Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

4 KEDD, 1972. JÚLIUS 4. II mellékfoglalkozásról T. I. szegedi olvasónk u nemrég megjelent, mellék­foglalkozásról szóló rendel­kezésekről kér tájékoztatási. Szeretné tudni. hogy engedélyével alapbérnek, mely az egész betöltött munkakörben jár­felét kap­Áz a dolgozó, akinek tel­zctes írásbeli létesíthet. Mellékfoglalkozás: a máso- na, legfeljebb a dik és további munkavi- hatja a dolgozó, ha szony, ha a dolgozó munka­munkaidő után egy másik Ideje az egyes munkaviszo- jes munkakör betöltésére vállalattal létesít munkavi- nyokban nem esik azonos szóló másodállása van, s így szonyt. kell-e ahhoz vállalati Időtartamra. Több mellék- díjazását a teljes törvényes hozzájárulás, s ha ezt meg- foglalkozás esetén is csak munkaidőnek megfelelően ál­kapja. mennyi lehet Itt a Jö- annyi időre vállalható, hogy lapították meg, mellékfoglal­vedelme? nz első munkaviszony idejét kozást nem létesíthet. A másodállásra, mellék- is figyelembe véve, a dol- A mellékfoglalkozás, vala­foglalkozásra, továbbá a gozó összes rendes munka- mint a másodállás létesité­munkavégzésre irányuló ideje havi átlagban a 300 sére való munkaszerződést egyéb jogviszony keretében órát ne haladja meg. Ha pe- írásba kell foglalni. Ugyan­történő munkuvégzésről a dlg a dolgozó valamely mun- az a vállalat ugyanazzal a 17/1971. (VII. 22.) MüM sz. kaviszonyában a munkaidő dolgozóval csak egy munka­rendelet összefüggően Intéz- heti 48 óránál rövidebb, az viszonyt létesíthet, kedik. Megengedett, hogy egy előírt 300 órát ennek ará- lékfoglalkozásra. dolgozó egyszerre több mun- nyában csökkenteni kell. káltatóval álljon munkavi­szonyban. A Munka Törvény könyve 32. paragrafusa sze- munkaideje az egyes mun­A mel­vagy má­sodállásra irányuló engedély Másodállás: az a második nélkül kötött munkaszerző­munkaviszony, ha a dolgozó dés érvénytelen. Olvasónk, ha fentiek sze­rint tilos viszont olyan má- kaviszonyokban azonos idő- rlnt mellékfoglalkozást léte­tartamra esik. Csak egy má aodik vagy további munka­sít, ehhez kell a vállalat hoz­vlszony, és munkavégzésre sodállás létesíthető, és csak zájárulása. A jövedelem Irányuló egyéb jogviszony olyan munkakörben és mun- nincs korlátozva, csupán az, létesítése, amely a dolgozó kakörre, amelyben a munka hogy a fő- és mellékfoglal­munkájával összeférhetetlen, jellegéből adódóan a felada- kozásban együttesen a havi A dolgozó második vagy to- fS^™ 300 órát nem haladhatja meg vábbi munkaviszonyt csak iandó jelenlétet A másod- elfoglaltsága, munkáltatója (vállalata) elő- állás után annak a személyi Dr. V. M. I. KERÜLET Anyakönyvi hírek Simon Ilma, Kiss Tibor és Konc Gizella, Demeter Mihály és Klszln Piroska, Rácz Kálmán Béla és Tóth Margit házasságot kötöttek. Halálozás: Pintér János, Bnlo­gi Kálmánná Sáry Julianna meg­halt. m. KERÜLET Házasság: Balázs István és Adorján Emília Eszter, Cztrok Pataki József és Pallos Erzsébet Szűcs Piroskának Attila István) Márta. Légrádt Antal és Ko­Zsuzsanna házasságot Házasság: Dr. Vóröá Zoltán és Szécsl Zsuzsanna, Szilágyi Sándor és dr. Balogh Eva. Ká­das Ferenc és Dénes Ilona, Cseh Iászló és Tóth Valéria. Szabó László és Varga Eszter. Balog László és Déri Eva, Magyar Tn­más és Táborszky Györgyi, Il­lés Mihály és wischner Valéria, Bűd! Gergely és Kiss Györgyi, Péter Károly és Témák Margit, dr. Bálás István és Kószó Mo rla. Rusz Borlszlév és Szpnlly da'Evá s5X6 Pét^1Óésé'rogill dri~~FamölyTstván"TÍbörnlik"és "vára~Máriu. Tóth László és Adrienné dr Kavfa Imre ör. Szabados Zsazsanna Iloná- Nagyhaska Ilona. Sinka I.aj .>, Adrienne. dr. Kovács Imre n(|k Zganett Zauzsanna, Hajdú és Mezei Erzsébet, dr. Hampel Béla Ferencnek és Kálty Irén- György és Apró Katalin Zsu­nek Éva Zsuzsanna, Gárgyán zsanna. Idul Sándor és Vér Mihálynak és Banóczkl Juliánná- Mária házasságot kötöttek, nak Erika. Bír.i Ferenc Gábor­nr.k és K >ncz Piroskának Szil- születés: Ocskó Istvánnak és via Mercédesz. Csomók Nándor Erdös llona Juliannának Sún­Va« Lajosnak és Zsidó Zsuzsán- Istvánnak és Kurusa Olga Má- dor j,tvíin, puljer Fülöpnek es liánok Ro.iáta. Huszka Mihály rtanak Miklós Zsolt. Furka Is.- obrádovlcs Magdolnának Balázs, Istvánnak és Kován, Margit Ju- vannak és Dobos Sárának Sa- Sliro3l Jánosnak és Szekeres Ka­.lannának Margit, Fercnozl Ist- »<>"•• F.slkla Józefnek és Gyu- ta„n Zsuzsannának Marianna vánnak és Pataki Anr.ának Ag- Erzsébetnek József Zoltrtó, Katalln, szopka Mihálynak és ncs Beata, Rutai Lstvánnak és Kocsis-Savanya Péter Pálnak és Tóth Etelkanak Erika. Vetré An­Juhász Mária Teréziának Ágnes Dávid Margt nak Margit. Nagy ^ Kácv Rozáliának Erika Mária. Boros-Gyevl Bálintnak és J<'nö. üc'ornek és Szilasi Erzse- RozáUa> Abrahám-Tandarl La­Farkas Erzsébet Zsuzsannának bet Juliannának Erika. Joó Gyu- josnak és Molnár Ilonának Mónika. Csányl Jenőnek és ,f> Imrének ts Józó Piroskának Zgolt> Ambrus Péternek és Lo­Tölgyosl Mariának Tímea Ma- Gyula István, dr. Kuthy Imré- vasz Gizellának Attila, Fodor Ha. Veres Józsefnek és Iványl ,.Pk és Karsal Kornélia Zsuzsán- Jánosnak és CzékusViktórlá • Margit Herminának József Pe- . v Kiim,,t.1 ozllv1a Szörl nak AtUla János, Boloni Imre ter. Mészáros Lászlónak és nának Kornélia Szllv,a' s/ogl Bélának és Ocskó Af-njs Maria­Haustutter Katalinnak 1.111a. Vő- Lászlónak és Kovács Juliánná- nKk Katalin Zsuzsanna, Kovács neki Jánosnak és Nagy Máriá- nflk László nevű gyermekük János Györgynek és Kasza Kló­nak Attila. Mása József Mihály- ra Erzsébetnek Tünde, Nagy nak es Biczók Piroskának Jó- szuieieiu Károlynak és Molnár Mária Er­zsef. Mát a Istvánnak és Varga nal*lo«á«» wncv Imre Réoás z.sébetnek Bernadett nevű gyer­Margltnnk Tibor Péter, Szabó Halálozás Nagy imre, Képas „öntett Kázmérnak és Bérezi Miriának Ilona. Sándor Mihály, Oyenes Kázmér Endre, Kóizti József József, Papp Mária, Hertelendi és Dobó kötöttek. Születést Antal Gábornak és Maros Ágnesnek Tamás Attila, Adam Petur Imrének és Seres Marianna Gyöngyinek Csab». Ferencnek tm Jenöné Krief Mária, István Ká­Halálozás: Tomslts István Katdos lstvánné Petrecz Rozá­lia. Mező Mthálynó Juhász Er­zsébet, Ludvlg .Tózsefné Tóth Imrének éu Oods Viktóriának roly, Bácsfalusl Imre Károly, Zsuzsanna. Papös Istvánnak és Tamás István, Muray József Ftelka. Kőszegi Pál Jenő. Pn­Léval Erzsébet Máriának Móni- x„c/„ Lalos Nagy János. !(Scz Imréné Kormány Rozália, ka. Hódi Istvánnak és Csillag t i . , Bódl Menyhért Gáspár. Bálé tst­Veronikának Mariann. Hegedűs Szilágyi Benedekné Csaszl Er- vsnné Szűcs Terézia. Sípos-Sza­Mlhálynnk és Pürdl Zsuzsanna- zsébet meghalt. bő Ilona. Hegedűs István, Nn­_ ' tan schitz Péter. Vass Mária. Rull II. KERÜLET Béláné Seherk Éva. Süle Jo zsef. Csnmangó Péter. Katona Házasság: Bálint Ernő és La-István, Fodor Antsl, Kis Sán­udlsz Aranka, Deák Ernő és dornó Farkas Erzsébet meghalt nak Zsuzsanna Eszter, Tokod! Bélának és Lakatos Erzsébetnek Tamás. Fülöo Istvánnak és Me­rő Márta Magdolnának Judit. Kurucz Józsefnek és Tóth Gi­zella Juliannának László, Móra Ittvánnak és Ábrahám Ágnes­nek Mónika. Szécsl Istvánnak és Rédal Valériának Valéria. Kiss Józsefnek és Berki Eva Erzsébetnek Zoltán József, Bagl Andrásnak és Bőrcsök Iloná­nak Szilvia, Lesznek Ferencnek és Kalocsai Amallának Ferenc. Bcnák Jánosnak és Kecskeméti Erzsébetnek Ágnes Ildikó, Szűcs Istvánnak és Tomcsányl Juszti­nának István. Szénési BélánaK és Röthv Máriának Béla János, pnpp Bérinak és Molnár Máriá­nak Béla. Szűcs Istvánnak A tudomány a szocializmusban t. Derűlátó és pesszimista tudósok Néhány héttel ezelőtt a Már csak tíz méter van technika vívmányai egyre in­Magyar Tudományos Akadé- hátra. Kezdeténél fáklya- kább a nyugtalanság és a fé­mia nagy jelentőségű köz- fény és olajlámpák gyér vi- lelem forrásaivá válnak, gyűlésén tárták fel először lága. Az emberiség és a tudo­az ország távlati tudományos Am az utolsó ötméteres mány viszonyában a reális kutatási tervét Ez a tudo- hajrában meghökkentő cso- kérdés úgy hangzik, hogy le­mányos terv — magéban vé- da történik: káprázatos fény het-é korunkban, a társa­ve is tudományos alkotás — árasztja el az éjszakai utat, dalmi élet minden területén a nyolcvanas évek közepéig kocsik száguldanak tova, végbemenő gyors átalakulá­kijelöll a magyar tudomá- amelyek elé nem fogtak be sok, a tudomány és a techni­nyok útját, kapcsolatban a állatokat, gépek zúgnak a le- ka viharos fejlődésének ko­népgazdaság hasonló időtar- vegőben, és a döbbent futót rában tudományos választ tamú távlati tervével és a szinte elvakítja a fotó- és adni az emberiség eljövendő nemzetközi tudományos fej- televíziós riporterek lámpái- sorsáról? Előre látható-e az lődéssel. Fontos kérdés azon- nak fényözöne... út, amelyen az emberi tár­ban, hogy milyen jellegzetes- Tizenöt éve Írták le ezeket sadalom tovább halad? ségeket mutat a tudománya a sorokat — alig több, mint A szocializmus szemszögé­szocializmusban, s helyzeté, egyetlen „méter" az emberi- bői azt válaszoljuk, hogy az eredményeinek megítélése ség hatalmas útján. S mek- út előre látható, hiszen táv­társadalmunkban miben kü- korát ugrott azóta is a tudo- lati terveink konkréten ki is lönbözik a tudományok hely- mány és a technika! jelölik „kilométer köveit", zetétől, hasznosításától a tő- De, a svájci szerzőt már De a tartalmas válaszhoz kés országokban? akkor, mikor érdekes