Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

8 CSÜTÖRTÖK, 1972. JÜLITJS 27= Bölcsődések a „volán" mellett Még háromévesek sincsenek a képen látható kis em­berpalánták, s máris a „volán" mögött ülnek. Igaz, ez a volán még csak játék, de legalább úgy örülnek neki, mint a felnőttek az igazinak. Az ötletes játékot egyébként tár­sadalmi munkában készítette el a Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat Augusztus 20. nevű szocialista brigádja, amely a petőfitelepi, Göndör sori bölcsődét patronálja. A brigád tagjai 100 óra társadalmi munkával hulladékanyagból ké­szítették ezeket a „járműveket". ÖRIAS ERÖMÜ A világ legnagyobb vízi­erömű egyike a világ legol­csóbb villamosenergia terme­lő üzemeinek —, jelentik a szovjet lapok abból az alka­lomból, hogy a közeljövőben egy állami szakértői bizott­ság hivatalosan is átveszi a Jenyiszej folyón épült kra6z­nojarszki vízierőművet. A krasznojarszki óriás létesít­mény első félmillió kilowat­tos turbináját 1967-ben, az utolsó, tizenkettedik gépegy­ségét pedig tavaly az év vé­gén helyezték üzembe. Jólle­het az erőmű eszerint alig fél éve működik teljes kapa­citással, az építkezés költsé­gei máris száz százalékig megtérültek. BERNARD SHAW LEVELEI Életében összesen mintegy negyedmillió, naponta átlag tíz levelet írt Bernard Shaw, a nagy angol író — állapí­totta meg D. H. Lawrence londoni professzor. A leve­lek közül eddig mindössze 650-et publikáltak. Jobb félni... Texasban vagyunk. Egy cowboy megkérdi az egyik farm tulajdo­nosát: — A szomszédai be­csületesek? — Természetesen, — Akkor miért tart töltött puskát az ajtó mögött? — Hogy becsületesek maradjanak. GEOLÓGIAI LEXIKON Leningrádi és moszkvai nyelvészek háromkötetes Geológiai Lexikont állítottak össze. A 23 ezer címszót tar­talmazó mü tükrözi a szovjet geológiai tudományok leg­utóbbi tíz évben elért ered­ményeit. CHILEI STATISZTIKA A chilei statisztikai hiva­tal közlése szerint az ország lakóinak száma jelenleg 10 millió 44 ezer 940. Chile fő­varosában, Santiagóban 3,7 millió ember él. REPÜLŐGÉPRONCS Tizennyolc esztendő múl­tán leltek rá hegymászók a perui Andokban annak a re­pülőgépnek a roncsaira, amely 1954. november 16­án, fedélzetén 23 személy­lyel lezuhant egy viharban. KISZ-DELEGACIO JUGOSZLÁVIÁBAN Jugoszláviába látogatott a KISZ Központi Bizottságának delegációja dr. Horváth Ist­ván első titkár vezetésével, a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség meghívására. Szerdán, teg­nap este Röszkén Oláh Mik­lós, a KISZ megyei bizott­ságának titkára és Baló Ilo­na, a Szeged városi KISZ­bizottság titkára fogadta a hazatérő küldöttséget. CSOK, MINT TETTLEGESSÉG „Tettleges bántalmazás" címén emelnek vádat Miami­ban a 28 esztendős Curtis Bryant ellen. A fiatalember, aki egy tüntetésen vett részt, „nekitámadt" ugyanis a tün­tetésre kivezényelt rendörök egyikének —, hogy megcsó­kolja. JUHÁSZÁT A HORTOBÁGYON Az úgynevezett „vágó-vo­nalat" szerelik már a Horto­bágy legújabb, korszerű léte­sítményében, az exportjuh­vágóhídon. Az óriási horto­bágyi legelőkön több mint 65 000 juhot tartanak, s a gyapjú mellett egyre több húst is adnak hazai és kül­földi fogyasztásra a juhá­szatok. Az elkövetkező évek­ben mintegy 100 millió fo­rintot költenek a hortobágyi juhászatok korszerűsítésére, központosításra, a helyi fel­dolgozásra, a szállítás előké­szítésére. FELTÁRÁS Fenékpusztán dr. Sági Ká­rolynak, a keszthelyi Balato­ni Múzeum igazgatójának ve­zetésével folytatják a római birodalom egyik katonai centrumának feltárását. Az eddigi eredmények azt bizo­nyítják, hogy Attila halála, a hun birodalom bukása után az ötödik században újra a római császársághoz csatol­ták e területet, s a fenék­pusztai erődön belül katonai utánpótlási bázist alakítottak ki. PALÓC — SKANZEN Tovább bővül a hollókői palóc építészeti skanzen: ha­marosan újabb házakat vá­sárol a Nógrád megyei ta­nács a páratlan kis falu ki­alakításához. Mint ismeretes a megyei tanács és az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség tízéves program kereté­ben egy húsz-huszonöt ház­ból álló „gyűjteményt" for­mál faluvá, amely megőrzi a jellegzetes palóc építészeti stílus jegyeit. Tündérhon Ülünk a padon, az ismeretlen em. ber mintha nem is látná a világot. Dermedten, mozdulatlanul néz a semmibe, öreg és fura csákója van. Finom szálú panamakalap. Mint a selyem. Természetesen nem lehet más, mint külföldi. Az indiánok tudnak ilyen csodakalapokat készí­teni. Nem lepődöm meg, mostaná • ban a nem hangos beszédű szege­diek között egyre több idegent hal­lok. De ő magyarul beszélt, tehát tengerentúli hazánkfia, aki eljött öregségére megnézni a hajdani tün­lérkertet. A gyermekkort. Feltétele­zem. — Uram, nagyon szomorú vagyok. Szomorú. Itt születtem, itt szemben, kis szabóság volt abban a házban. Tulajdonképpen ezért jöttem haza. És nincs ház, az a pár fa se a régi. — Átruccant odaátról? Nehéz le­het ott kint magyarnak is lenni. — Nem nehéz. Dolgozni kell. Mi­ért ne mondanám meg, szabó va­gyok, és nem gazdag. Nincs feles­legem. Nem ezt vártam, tudja, uram, leveleket írtak. Befontak. Éveken át küldtem a pénzt, csomagot nem akartak. Egy napig voltam náluk, az öcsémnél. Főnök. — USA? — Reynosa. Mexiikó. Közei a te­xasi határ. Főnök! Azt terveztem, hogy a lányukat fél évre magam­mal viszem. Hadd lásson világot. Most panaszkodok, bocsássa meg. Alig ettem náluk, mindég felvágott, krumpli, bab. Egy főnök! Autón szaladgál és több pénze van, mint nekem. Ezt jól megcsinálták. Egy pillanatra úgy érzem, hogy az ország nevében ülök itt és mindjárt mindent megmagyarázok. Az ilyen ember nem tömegjelenség. — Nem is ez a baj. Megváltozott. Eleinte féltem, hogy nem lehet sza­badon mozogni, tudja, nálunk vad dolgokat beszélnek magukról. Az én hazámról. Mert ez a hazám, még most is. De hogy nincs meg a szü­lői ház, a régi fák, a régi híd, ez a tér is új, az emberek meg isme­retlenek. És az öcsém nekem mondja, hogy apánk nemes ember volt. Barlay. Eleinte azt hittem, tré­fái. Később utazásairól beszélt, be­járta a fél Európát. Egy vasába sem került. Mutatott a felesége egy Dior­pulóvert. Mást is mutogattak. Szom­szédjuk asztalossegéd. Meg se lát­ják ezt az embert. Gyűrűket csem­pésztem nekik, de ma visszavettem, a ruhákat, fényképezőgépet otthagy­tam. Ebben a viseltes aneugban re­pülök vissza. A táskát is ott hagy­tam. Főnök! Azt hittem, említenem sem szabad most itt a nemességet. Tudom, osztályidegen származás. De ő vitázni kezdett velem. Emlékezzek csak, a Barlayakat rokonság fűzi a jászkai Kovácsokhoz. Megmutatta a névjegyét. Nemes Barlay Henrik. Az. Bergschütz Hanzi, pékinas, de ez is büdös volt neki. Pincér lett itt szemben, ahol áll ez a kis felhő­karcoló. Valamikor ez volt a Rudolf tér. Ott állt a Fülöp Gyula halász­csárdája. Nemes, a Hanzi. Nagy­apánk volt Bergschütz, jó ember volt. Megnéztem a temetőben. A Dugonicsban. Sírgondozásra is küld­tem. Sóhajt. — Fülöpnél se maradt, elment. — Legyint. — Alig találtam rá a sírra. A kő eltört, feküdt a gazban. Meg­csináltattam. Aztán ülünk csendben, én emész­tettem a hallottakat. Nem szabad csalódni ebben a szülővárosban, éreztem, valami jót kellene mon­dani. De ő mintha nem is várt volna erre, még nem fejezte be. — Csak a parókát sajnálom. Ko­pasz az öcskös, nézze, én is. A fe­jemen hoztam be a parókát, és mindjárt az első nap a fejére tet­tem. Egy ilyen embernek paróka, egy ilyen embernek! Délután Pestre utazom és elrepülök haza, Reynosá­ba. Azért nagyon sajnálom, nagyon. — A parókát? — A, az mindegy már, Nem az a város, amelyre gondoltam. Más vá­ros ez. Az én hazám most Mexikó, Reynosa, a texasi határ mentén. Azért volt kedves mégis. Az Orosz­lán utca. De nagyon rosszak már a házak. Azok is megvénültek. Nehéz ezt megérteni, tudom, nem is ért­heti. De itt voltam, ez nagy dolog nekem. Jól beszélek magyarul, ma­gyar üzletben vagyak szabász. Nincs semmi baj, egy fiam van, ő is jól be­szél magyarul, de jobban szereti a mexikói nyelvet. Csodálkozni fog, súlyemelő. — Felnevet. — Meg­mondta, hogy becsapnak, mindég mondta. Rekorder. — Sokat gondolunk mi magukra, kivándoroltakra. Hiába, az ember ilyenkor veszi észre, hogy szíve alján milyen érzé­keny. Az öreg mexikói kezet ráz. — Akarja ezt a kalapot? Eredeti. Néz­ze, milyen finom. Ezt is neki akar­tam adni, mikor búcsúzom. Meleg van, nekem nem kell. Nézze, új, tiszta, fogadja el. Nem haragszik? — Dehogy, vigye csak haza, lesz egy hazátjárt kalapja. — Ez most amerikai humor volt. Érti ugye? Tréfa a saját bajon. Is­ten vele. Lehet mondani? — Lehet. Isten vele. Szép haza ez, nem gondolja? Az öccse meg sajnos, betegségbe esett. Sznob. Vállon vereget. — Ez is amerikai humor. Hahahaha, betegségbe esett! A Bergschütz Hanzi sznob! Mégis csak jó, hogy leültem erre a padra. Üjra zárkózott lett, távoli és ide­gen. Megemelte a kalapját, és eL ment. Vincze András NEGYVEN VAGON MAJORANNA Az ország egyetlen majo­rannatermő vidékén, Kalocsa környékén, vágják a fűszer­növényt. A vidék sokféle fű­szer- és gyógynövénye közül ez az egyedüli, amelyet to­vábbra is a kisgazdaságok­ban termelnek. Általában ne­gyedholdas kis parcellákon, összesen félezer holdon fog­lalkoznak előállításával. Évente mintegy 40 vagon­nyi majorannát vesz át a Herbária bajai telepe. Itt szárítják, csomagolják a kül­földön keresett ételízesítőt. A KAVÉ ÜTJA A FOGYASZTÓIG Ezzel a címmel nyílt kiál­lítás tegnap, szerdán délelőtt a FÜSZÉRT és a szegedi ÉLIKER rendezésében a Bar­tók Béla művelődési házban. A kiállításon érdekes doku­mentumok, tárgyi emlékek, fotók, grafikonok mutatják be egyebek közt az afrikai eredetű növény elterjedését a világon, termelésének mód­szereit, a hazai és a szegedi fogyasztás állandóan növek­vő adatait PISZTRÁNGOK A FEKETE-TENGERBEN Az amerikai szivárvány­pisztráng csak az édesvízben él és csak ott szaporodik. Bolgár tudósok 1971-ben megkezdték ennek a piszt­ráng fajtának a fekete-ten­geri tenyésztését. A halakat először a tenger közelében levő édesvizű tóban nevel­ték, majd elhelyezték a Fe­kete-tenger egyik haltelepén. A pisztrángok kiválóan akli­matizálódtak új környezetük­höz. TENGERVÍZ­SÓT ALANITÓ BERENDEZÉS Krasznovodszkban meg­kezdték egy kísérleti beren­dezés építését, amely fagyasz­tás útján fogja sótalanítani a tengervizet. Krasznovodszk­nak, a Kaszpi-tenger keleti partján fekvő városnak ugyanis nincsenek természe­tes vízforrásai. A berende­zést a Türkmén Tudományos Akadémia sivatagi problé­mákkal foglalkozó intézeté­ben dolgozták ki. Ez a ké­szülék óránként 550 tonna édesvizet fog szolgáltatni. ANNA-BAB BALATONFÜREDEN Balatonfüreden szombat es­te nyitják meg a 147. Anna­bált. A híres bálra öt világ­rész csaknem húsz országá­ból várnak vendégeket. So­kan már hónapokkal ezelőtt igényeltek belépőjegyet. ÖCEAN-ATLASZ Szovjet tudósok és kartog­ráfusok' „Oceán-atlasz" cím­mel új munkát adtak közre. A kiadvány értékes adatokat tartalmaz a világtengerek ku­tatásának történetéről, mai állapotáról, a tengerfenék don borzatárói és geológiai szerkezetéről, valamint a víz alatti vulkánokról és a ten­ger alatt bekövetkezett föld­rengésekről. Az atlasz bő­séges ismereteket nyújt az éghajlatról, az időjárásról is. A PÉNZ ÉS A BAKTÉRIUMOK Mennyire fertőzött a pénz? ezt vizsgálta meg egy tudós­csoport a louisville-i (Egye­sült Államok) egyetemen. A tudósok vegyileg elemeztek több száz bankjegyet és ugyanannyi pénzérmét. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a pénz­érmék aránylag kevésbé fer­tőzöttek; 13,3 százalékukon találtak staphyloccocus bak­tériumokat. Fertőzési szem­pontból sokkal veszélyeseb­bek voltak a megvizsgált bankók: 42 százalékuk bizo­nyult baktériumhordozónak. IDŐJÁRÁSJELZŐ FÉNYTORONY A Szovjetunióban Penza város egyik létesítményének a tetejére tornyot építettek, amely a sötétedés után fény­jeleket ad le. A hidrome­teorológiai intézet munka­társai a napi porgnózis alap­ján szabályozzák a fényjelé­ket. A villogó fehér fény tiszta időt, a zöld fény csa­padékot. a vörös fény fagyot — nyáron vihart — jelent. A város lakói örömmel vették az újszerű időjárási tájékoz tató szolgálatot. VENDÉGSZERKESZTŐ: GREGOR JÓZSEF A Kossuth rádió Vendég­szerkesztő című operasoroza­ta augusztus 9-i műsorának összeállítója Gregor József operaénekes, a Szegedi Nem­zeti Színház népszerű művé­sze lesz. Szöveg nélkül Tanácskozás az őszibarackról A téeszek területi szövet­sége tanácskozásra és üzemi bemutatóra hívta tegnap, szerda délelőtt az őszibarack­termelő gazdaságok szakem­bereit Domaszékre. Izgalmas téma került terítékre: ho­gyan teremhet ugyanaz a barackos kétszer-háromszor annyit, mint a korábbi évek­ben termett? Dr. Gulyás Sándor egye­temi docens ismertette a szatymazi és a domaszéki körzetben alkalmazott eljá­rás lényegét: a vegetációs időszakban végzett metszés — gyógymetszésnek keresz­telték el — hatására meg­duplázódhat a termés. A do­maszéki gyümölcsösben 8 hold barackos 60 ezer fo­rint értékű többlettermést adott. A bemutatott táblák be­szédesen bizonyították, hogy a kiöregedő gyümölcsfák féléves „kezelés" után uj erőre kaptak, a hagyomá­nyosan metszett fákhoz vi­szonyítva termésük minden­képpen figyelemre méltó. GYORS VOLT A SEGÍTSÉG Tegnapi számunkban Gyors segítséget! címmel arról ír­tunk, hogy az odesszai 24-es épületben nincs hideg víz. A csapokból 70 fokos forró víz folyt, a 16 lakás lakói le­hetetlen helyzetbe kerültek. A segítség szerencsére gyor­san érkezett, az IKV dolgozói tegnap délelőtt kijavították a hibát. A bajt egy rossz csap­telep okozta. Közlemény (x) Fogorvosi rendelőnket megnyitottuk, dr Kocsis Gábor és dr. Rédai Anikó. Berzsenyi u. 3. sz. alatt. Telefon: 14-063. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. — Megulenlb t-őlfő kivételével mindennap, hétköznap «. vasárnap 12 oldalon. - Főszerkesztői F. Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság út­tá 10 Telefoni 13-535, 13-003. — Felelős kladő: Kovács LászJő. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca il 29 053. — Előfizetési dl) egy hónapra 20 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom