Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

SZOMBAT, 1972. JÜLIUS 15. 3 A „AIÁK" zenekar szombaton és vasárnap a KÁBELGYÁRBAN Játszik 17—22 óráig. KISZ-szerve«et. Acs S. Sándor felvétele Samu Katalin kiállítását rendezi Értesítjük Kiskundorozsma lakosságát, HOGY felvevő üzletünket KISKUNDOROZSMA, PETŐFI UTCA 14. SZAM ALATTI ÉPÜLETBEN 1972. július 17-én mognyit/uk Vállalunk: Mindennemű háztartási fehér­nemű mosást, felsőruha vegytisztítést­festést. plédek, takarók, függönyök, sző­nyegek, bútorvédő huzatok szakszerű tisz­títását. Igényeinek megfelelően, 72 órás szolgáltatással is állunk kedves ügyfeleink rendelkezésére. Fáradságot takarít meg, ha igénybe veszi szol­gáltatásainkat! VARJUK ÜGYFELEINK SZÍVES MEGKERE­SÉSÉT. SZEGEDI PATYOLAT VALLALAT xS 50 910 Holnap vasárnap délben a Sajtóház előtti parkban Sza­bó Endre, a Csongrád me­gyei Hírlap főszerkesztő­helyettese nyitja meg Samu Katalin szobrászművész sza­badtéri szoborkiállítását, melyet a Móra Ferenc Mú­zeum én a Szegedi Sajtóház művészklubja közösen rende­zett. Halálos balosat Mélykút és Mórahalom község között Fodor Piroska 19 éves mezőgazdasági mun­kás. ásotthalmi lakos mo­torkerékpárjával nem tar­totta be a követési távolsá­got és nekiütközött a vele azonos irányban szabályosan közlekedő tehergépkocsinak. A baleset következtében a motorkerékpár vezetője a helyszínen meghalt, utasa, édesanyja súlyosan megsé­rült, kórházba szállították. Hazulrúl jött-e kend? A szegedi anekdotakincsből Csongor Győző gyűjtése Szegednek sokat kel­lett küzdenie jogai­ért, a szabad királyi várost megillető jo­gaiért. Sok áldozatá­ba került a kun pusztákért folytatott harc, közel kétszáz évig tartott a küzde­lem az egyetemért. Igazi pártfogója so­hasem akadt, ügyelt mostohán Intézték, sorsát felülről, Bécs­ből mindig idegen­kedés kísérte, hacsak az 1879-es árvizet megelőző erőfeszíté­seire gondolunk is. A város számadá­sai, elsősorban a XVIII. századból, té­telről tételre fölemlí­tik, milyen tömérdek ajándékot, eleven jó­szágot, szőnyeget, karmazsint, dohányt mázsaszámra, kávét, nádmézet, sózott és pácolt halat, bíbic­tojást vittek föl a de­putációk a bécsi nagyurakhoz, kéré­sük mellékleteként, nem szólva az ara­nyakról, amelyek ter­mészetesen magukért beszéltek.,,* Danyi József és Borbola Mihály ta­nácsnok teheneket vitt föl a kancellár­nak, hogy jó pártfo­gót szerezzen a város ügyeinek. Volt olyan bécsi potentát, aki egy tehénért is haj­landónak mutatko­zott apróbb szívessé­gekre — föltéve, ha a tehenet uz üszője is kísérte. Egy másik patrónus arra volt kíváncsi, milyen is az a szegedi csikó? Hattyú, fácán, fnjd­tyúk és őz is sokat szerepelt a deputáció „kellékei" közt. Szeged főjegyzője, nemes Podhradszky György volt az, aki legjobban értett a bécsi igazság kulisz­szatitkaihoz. Öt Sáros vármegye adta köl­csön Szegednek. Igen értett a szóhoz is meg a pennaforgatáshoz is. Egyszer, Bécsnek indulván, a város ha­tárában jött arra rá, hogy a szegedi söm­lyókök tele vannak mocsári teknőssel, s lehetne belőlük ko­sárszámra fogatni az ínyenc nagyurak szá­mára. (A régi ma­gyar szakácskönyv szerint delikátnak számít a teknőcleves, még ha olyan sűrű ia, hogy megáll benne a kanál. Fogyasszák egészséggel, ha van rá gusztusuk.) Ettől kezdve aztán sűrűn szerepelnek ezek az állatkák a költségve­tésben. Meg is be­csülték őket, még a nevüket ls nagy be­tűvel írták, hogy: Tekenős' Békák. Fenyíték-házi ra­bok görnyedtek ne­ház kosarak súlya alatt a városon ke­resztül. A járókelő polgár meg is je­gyezte: — Ismég Bécsbe rándul Podhradszky urunk!... Lassankint aztán, lehet, a teknősök jó­voltából, Podhradszky is potentáttá fejlő­dött. 1726. január 14-én ilyen tétel sze­repel a város kiadási rovatában: „N. Podh­radszky György Nó­tárius Ürnak Bécs­ben menetelekor 775 forint 6 krajcár." Podhradszky aztán jól „möglakhatta" Becs városát, mert elfogytak a teknőcök mellett az aranyak is, meg a „vágott do­hány" is. Legalábbis a márciusi kiadások közt ilyent is olvas­hatunk: „Podh­radszky lehozataláért Pestről 13 forint 30 krajcár." Csak így egyszerű­en, mögtiszteltetés, cím és rang nélkül... Hát igen. Azóta sok víz elfolyt a Dunán is, a Tiszán is. Ki­ment a divatból a hattyú is, a karma­zsincsizma is, csak a kávét, meg a do­hányt fogyasztjuk mázsaszámra «— ide­,haza is. Exportáru viszont a jófajta kecskebéka, ínyencek számára, de már csak tekenók nélkül... Emlék maradt csak napjainkra, hogy a megvesztegetett tiszt­viselők, a bécsi nagy­urak első kérdése mindig az volt a dísz­magyaros, csizmás szegedi küldötthöz: — Hazulrúl jött-e Kend? Mert, aki hazulról jön, mindig hoz ma­gával valamit... Tanév vége a felső­oktatásban » Néhány nap múlva or­szágszerte befejeződik a tanév a hazai felsőoktatási intézmények nappali, esti és ' levelező tagozatain. A szak­emberek összegezték a most záruló tanév eredményeit, szárruizerű jellemzőit. Az adatokból kiderül, hogy a jelenlegi tanévben együtt­véve 86 311 hallgatója volt az egyetemek, főiskolák nap­pali, esti és levelező tagoza­tainak. A nappali tagozato­kon 56 340-en tanultak, mint­egy két és fél ezerrel töb­ben, mint 1970—71-ben. Az esti tagozatok hallgatóinak száma 7874 volt: itt némi apadás tapasztalható: ta­valy 8177 volt a létszám. Számszerűségében a levelező fakultásokon legnagyobb a növekedés; az egy évvel ko­rábbi 18 538-cal szemben 22 097 a hallgató. A felsőoktatási Intézmé­nyek utolsó évfolyamain együttvéve 20 008-an végez­nek a most záruló tanévben. Legtöbben — szám szerint 12 246-an — a nappali tago­zatokon szerzik meg diplo­májukat. Együttvéve az idén mintegy 2 ezerrel több a diplomázó, mint tavaly. A fi­zikai dolgozók gyermekeinek száma a nappali tagozato­kon 19 883, abszolút szám­ban mintegy 700-zal több, mint a korábbi tanévben. Arányuk azonban valame­lyest csökkent: az összes hallgató 36,6 százaléka a munkás-paraszt fiatal, ta­valy még 36,9, azelőtt pedig 37,1 volt. Arányában, és ab­szolút számában egyaránt csökkent a mezőgazdasági fi­zikai dolgozó szülők gyer­mekeinek részvétele a fel­sőoktatásban: jelenleg 5059 a parasztfiatalok létszáma az egyetemeken, főiskolákon, s ez az összhallgatók 9,3 szá­zalékát jelenti. Az előző tan­évben 0,8, két évvel koráb­ban pedig éppen 10 százalék volt az arányuk. Húsz éve az IKV-nál Ünnepség keretében jutal­mat adott át pénteken, Kó­szó József, az IKV igazgatója a vállalat kilenc dolgozójá­nak, akik már 20 éve dolgoz­nak az IKV-nál. Az ünnepelt törzsgárdatagok: Tóth K. Gergely, Kéri István, Papp Jenőné, Elek Ágnes, Bökönyl Jánosné, Tóth Sándor, Ko­vács Károlyné, Szabó Rozá- I lia és Kulinyi Benedekné. ' Népművelés oktatók és kutatók tanácskozása •» Szegedi Ünnepi Hetek PRÓBÁK A TÉREN Táblák és megállók Zavarba ejtően gyorsan és zökkenőmentesen kötött házasságot a tarjáni és a vágóhídi villamosjárat. A féloldalasan nyitódo-csukó­dó villamosokhoz végig a József Attila sugárúton jár­daszigeteket emeltek, hogy az utasok ne az úttesten ' várakozzanak, mint a Tol­j buhln sugárút és a Nagy­' körút kereszteződésénél, i hanem biztonságosabban. Egyszóval: a hagyományos j munkatempót megszégyení­{ tő frisseséggel „szabályoz­ták" ezen a környéken a szegedi villamosközleke­dést. Illetve... Apró szépséghibája azért * ennek a vonalnak is akad. A laikus azt hihetné, ha összeszámolja, hányszor áll meg a villamos Tarjántói a j vágóhíd utáni végállomá­sig és viasza, a művelet I eredményeképpen olyan ; számot kap, mely egyezik a megállótáblak számával. Pedig téved. 'Több a tábla mint a megálló. Azokon a helyeken, ahol menet-jövet landol a villamos, három tábla is található, a járat­lan utas nehezen igazodik el, melyik táblához honnan érkező villamos tartozik. De ez lenne a kisebbik baj. A kellemetlenebb megálló­táblák azok, ahol régen még felvették, ma már fa­képnél hagyják a gyanút­lan járókelőt — hiszen az Új menetrend szerint itt nem állnak meg a villamo­sok. Mint például a Z. Nagy-cukrászdával szem­beni kitérő előtt. A meg­oldás egyszerű: ie kell sze­relni a kiszolgált, félreve­zető táblákat. Olyan zavar­baejtően gyorsan és zökke­nőmentesen, ahogyan az át­állítási munkák nehezét el­végezték. N. I. Szinetár Miklós rendező Irányításával folynak a Dóm előtti színpadon a szabad­téri idei nyitó előadásának, Erkel népsze­rű Hunyadi László című operájának a pró­bái. Egyelőre még a statisztériát vezényli a rendező, a mozgásokat, beállításokat próbáljak, de holnap, vasárnap már meg­Stflls József felvétele érkeznek Szegedre az opera szólistái is. Az első főpróbára kedden este kerül sor. A július 31-i bemutatón már teljes fegy­verzetben lép a közönség elé a Hunyadi Szinetár Miklós és Vaszy Viktor karmes­ter vezette stábja. Képünkön: próbál a statisztéria. A népművelés oktatók és kutatók 18. nyári tanácsko­zása pénteken kezdte meg munkáját a Szombathelyi Tanítóképzőben. Az egyete­meken, főiskolákon és egyéb intézetekben népműveléssel foglalkozó szakemberek cse­rélik ki tapasztalataikat. Hazánkban mindössze 10 éves a felsőfokú népművelő SAMU KATALIN SZOBORKIÁLLÍTÁSA Fényruhába Vitázik az Országház Jól halad a budapesti fényprogram végrehajtása: az év első hat hónapjában a közvilágítást számos vá­rosrészben korszerűsítették. Az elmúlt hónapokban ka­pott reprezentatív világítást a Kossuth Lajos tér, ahol most folyik a lámpatestek műszaki átadása. Az elektro­mosok egyik főhadiszállása továbbra is a Kossuth La­jos tér marad. Fényruhaba öltöztetik uz Országház épü­letét, amelynek kupoláit, kiemelkedő épületrészeit lfényfüzérekkel övezik. Nagyszabású vállalkozás az Alkotmány utcai lámpák kicserélése. A korábbi fehér világító­testek helyére sárga fényű izzókat helyeznek el. A sár­ga fény előnye, hogy a lá­tási viszonyok rossz idő ese­tén is tökéletesek. Az ÉVJTERV és a buda­pesti Elektromos Művek már elkészítette a Dózsa György út és a Hősök tere közvilágítás-fejlesztési ter­vét. (MTI) képzés. Előtte középfokú tanintézetekben rendes, vagy fakultatív tárgyként (Iktat­ták. Bodnár József, a Népmű­velési Intézet osztályvezetője közölte: jelenleg két fontos kérdés foglalkoztatja a nép­művelőket. Az egyik a nép­művelőképzés stabilizálása. Olyan rendszert alakítanak ki, amelyik 15—20 éven át megfelel a követelmények­nek. Ennek szellemében Szombathelyen szeptember­től főiskolai szintre emelik és tanári szakkal komhinál­ják a népművelő és könyv­táros oktatást. A másik té­ma a közművelődési kon­cepció gyakorlati megvalósí­tása. A szombathelyi tanácsko­zás középpontjában az okta­tással kapcsolatos módszer­tani kérdések megvitatása áll. Megemlékeznek a ma­gyar népművelés közelgő 200 éves jubileumáról is. Bessenyei György felvilá­gosító tevékenységétől számít­ják a népművelés megindu­lását. Aa országos megemlé­kezésekre 1973-ban kerül sor. (MTI) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom