkel. 1961—1965 között 21,5 milliárd devizaforintért exportált hazánk gépeket, szállítóeszközöket, más beruházási javakat. 1966—1970 között 28,5 miliárdért. Élelmiszeripari anyagokat, élő állatokat, élelmiszereket, viszont 16,2, illetve 25,1 milliárdért. Azaz mindkét területen szembetűnő a növekedés, de annak mértéke erősen eltérő. A nem szocialista országokból származó behozatal 13 százaléka volt — az 1966—1970 közötti évek átlagában — gép, szállítóeszköz, más beruházási termék. A kivitelnél ugyanakkor az ilyen áruk részesedése csak hat. százalékot tett ki. Kevesebbet, mint az 1961— 1965-ös időszakban. Fedezetlen igények Tavaly a külkereskedelmi vállalatok összesen 267 millió forintot adtak exportfejlesztésre különböző termelőüzemeknek. Egy példa arra, hogy itt többről van szó, mint cégek közötti kapcsolatokról; népgazdasági érdekekről. Ezek igazán akkor érvényesülhetnek, ha csökkennek az ipar fedezetlen — más területek termékeinek exportjával kiegyenlített — behozatali igényei. Mert tény — csak egy dolgot említve —, hogy a dollár elszámolású export egyharmadánál kedvezőtlen az átváltási arány, azaz a dollárkitermeiési mutató. (Az már a szabályozók ellentmondásossága, hogy nem azoknak a vállalatoknak a jövedelmezősége a jó, ahol a dollárkitermelési mutató kedvező, s ez aligha ösztönöz exportnövelésre.) Ugyanakkor a vállalatok beruháGyors ütemben szárítják a búzát Tíz nap alatt 541 vagon búza érkezett a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szárítóüzemeibe Baranya megye termelőszövetkezeteiből és állami gazdaságaibóL A szárítás után is csupán takarmányként hasznosítható gabona helyett ugyanennyi kitűnő minőségű étkezési búzát szállítanak a sok csapadékkal sújtott terület zökkenőmentes ellátására. I Képünk a vállalat szentes telepén készült, itt naponta 18 vagon búzát szárítanak. zási, fejlesztési terveiknél fokozottan támaszkodnak a dollárral fizetendő behozatalra. Az év első felében például a nem rubel elszámolású országokból 11 százalékkal több gépipari terméket importáltunk, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. A kivitel viszont ebből a termékcsoportból 19 százalékkal kevesebb volt... Ami nem magyarázható csupán a konjunktúra lanyhulásával. Közrejátszik benne a kínálat szegényessége, a szállítható gépipari termékek korszerűtlensége is. Ám hosszabb távon nem tartható fenn e fordított folyamat! Esetekből szabályt Kivitelünk összetétele — mind rövidebb, mind hoszszabb távon — ugyancsak jelzi a teendőket. Igaz a hozzánk hasonlítható fejlett országokban is viszonylag nagy a mezőgazdasági termékek exportja, ám a mienkénél jóval kisebb az anyagoké. Hazánk vegyipara a kivitel hét százalékát adja, az említett államokban ez az arány húsz százalék felett van. Gépiparunk az export 31,5 százalékát állítja elő, de ennek csekély hányada jut el tőkés országok piacaira, a szocialista országokban viszont alkatrész utánpótlási nehézkességünk okoz minduntalan konfliktust a vevőkkel. Évek óta tartósan emeli külföldi értékesítéseinek öszszegét a gyógyszeripar, Irak tízmillió dollárért vásárolt autóbuszokat, India négymillió dollárért lámpagyárat... Vannak jó példák, biztató jelek; a folyamat kezdeteként elfogadhatók. A folytatástól függ, hogy az egyes esetekből szabály lesz-e, azaz mikor kerül egyensúlyba a sokserpenyőjű mérleg. M. O. tel — nevezetesen: 13 kilométer azbesztcementcső földbe fektelését; 500 köbméter beton bedolgozását; 115 köbméter falazat megépítését és 65 ezer köbméternyi földmunkát. Az öntözőberendezéshez korszerű szociális épületek készülnek az ott dolgozók kényelmére. Szerelik a nyomásközpont vasbeton szerkezetét Magyar vállalatok a Brnól Nemzetközi Ifásáron Frantisek Hála, Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, továbbá a Brnói Vásárrendező Vállalat és több csehszlovák külkereskedelmi vállalat képviselői kedden tájékoztatták az újságírókat a szeptember 8-án nyíló Brnói 14. Nemzetközi Gépipari Vásár kiállítási anyagáról, várható eseményeiről. A tíz' napig nyitvátartó vásáron 1600 kiállító mintegy 20 000 termékét mutatja be, mégpedig szakosítva. A vásárt ezúttal a szocialista integrációs program kibontakozásának jegyében rendezik, bemutatva a szakosítás és nemzetközi kooperáció alapján készülő gépipari berendezéseket, járműveket — ugyanakkor partnert is keresnek a termelési együttműködés további bővítéséhez. Az idén 17 magyar külkereskedelmi vállalat képviselteti magát Brnóban a kiállítás 1250 négyzetméternyi fedett és 500 négyzetméteres szabad területén. A Hungexpo képviselője elmondotta, hogy éppen a sajtótájékoztató napján kezdték el a magyar pavilon rendbehozását. A magyar vállalatok főként mezőgazdasági gépeket és berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, élelmiszeripari gépeket, gyenge- és erősáramú elektrotechnikai termékeket mutatnak be. Most először állítunk ki gépkocsi- és szervizberendezéseket, és több más, korszerű, új cikket. A Videoton például bemutatja a KGST számítástechnikai programjához kapcsolódó számítógépét, a Lampart Művek az egyik csehszlovák vállalattal közösen gyártott autoklávokat, a Komplex Külkereskedelmi Vállalat pedig a kombájnadaptereket, amelyek a KGST-megállapodás alapján készülnek hazánkban. Eredményesnek ígérkező megbeszélésre van kilátás csehszlovák vállalatok, valamint a Metrimpex, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat, az Elektromodul, az Egyesült Izzó és más vállalatok között. Frantisek Hála kereskedelmi tanácsos a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok fejlődését méltatva elmondta, hogy az idei jegyzőkönyvben foglalt kölcsönös árucsere lehetőségeit 94 százalékában már június 30-ig realizálták, vagyis létrejöttek a magánjogi szerződések. Minden lehetőség megvan arra, hogy az év második felében a még hiányzó 6 százalékos árucserében is megállapodjanak a két ország vállalatai, ehhez különösen nagy segítséget nyújt majd a Brnói Nemzetközi Vásár. (MTI) tóság építi azt a szennyvízöntöző-telepet, amely az eddig kárt okozó, fertőzött vizet a gazdálkodás szolgálatába fogja. Ezer katasztrális holdra és 60 hold erdőre jut elegendő csapadék Kecskemét szennyvizéből. Műszakilag és építésileg igen bonyolult feladat a kecskeméti vállalkozás. Éppen újdonsága miatt sok tudományos és műszaki intézmény vett részt a tervezésében. Az építést az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság végzi. Mégpedig azzal a kötelezettséggel, hogy az idén már 330 hold öntözése megkezdődhessen, ideiglenes vízkivétellel. Ez 10 millió értékű munkát köveA kecskeméti szennyvíztisztító-telep