Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

VASÁRNAP, 1972. JÚLIUS 18. A közművelődés fehér foltjai Átlag Lajos átlag szobra Olvasó munkás szobra. Hány példányban áll ennek az országnak lakótelepein és művelődési házai előtt, gyá­rakban és intézmények elő­csarnokában bronzba öntve és kőbe faragva?! Ülve ol­vasó munkás, állva olvasó munkás, támaszkodva olva­só munkás, egyedül és ket­ten olvasó munkás... Mind­egyik kissé sematikus, erő­sen idealizált, mint amilyen a munkások olvasásáról-ol­vasottságáról alkotott ké­pünk. Könyvév „Egy szoba könyv nélkül olyan, mint egy test lélek nélkül" — mondta Cicero, s erre máris egy közmondással kell válaszolni: „Lélek könyv nélkül olyan, mint a ma­dár szárny nélkül." Azért Ideztem a két mondást, mert a statisztikák többé-kevésbé hiteles számadatai alapján azt mondhatjuk, hogy napja­inkban sokan vásárolnak könyvet és kevesen olvasnak. Divat könyvet venni, a könyv a lakás dísze, de nem divat az olvasás, mint a mű­veltség egyik legfontosabb forrása. Ebben az évben megkülön­böztett figyelemmel fordu­lunk a könyv, az olvasás felé, hiszen az 1972-es esz­tendőt Nemzetközi Könyv­évvé nyilvánította az UNES­CO XVI. közgyűlése. Ennek az évnek egyik legfontosabb feladata jelszavában fogal­mazódik meg: „Könyvet mindenki kezébe!" Mert a könyvek még mindig nem jelentik a napi élet elenged­hetetlen tartozékát, az olva­sás még mindig nem termé­szetes igénye az emberek tö­megeinek. Igaz, a fejlődő tö­megkommunikációs eszközök megnyirbálták a könyv he­gemón szerepét, de letörölni a színről nem tudták és nem ls tudják. A könyv az isko­lán kívüli művelődés legfőbb bázisa maradt, a szabad idő megnövekedése is érvényt szerez Seneca évezredes mondásának: „Szabad idő könyv nélkül — halál, sőt. ennél rosszabb: élve eltemet­tetés." Vélemények Miért nem olvas? — tet­tük fel a kérdést nem olva­só munkásoknak. — Nincs időm. — Fáradság nekem az, nem jó a szemem, pápaszem­mel tudnék éppen ... — Inkább nézzük a tele­víziót. — Nincs időm, esti iskolá­ba járok, nekem tanulni kell. Mit vásárolna, ha most kapna 200 forintot? — erre a kérdésre — a statisztikai kimutatás szerint — a mun­kások 34 százaléka létszük­ségleti cikket: élelmiszert, ruhát, cipőt stb. venne, 13,5 százaléka félretenné nagyobb vásárlás esetére, 15 százaléka ajándékot venne rajta, 6 szá­zaléka elmulatná, 10 száza­léka hobbyjára költené és 19,6 százaléka fordítaná kul­turális célokra, belőlük 16 százalék venne könyvet a 200 forintból. Arról, hogy hogyan véle­kednek a munkások a sok­könyvű emberekről, így kez­dődtek a válaszok: „Attól függ...", „Elolvassa-e őket?" „Milyen könyvek azok?" 1. Rejtő, 2. Berkes! Az olvasó munkás-szob­rok olyan átszellemült arc­cal-testtel olvassák az ölük­ben tartott „üres" könyvet, hogy eszünkbe sem jutna, hogy Berkesit vagy éppen Rejtőt olvassák. Pedig Átlag Lajos magyar munkás azt olvassa, ha egyáltalán olvas. Rejtő, Berkesi, Jókai, Gár­donyi a listavezetők. — Szórakozni akarok én, nem kell mindig teletömni az emberek fejét mindenféle filozófiával. — Szeretek jókat röhögni. Ha olvasok, akkor csakis Rejtőt. — Ha kikapcsolódni sze­retnék, akkor érdekes köny­veket olvasok, amiken nem kell gondolkodni. Felhívás a magyar ellenállási mozgalom történetével kapcsolatos pályamunkákra A Magyar Történelmi Társulat hazank felszabadulásának közel­gő 30. évfordulója alkalmából a Magyar Partizán Szövetség, a Művelődésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Mlniszlérum, vala­mint a Magyar Rádió és Tele­vízió által felajánlott pályadi­jakra pályázatot hirdet. Pályázni lehet minden, a pá­lyázat kiírása után megjelent vagy kiadatlan, egyéni vagy kollektív, új tudományos ered­ményeket felmutató, összegező, forrásközlő, helytörténeti vagy egyéb jellegű monográfiával. a témara vonatkozó historiográfiai feldolgozással, történelmi ta­nulmánnyal, tanulmánygyűjte­ménnyel, tudományos érlekü krónikával, annotált bibliográllá­val. amely a magyar antifasiszta ellenállási mozgalom körébe tar­tozó kérdésekkel, az ellenállási mozgalom fegyveres vagy egyéb formáival, egyes ellenállási cso­portok történetével, magyarok részvételével más országok anti­fasiszta ellenállási mozgalmában, ideértve a spanyol polgárháborút ls. egyes szervezetekben, köz­igazgatási terlilstegységekben vagy üzentekben folytatott ellen­állási tevékenységgel, az ellen­állási mozgalomban jelentősebb szerepet betöltő egyének élettör­ténetével foglalkozik. A pályadíjak a kóvekezök: I. díj 15 non.— Ft n. díj (2 db) 8000.— Ft ni. díj (4 db) 5000.— Ft Pályázni lehet továbbá a pá­lyázat kiírása után megírt, meg­jelent vagy kézirat formában beköldött, az ellenállási moz­galomban kifejtett saját vagy csoportos tevékenységet tartal­mazó egyéni vagy kollektív visz­szaemlékezéssel. A visszaemlékezések pályadíjai: I. díj 5000, - Ft n. díj (2 db) 40C0.— Ft m. dii (4 ob) 3000.— Ft IV. díj (10 Ob) 1500.— Ft A pályázaton mindenki részt vehet A pályamunkákat a Ma­gyar Történelmi Társulat és a Magyar Partizán Szövetség ál­tal alakított uíráló bizottságok fogják elbírálni. A pályamüveket 1974. Június hó 30-ig kell beküldeni a Ma­gyar Történelmi Társulat címére (Budapest I„ Üri u. 51—53.) Eredményhirdetés: 1975. március hó 31-én. A részletes pályázati feltéte­lek és a téma kutatásának hely­zetéről szóló útmutató tanul­mány levélben, vagy személye­sen a Magyar Történelmi Tár­sulatnál vagy a Magyar Partizán Szövetségnél (Budapest V.. Sza­badság tér 16.) igényelhető, il­letve átvehető. — Azokat a könyveket szoktam elolvasni, amelyeket láttam a tévében. Nagy­nehezen végigolvastam For­szájt Szagát, most meg meg­vettem a Jó estét nyár, jó estét szerelem című köny­vet. A szegedi munkásoknak körülbelül ötven százalélta mond magáénak tíznél több könyvet, de 11 százaléka azt vallja, hogy egyetlen egy könyve sincs és soha nem is olvas. Éhe a szónak?! A DÉLÉP munkásszállásá­nak körülbelül ezerkötetes könyvtára van. Ez bizony nem sok, hiszen ha a szálló minden lakója csak egyet kölcsönözne ki, hírmondó is alig-alig maradna. Mégis — azt mondják — kielégíti az olvasói igényeket. Az olajosok algyői barakk­táborában brigádkezdemé­nyezésre hozták létre a 800 kötetes könyvtárat. 80—100 olvasója van, közülük na­gyon kevés a rendszeres köl­csönző. Sok üzemben, gyár­ban a munkások azt sem tudják, van-e, ha van, hol az üzemi könyvtár. A bizományosi forgalom viszont igen szép eredmé­nyeket produkált. Ezt döntő­en befolyásolja a terjesztők lelkesedése, aktivitása, de a könyvkiadás rugalmassága is. 1971-ben 1 főre jutó könyv­vásárlás az autójavítónál 153 forintot tett ki, a konzerv­gyárban majdnem 90-et, a kábelgyárban pedig 30 fo­rintot, de ez is jelentős az 1970-es eredményhez képest, amikor 20 forint körül volt az egy főre eső vásárlás. Ez az üzemi könyvárusítás az első számú forrás, ahol a munkások könyvhöz juthat­nak. Kevés a Nyilas Misi Szinte mindenki olvasta, de saját bőrén még kevesen tapasztalták, mit érzett 1892 májusától októberéig Nyilas Misi, a debreceni Harmati­bolt előtt? Mit érzett, amikor végignézte az utca túlsó ol­daláról, hogy a segéd kive­szi azt a fakó, rózsaszín fe­delű könyvet, amiért ő hó­napok óta áhítozott... Tu­dunk-e így várni egy könyv­re, tudjuk-e így éhezni az ol­vasást? A könyv, az olvasás akkor lesz igazán közkincs, ha az olvasmányok beszédtémák lesznek az emberek között, ha olvasni, könyvet venni­cserélni-kölcsönözni divat lesz. S akkor meg lehet min­tázni az átszellemülten könyvbe mélyedő — minden idealizáló törekvés és sema­tizmus nélkül — Átlag La­jos magyar munkás olvasó szobrát. (Folytatjuk.) Tandi Lajos Pártnapok A most következő héten pártnapokat tartanak idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Július 18-án, kedden: Kisteleken, a pártszékház­ban este 6 órakor. Július 19-én, szerdán: Sándorfalván, a Gépjavító Vállalatnál délután 3 óra­kor, előadó Simon Béla, a megyei pártbizottság munka­társa; Kisteleken, a MEZŐ­GÉP Vállalatnál délután 2 órakor, előadó Berár Deme­ter, a megyei pártbizottság tagja, Kisteleken, a pártszék­házban, az AFESZ és a ktsz dolgozóinak, este 6 órakor. Július 20-án, csütörtökön: A MÁV Igazgatóság dol­gozói részére délután 3 óra­kor a Petőfi Sándor műve­lődési otthonban, előadó dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának -titkára; Sándor fal van, a ktsz-nél délután fél 3 óra­kor, előadó dr. Kovács Jó­zsef, a járási pártbizottság első titkára. Július 21-én, pénteken: Ullésen a művelődési ott­honban, délután 4 órakor, előadó Sarnyai István; Ál gyön, a községi tanácsnál délután 4 órakor, előadó Pa­taki Jenő; Kiskundorozsmán, a községi tanácsnál délután 5 órakor, előadó Ambrus Pé­ter. Holnap kezdődik a néptáncegyüttesek seregszemléje Holnapi hétfőn ünnepé­lyes megnyitóval kezdődik a harmadik nemzetközi Szak­szervezeti Néptáncfesztivál Szegeden. A hat magyar, és hét külföldi együttes az új­szegedi szabadtérin tart be­mutatót. Az egyhetes prog­ram záróakkordja,- a gálaest, a Dóm téri színpadon lesz. A Hegyen-völgyön lakoda­lom című táncjátékban sze­repel majd a fesztivál vala­mennyi együttese. Az együttesek közül a Bartók Béla Táncegyüttes már napok óta Szegeden tar­tózkodik, ők fogadták a hatá­ron az első külföldi cso­portot, a pénteken este érke­ző bolgár együttest. Ma, va­sárnap valamennyi együttes megérkezik Szegedre. A holnapi nyitóünnepséget, mint minden évben, most is a Széchenyi téren rendezik délután fél 6-kor. Az együt­tesek táncos felvonulása után Kiss Károly, a SZOT alel­nöke nyitja meg a feszti­vált A színpompás nyitó­SZEGEDI ÜNNEPI HETEK ünnepség után kezdődik 8 verseny. Az újszegedi színpadon bo­nyolítják le az együttesek háromnapos folkór verse­nyét, amelyen a nemzetközi zsűri és természetesen a kö­zönség ítéli oda a legjobbak­nak a díjakat. A negyedik versenynapon a nemzeti színház színpadán szakmai közönség előtt rendezik a koreográfiai versenyt. A szombati gálaest után kihir­detik a verseny eredményeit; átadják a díjakat. A fesztivál társrendezvé­nye a koreográfusok első nemzetközi konferenciája szintén holnap kezdődik az újszegedi művelődési ház­ban. évi hallgatás után Az Otelló születése ,A számlát lezártam" — írta kissé rezignáltán, de ha­tározott biztonsággal 1870­ben, leghatalmasabb operá­jának az Aidának befejezé­zése után az olaszok ünne­pelt zeneszerzője, Giuseppe Verdi. A visszavonulást ez­zel a rövid mondattal beje­lentő mester ekkor már elju­tott a világhír legmagasabb csúcsaira, s ott állt hatvana­dik életévének küszöbén. Ügy érezte, mindent elmon­dott már, amire rendeltetett. A számlát lezárta. S valóban: a bejelentés után tizenöt évi hallgatás következett. Verdi nem je­lentkezett az operaszínpadon. Aztán egyszer, tizenöt esz­tendővel a „számla lezárása" után az akkor már 74 éves mester ismét a Milánói Sca­la színpadának sötétbordó függönye előtt állt. Üj ope­rájának premierjén köszönte meg a közönség tapsait. A tizenöt évi hallgatás után született új opera, az Otelló volt. A mű megírására a hű ba­rát, Arrigo Boito, költő, drá­maíró és zeneszerző biztatta Verdit — egy librettóval, amelyet Shakespeare Otelló című tragédiájából maga Boito írt A szövegkönyv annyira megtetszett az idős Verdinek, hogy rögtön mun­kahoz látott. Megírta az Otellót, a század zeneirodal­mának ezt az utolérhetetlen remekét, amelyben mindaz fenséges fényben ragyog, amit addig az európai és olasz zenedráma létrehozott. Az Otelló a múlt század ope­rairodalmának egyik legma­gasabb csúcsa és nemcsak méltó Shakespeare monu­mentális tragédiájához, ha­nem a zene különleges, le­nyűgöző hatásaival még nö­veli is az eredeti dráma erejét. A szegedi szabadtéri szín­padon július 28-án csendül­nek fel először e halhatatlan opera fenséges dallamai, amelyek közül Jágó félelme­tes Credója, Desdemona áhí­tatos Ave Mariája és Fűzfa-' áriája minden operabarát előtt jól ismert. Az Otelló előtt is foglalko­zott Verdi Shakespeare drá­máival. Legkedvesebb fia­talkori műve a lVfacbeth, amelyet éppen az elmúlt évadban láthattunk a szege­di színpadon, szintén Shakes­peare drámájából készült. De a Machbethhez képest az Otelló felhőkbe törő hegy­csúcs. A zeneszerző ebben a mű­vében is hűséges az eredeti drámához. Az opera Otelló­ja is hős, vitéz katona, aki­nek egyetlen hibája a félté­kenység. Jágó az ördögi go­noszság szinte démonikus fi­gurája. Desdemona az an­gyali ártatlanság megtestesí­tője. A szereplők zenei jel­lemzése olyan mély és erő­teljes, mint egyetlen Verdi operában sem. A szabadtéri Otelló elő­adásának nemcsak az a szen­zációja, hogy Verdinek ez a müve először kerül a Dóm előtti színpadra, hanem az is, hogy olasz operatársulat, a bolognai Teatro Commu­nale társulata mutatja be, magyar közreműködők nél­kül. A játékok történetében először fordul elő, hogy tel­jes olasz operaegyüttes lép a közönség elé. Az izgalmasnak ígérkező és a magyar nézők számára bizonyára rendkívüli érde­kességet nyújtó produkció jellemzésére most csak any­nyit: az előadást a világhírű és nálunk is nagyon jól is­mert karmester, Francesco Mollinari Pradelli vezényli. Az Otelló a július 28-1 premier után még két alka­lommal, július 29-én és 30­án kerül a közönség elé. i A Szegedi Ipari Vásár előtt Az élelmiszeripar reprezentánsai A 27. Szegedi Ipari Vá­sáron — mint minden eszten­dőben — idén is tekintélyes szerep jut az élelmiszer­iparnak. A vendég vállala­tok mellett ott találjuk szű­kebb pátriánk élelmiszeripa­rának reprezentánsait; a Csongrád megyei Allatforgal­mi és Húsipari Vállalatot, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatot és a Szegedi Kon­zervgyárat is. Mindhárom vállalat — akárcsak tavaly — a vas­útforgalmi technikum épü­letében talál otthonra a vá­sáron. A tavaly már bevált helyen teszik kirakatba ter­mékeiket a Csongrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozói. Mint a CSÁHV, illetve a Szegedi Elelmiszerkiskereske­delmi Vállalat illetékesei tá­jékoztattak, idén az ÉLIKER veszi át az eladó szerepét. Míg tavaly maga a vállalat, most a kereskedelem igyek­Fekete gólyák Ujabb különleges madár­szállást fedeztek fel Bács­Kiskun megyében az ornito­lógusok. A telephely a Har­kakötöny melletti erdőségtől távolesó szántófölddel övezett halastó területe. Itt negyven fekete gólyát számláltak ösz­sze. A fekete gólyákon kívül kanalas gémek, gulipánok, széki lilék raktak fészket a tó környékén. (MTI) szik kielégíteni a vásárláto­gatók igényeit: export és belföldi csemege szalámit árulnak a helyszínen. Már rendezgetik vásári ki­rakatukat a konzervgyáriak. Idei újdonságaik az aluseal­csomagolású szendvicskrém és a „luncheon meat", vagy­is dobozos darált sertéshús, amiből már szállítottak a Szovjetunióba is. Utóbbit fél­és egykilós dobozokban mu­tatják be a hazai közönség­nek. Dobozos termék az az olajoshal-készítményük is, amely a Budapesti Nemzet­közi Vásár alkalmából nyert jogot a Kiváló Áruk Fóru­ma megkülönböztető jelének viselésére. A baromfiból — csirkéből, kacsából — gyártott jóféle készételek, pörköltek, sültek mellé különféle leveskon­centrátumokat, seregnyi zöld­ségkonzervet is felsorakoz­tatnak. Ott lesz a vásáron az Ö6szes beföttkészitmény, a dzsemek, ízek, szörpök, s a már évek óta gyártott fagy­laltkeverékek is. Mint a konzervgyár, a paprikafeldolgozó is házi­asszony-örömöt igyekszik sze­rezni; ők is új meg új ter­mékekkel gazdagítják az „expressz étlapot" — a gyor­san, könnyen elkészíthető ízes ételek választékát. Az új csomagolóanyagba — kasírozott alufóliába — öl­töztetett szegedi paprika megkülönböztetett figyelmet érdemel majd. Csakúgy, mint a hasonlóképpen cso­magolt savanyúságtartósító keverék. Az új csomagolású piros fűszer meg a marha­rolád-újdonság egyébként a Kiváló Áruk Fóruma fekete háromszögét viselheti már; erre a BNV-n szerezték meg a jogot. A tavaly bemutatott fagylaltpor mellett idén, a szegedi vásáron újdonságot mutatnak be. A jégkrémpor még sehol sem szerepelt kiál­lításon. először itt versenyez a vásárlók kegyeiért Elő­nyös tulajdonsága, hogy ott­hon, fridzsiderben bárki el­készítheti belőle a jéghideg csemegét. Halászlékocka, Delikát 8, ételízesítő, levesek, húséte­lek — a paprikások vala­mennyi terméküket felvonul­tatják az idén. Ezen belül 11 olyan ételkészítményt, amely ajánlólevélként a Kiváló Aruk Fórumának jelét is viseli. A vásári előkészületek a finishez érkeztek, sőt volt már olyan kiállító vállalat — az Egyesült Vegyiművek —, amely megtartotta sajtótájé­koztatóját is. ) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom