Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

2 SZERDA, 1972. JÜLIUS 3. Tíz éve független Algéria A XX. század első felében gyarmatosított Algériái olyan szoros szálak fűzték Franciaországhoz, hogy az uralkodó osztály, de a franciák egy része is úgy kezelte Algériát, mint Franciaország integráns részét. A hivatalos elnevezés is így szólt: „Franciaország tengeren­túli három megyéje." A különféle pártokba tömörült algé­riai hazafiak az alkotmányos lehetőségeket kihasználva békés úton igyekeztek kivíyni hazájuk függetlenségét. Mi­után minden kísérletük eredménytelennek bizonyult, egy csoportjuk önálló akcióba kezdett. 1954. november 1-én fegyveres akciókat hajtottak végre katonai és polgári léte­sítmények ellen, és ezzel kezdetét vette a nemzeti fel­szabadító háború. A hazafiak megalakították az FLNrt, a Nemzeti Felszabadítás! Frontot. E kispolgári vezetésű szer­vezet néhány év alatt olyan szilárd nemzeti egységet ko­vácsolt össze, hogy a francia gyarmatosítóknak sem politi­kai manőverekkel — „harmadik erő" létrehozásával —, sem katonai erőszakkal nem sikerült szétbomlasztania. Több mint hétéves harc eredményeképpen a francia im­perializmus kénytelen volt elismerni, hogy Algéria nem Franciaország. Az AlRériai Köztársaság ideiglenes Kor­mánya a független Algéria földjén tartott első hivatalos ülésének napját július 5-ét, nemzeti ünneppé nyilvánította. A háború óriási károkat okozott AlRériának: közel egymillió halott, nem beszélve a gazdasági pusztításokról. A tömegesen menekülő franciákkal együtt hatalmas tőkék vándoroltak ki az országból. Algéria osztálystruktúrájára jellemző volt, hogy a nemzeti burzsoázia kialakulása megrekedt a kezdeti fokon, erős, koncentrált, nagyipari munkásosztály nem alakult ki. Csak kisipari munkásosztályról beszélhetünk. A szak­munkások döntő többsége francia volt, a segédmunkások zöme viszont algériai. Viszonylag a legszámottevőbb és politikailag a legaktívabb társadalmi réteg a kispolgárság volt. Az államapparátusban, hivatalokban és a szolgálta­tóágazatban az alsó és közép szintig eljutottak, a felső szintre már csak ritkán. Viszont lecsúszásuk bármikor be­következhetett. így nem véletlen, hogy társadalmi és gaz­dasági tekintetben labilis helyzetük éppen őket aktivi­zálta politikailag a leghevesebben. Ok kezdték a fegyveres harcot, és a függetlenség kikiáltása után is az ő kezükbe került a hatalom. E kispolgárság politikai nézeteit tekint­ve azonban nem volt egységes. Az olykor rendkívül éles társadalmi harcokból kezdetben úgy tűnt, hogy a baloldali frakció került ki győztesen. Céljaikat 19«4-ben az algíri Chartában fogalmazták meg, és a szocializmus felépítését tűzték kl célul. Am, mint a fentiekből következtethetünk, ennek a gazdasági és osztályalapjai nem voltak meg. A baloldal politikai győzelme sem volt teljes, az FLN veze­tőségének és tagjainak zöme nem jutott el a szocializmus tudatos igenléséig. Az FLN baloldalának a politikai síkon elért győzelmét nem követték a gazdasági téren elért ered­mények. Sőt, a gazdásági nehézségek növekedtek: vissza­esett a termelés, nőtt a munkanélküliség stb. A kitűzött politikai célok és a valóság közötti ellentmondás vezetett az 1965-ös katonai hatalomátvételhez. A hatalomátvétellel a baloldali frakciót háttérbe szorították, és a kispolgárság felső rétege nyomult előtérbe: gazdasági szakemberek, ál­lami vállain tok káderei, technokraták stb. 1965 után min­den energiát a gazdaság fejlesztésére fordítottak. Az FLN tevékenysége is egyre inkább csak arra korlátozódott, hogy a gazdasági feladatok megoldására ösztönözze tagjait. Kü­lönösen a nehézipar megteremtésére törekszenek. Az olaj­bányászatból származó bevételek egyre nagyobb hányadát fordították ipari beruházásra. Az iparfejlődés megterem­tette az alapját a mezőgazdaságban kialakult „önigazgatási szövetkezetek" megszilárdításának, aminek eredményekép­pen növekedett a termelés a mezőgazdaságban. A társa­dalmi és gazdasági fejlődés lehetővé tette, hogy napirend­re tűzzék az agrárreform továbbfejlesztését. A földhöz­juttatott fellahokat szövetkezetek alakítására ösztönzik. Algéria határozottan támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a világpolitika égető kérdéseiben pozitívan foglal állást. Gazdasági és politikai kapcsolatai erősödnek a szocialista országokkal, köztük hazánkkal. A kapcsolatok további erősítését jelentette Losonczi Pál múlt évi láto­gatása Algériában. Dr. Nagy László Fock Jenő ulánbátori látogatásai # Ulánbátor (TASZSZ) Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke kedden feleségével láto­gatást tett az ulánbátori for­radalmi múzeumban. A múzeum megtekintése után Fock Jenő kíséretével az állattenyésztési kutató­intézetbe látogatott. Kedden este az ulánbátori operában hangversennyel zárult a nap programja. Magyar­csehszlovák tárgyalások # Budapest (MTI) Július 3-án és 4-én Buda­pesten tárgyalásokra került sor Péter János magyar és Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter kö­zött. A tárgyalásokon részt vettek: Vince József, a Magyar Népköztársaság prá­gai, és Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe, valamint a két kül­ügyminisztérium vezető be­osztású munkatársai. Chnoupek csehszlovák kül­ügyminisztert fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A tárgyalások során átte­kintették a két szocialista ország eddigi együttműködé­sének helyzetét és tovább­fejlesztésének lehetőségeit, megbeszéléseket folytattak az időszerű nemzetközi kér­désekről. A kérdések meg­tárgyalása a két fél teljes egyetértését tükrözte. Siklis János: Nézelődés a világban Babilon kapujában Ezeknek az előzmények­nek ismeretében megértet­tem Ahmad Hassan Al-Ba­ker államelnök megnyitó be­szédében — amelyet az Ira­ki Szakszervezeti Szövetség III. kongresszusán mondott el — Allah áldásának kéré­sét a kongresszus munkájá­ra. Irakban kellemes, tavaszi­as időjárás uralkodik télen is. Február elején 5—20 fo­kos meleg jelzi a hideg év­szakot. Bagdad utcái népe­sek, de az emberek nem si­etnek, kényelmesen gyalogol­nak. Az utcákon kevés a nő, főleg férfiak, fiú gyerekek sürögnek-forognak. Az asz­szonyok, lányok inkább ott­hon maradnak, ha utcára mennek, többjének fátyol fedi az arcát, csak a sze­mük látszik. Este a nők egyáltalán nem jöhetnek ki az utcára, még fátyolban sem. Ezt a vallási tilalmat azonban a felvilágosultabb körök (bár' igen óvatosan) áttörték már. Az Abbassi-bár majdcsak sötét termében a rivaJdát világítják meg szikrázó fénnyel. A műsor este tíz órakor kezdődik. Világszá­mok. Különösen a spanyol tánc (andalúz táncosok) fog­ja meg a nézőt, de a nagy attrakció az arab hastáncos: Samie, ez a barna bőrű, fe­kete hajú, csillogó, fekete szemű mulatt lány. Szép, finom arcából a félvér min­den bája, elfojtott tempera­mentuma és művészetének gyönyörűsége sugárzik. Elöl egy piciny aranytakaró, más semmi nem födi el arányos, izmos és mégis egészen eny­hén molett testét. A zene ütemére mozdul, és a ritmus fölgyorsulásával, és a tánc végkifejleténél minden por­cikája mozog. Érdekes, a helyi vezetők közül egy sem hozta el a feleségét. Azt mondták: ez itt nem divat. A műsort csak férfiak nézhetik. A Tigris partján nyársra húzott halat sütnek fahasá­bok lángja, parazsa fölött. Kiskorú gyerekek szólítják az embert: hazai és külföldi cigarettákat kínálnak. Isko­lába nemigen járnak, Cipő­tisztítók ajánlkoznak, hogy fényesre glancolják a cipőt. A déli nappal szemben em­berek, gyerekek ülnek a jár­dán. Jó a meleg napfény. Az üzletekben sok az áru, főleg külföldi holmikat kí­nálnak a kereskedők. Van Itt minden — csak drága. A munka meg kevés, mert fej­letlen az Ipar. Nagy becsüle­te van az iraki dinárnak (egy iraki dinár értéke na­gyobb, mint egy angol fon­té). de nehéz hozzájutni. Vezető Iparág az olajbá­nyászat, amelyben a külföldi olajtársaságok érdekeltsége volt domináló. Az iraki olaj sorsát el­döntötte az államosítás. A nyugati világ tőkéseit ez év májusában kisöpörték az olaj birtoklásából. Ebben rendkívül nagy segítséget nyújtott nekik a Szov­jetunió. A Koszigin minisz­terelnök áprilisi látogatása alkalmából megkötött hosz­szú lejáratú gazdasági egyez­mények Irak gazdasági bol­dogulásának, a nemzeti olaj­ipar megteremtésének alap­ját ls képezik. Az ország biztonságát szolgálja a szov­jet—iraki biztonsági szerző­dés. Érthető, hogy a bagda­di munkásság május 1-én majdcsak félmilliós színes, pompás demonstrációjának egyik fő jelszava volt az ira­ki—szovjet szerződés élte­tése. KGST-tanácsiilés # Moszkva (MTI) Július 10-én Moszkvában megnyílik a KGST tanácsá­nak 26. ülésszaka. A megál­lapodás értelmében a kül­döttségeket a tagállamok kormányfői vezetik. Az ülésszakon részt vevő magyar delegációt Fock Je­nő, a kormány elnöke ve­zeti. Schiller felmentését kérte O Bonn (DPA. AFP) Jólértesillt bonni források szerint Kari Schiller nyu­gatnémet gazdasági és pénz­ügyminiszter a múlt csütör­tökön levélben kérte felmen­tését Willy Brandt szövetségi kancellártól. Az ötoldalas levél állító­lag tartalmazza azokat az okokat is, amelyek a mi­nisztert döntésének megho­zatalára késztették. A levél megírásának és el­küldésének tényét bonni kormánykörökben megerősí­tették. Szovjet vezetők találkozása Fidel Castróval EAK­hadgyakorlat # Kairó (UPI) Az A1 Ahram jelentése szerint az egyiptomi hadse­reg páncélos és gyalogsági egységei több napos hadgya­korlatot tartottak, amelynek befejező szakaszát megszem­lélte Szadek hadügyminiszter is. A hadgyakorlat sikeres volt. £ Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Nyikolaj Pod­gornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb ' Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Alekszej Ko­szlgin miniszterelnök ked­den a Kremlben találkozott Fidel Castróval, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárá­val, a forradalmi kormány min iszterelnökével. A baráti, elvtársi légkörű | beszélgetésen eszmecserét folytattak az SZKP és a Ku­bai Kommunista Párt közötti kapcsolatok további bővíté­séről, valamint a Szovjet­unió és Kuba baráti kap­csolatainak és együttműkö­désének sokoldalú fejleszté­séről. A megbeszéléseken egyez­tették a szovjet—kubai kö­zös közlemény szövegét is. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke és a kíséretéhez tar­tozó személyiségek kedden a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztériumában találkoztak tábornokokkal. tengerna­gyokkal és tisztekkel. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége, és a szovjet kormány ked­den a nagy Kreml-palotában fogadást rendezett Fidel Castro tiszteletére. Az amerikai légierő ismét bombázta Hanoit # Hanoi (AFP, VNA) Az amerikai légierő ked­den délelőtt háromnegyed óra hosszat bombázta Hanoit — jelenti az AFP helyi tu­dósítója, hozzáfűzve, hogy a gépek hat városnegyedet tá­madtak. Több találat érte a hanoi műszaki főiskolát, a Március 8. Textilgyárat, egy ruhagyárat. Egymás mellett sorakoznak a bombatölcsé­rek több főútvonalon is. Az AFP tudósítója jelen­tette, hogy a városközponttól alig egy kilométerre robban­tak az amerikai bombák. A VNA jelentése közli, hogy a keddi légitámadásnak több halálos és sebesült polgári áldozata van. A VDK külügyminisztériu­ma ismét tiltakozást jelen­tett be az amerikai bombá­zások miatt. A VDK légvédelme ked­den két amerikai repülőgé­pet semmisített meg az or­szág légterében. O Saigon (Reuter) A dél-vietnami népi fel­szabadító erők tüzérsége kedden ismét támadta a volt császári főváros, Hué kato­nai célpontjait. A várostól 18 kilométerrel nyugatra, a népi erők a saigoni kor­mánycsapatok első gyalogos hadosztályának állásait vet­ték rakéta- és ágyútűz alá. Később gyalogsági támadást indítottak az állások ellen. Nyugati hírügynökségi je­lentésekből kitűnik, hogy a Quang Tri tartomány vissza­foglalására támadásba indí­tott. saigoni hadtestet a fel­szabadító erők My Chanh folyónál, a Hűét északról vé­dő kormánycsapatok védelmi vonalánál, vagyis a saigoni ellenoffenzíva kiindulási j pontjánál feltartóztatták. A 1 kormánycsapatoknak az a ' kommandőalakulata. ame- I lyet amerikai helikopterek szállítottuk a felszabadított tartomány belsejébe, a tar­tományi székváros közelébe, a felszabadító erőkkel meg­ütközve, másfél kilométerre megközelítette Quang Tri tartományi székhelyet. Nagy kereskedelmi és ide­genforgalmi központ Bagdad. Az iraki szőnyeg-, selyem-. dohány- és élelmiszer-terme­lés számottevő, s aki oda­megy, datolya nélkül nem jön el. A legkiterjedtebb da­tolyapálmaerdőket talán Irakban találjuk. Több mint száz kisebb­nagyobb mecsetje érdekes­ségszámba megy. Külön rit­kaság az aranyművesek ut­cája : keskeny sikátorokban, miniatűr üzletekben arab. örmény aranyművesek saját készítményű munkáikat áru­sítják. De azért vigyázzunk! Ezek az aranyművesek nem men­nek a szomszédba azért, hogy arany gyanánt réz nyakéket adjanak el, valódi opálkővel. S hiába azután a panasz. Olyan kereskedő nincs, aki ily módon tanús­kodna. De nem szabad rossz­ra gondolni: az állami árak stabilak, az áruk kifogásta­lanok. Nem úgy. mint Bejrútban. Libanon fővárosában, ahol minden alku tárgya, és ott csapják be az embert, ahol nem ls gondolja. Irak a szo­cialista út felé fordult. Li­banon az arab tőke felleg­vára, s Bejrút a nemzetközi pénzvilág és csempészvilág Mekkája is! Persze, a szédítő gazdagság és a döbbenetes nyomor városa is. De ez nemcsak Libanonban van így. Irakban a vagyonokal megnyirbálták, tervszerű szociálpolitikát csináltak; de a sok-sok évszázad lerakó­dása — érthetően — még megvan, s hosszú ideig meg ls marad. Felhőkarcolók, modern épí­tésű bérházak emelkednek ki régi. múlt századbeli épüle­tek közül. S a város pere­mén kis viskók, nyomorúsá­gos életű családokkal. Sok­sok gyerek szalad elő a vas­tag függönnyel födött, sötét kis szobákból. Rosszul táp­láltak — csak szép nagy sze­mük figyel ránk, nem tudni, kis értelmükben most mi­lyen benyomások állnak egy­be gondolattá. Nehéz itt az élet, nagyon nehéz: araboknak, kurdok­nak, türkméneknek, örmé­nyeknek, kaldán és asszír le­származottaknak egyaránt. Az ősi. nagy kultúrák és a velük járó gazdagság nyo­mai, romjai nem adnak vi­gaszt a jelenre A kibontako­zást új utakon keresik. En­nek nyitánya 1958. július 14. volt. A haladó erők ezen a napon döntötték meg a ki­rályságot, és kikiáltották az Iraki Köztársaságot. (Folytatjuk.) Francia-NSZK konzultáció O Bonn (MTI) Bonnban kedden befeje­ződött a kétnapos francia— nyugatnémet konzultáció. A tanácskozások befejezéséül a két delegáció plenáris ülést tartott, Pompidou francia el­nök és Brandt nyugatnémet kancellár együttes elnökleté­vel. A plenáris ülés végeztével mind Pompidou, mind pedig Brandt röviden nyilatkozott a kancellári hivatal teraszán összegyűlt újságíróknak a kétnapos tanácskozás témái­ról és eredményeiről. Brandt azt a véleményét fejezte ki, hogy a két fél igen tartal­mas megbeszéléseket folyta­tott, egész Európa sorsát érintő kérdésekről: az elő­készítés alatt levő európai biztonsági és együttműködési értekezletről, a Közös Piac kibővüléséről, valutapolitikai kérdésekről, valamint a nyu­gat-európai csúcskonferencia — amint ő fogalmazta — „szolid előkészítéséről". Pompidou szerint a két­napos tanácskozásokat a nyíltság és az egymás iránti bizalom jellemezte. Mint a francia úilumíő mondotta, ezúttal u konzultációkat Európa nagy kérdéseire, ezen belül a nyugat-európai kö­zösség problémáira összpon­tosították. Von Wechmar, a nyugat­német kormány szóvivője ki­egészítve azokat a nyilatko­zatokat, amelyeket Pompidou elnök és Brandt kancellár tett, elmondta, hogy Brandt kancellár tájékoztatta a fran­cia államfőt az NDK-val folytatott megbeszélések ed­digi menetéről. atomkísérletek # Papecte (UPI) Franciaórszág pénteken végrehajtotta második nuk­leáris robbantási kísérletét, de rövid megszakítás után egy további robbantás is várható. Nem hivatalos érte­sülések szerint a francia ha­tóságok még legalább egy kísérletet hajtanak végre jú­lius második felében. A vi­lágméretű tiltakozási hullám­mal szembekerült hivatalos francia körök visszautasíta­nak mindennemű felvilágosí­tást — még az első robban­tások hírét sem erősítették meg. A kísérletek megszakí­tósának híre azon alapult, hogy a robbantáshoz kivezé­nyelt három kísérőhajó szombaton visszatért a pa­peetei kikötőbe. Francia katonai személyi­ségek kijelentették, nem te­hetnek eleget a kormánynak a haderővel kapcsolatos kö­vetelményeinek anélkül, hogv a kísérleteket — tekintet nélkül azok diplomáciai kö­vetkezményeire — ne foly­tatnák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom