Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

SZOMBAT. 1072. JÜLIUS 29. r Uj Dugonics-kézirattal gazdagadott a Somogyi-könyvtár Évekkel ezelőtt hírt adott • Délmagyarország, hogy dr. Firbás Oszkár ny. gim­náziumi igazgatónak, a Du­gonics Társaság egykori fő­titkárának hagyatékából előkerült Dugonics András nevezetes, kiadatlan, a Ma­gyar várakról című kéz­irata. Dugonicsnak e • műve (eredeti latin címe: De ar­cibus regni Hungáriáé) a „literátus főkapitánynak", Szalag Józsefnek könyvtá­rát ékesítette, s u Szalay­hagyaték árverésén, 1939. ekt. 26-án vásárolta meg magának a Dugonics Társa­ság. Szeged város támoga­tásával. A Társaság tervezte a kézirat kiadását is, azonban — bizonyára terjedelme miatt — erre nem került sor; helyette Dugonics szü­letésének kétszázadik évfor­dulójára, 1940-ben, az Or­szágos Széchényi Könyvtár­ban őrzött Téténynek ékes­sége című, szintén kiadat­lan, de kevésbé önálló, if­júkori művét, verses kas­télyleírását jelentette meg. Firbás Oszkár mint a Társaság főtitkára őrizte a Baross Gábor gimnázium­ban a Dugonics Társaság levelezését, és egyéb anya­gát, így ezt a kéziratot is. A háborús események alatt az épület fél évig gazdátla­nul maradt, teteje leégett, az iskola értékelnek nagy része elpusztult, elkallódott. 1866-ig senki sem tudta, hogy ez az értékes kézirat a rendezetlenül maradt könyvei között, ládák mé­lyén fekszik új lakásán, melybe a fölszabadulás után pár évvel költözött. Ekkor találta meg fia, Firbás Zol­tán mérnök, s erről annak Idején a Délmagyarország beszámolt. A Somogyi-könyvtár Je­lenlegi kiállításának és a könyvtárban őrzött Dugo­nics-gyűjtemény teljesebbé tételének szándéka vezette Firbás Oszkár fiait, hogy a megsemmisüléstől megóvott értékes unikumot fölajánl­ják a könyvtárnak, egy­szersmind szülővárosuknak, Szegednek. Talán így most közelesen sor kerülhet a becses kéz­irat megjelentetésére is A mű betűrendben, Abaúj­vártól Selmecig, részletesen tárgyalja a magyar várak históriáját. P. L. Tudományos telep o Pa m ír ban A Tádzsik Tudományos Akadémia orvosi-biológiai expedíciója most első ízben végzett kutatásokat a Pamír­hegység fennsíkján. Ez a 200 000 négyzetkilométernyi, hóborította terület 6000 mé­ter magasan van a tenger szintje fölött. Mivel vonta magára a fi­gyelmet a magas hegységnek ez a része? Elsősorban azzal, hogy érdekes rádiócsillagá­szati, meteorológiai, biológiai és orvosi kísérleteket lehet végezni. Sok érdekes lehe­tőség nyílik a kozmikus su­gárzást tanulmányozó szak­emberek számára is; egyszó­val ideális hely tudományos laboratóriumok létesítésére, Igen ám, de eddig úgy vél­ték, hogy a fennsík alkal­matlan emberi munkahely­nek, mert túlságosan nagy a napi hőmérséklet-ingadozás, nincs elegendő oxigén és erős az ibolyántúli sugárzás is. A mostani expedíció ered­ményei azonban reményt keltőek; kitűnt, hogy az em­beri szervezet könnyen al­kalmazkodik a „Firn-fenn­sik" szokatlan éghajlati fel­tételeihez. (BUDAPRESS-APN) SALLAI ÉS FÜRST A kezesek fizetnek utána Ritkán fordul elő, hogy másodszor pedig 25 ezer fo- meg társtetteséül, aki viszont vádlott, illetve elítélt elfő- rint. gultság miatt levélben pa- E nagyvonalú „gazdának" nászt nyújtson be fellebvl- mindezeket megelőzően volt teli bírósághoz, amiért az egy nagy betörése Forráskúton. nála 300 méter PVC íoglala­első fokú bíróság nem úgy Az ottani Haladás Tsz irodá- tú villanyvezetéket, amely ítélkezett ügyében, ahogy Jábu behatolt egy éjszaka, lopásból a bíróság előtt is megnyugta­tó módon bizonyított alibit. Talált viszont a rendőrség szerette volnu. Most viszont méghozzá származik, Papp másodmagával, László ugyanis munkahelyé­éi. Ezért fogházat, tisztázatlan ma­ezt cselekedte Tóth György hogy megfúrják a páncél- ről tulajdonította 31 éves, volt üllési, most Kis- szekrényt, amelyben nagy kapott 30 nap kunhalas, Rekettye 119. szám pénzt, legalább százezer fo- Mindmáig szám alatti lakos, eddig rlntot sejtettek. A mackóban radt azonban, hogy kl volt nyolcszorosán büntetett elő- pontosan 142 ezer 500 forint Tóth György társa a forrás­életű. Ha csak a priuszát volt, amelyet azonban nem kúti betörésnél, amelyet nem nézzük, akkor is megállapít- tudtak kivenni, mert a pán- tudott sikeresen befejezni, hatjuk róla, hogy különös célszekrény három zárából Erről hallgatott, Illetve nem „karriert" futott be. Büntet- csak kettőt tudtak hajnali 5 az igazi társát nevezte meg. ték társadalmi tulajdon el- óráig körülfúrni, a harmadi- Viszont sérelmesnek találta, leni lopásért, tiltott határ- kat nem sikerült, mert rá- hogy a nyomszakértő a tett átlépés kísérletéért, házkö- juk nyitott a takarítónő, színhelyén az ő lába és keze­zösségben elkövetett lopás Csak annyi idejük volt, hogy nyomát találta meg, s ezért miatt, izgatásért, zártörésért, gyorsan kereket oldjanak, a általában elfogultsággal 11­Munkahelye ls annyi volt helyszínen hagyva egy pár letve, ugyanígy az ügyében már, hogy felsorolni is sok cipőt, kalapot és egy gázálar- ítéletet hozó elsőfokú bíróság lenne. Üjabb büntetőügye cot. Hogy az utóbbi mire tanácsvezetőjét is. Tóth elótt téesztől bérelt löldon kellett, azt nem tudni, és az György büntetése 4 év fegy­gazdálkodott. S azt is val- sem derült kl, Tóth György ház és 3 évi eltiltás a köz­lotta magáról, hogy gazdái- nem vallotta be, hogy ki ügyektől. A szegedi megyei kodó. Azt már mi tehetjük volt «z 'S«zi tettestársa a bíróság az ítéletet jogerőre hozzá, hogy nem is akárho- kasszafúrásban. A társtettes- emelte. Az elítélt „gazdál­gyan gazdálkodott: ha csak «éget ráfogta egy gyerekkori kodó"-betörő ezek után gon­tehette, maga körül becsa- barátjára, Papp László 30 dolkozhat, hogy hová írjon pott .átejtett" mindenkit. éves, Forráskút, Gyapjas- még elfogultsággal kapcsola­hAT^té ^r vír, sratSrir^c jp ez hánytermesztésben Ehhez hózkutatágt kották alaptőkére volt . azonban izüluéte 10 ezer forintra A gazdálkodó-betörő a ül "fL^S büntetőeljárás alatt mindvé- leghosszabb. már a kilencedik büntetése, és számára Időben is ez a amelyet mint „gazdálkodó' kölcsön kért és knpott a kiskunhalasi OTP-fióktól. A pénzre voltak kezesei, akik gyanútlanul megbíztak ben­ne. Tóth György dohányter­mesztése azonban balul ütött ki, mert a termés el­fagyott. s ilyenformán nem volt mit betakarítani. A köl­csön vett pénzt sem fizette vissza az OTP-nek, ellenben a kintlevőséget behajtották a kezeseken. Nem sokkal ezután még több pénzt akart zsebre ten­ni, s ez sikerült neki. Ezút­tal gazdálkodásához 40 ezer forint OTP-hltelt igényelt erőgép vásárlására. Az OTP-t megtévesztette, mert elhallgatta korábbi, 10 ezer forint adósságát. Az OTP­nek bemutatott egy cetlit ar­ról, hogy az erőgépet már megvásárolta. Negyvenezret nam, csak 25 ezer forintot kapott termelési hitel címén. A következő lépése ugyan­csak pénzügylet, ismételten traktor vásárlására. Lakóhe­lyét átjelentette fiktív ala­pon Pirtó községbe, hogy beléphessen az ottani taka­rékszövetkezetbe, és azáltal 20 ezer forint kölcsönhöz jusson. A takarékszövetke­zetben is szándékosan el­hallgatta, hogy van tartozá­sa az OTP-nek egyszer 10, glg Papp Lászlót nevezte L. F. 1931. szeptember 12-én fel­robbantottak a biatorbágyi vasúti hidat. Ezt felhasznál­va hét nappal később gróf Károlyi Gyula kormánya ki­hirdeti a statáriumot az il­legális Kommunista Párt te­vékenységének megbénításá­ra. A kormány, a vasútrob­bantó fasiszta Matuska Szil­veszter beismerő vallomása után sem szünteti meg a sta­táriumot. A belügyminiszter nyíltan elismeri: nem annyi­ra a biatorbágyi eset, mint Inkább a kommunisták moz­golódása miatt. 1932. július 15-én letartóz­tatják Sallai Imrét, Fürst Sándort és a Kommunista Párt 32 más tagját. Sallait és Fürstöt rögtönítélő bíró­ság elé állítják és két hétig szüntelenül kínozzák. Az el­lenforradalmi kormány a magyar kommunista mozga­lom likvidálását tűzte cél­ként maga elé. Ezt azonban nem érik el, mivel Budapes­ten, Európa és Amerika ha­ladó köreiben tiltakozó kam­pány indul meg. A Károlyi kormány tisz­tában van azzal, hogy a jobboldali szociáldemokrata vezetők megakadályozzák a dolgozó tömegek egységes fellépését és a készülő ket­tős gyilkosság elleni tömeg­sztrájkot. Éppen ennek tu­datában a munkásosztály megfélemlítésére elhatároz­zák a magyar munkásosztály két kimagasló személyiségé­nek meggyilkolását. Ma negyven esztendeje, 1032. július 29-én reggel ki­lenc órakor kezdték meg a bírósági tárgyalást, és az íté­letet fél ötkor végre is hajt­ják. A magyar uralkodó osz­tálynak még ekkor is az első proletárdiktatúrától való fé­lelemtől remeg minden por­cikája. Károlyi Gyula mi­niszterelnök a statáriális el­járást éppen azzal próbálja igazolni, hogy „nem akarja a proletárdiktatúra megis­métlődését". A proletárdik­tatúra 133 napja óta az ad­dig eltelt 12—13 év nem te­remtett olyan körülménye­ket, amelyek elfeledtették volna a földbirtokosokkal és az iparbárókkal 1919 dicső napjait. Ez volt az oka an­nak, hogy Magyarországon még a szó korlátozott, bur­zsoá értelemben sem volt igazi jogrend, bár a kor­mánypárttól a szociáldemok­rata jobboldalig mindenki erről papolt. A Kommunista Párt 1919 után 25 éven ke­resztül törvényen kívül állt. Az illegalitás súlyos feltéte­lei között volt kénytelen harcolni, s a párt harcosai vállalták ezeket a feltétele­ket, mert a munkásosztályért és a dolgozó népért vállalt felelősség ezt megkövetelte tőlük. Magyarországon 1919­et követően a jogrendet il­letően a helyzet csak annyi­ban változott, hogy Prónay és Ostenburg különítménye­seit felváltották Sombor— Schwenitzer rendőrkopói és a Töreky-féle vészbírák. Sallai Imre a magyar kommunista mozgalom egyik nagy egyénisége volt. Első ízben a Galilei-körben talál­kozott a szocialistákkal. So­kat tanult tőlük, mindenek­előtt Szabó Ervintől. A for­radalmi szocialisták csoport­jának vezető tagja. Lelkes híve a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomnak. 1918 tavaszán letartóztatják, és az őszirózsás Forradalom sza­badítja ki börtönéből. A Kommunista Párt alapító tagja. A proletárdiktatúra idején Korvin Ottó közvet­len munkatársa. Mint ilyen nem véletlen, hogy kiérde­melte a burzsoázia és a nagybirtokos osztály mérhe­tetlen gyűlöletét. A prole­tárdiktatúra bukása után részt vesz a párt újjáépíté­sében, ahol nagy szükség volt nagyszerű képességeire. Fürst elvtárs fiatalabb volt Sallainál, és csak a proletár­diktatúra bukása után kap­csolódott be a munkásmoz­galomba. Hamar felismerte a jobboldali vezérek árulá­sát, illetve azt, hogy hol a helye az osztályellenség el­leni harcban. Részt vett a Szociáldemokrata Párton be­lüli ellenzék szervezésében, majd 1025-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt (Vá­gi párt) harcaiban. 1928-tól a Kommunisták Magyaror­szági Pártja egyik vezetője. 1929-től 31-ig börtönben van. s azután már csak illegáli­san dolgozhat. Fürst Sándor­nak kiemelkedő szerepe volt a szakszervezeti ellenzék megszervezésében. A kom­munisták és a baloldali szo­cialisták ezrei kerültek kl a szakszervezeti ellenzék so­raiból, amely évtizedekre ki­hatott a kádermunkára. 1932. július 29-én délután fél ötkor a bitófa vetett vé­get e két kiváló kommunista harcos ragyogó életútjának. A magyar nép a felszaba­dulásért vívott harc áldoza­tainak emlékoszlopára örök­re bevéste a két nagyszerű ember, Sallai Imre és Fürst Sándor nevét. A közönséges gyilkosok gaztettét és hős fiainak emlékét a magyar nép nem felejti el. K. S. Gyorsvonat-e a gyors? A címben szereplő kérdés séget, hogy a budapesti gyors banálisnak tűnik egy gye- előreláthatólag 10 percet ké­rek számára is. Persze hogy sík." Egy másik közeli allta­gyorsvonat a gyors, hiszen lommal ugyanez az előrelát­benne van a nevében is sz hatóság 20 perc volt. Pedig a tulajdonsága. A Budapest- 5 perc is nagy idő... ről Szegedre érkező esti Vajon milyen pontosság az, gyors is gyorsvonat? A ne- amely előreláthatólag kicsú­vében igen. Elvileg 21 óra 5 szik a menetidőből? És a perckor érkezik a Nagyál- „kimerítő" tájékoztatás is lomásra. Általában, de nem valami a hangosbemondón, mindennap. Miért is késik egy gyorsvo­Aki vár valakit az álln- nat Budapestről Szegedig, Aki var valakit az állo- amikor mogt nlncs hóaka_ mason — rendszerint igen dály? Roggz valahol a pá­sokan —, az 9 óráig nyugodt lya? Nem tudunk róla. Va­lehet. Akkor megszólal a lamelyik állomáson nem volt hangosbemondó: „Tájékoz- vonatlndító forgalmista? tatjuk a tisztelt váróközön­Különös emléktárgyak A régészek 80 évvel ezelőtt re-másra tűnnek el az érté­pithecanthropus-csontokat kes régészeti anyagok: vál­talóltak Indonéziában. E le- lalkozó szellemű nyugati tu­letek révén 6ikerült megál- risták olcsón megvásárolják lapítani, hogy 2 millió éve a koponyákat és más cson­élnek emberek a Földnek tokát a helyi lakosságtól, és ezen a térségén. Azóta sok mint emléktárgyakat — ki­más értékes régészeti lelet is csempészik az országból. Az előkerült; koponyák, állka- Indonéz tudósok szerint a ré­pocsesontok, fogak stb. Az gészeti leletek kicsempégzé­utóbbi időben azonban egy- se aggasztó méreteket öltött. Csak helyettesíthette valaki. — Meleg volt. Szakadt az eső, esetleg jég ls hullott. Te­hén tévedt a pályára. Név­napja volt a mozdonyvezető­nek — találgatta a várókö­zönség akkor este, amikor pedig az Emíliákat köszön­tötték. Ne találgassunk. Fontos, hogy « nyári vonatkésések­ről pontosan „tájékoztat" a MAV — előreláthatólag és a helyszínen. f l. í? OQOOOOOOOOÖOOOOÖO Hullámsír 27. Lehet, hogy ml is elpusztulunk vejetek, de ml feltámadunk, mert sokan vagyunk, tl azon­ban soha többet! Ez volt a véleménye, mely bármilyen fájó és sértő is, nagyorn valószínű. A társaság ismerte Pintér Pista lemondó, de néha nagyon is reálisnak tetsző bölcselkedését, ezért nem ls szálltak vitába vele, Inkább hagy­ták mélázni tovább. — Az a végpusztulás azért még messze van — emelte föl poharát a festő s rákacsintott a többiekre. — Addigra még megiszunk egy né­hány akó bort. De Pintér most nagyon elkomorult és szoká­sa ellenére nem némult el, hogy mindenkit meghagyjon a maga hitében, mely rendszerint kedvezőbb volt az övénél, s eltűnődve merült magába, hogy aztán a töpekedő ember latolgató hangján szólaljon meg. — Nem kétséges, hogy bennünket, magyaro­kat, a pusztító háborúikon kívül — hiszen ezek­ből más népek is kivették jócskán a részüket — két nagy szerencsétlenség sújtott és sújt már hosszú ideje. Az első az, hogy — s ez ta­lán egyedüli a történelemben — a mi né­pünknek legnagyobb ellensége évszázadok óta maga az ország királya. A másik pedig az, hogy ez a király, mint ellenség, az országban élő vagy később behívott és bevándorolt nem­zetisegeket a maga szolgálatéba állította, vagyis formálisan felbérelte őket a szabadságukért s akkor hogy van az, hogy az Idetelepített ide­legtöbbször a királyi önkény ellen küzdő ma- genek egy-két generáció lefolyása alatt fana­gyar nép fékentartására. Itt elsősorban a szer- tikus magyarokká válnak, s amit a szerinted bekről van szó. már megfáradt magyarok elmulasztanak, azt ők Miért ez a gyűlölet? Érthetetlen! Amikor próbálják helyrehozni, mert éppen idegen vé­biztosra veszem, hogy a szerb a legrokonibb rüklkel és eredetükkel ismerik föl a magyarban nép a magyarral, vérmérséklete, életmódja, a megmentésre méltót. Nem véletlen, hogy egy kedélye legközelebb áll a magyaréhoz, még ab- Harrucker János osztrák tiszt telepitett Csong­han is megegyezik vele, hogy túlontúl kedveli rád és Csanád megyébe dunántúli magyarokat, a bort, 6 akár a magyar, többször részeg, mint hogy a szlovák eredetű Tessedik Sámuel nem­józan. — Ez nekem szól — kortyintott megint egyet a festő, de Pintér most nem hagyta zavartatni magát, szinte megszállottan folytatta mondó­káját. — De ők kapnak utánpótlást, ha pusztul­nak is, igaza volt Mileticsnek, a Balkán ki­meríthetetlen tárháza táplálja őket, mi meg fo­gyunk, nincs senkink, egyedül sorvadunk ez izzó gyűlölettel körülvett hazában. Nincs jö­vőnk. A magyar történelem Mátyással vé­get ért. Ez az okoskodás, melyet sok olvasás és el­mélkedés előzött meg, magát Pintért is meg­viselte annyira, hogy szeme kissé clfátyoloso­dott s a festővel koccintva gyorsan fölhajtott egy pohárnyit, hogy elejét vegye valamilyen íérfiatlan elérzekenyülésnek. Hiába, ő volt a honfibú megtestesülése, a tagbaszakadtnak látszó parasztfiú, aki talán a nazarénus Tar­honyás Lajos világvégváró igéit s szívére vet­te s talán hitelt adott nekik azzal a módosítás­sal, hogy 6 nem az egész világ, 6 csak a ma­roknyi nemzet végpusztulására készítette elő magát. — Túlzás ez, Pista — intette le Vass —, ha a magyarság olyan kimerült, mint te hiszed, csak növényeket nemesített és propagálta a se­lyemhernyó-tenyésztést, hanem azért is har­colt, hogy ne németekkel népesítsék be a la­katlanná vélt területeket, hanem magyarokkal, mert — és sajnos, ebben Pistának sok igaza van — a ml főuraink, mint Bánffy, Zichy és Eszterházy megtiltották a hevesi magyarok­nak, hogy a Délvidékre költözzenek, nehogy ez­zel megfosszák a betelepülni kívánó németeket nagyszerű lehetőségeiktől. S amíg a magyar a saját hazájaban idegen lett, addig a császár jóvoltából minden sváb telepes 24 hold szántót kapott, 6 hold kaszálót, 3 hold legelőt, házat, kertet, teljes felszerelést, tízévi adómentessé­get, de még lovat és ökröt is. Hát így valóban lehetett kezdeni valamit! A magyar pedig mág most is csak teng-leng, ezt éppen a napokban írta meg a Híradó, a kikindai körzetben 120 ezer hold van szerb kézen, s Jó, ha a magyar zisellér lehet a szerb földesuraknál s nem kény­szerül kivándorlásra. Persze, ez áll Erdélyre is, ahol a románság kétségkívül mindig számbeli fölényben volt, de nagymérvű előrenyomulásuk akkor kezdődött, mikor a főurak megegyeztek Budai Nagy Antallal s a békésen elvonuló pa­rasztsereget a főúri zsoldosok hátbBtámadták ess lemészároltak. (Folytatjuk.) >

Next

/
Oldalképek
Tartalom