Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

SZOMBAT. 1912. JÜLIUS 1. Szegedi emlékek „Reggel négykor..." Miután a budapesti Belvárosi Színház Halálos ifjúság című darabját (amiben főszerepet játszott) betiltotta a rendőrség, a Szegedi Színházhoz szerződött. 1934-et mutatott a naptár. A szerződés nem ment nehezen, Keresztessy Mária bement a híres Réti ügynökséghez, ahol rögtön közölték vele, hogy Szeged éppen drámai hősnőt keres. Rövidesen küldtek egy szerepet neki Molnár Ferenc Ismeretlen lány-ából, két nap alatt meg kellett tanulnia, aztán bemutatkozott Szegeden a Molnár-darabban. Azonnal szerződtették. Keresztessy Mária az ujjainak köszönheti, hogy szídogságot neki, a prózát, ha tíznél többet ment a színházban, levetette a műsorról. Tehát a színésznőnek öthat alkalomra kellett ruhát csináltatnia, a saját gázsijából. Ami nem volt kevés, de sok sem volt, mindössze négyszáz pengő. Ha erre valaki azt az ismerős slágerszöveget kezdi dúdolni, hogy. havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen vikszel — nem ismeri a felszabadulás előtti igényeket, amit a színészekkel szemben támasztottak. Igaz, Keresztessy Mária is a Hungária Szállóban lakott és étkezett, de hát abban az időben egy színésznő nem is engedhette meg raaval —, és férjhez mentem. A gának, hogy (miként 1945 neszijő lett. Az ujjainak, mivel nyolcéves korától zongorázni tanult, aztán tizen- férjemet felhelyezték Buda- után Simándy József) ágvranégy éves korában egy este pestre. Én jelentkeztem Bár- járó legyen, vagy albérletigv szólt hozzá az édesapja: dósnál, a színházigazgatónál, ben lakjon. „Te Boriska (mert így hív- aki meghallgatott, és szer- Mivel egy-egy darab igen ták otthon), hallottak téged ződtetett. Így lettem fővárosi rövid ideig „futott", gyakzongorázni. Nem mennél el színésznő, a moziba játszani?" Hogyne Mint említettük, ran volt bemutató is, és igen 1934-ben rövid idő alatt kellett megment volna el... Az összes szerződött Budapestről a Sze- tanulni a szerepeket. láncosai ott ültek a mozi- gedi Színházhoz, ahol, mint Reggel négykor keltem ban, elhalmozták csokival, drámai hősnő, hamarosan a fei és mentem le a parkba r»l iL-rtrl/^íml 1 I 1 i„ T-ii ' cukorkával. legjobb kritikákat kapta Ját- tanulni ^^^^^^^^^^ _ meséli Keresztess) A pályát tehát mozizongo- szőtt a Tanítónőben, a Nagy Mária. — A Tanítónő premiristaként kezdte, a közönség szerelemben, a Sasfiókban, Prje előtt egy hét alatt kelelé az ujjai által került. Két Az ember tragédiájában... lett megtanulni azt a nagy év múlva beiratkozott a szí- — De az igazgató az ope- masszát niiskolába. Miután elvégezte, rettet szerette — nevet Ke- Ennek harmincnyolc észszülővárosába, a miskolci resztessy Mária művésznő.— tendeje. Páger Antal Titkos színházhoz szerződtették. Ha a prózának sikere volt: Ilona, majd Bulla' Elma. — De én szerelmes lettem dühös volt! Csak a Maya, a Törzs Jenő, Makkai Margit folytatja némi öniróniá- Csárdáskirálynő okozott bol- és Bilicsi Tivadar egykori partnere inkább pályája későbbi állomásaira emlékszik élesen. A Parisiett és a Mignon kávéházra, ahol sanzonokat énekelt, s Ady- és Babi ts-verseket szavalt, aztán a Művész Színházra, ahol viszont Sulyok Máriával, Apáti Imrével, Tolnai Klárival játszott együtt. — A művésznőnek köztudomásúan jó tolla van. Nem gondolt még memoárjainak megírására? — Évek óta nyugdíjban vagyok, de szünet nélkül tevékenykedem. Vagy -zongorázok, vagy írok, vagy horgolok, de valamit mindig csinálok. Egy darabomat, a Férfiszerelem címűt annak idején bemutatta a Belvárosi Színház, Mezev Máriával a főszerepben ... Móst is van négy színdarabom, tehát folyton írok. Nem nyughatok. Nem nyughat — bór az évek megszaporodtak körüle, most is játszik, filmezik Nemrós a Hangyaboly című Fábri-produkcióban láthattuk, a televízió pedig a közeljövőben mutatja be Németh László Irgalom című könyvének televíziós változatát, melyben egy rákos beteget alakít. Játszik tehát, s mi csak azt kívánhatjuk neki, hogy még sokáig hasson meg minket alakításaival. Gulay István bennünket. >1 A költő nyelvpótléka Azzal a dölyfös szándék- Ibsent. Mindmáig kiemelkal kezdtek az emberek épi- kedő alkotás Bérezi Károly teni a bábeli tornyot — írja Puskin átültetése. József Kosztolányi szellemesen —, Attila szomszédos népek kölhogy csúcsa majd az eget teményeit ismerte meg ereveri, és ők kényelmesen at- deti nyelvükön, tolmácsolta sántikálnak az egyik csillag- azokat. ról a másikra. Az úr megso- Lehetséges, hogy legnakallta fönnhéjázásukal, kö- gyobb költőinknek is nehézdöt bocsátott elméjükre, ségeik lettek volna a nyelvösszegabalyította nyelvüket, pótlékra jogosító vizsga leAz építkezést sürgősen ab- tételénél. Arany János sem ba kellett hagyni. Nagy de- igen vállalkozott volna anficlt mutatkozott. A vállal- gol nyelvű idegenvezetésre kozó csődbe jutott, a torony és Babits sem. (Móricz Zsigpedlg csonkán meredt az mond írta róla: meg sem egre, puszta falaival. ' „De mert szólalni olaszul a Gartövében nyomban nyelvis- da-tónál tett kiránduláson.) kólák, fordítási irodák ke- Műveik bizonyítják azonletkeztek. Tanárok, kik ban, milyen mélyen hatolgyorsan megtanulták az ösz- tak a nyelvek szellemébe, szes nyelveket, nyelvtano- milyen felső fokon tudtak kat írtak, s a tolmácsok jó Shakespeare-ül, Dantéul. pénzért arra vállalkoztak, A műfordítás szükséglethogy a sok boldogtalan ha- bői fogant? Szabó Lőrinc landót közelebb hozzák egy- szerint „játék és gyönyörűmáshoz. Ekkor születeti ség". meg a műfordító." Soknyelvű élő magyar Fordítás és műfordítás költőink a világirodalom természetszerűen nem azo- sodraiba kapcsolnak be nos. A két fogalom elkülönítésében Kosztolányi előtt és után sokan kísérleteztek, természetesen maga Kosztolányi is. Boncolgatták, születhet-e fordítási remekmű közvetítő nyelv, vagy nyelvfordítás segítségével ts? Mindannyian megegyeztek benne, hogy a költemény műfordítója maga is költő, még ha foglalkozására tanár, vagy tudós is, ha maga költeményeket soha nem is írt, költő, aki mesterien bánik munkaeszközével — a magyar nyelvvel. Minden magyar származású külföldi tudósító legnevesebb elődje, Körösi Csorna Sándor, 16 nyelvet ismert, tudományos alapossággal. Első magyar nyelvű költőnk, Balassa Bálint hat nyelven beszélt és fordított. Klasszicista költőink természetszerűen ismerték jól a görög és latin nyelvet, a felvilágosodás korától modern világnyelvek ismerete is általánossá vált költőinknél, elsősorban a francia és a német. Egymás után jelentek meg Goethe- és Moliére-fordítások. A nagy triász — Vörösmarty, Petőfi, Arany — angol eredetiből fordított Shakespearet, Babits olaszból Dantét, Vikár Béla finnből a Kalevalát, Barlangraj soktól a kibernetikáig Ezt a címet vastag művelő- ugyanannak az emberi tevé- hát — a munkát segítette. A dóstörténeti monográfiának kenységnek gyönyörű célja bölényrajz, mágikus közvetíillene viselnie. S még egy és eredményé. téssel, a vadászatban hozott ilyen monográfia is csak kü- szerencsét; a jól formált, lönös tömörséggel teljesít- |2.| széP tárgy egyúttal jobban hetné azt, amit a címe ígér, l kézre állt; a dal ritmust hogy tudniillik ismerteti az gj. ez igy volt már a baf. adott a közös munkának (a emberi kultúra történetét Al- langrajzoló ember tevékeny- dal °s« az ütemes-kiáltásos tamira őskori barlangrajzai- ségében is. Azoknak a raj- munkadal volt) ; a mese pedig tói a legeslegújabb korszak zoknaki amelyeket az altami- tanulsagot kínait es igazsagol kibernetikus csodáiig. rai barlangban találtak, s szolgáltatott. Amire én vállalkozhatom, amelyeket hajlamosak va- Ha P^'S m>nflez W volt az csak annyi, hogy kiemelek gyünk egyszerűen szépnek az ősember tevékenysegeben, ebből a sok ezer éves folya- lótni, eredeti céljáról persze mncs ™askePP most s®"1 matból egyetlen mozzanatot, többféle magyarázat van for-és — vitatkozva egy divatos galomban. Bájosan primitív r——j nézettel — eltűnődöm sorsa- bölényábrózolások, vonuló [3. | nak alakulásán. csordák, emberalakok, dár/ dók és nyílvesszők. Az egyik Aki hasznosat cselekszik, E

magyarázat szerint önfeledt, most is szépet cselekszik. A játékos pillanatok szülöttei; szépség nemcsak a természeamikor az ősember fölemelte ti tárgyak tulajdonsága, haMi ez a mozzanat' Az a kezat- h°gy emlékezete leg- nem az emberalkotta tárgyaember szépségvágya és szép- kedvesebb tárgyait a falra ké is. Szép egy hegyvonulat ségteremtő kedve idézze, a művész mozdult és szép egy toronyházsor. meg benne öntudatlanul, a Szép egy folyóvölgy és szép Mi ez a divatos nezet? Az ) homo sapiens"-ból (a bölcs egy autósztráda. Szép egy ember szepsegvagyanak es emberb61) előbújt a „homo tölgyfa és szép lehet egy belőszepsegteremtő kedvenek aefitheticus" (a szépérzékű le készült asztal. De szép lemegkérdőjelezése. Illetve: bo- ember)i akinek nincs mas het egy h£d> egy autój egy rus jóslat arról, hogy ez a céljai mint az önmagáért va- gép — még egy számítógép vagy es kedv rohamosan ló szépség A mósik magya- is. A bölényrajzok gyakorlaapad, hogy a civilizáció el- rózat szerint mágikus pilla- tiasságótól egyenes út. vezet sorvasztja és megöli a szép- natok szüiöttei. amikor az hozzájuk, s ha a bölényraiseget, hogy a szamitogepes ősember fölemelte a kezét, zok szépségét a kibernetikus ember elfelejtkezik a bar- bogy állatokat és embereket gépek csúf hasznosságától langrajzolo emberről — az £dézzen a falra, a varázsló féltettük volna, még most is altamirai jeleket eliedik a mozduit meg benne tudató- a bölényrajzok korszakának kibernetikai jelek. sarlj a >)bomo sapiens"-ből primitív áliapotában élnénk. Igaz-e ez? előbújt a „homo religiosus" Hogy a városkolosszusok elA borús jóslatoknak min- (a vallásos ember), akinek sivárosodással fenyegetik az dig van valami megejtő va- nincs más célja, mint tiszte- embert? Hogy a benzingőz rázsuk; az ember együtt él letadás a totemeknek, az el- megfertőzi a levegőt? Hogy a saját halálának gondolatá- ejtett állatok és meghalt em- gyárak elszennyezik a folyóval, s hajlamos ró, hogy ezt berek szellemének. A harma- kat? Mondtam már, hogy ez a gondolatot a világra is ki- dik magyarázat szerint gya- igaz. De e károk ellen őrültterjessze: elpusztulok, de a korlatias pillanatok szülöttei; ség volna a városokat megvilág is pusztul, íme, a sze- amikor az ősember fölemel- szüntetni, az autókat felgyújmünk láttára pusztul el a te a kezét, hogy állatokat és tani, a gyárakat lerombolni, szépség is! Hiszen teremté- vadószjeleneteket idézzen a A civilizációs ártalmak ellen séhez elmélyült nyugalom í.alra- a vadász mozdult meg csak a civilizáció védhet meg , „ ., . .. ,. benne tudatosan, a „homo bennünket, kell. elvezesehez a lelek sapiep^-höi előbújt a „ho- És a borús jóslatokra is ez csöndje, a világ pedig ben- mo íaber", a cselekvő ember, a válasz: a szépséget nem a zinbűzös íármában rohan sa- aki a művészetet és a má- civilizációtól kell megvédeni, ját csődje felé- városkolosz- giat hívía segítségül, hogy a Ellenkezőleg: a szépséget is szusokat éoít amelvekből ki- vadászat holnaP J61 szerül- csak a civilizáció védheti szusokat épít, amelyekből ki- JQn meg Ez-az egyetlen járhatö szorul a báj, a békesség, a Én ezt a harmadik magya- út az emberiség számára, Altermészet, de belészorul a rázatot érzem igaznak. Mert tamirától a kibernetikáig — az ember élni akart, sze- és tovább. Faragó Vilmos nyugtalanság, VPVHBIP , . , ,, „ , rencsesen vadaszni es sikekipufogók gőze, s fölötte el- resen harcolni> minden moz_ homályosul az ég, körülötte dulatát ez a gyakorlatias cél tar lesz a föld, rajta keresz- vezérelte, s ha egy-egy moztül pedig szennyes folyók dulatával hasznosat produ, . ., ..„ , kólt, szépet is produkált vehömpölyögnek az oceanok fe- ^ A ^ aes^heticus„ és a „homo faber" tehát nem két Mindez igaz. különböző ember, hanem És a jóslat mégsem igaz. ugyanaz a „homo sapiens". A A kiindulása nem igaz a d°lgok tulajdonsága ugyan, de csak az ember (ezert a folytatasa sem). képes rá> hogy ezt a tulaj. A kibernetikai jelek nin- donságot érzékelje, s ezt a csenek ellentétben az alta- képességet a munka fejleszmirai barlangjelekkel. A ci- )?"« ki ban"e- meurt a ™un" ,, , ka fejlesztette emberre. Minvilizacio nem ellensege a den abrózoiÓS) „mden tárgy, szépségnek. Hanem édestest- minden dal és mese — minvére. Hasznosság és szépség: den úgynevezett szépség teRákautomata A Holdon használt Lunohod—l-hez hasonló, Rák elnevezésű automata berendezéssel kutatják szovjet óceanológusok a Földközitenger víz alatti vulkánjait. A távirányítású műszerekkel a tengerfenék összetételét, a kőzetek korát tudják meghatározni. Hullámsír 4. Már Simonyl győzelme is megdöbbentette a pesti urakat, akik a kormány képviseletében a nagytekintélyű Károlyi Sándor grófot küldték a nagyon is esélyesnek látszó párviadalba, s utolsó pillanatig reménykedtek is, hiszen a grófot lovasbandérium fógadta az állomáson s éjszaka fáklyósmenettel tisztelték meg a Hungária-szálló körül, ahol Károlyi partirodát rögtönzött. De a döntő napon alig kapta meg a szavazatok egyharmadát, a város népe annyira megelégelte a pecsovics kormányt, különösen a boszniai istenverés óla, s főként azért, hogy még mindig a sebesültszállító vonatokat s az elesettek megrendítő listáját kellett lesnie a tehetetlenség és kiszolgáltatottság fojtogató indulatával. Pedig Simonyival sem rokonszenveztek túlzottan, tótos beszéde idegenül hatott az ízes alföldi emberekre, de ők már az ördögre is rászavaztak volna, ha az Tisza Kálmán megbuktatását ígéri. — A sajtó azzal akar engem lehetetlenné tenni — szólalt meg kisvártatva Bakay —, hogy a képviselőséget én üzletnek tekintem, s az a célom, hogy a bársonyszékben állami megbízásokat eszközöljek ki a kötélgyáram számára ízléstelen és ostoba vád, majd visszavágok neNapló túltesz a kormánypárti Híradón is, különösen valami Mikszáth nevű fiatal firkász döfköd örökösen, bár soha életemben egy szót sem váltottam vele. De én jól tudom, hogy mi fáj neki. Kicsinyli a származásomat, mert ezeknél a nagy demokratáknál az ember a dzsentrinél kezdődik. — Hiszen Dáni főispánnak is pékmester volt az apja — méltatlankodott Ábrahám, minthogy maga is hajósgazda volt, de Ifjúkorában sok hajót épített ő maga is, körültekintő, fáradságos munkával. — Nyugodt lehetsz, Jóska, hogy a háta mögött őt is megrágják ezért. Ismerem én a fajtájukat. A fene eszi őket, hogy egy iparos a Házba kerüljön, olyan ember, aki többet tett az országért, mint ők együttvéve, de nincs kutyabőre. Ezért hangoztatom én, hogy nem elég a közjogi problémákon lovagolni, jól van, Ausztriához való viszonyunk pontos meghatározása is létkérdés, de vannak itt társadalmi bajok is, s egy kis szociális megmozdulás nagyon is ráférne erre az országra. Sajnos, ezt mögéje sereglene. Ez az embör próféta, a magyar Messiás. Bakay, aki a 67-es időkben Deák-párti volt, s ezt többen nehezményezték is, annyira, hogy Ugrón Gábor, mielőtt a függetlenségi párt szentesítette volna jelöltségét, megeskette, hogy tántoríthatatlanul hű marad 48-hoz, némi tartózkodással hallgatta ezt a fanatikus lelkesülést, de volt olyan diplomata, hogy nem kívánt legbuzgóbb híveivel erről disputálni, tudta, hogy a Kossulh-imádat már a vallásoö rajongást súrolja, s az ilyesmit nem tanácsos a józan ész körébe terelni, még ravasz cselfogásokkal sem. óvatosan, körmönfontan válaszolt. — Nézd, Jóska, én az ő küldetését, lángeszét sohasem vontam kétségbe, akikor sem, amikor a kiegyezés reálisabb, s akkor egyedül lehetségesnek látszó megoldása felé közeledtem, de na feledd el, hogy közben elmúlt harminc esztendő, Kossuth — bár mindenről értesül, ami nálunk történik, de mégiscsak idegen országban él, közvetlen tapasztalatból mégsem ismerheti a mi viszonyainkat. Mert az — emelte föl férfias Kossuth se érti meg, s legutolsó levelemnek ar- Bakay. némi demagógiával mégis „ A i—i, _ furcsa demokracia es liberalizmus, hogy egy ra a kitételére, hogy tudomásul kell venni a munkásságot is, mert nálunk is van osztályharc, a legmerevebben visszautasította és számhetvenezer lakosú városnak alig van pár ezer szavazópolgára, mert ranghoz, vagyonhoz, végzettséghez, származáshoz kötik, s hogy az én kik, de csak a pódiumról, mert szülővárosom golódott méltatlankodva Ábrahám. — Az neköd mindkét lapja, a Híradó meg a Napló is Pulsz- se használ, mert ő itt nálunk olyan, mint az égi talan érvvel alátámasztva tagadta, hogv ilyes- fűT .* ^n azasnoz kouk, s nogy az en mi nem léteznék Magyarországon. Márpedig alka mazottaimnak, akik nehéz es becsületes ••.kár mit mond is Kossuth, munkásosztály van. munkat vegeznek a gvérban. elősegítik tevolevagy legalábbis alakul nálunk is, akár észrevesszük, akár nem. — Azért Kossuthtal ne szállj vitába — morkyt támogatja s engem a legádázabbul gyaláz. Hajdú Henrik norvégből^ S ebben furcsa módon a habarékpárti, ellenzéki szentség. Még mindig ölég volna, ha mögjelönne a határon, hidd el, s az egész ország máris gesen az ország gyarapodását, nincs szavazati joguk, de ha kirúgom őket s elmennek adóvégrehajtónak, akkor már van. Hát ez nem igazság? Ezt már úgy mondta, hogy mindenki odafigyelt s több asztalnál lelkesen megtapsolták szónokias kitörését. (Folytatjuk.)