Délmagyarország, 1972. augusztus (62. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

12 VASÁRNAP, 1912. AUGUS2TUS IS. Menés a kincs után Alkatrészek a Zsigulikhoz Sok manapság a hazai turista és a külföldi idegen városunkban, prog­ramjuk jórészt a dómtéri színjáté­kok nézése, a különféle kiállítások megtekintése és aztán a vendéglő után kis Tisza-nézés, ülés a pado­kon, anzikszok irdogálása, apró is­meretségek kötése. Így is sok a „munkanélküli" városlátogató. Pe­dig ebéd után mindig akad egy-két óra, amikor jó lenne békés lélek­kel ismerkedni népünk múltjával. Olvasható is a Délmagyarország napi műsorában a tápéi néprajzi ki­állítás, hogy ott van, a Juhász Gyu­la művelődési otthonban. Aki na­gyon szorgalmas plakátböngésző, ta­lál is a plakátrengetegben erről a kincses kiállításról sematikusan nyomott plakátot, hogy déltől meg­tekinthető. Az idegen — hazai és külországi egyaránt —.nemigen vá­sárol helyi lapot. Ugyan mennek-e Tápéra népraj­zot nézni ilyen fel nem világosított emberek? Erre voltam kíváncsi. Hi­szen a városnéző autocar is megáll a régi hajóállomásnál — és egy fénykép a Maros felé, ennyi az egész; pedig mehetne Tápéra is, ha az Idegenforgalmi Hivatal törődne vele. Még feltűnő reklámja sincs né­pünk kincset érő tápéi kiállításának. Biztosan nem könnyű dolog a nép­rajz szakma ma sem. Elindultam gyalog, mint turista, hiszen így ha­ladtomban szépen belegyalogolok a tápéi szilvafák alatt, kék ablakfák és új házak során, és látva a dolog­időben teljesen üres utcákat, egy­egy udvarban öregeket, meg autót, s végül a kultúrház előtt a plakát­táblát; falusias emlékek ébredeznek bennem, a napszítta vén palánkok, ajtók, egy vénséges gazos portán kaszáló barnabőrű idős ember lát­ványa végleg a gyermekkorba hoz vissza, amikor a Gömör vármegyei lankákon játszottunk, aztán a lád­házai birkás jut eszembe, aki főleg botokat faragott pénzért, és az állo­máson árulta felesége 1923-ban. Az élet gyökereit éreztem ilyén dol­gokra gondolva, és mikor beléptem a kiállításra, szép rendben sorakoz­tak a festett és faragott székek, lá­dák, pipatartók, lóca, asztal, kézi mángorlófák, pásztorbotok, borotva­tartó dobozok. Sok egyéb még, pruszlikok, vőfélykalap a termő élet jeleivel koszorúzva, ünnepi ruhák, régi fényképek. Szeged és környéke néprajzi kincseiből. Bár minden lámpa égett a nagy­teremben, a színpadi függöny szép redős, nyugalmas tablója aláhúzta a félhomályt. Annyi fáradt zöld, megviseli csengő, vörös, okkerek kábult karcos lapjai és vékony kes­rü barna és fekete vonalak a fákon, és a ruhák nemes színe lapult a szétszórt fényben, hogy nem tudtam igazán szemügyre venni mindegyi­ket. Mert talán nem sejtjük, hogy ezek az értékes darabok kiemelést kívánnak? Például a figurákkal mondatokkal végigfaragott botok megérdemelnének egyenként függő­leges üvegbúrát, ahol jól körülnéz­hetnénk őket, és megismerhetnénk annak az embernek kedvét és gon­dolkodását, aki csinálta. Hiszen a kiállításon ismerkedni akarunk. Megtanulni a már nem ismert mű­vészetünket. — Horribilis összegbe került a plakát, mondja a vezető, és ma­gunkra vagyunk utalva, a kultúrház. Juhász Antal érdeme főleg, hogy ez van. — No persze, és az övé. Azt mondja napi harminc látogató van ilyen rossz reklám mellett is. Jártak itt helybeliek, szegediek, de eljöttek kanadai atyafiak és csu­pa franciák is. Ajánlották nekik hozzáértő barátok... És ott mász­kál az utcákon a „már mindent lát­tam" turista és nincs senki, aki megszervezze őket egy rövid kiruc­canásra a Tápén kitárt népi kincs megtekintésére. Még van idő ezt helyrehozni. Ne legyünk olyan sze­rények. Ilyen gazdag folklór anyag­ból a németek mi mindent csinál­nának, nem sajnálnák azt a kis pénzt. Hiszen megtérül az, nenvo» dolgot vinnének haza, sajátos népi kultúra emlékeit, és ez többet ér­ne mint teszem azt az ajándékbol­tokban az elgiccselten készült nem népi valamiféle szegedi emléktár­gyak. Hátha valakinek eszébe jutna, hogy olyan pásztorkürtöt, botot, lá­dát, asztalt, borotvatartót másolna tisztqszívű műgonddal,' egy, több művészember — milyen sokat adna a hazánkat Ismerni akaróknak. Kis­kulacsok milliárdjai hirdetik szerte a világon emlékünket, sok lesz már belőle. Az iparművészet megújulá­sa nem lenne nehéz dolog, ha az iparművészek a forráshoz hajolná­nak le, a forrás a Móra Ferenc Múzeum néprajzi anyaga, s most egy kis része ott látható Tápén. Fa­lun. Jó hangulatú környezetben. Nem hangosság és hencegés, ha népi kultúránk darabjait fénybe ál­lítjuk, reklámozzuk. És jó lenne, ha lennének magyarázó feliratok, némi kitanító prospektus, mert mi ma­gyarok is nagyon gyengécskén ál­lunk saját kultúránk ismeretével. Talán egy tízperces magnóbeszéd is kellene, egyszóval a szomjas szem­nek titkokat fellebbentő tudás is kellene. Ugyan a túlparton táborozók vol­tak már megnézni ezt a kiállítást? Talán baj van ezekkel a kiállítá­sokkal? Az emberek azt képzelik, hogy hevenyészett kirakat az egész? Pedig laikus is láthatja, hogy sok szakszerű nyomozás és értékelés útján hordták egybe ezt az anya­got is. Nem „kötelező" kiállítás ez; csendes órán elmerülni szeretőknek való, olyanoknak, akik szeretik lá­Duk alatt a biztos földet, akik el­ránt életek, nyájak, otthonok, eskü­rák, vigasságok és verekedések, bu­longások és kurjantások lapidáris, jlykor szürrealista ízű figurás vése­ek és színezések szívenütő, szép, lopott és nemes erejű világában íjra érzik a föld, a természet és az :mber egyre-másra szövetséges Ö6z­tzeborulását. Vinczc András A veszprémi Bakony Müvek négyféle alkatrészt gyárt Zsiguli személyautókhoz. A kezdési nehézségeken túljutva — jobb üzemszervezéssel és technológiai korszerűsítéssel lehetővé vált. hogy az idén már háromszázezer garnitúra alkatrészt, állítson elő a gyéregység. Képünkön: készülnek az ablaktörlők. FEJLŐDŐ HÁZIIPAR TAPÉN A Tápéi Háziipari Szövet­kezetben egyre több termé­DR. MÓRICZ BÉLA BÚCSÚZTATÁSA Dr. Móricz Bélának, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend LOTTÓTAJÉKÖZTATÓ KONCERT A Sportfogadási és Lottó A DÓMBAN Igazgatóság tájékoztatása Lehotka Gábor és a Sza­szerint a 32. játékhéten öt- latsy István vezette szegedi találatos szelvény nem érke- szimfonikusok ajlnak koncer­zett. Négy találatot 35 fo- tet holnap, hétfon este 8 órai Vágy és rémület ket — gyékényszőnyegeket, kitüntetettjének hamvasztás lakberendezési és egyéb cik- utáni búcsúztatása augusztus keket — készítenek. Nagy az érdeklődés a több mint 700 bedolgozót foglalkoztató szö­vetkezet termékei iránt, s ez tükröződik a termelés növe­kedésében is. Idei tervük már 50 millió forintos érték előállítását irányozza gadó ért el, nyereményük egyenként 114 ezer 704 fo­rint. Három találata 3986 fogadónak volt, nyeremé­nyük egyenként 504 forint. A kéttalálatos szelvények száma 129 907 darab, ezekre egyenként 19 forintot, fizet­nek. kezdettel a Dómban. A fil­harmónia nyári évadjának utolsó hangversenyén Bach és Hándel művei hangzanak el. Közreműködnek Berdál Valéria (ének), Román Zol­tán (fuvola), Kovács Kálmán (trombita) és Csala Benedek (continuo). MA^UHÁZ * REPÜLŐGÉP­SZERENCSÉTLENSÉG 15-én, kedden délután 3 óra­kor lesz a Belvárosi temető­ben. INFORMÁCIÓS IRODÁK X ertek: ,-A- legutdbbi másíél. évben «Leíí^t^"belföldi légi elő rie fovarosszerte népszerűvé vál- forgalmat lebonyolító indiai várhatólag ezt is túlszárnyal tol 65 eoedr"enyesen dolgoz- utasszállító, közvetlenül az jak: az első félévben ugyan- létrehozott'tatomádte irc- efiví\ ú^delhi repülőtérre rikai néger dzsesszénekesnő. -li..,;,. „ _ "-írenozow íniormacios iro- valb leszallasa előtt. A gep- A művésznő bal szemet le­duk — allapitotta meg a ben 14 utas és négyfőnyi sze- zerkezelésnek vetették alá. ELLA FITZGERALD ELHAGYTA A KÓRHAZAT Hazatért a kórházból Ella Fitzgerald, a világhírű ame­is már elérték a 30 milliót a szorgalmas tápéiak. VIRfT A NAPRÓZSA A solti országút mentén, a fülöpházi homokbuckákon, ahol évszázadok óta hábori­Közalkalmazottak Szakszer­vezetének budapesti bizott­sága. Július végéig 17 kerü­let, valamint a Fővárosi Ta­nács nyitott információs iro­dát, s a tervek szerint az év tatlan a táj, a sok csapadék végéig valamennyi városrész­után gazdag a vegetáció. A zen megszervezik. Közép-Európában egyedül itt virít a naprózsa sárga virá­ga. Az esőzések után másod­szor is szirmot bontott az érdekes növény. A főnök Alkonyattájban két munkás ballag hazafe­lé. — Mit gondolsi, a fő­nök szereti a nőket? — Azt hiszem, igen. — Szeretném tudni, vajon örömét leli-e a szerelemben? ... — Bizonyára, mert különben azt is velünk csináltatná. KÉT SÚLYOS ÜZEMI BALESET Két súlyos üzemi balesetet okozott a héten a felelőtlen­ség, a munkavédelmi szabá­lyok megsértése. A Szegedi Magas- és Mélyépítő Válla­latnál Vízzári Sándor asz­faltkeverőgép-kezelőt érte baleset; forró bitumit ömlött a testére, jelenleg a Bőrgyó­gyászati Klinikán ápolják. Még súlyosabb baleset tör­tént a Volán 10-es számú vállalatnál; a Tisza pálya­udvaron a rakodóról villás targoncával a sínek közé zu­hant Györki János segéd­munkás: é'etveszélyes sérü­léssé! fekszik a Sebészeti Klinikán mélyzet tartózkodott, vala- Fitzgerald most több hóna­mennyien indiai állampolgá- pig pihenni fog és valószínű­rok. Egy szóvivő közölte, leg csak októberben lép újra hogy mindnyájan meghaltak, színpadra. e Árpád-kori vasolvasztó kemence maradványaira bukkantak Szakosított vásárlók A Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum értékes ipartörténeti és mun­kásmozgalmi emlékekkel gyarapodott a nyári hóna­pokban. A régi, elsárgult okleveleket és a bányászko­dásra vonatkozó tárgyi le­leteket a múzeumbarát kör tagjai kutatták fel a levél­tárakban és a környező fal­vakban. 1272-es dátummal olyan írásos anyagot talál­tak, amely először tesz em­lítést a vasércteleppel szom­szédos Alsótelekes község­ről. A település vezetői az KUMt'KAIII A Hawaii-szigeteken átlát­szó búvárhajót építettek és próbáltak ki. Aj újszerű ví­zijármű a „Kumukah!" nevet kapta. Kétfőnyi legénységé­vel 90 méter mélyre merül­het alá. Az oxigénkészlet 16 órára elegendő. A „Kumu­kahi"-t villanymotorok hajt­ják, amelyeket ólomakkumu­látorok táplálnak. A hajó­test akrilgyantából kés/ült, néhány része pedig vassze­relvénnyel megerősített üveg­rostból. A búvárhájó rendel­tetése a partmenti tenger­övezet kutatása. Országos telefonszámlálás A posta augusztus 14—18. között országos telefonszám­lálást tart. Az adatfelvétel idején azt figyelik, hogy az országos hálózatban milyen irányokban, mekkora for­galmat bonyolítanak le, egy­egy vonalat mennyire hasz­nálnak ki vagy az mennyi­re zsúfolt. Az idén — mi­után bővült az automata há­lózat — külön figyelik a táv­hívó forgalmat, ezen belül is azt, hogy a nap különböző szakában mennyi hívást, be­szélgetést bonyolítanak le a távhívó szolgálatba bekap­csolt előfizetők egymás kö­zött. Az ötnapos adatfelvétel a posta hagyományos augusz­tusi forgalomszámlálása, amelynek alapján meghatá­rozzák az interurbán, s most már a távhívó hálózat fejlesztésének feladatait, a közönség jobb kiszolgálásá­val kapcsolatos tennivaló­kat, okirat alapján ettől az idő­től számítják községük fenn­állását és a hétszáz éves év­fordulót ősszel ünnepi ta­nácsülésen köszöntik. Elő­kerültek olyan dokumentu­mok is, amelyek a munkás­mozgalom kialakulásának kezdetén íródtak. A különböző jegyzőköny­vek és jelentések a rudabá­nyai bányászok első sztrájk­járól tudósítanak. Beszámol­nak az 1882-ben kirobbant sztrájk okairól, a dolgozók bérköveteléséről, a sztrájk elfojtásáról és az elítéltek névsoráról. Az elmúlt napokban Alsó­telek'es község határában, az ördögárok völgyében, vas­érc után kutatva Árpád-kori, az eddigi vizsgálatok szerint a 10—11. századból szárma­zó kis vasolvasztó kemence maradványaira bukkantak. A földbe ágyazott kemence mellett megtalálták fújtató­csövét és az olvasztásra elő­készített rudabányai barna­vasércet. Az Árpád-kori vas­olvasztó kemence kiemelésé­re a napokban kerül sor, s azt konzerválás után a mú­zeumban kiállítják. Qr Gyümölcsbomba Egy 29 éves fiatalembert súlyos sérüléssel szállítottak körházba, miután a második emeletről megcélozták egy 20 kilós görögdinnyével. A rend­Őrség jelentése szerint a fia­talember csúnyán összeve­szett a vele közös háztartás­ban élő 25 éves barátnőjé­vel, majd eltávozott a lakás­ból. Amikor a ház elé ért, meghallotta barátnője hang­ját. Erre felkapta fejét. A következő pillanatban elta­lálta a görögdinnye. Jobb­oldali kulcscsonttöréssel, bor­datörésekkel és lüdőrepedés­sel vitték korházba. \ Magyar Szocialista Munkáspárt Szegei] városi Bizottságának napilapja. — Megi neolit lélfé Kivételével mindennap. heUiöznup t vasárnap U oldalon — Főszerkesztő: F Nagy István - Szer­kesztőség és ktad't'ilratal: Szeged. MagVar Tanácsköztársaság út­ja M Telefon! 13-535. 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca H. s Index > 23 051 — előfizetési díj egy Hónapra 20 forint i

Next

/
Oldalképek
Tartalom