köny- nem elég a politikai nyilat­9 vét „Az ember és a technl- kozatok optimizmusa, ezeket Egy neves szovjet filozó- ka" címmel megírta, rém- meg kell alapozni a tudomá­fus, F. L. Iljicsov akadémi- képek gyötörték. Ugyanazt a nyos munkának és kutatá­kus foglalkozik ezzel a prob- kérdést tette fel könyvének soknak is. A Szovjetunió vi­léméval tudományos dolgo- végére érve, ami sok. egyéb- szont, mint vezető tudomá­zatában (társadalmi haladás ként jeles polgári tudóst, po- nyos nagyhatalom, példázza, és filozófia), s idézi egy litikust és ideológust máig hogy a jelenkor tudománya svájci tudós megállapításait is foglalkoztat. Nevezetesen a szocialista társadalmakban a tudományos és technikai azt, hogy a jelenkori tudo- válságmentesen és a társa­forradalom társadalmi ható- mány és technika fejlődése dalom szolgálatában állítva, a sairól. „Az emberiség kora — nem veszélyeztetl-e az em- termelóerők alapjaként fej­írja G. Eichelberg, svájci beriséget, s véleménye sze- lődheL mérnök és filozopter — a rint ez a fejlődés felelős a 9 feltevések szerint körülbelül válságokért korunkban, s sok 600 ezer esztendő. Képzel- esetben az emberi kultúra Az amerikai ideológusok jük el most az emberiség hanyatlásának jeleit is mu- azonban gyakran felteszik a történetét, mint valami 60 tatja. kérdést, hogy mi a távolabbi kilométeres maratoni futást, # tudományos cél? Azt hang­amely valahol a távolban súlyozzák, hogy az Egyesült kezdődik és egyik városunk A kérdés lényege persze Államokban, de például központja felé halad, azt te- nem a tudomány és a tech- Svájcban, Svédországban, kintve végcéljának. nika fellendülésében és szé- Dániában, a lakosság magas A hatvan kilométer távol- dületes eredményeiben rej- életszínvonalon él, de egy­ség nagyobbik része igen gö- lik, amelyek éppen az em- általán nem boldogabban, rongyos úton, ligeteken és beri kultúra nagy lehetősé- mint nagyapáink éltek. S, őserdőkön át halad. Mi er- geit, újabb perspektíváit tár- hu a kommunizmus céljai ről mit sem tudunk, mert ják fel. A Válságos jelek valósággá lesznek, nem kö­csak a legvégén körülbelül sem magában a tudomány- vetkezlk-e be a szellemi vál­az 58—59. kilométernél ta- ban és a technikai fejlődés- ság kora éppen akkor, ami­lálunk a kultúra első meg- ben mutatkoznak, hanem kor minden anyagi létfeltétel nyllvánulásaként kezdetleges azokban a társadalmakban, rendelkezésünkre áll majd. s szerszámokon kívül barlang- amelyek a tudományt és a nem lesz semmi gondunk, rajzokat, s csak a legutolsó technikát elsősorban a fegy- sőt, jólétben élünk... útszakaszon, a 60. kilométer verkezés eszközének tekintik A burzsoá társadalmak hi­kezdeténél észleljük a föld- — mint ahogy mindig is vatalos ideológiája minden művelés egyre több jelét annak tekintették, már ak- értelmet, gondolatot és tő­Kétszáz méterrel a cél előtt kor, amikor az egyszerű, dol- rekvést egyetlen szenvedély­a kőlapokkal borított úton gos szekerek kerekeire éles nek — a pénzszerzésnek — római erődítmények mellett kaszákat szereltettek fel, a rendel alá, és minden bűnt haladunk el. Száz méterrel gőzgépekből mielőbb hadi- vállal a meggazdagodás ér­távolabb középkori városok gépeket kívántak gyártani, s dekében. Most pedig tükörbe házai és palotái veszik kö- akik az atomenergia felfe- néz és megriad, mert saját rül futóinkat. Még ötven mé- dezése után az első atom- tapasztalatai alapján hajla­ter van hátra a célig. Egy bombák kioldására paran- mos megtagadni az értelmes ember áll ott, aki okos és csot adtak. Az élet azt mu- emberi életlehetőségek jo­megértő szemmel nézi a fu- tatja, hogy az imperializmus gos ígéreteit is... tókat: Leonardo da Vinci. korában a tudomány és a Szluka Emil OOOObOOOGOOOOOOOÖÖ Hullámsír loratúráját vagy forró drámai jelenetekben a Bakay ezt olvasva egy kissé elkedvetlenedett, fitos Rott Mari búgó, behízelgő, érzékcsiklandó mert autodidakta volt ugyan, de valóban szi­hangját. S a városi magisztrátus Is kezdett ré- vósan művelte magát, nemcsak a saját, hanem gen megvalósítandó szándékaival foglalkozni, a az ipar sok más szakmájában is. Már az apja Hegedűs Szűcs Istvánnak ás Máriának Zsuzsanna. és Hegedűs Máriának Mária. Lengyel Györgynek és Bárkányi Gabriel­lának Beáta Melinda, dr. Szebe­rényl Sándornak ós Zsebcdics Erzsébet Zsuzsannának Csaba Sándor, Kollár Lászlónak és Hortmann Erzsébetnek Zoltán János, Csikós Jánosnak és Pi,pp Ilonának János, Szabó Jánosnak és Elekes Julianná­nak Erzsébet, Czékus Elemér­nek és Varga Sára Viktóriának Miklós. Horváth Józsefnek és Vásárhelyi Máriának József, Vaskó Bélának és Szűcs Honi­nak Béla, Zsigmond Zoltán Ist­vánnak 6* Kurucz Zsuzsannának Róbert Zoltán, Apiok Ferenc­nek és Víg Juliannának Ildikó, Hlttenrelter Pálnak és Petro­vlcs Katalinnak Katalin. Kozák Pál Károlynak és Laki Julian­nának Péter István, Nagy La­josnak és Balázs Erzsébet Ka­talinnak Lajos, Csűri Istvánnak és Tart Máriának Zoltán, Varga Ferencnek és Németh Mártának Zsolt, Forral Sándornak és Czu­tor Arsnks Annának Kornél István, Fercnczt Istvánnak es 6. — Akkor a kormányt fel kell szólítani, hogy segítsen — szónokolt Bakay. — Ha volt az ok­kupációra annyi fölösleges milliónk, akkor le­gyen a legnagyobb alföldi varos megmenté­síére is! A Kiskaszinó felzaklatott, s most már köré­jük gyülekező vendégei élénken helyeseltek. — Ügy van! Igaza van! Le a Tisza-kor­mánnyal! Az öreg Zsótér, aki minden körülményeik kö­közgyűléseken újra felmerültek az állandó köz­úti híd s a lovasút tervei, s újból szorgalmaz­ták a város tekintélyének emelése érdekében, hogy immáron ne a jelentéktelen Szegvár s az erre a célra még kevésbé alkalmas Szentes legyen a megye székhelye, hanem maga Szeged. Ez utóbbi lelkes szándék azonban még so­káig szándék maradt, mert a megyei uraik fél­tek a cívis város demokratikus és függetlensé­is. aki mellesleg bíró is volt Újszegeden, felta­lált valami tilológépet, mely megkönnyítette a kenderfeldolgozás egyik legegészségtelenebb műveletét. De ő maga is foglalkozott a gépesí­téssel, s a gyárban működő szövő- és fonóke­rekeket az ő tervei alapján készítették el, hogy a nagy erejű gőzgépek eredményesen működje­nek, s a maximumra fokozzák a termelést. Mindenképpen meg akarta kedveltetni a ma­kastélyát ajánlotta fel vármegyeházául, csak­hogy a „bugris" várost megfossza a tovább­fejlődés lehetőségétől s megmentse a megye zött megőrizte józanságát, erre a nagy zendü- kisszámú nemességét a paraszti Szeged ártal­gi szellemétől, s Károlyi gróf inkább a saját gyarsággal a kenderipart, mert — mint mond­lésre kesernyésen fölkacagott. — Tí a kormányhoz akartok segítségért folya­modni? Mentse meg azt a várost, ahol sorra megbuknak a kormánypárti képviselők? Mi, Nándi barátom, magunkra vagyunik utalva. Vagy bírjuk, vagy belepusztulunk... Isten ne adja, hogy ne bírjuk... * A Tisza azonban — a feszült várakozás elle­nére, s szeszélyes természetének megfelelően — mas befolyásától. S a város népe tudta, érezte ezt a gőgös meg­különböztetést, s azzal bosszulta meg magát, hogy nemcsak az agyontámogatott Károlvi gró­fot buktatta ki szégyenszemre a képviselőségből, hanem a pótválasztáson december elsó napjai­ta — a magyar meg csak leineveli a növényt, le is aratja, de az áztatást, a tilolást már a svábra bízza, aki kap rajta s gyorsan meggaz­dagszik. Az újdonsült képviselő, akinek tisz­tességtudó, mérsékelt szűzbeszédét a parla­mentben. mely éppen a vámtarifáról szólt, még a kormánypárt sem fogadta ellenszenvvel, s meggyőzte n mamelukokat arról, hogy gya­korlati kérdésekben az az iparos, akinek a bőrére megy u dolog, esetleg tájékozottabb le­ban Fulszkyt is, s fáklyásmenettel Ünnepelte het a doctor jurisnal, s még életrevalóbb iavas­meg a varos szülöttét, Bakay Nándort, az első latokat ls tehet. dolgozó embert, aki bekerült a magyar parla- De Bakay a társadalmi kérdésekkel ls sokat mentbe. A sajtó, persze, ádázul fogadta a vá- bujmolódott, lázasan forgatta a girondisták golni, menekülni, a szülőháztól elbúcsúzni és vándorolni kell, vagy lapáttal, csákánnyal újabb gátakat kell építeni, kezdett lassanként foszla­dozni, hamarosan visszatért a patriarchális ke­dély, a kocsmák hangoskodtak, s még a színház is, mely különben csak egyszerű fabódé volt a Nádor utcában, zsúfolásig megtelt, s a lelkes vanas években buzgó, hazafias magatartásáért s Petőfit utánzó külleméért .kis Petőfinek" kereszteltek el, a legvisszautnsítóbb hangnem­ben óvta az országot a munkásemberek ilyetén felkarolásától. Ezt írta: ..Ma még csak Bakayt ültette a Klauzálok és Horváth Mhályok kép­viselői szókébe, holnap már odaemelheti a leg- __ J|_ közönség felüdülve kacagott Rónaszéki mókáin nyomorultabb utcai demagógot, vagy saját ke- káCs minden erővel llarcolni"kell az általaim* s édes abrándokat szőve csodálta meg a szőke beléből egy szegény párlát, akit most még va- titkos választójogért szépség, Enyváry Sarolta játékát s csiszolt ko- lamely gerendás szoba homálya takar." < (Folytatjuk) megfékezni a tőke túlkapásalt a munkások ér­dekében. De tudott a szakszervezetek küzdel­meiről is, melyeknek végeredménye az lett hogy megalakult a Német Szociáldemokrata Munkáspárt, s ez szembehelyezkedve már Las­salle mérsékelt felfogásával, azt vallotta, hogy a gazdasági felszabadulás előfeltétele a politi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom