Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-27 / 175. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1977, JÜLIUS 27J Két Santiago I skolai tankönyveinkből jól emlékszünk arra, hogy a latin-amerikai kontinensen két Santiago nevű város is található. Az egyik — teljesebb nevén Santiago de Chile — Chile fővárosa, a másik pedig Ku­ba második legnagyobb városa. Részben talán véletlen, de mégis: szép szimbólumnak beillő történelmi törvény­szerűséget tükröz, hogy 1972. július 26-án mindkét San­tiagóban népes felvonulásra került sor. A két menet sokban különbözött egymásól. A kubai városban egyértelműen ünnepélyes volt a felvonulás, a chilei Santiegóban sokkal inkább harci jellege volt. Mégis elmondhatjuk, hogy a két impozáns tömegmegmozdulásra nem a különbség, hanem az alapvető hasonlóság a jel­lemző. A kubai Santiagóban annak az évfordulóját ünnepel­ték, hogy Fidel Castro és elszánt, hós fiatalokból álló csoportja ezen a napon, július 26-án ütött rajta a Batista­rezsim hírhedt fellegvárán, a santiagói Moncada-lakta­nyán. Akkor az Amerika-barát hóhér még leverte a tá­madást, de július 26. a kubai forradalom — és a kiví­vott győzelem — zászlaja lett. Santiago de Chilében nem az emlékező, hanem a harcra mozgósító transzparensek, jelszavak borították el az utcákat. Csaknem félmillió ember hömpölygött megál­líthatatlanul és a felvonulók, valamint azok, akik mozgó­sították ezt a tömeget, pontosan ezt akarták: barát és el­lenség érezze, tudja, hogy ez a tömeg valóban megállít­hatatlanul menetel nagy céljai felé. „A forradalmi átalakulások folyamata visszafordítha­tatlan!" — ez volt a legtöbbet hangoztatott jelszó, a leg­többet látható felirat a végeláthatatlan menetben. Nem véletlenül. A chilei reakció és külföldi támogatói ezt az alapvető Igazságot nem hajlandók tudomásul venni, és nap mint nap mesterségesen akadályokat gördítenek Al­lende és munkatársai, a népi egységkormány útjába. Dr. Salvador Allende, az orvosból a társadalom ba­jainak orvoslására vállalkozott marxista politikus nagy beszédben köszönte meg a hatalmas tömeg támogatását, és a tömegben alighanem sokat gondoltak a másik San­tiagóra is. A körülmények és az eszközök különböznek egymás­tól, de a két Santiago bizonyíték a latin-amerikai válto­zások elkerülhetetlenségére. KGST-összefogással épül az uszty-ilimszki cellulóz kombinát Mint ismeretes, Bulgária, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia és a Szovjetunió tervhivatali el­nökei egyezményt Írtak alá a Szovjetunió szibériai terüle­tén az Angara-folyó partján, Uszty-Ilimszkben létesítendő 500 ezer tonna kapacitású cellulózkombinát felépítésé­ről. Az aláírt szerződés 1990­ig szól, de a Szovjetunió to­vábbi 20 évre biztosítja a cellulózszállftásokat. A KGST-államok közös összefogása lehetővé teszi az érdekelt országok jobb cellu­lózellátását, amely a jó mi­nőségű papírgyártás alapja. A Szovjetunió 50 évre ele­gendő fenyőfakészletet és villamosenergiát bocsájt az üzem rendelkezésére. Elvégzi a kombinát tervezési, építési munkálatalt, biztosítja az üzem működésének feltéte­leit. A beruházásban részt­vevő többi ország gépek, be­rendezések, építőipari szerke­zetek, különböző áruk szállí­tásával, tervezési és műsza­VUnty-Illmiik © VíilwímJ marfg«lj«jgtog | | hasznosított Sürgő® IGAZOLVÁNYKÉPEK 1 érán belül 1® készülnek. SZILAGYI fényképész. TARJÁN 803. Dk. II 383 Vállalatok, szövetkezetek, intézmények, figyelem! Kiadjuk vállalati üdülőnek alkalmas BOkkasentkereait—Sport, Sátoraljaújhely—Várhegy, aároipatakl, eger—várkutl turUtaházalnkat — telekkel együtt. Érdeklődni lehet: Turlataellátő Vállalat, Budapest VI., Lenin krt. 85. Üzemeltetés. Telex: M3-57S8. kl szolgáltatások nyújtásával járul hozzá a cellulózgyár 1979-ben meginduló termelé­séhez. Hazánk számára ez a beru­házás lehetővé teszi papír­iparunk fejlesztését, • egyre több jó minőségű papír elő­állítását. A cellulóztermelés­ből való részesedést a szov­jet kormány képviselőivel folytatandó kétoldalú tár­gyalások során fogják rögzí­teni. Népgazdaságunk távla­ti Igényei, az általunk bizto­sitható áruszállítások hatá­rozzák meg a cellulózüzem termeléséből való részesedé­sünk nagyságrendjét. Az USA kényszeredett beismerése Utoai harcok Quang Triben — Népi felkelés a Mekong deltavidékén • Washington <TA. :SZ, Reuter) A növekvő nemzetközi felháborodás láttán, a világ haladó békeszerető erőinek nyomására az Egyesült Álla­mok szerdán végül is beis­merte, hogy légiereje bom­bázza a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság gát­rendszereit. Az amerikai külügyminisztérium szóvi­vője, Charles Bray hivata­los közleményt olvasott fel, amely szerint a légitáma­dások során „véletlenül" bombázhatták a VDK gát­és öntözőrendszereit és „ki­sebb károk kelétkeztek" ezekben a létesítmények­ben. ; Edward Kennedy szenátor közölte, hogy a VDK képvi­selői eljuttattak hozzá több olyan levelet, amelyeket 24, Észak-Vietnamban levő amerikai fogoly küldött csa­ládjának. A szenátor bejelentette azt is, hogy levelet kapott Ton Duc Thangtól, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökétől. A VDK államfője közölte a szenátorral, hogy az amerikai hadifoglyokkal jól bánnak. Edward Kennedy remény­keltőnek értékelte a levelek eljuttatását és Ton Duc Thang hozzá intézett leve­lét. • Saigon (AP, UPI) Dél-Vietnam Quang Tri városának belterületén foly­tatódnak a heves utcai har­cok a kormánycsapatok és a szabadságharcosok között, bár Saigonból kedden olyan jelentések érkeztek, hogy a dél-vietnami bábrezsim csa­patai teljesen visszafoglal­ták a tartományi székhely erődítményét. A kormánycsapatok saigo­ni szóvivője viszont szer­dán azt közölte, hogy a vá­rosba kedden behatolt egy­ségek ellenállásba ütköztek és szerdára virradó éjszaka továbbra is tartottak az ösz­szecsapások. Az amerikai B—52-es óriás bombázók folytatták támadásaikat Quang Tri körzete ellen. Kedden és szerdán reggel 2000 tonna bombát dobtak le a haza­fiak feltételezett állásaira, többek között a tartományi székhely közvetlen közelé­ben. Az újságírókat nem en­gedték Quang Tri környéké­re és így megbízható je­lentések nem állnak rendel­kezésre a harcok alakulásá­ról. Hué, a volt császárváros környékén szerdára virradó­ra a szabadságharcosok ágyútűzzel árasztották el a Bastogne katonai támasz­pontot, valamint a kormány­csapatoknak a városhoz ve­zető utat védelmező három állását. A Hűét Quang Tri­vel összekötő l-es számú fő­útvonal továbbra is tűz alatt van. Nguyen Van Thieu, a sai­goni bábrendszer vezetője annak érdekében, hogy le­törje népellenes politikájá­nak ellenzékét, betiltotta a tüntetéseket és a sztrájko­kat, valamint fokozta az ed­dig is drákói sajtócenzúrát. A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI—. felhívja a méhészek •JÁRVÁNYÜGYI ÁLLOMÁS és egyéb érdekeltek figyelmét, hogy a Lenin krt. és a Tisza között levő parkokban és fás területeken, és az újszeged! Ligetben AUGUSZTUS 1-EN, 2-ÁN, 3-ÁN wegysa permetezést iitet i Felhívjuk az e területen lakók figyelmét, hogy a permetezés ideje alatt ablakalkat tartsák csukva és a permetet kerüljék. A határozat megsértésében „vétkeseket" súlyos bünte­tés, sőt kivégzés fenyegeti. # Hanoi (VNA) Szerdán Hanoiban jelen­tést tettek közzé a Mekong deltavidéken folyó harcok­ról. Ezt a vidéket az ameri­kiak és a saigoni rezsim vezetői olyannak tekintet­ték, ahol a „pacifikálás" a legnagyobb sikert érte el. Mint azt a száz nap óta fo­lyó harcok eredményei bi­zonyítják, a pacifikálás állí­tólagos eredményei látszat­sikereknek bizonyultak. Áp­rilis elején népi felkelések törtek ki a deltavidék több pontján, átterjedtek a Sai­gontól délre eső, mintegy hatmillió lakost számláló egész deltavidékre. A harcok eredményeiről a jelentés megállapítja, hogy a felszabadító erők a saigoni hadsereg 57 ezer katonáját és tisztjét tették harcképte­lenné, lelőttek 130 repülőgé­pet és helikoptert, elsül­lyesztettek, illetve felgyúj­tottak 145 hajót, megsemmi­sítették az ellenség 150 kato­nai gépjárművét és 110 löve­gét. A saigoni hadsereg technikai felszereléséből a felszabadítók kezére került több mint hatezer fegyver és 320 híradástechnikai be­rendezés. A felszabadító erők eddig 600 őrhelyet foglaltak el, il­letve semmisítettek meg a deltavidéken. Felszabadítot­tak 1100 falut és várost, el­lenőrzésüket több mint egy­millió lakost számláló terü­letre terjesztették ki. A népi felkelés tovább szé­lesedik — állapítja meg a je­lentés. Szovjet és szíriai kommunisták találkozói # Moszkva (TASZSZ) Hivatalos közleményt ad­tak ki Moszkvában az SZKP és a Szíriai Kommunista Párt képviselőinek találkozóiról és megbeszéléseiről. A résztve­vők határozottan elítélték az arab államok ellen továbbra is fennálló izraeli imperialis­ta agressziót, kifejezték meg­győződésüket, hogy az Izrael által megszállt arab területek felszabadítása és a paleszti­nai arab nép törvényes jo­gainak kielégítése nélkül nem lehet igazságos és tartós bé­ke a Közel-Keleten. A két küldöttség hangsú­lyozta a szovjet—szíriai ba­rátság óriási jelentőségét. Kiemelték a két párt kö­zött a marxizmus—leniniz­mus, a proletár nemzetközi­ség elvein nyugvó barátság nagy jelentőségét. Kairóban és Te! Avivban Anvar Szadat és Golda Meiibeszéde • Washington (Reuter. AP) Eszmat Abdel Megid, Egyiptom ENSZ-képviselője kedden egy órán át tárgyalt Waldheim főtitkárral Gun­nar Jarring újabb missziójá­nak előkészítéséről. A svéd közvetítő diplomata augusz­tus 1-én érkezik vissza New Yorkba, hogy megvizsgálja, milyen lehetősége van kül­detése felújításának. Rövid nyilatkozatában az egyiptomi ENSZ-diplomata kijelentette, hogy országa üdvözli a Jar­ring-misszió újrakezdését m London (TASZSZ) Golda Meir izraeli minisz­terelnök a parlament szer­dai ülésén képmutatóan ki­jelentette, hogy Izrael kész a békére. A miniszterelnök asszony beszédében lényegé­ben azt igazolta, hogy Tel Aviv változatlan álláspontot foglal el a megszállt arab területek vonatkozásában. Izraelnek — mondotta Golda Meir — nem áll szán­dékában felülvizsgálni a Jarring-féle 1971. február 9-i memorandummal kapcsola­tos negatív álláspontját A szóban forgó emlékeztető, mint ismeretes, felszólította az izraeli kormányt: jelent­se ki, hogy kész kivonni csapatait a megszállt arab területekről. Golda Meir, jelenleg is szabotálva az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának kezde­ményezését, úgynevezett leg­magasabb szintű közvetlen tárgyalásokra tett javaslatot Izrael és Egyiptom között, s azt állította, hogy ehhez megvannak a kedvező körül­mények. Golda Meir ezzel egyide­jűleg felszólította az izraeli fegyveres erőket, hogy le­gyenek készek a közel-keleti hadműveletek megújulására. Beszédében fenyegetésekkel halmozta el az arab országo­kat arra az esetre, ha eluta­sítanák a „közvetlen tárgya­lásokat". Kairó (AFP. Reuter) Szadat elnök rövid záró­beszédével szerdán befedezte munkáját az Arab Szocialis­ta Unió hétfőn kezdődött or­szágos tanácskozása. A kongresszus munkáját értékelve az egyiptomi elnök hangoztatta: „Az Önök által tanúsított elszántság egy­aránt világos barátunk és el­lenségünk számára. Bará­taink megértik szándékain­kat és tudják, hogy ragasz­kodunk barátságukhoz." Golda Meir izraeli minisz­terelnök asszony szerdán délelőtt elhangzott beszédére reagálva Szadat azon meg­győződésének adott hangot, hogy a jelenlegi konfliktus­ban az idő Egyiptomnak dolgozik, s rámutatott, hogy az egyiptomi nép küzdelme nemcsak az egyiptomi, ha­nem más népek függetlensé­gi harcát is szolgálja. A jelenlegi helyzet két fő feladatának jelölte meg a nemzeti egység és az arab nacionalizmus erősítését, s javasolta, hogy az Arab Szo­cialista Unió tegyen gyakor­lati intézkedéseket e célki­tűzések megvalósítása érde­kében. Törzsi háború Burundiban A több mint két hónap óta folyó törzsi háború közel 100 ezer bahutu és vatuszi ál­dozatot követelt Burundiban. A bahutu államcsínyt követő „leszámolással" a kisebbség­ben levő vatuszik hatalmu­kat kívánják megerősíteni. A Burundi Köztársaság Közép-Afrikában — az egyenlítőtől kissé délre — elhelyezkedő 27 834 négyzet­kilométer területű gyengén fejlett agrárország. A 3,6 milliós lakosságának több nűnt 90 százaléka analfabé­ta. A népesség 84 százalékát a kirundi nyelvet beszélő őslakos bahutuk, 14 száza­lékát a szintén kirundi nyel­vű batuszik, 1 százalékát pigmeusok (törpék), 1 száza­lékát külföldiek — többség­ben belgák — teszik ki. (Bu­rundi a szomszédos Ruandá­val együtt 1926-tól közigaz­gatásilag Belga-Kongóhoz tartozott. Ez a kapcsolat 1960. június 30-án a Kongói Köztársaság (Kinshasa) megalakulásával felbomlott. A bahutuk földműveléssel foglalkoznak, főleg önellátás­ra termelnek, de ellátják az európalak által létesített ká­vé- és gyapotültetvények mű­velését is. A vatuszik első­sorban a szavannákon szarvasmarha- és kecskete­nyésztést folytatnak, ök ad­ják a hadsereg zömét és az állam vezető rétegét. 1972. április 29-én a bahu­tuk által szervezett — a volt Kirushasa-Kongóból mene­kült mulelisták támogatásá­val — királypárti állam­csínykísérletet a zairei fegy­veres erők Burundiba hívá­sával verték le. (A mulelis­ták Pierre Mulela volt kin­shasa-kongói ellenzéki poli­tikus hívei, akik a lázadá­suk leverése után Burundi­ba menekültek, és a Tanga­nyika-tó északi részének he­gyes vidékét tartják ellenőr­zésük alatt.) Ezt követte az a vatuszi megtorlás, amely nemcsak a hadseregben le­vő alacsony rangú bahutukra terjedt ki, hanem a tanítók­ra, az írni-olvasni tudó „ér­telmiségre", a bahutu assza­nyokra és gyerekekre is. A kormány a radikális leszá­molással el akarja kerülni, hogy az országban olyan ba­hutu hatalomátvétel követ­kezzen be, mint amilyen 1959-ben Ruandában lezaj­lott. (Ekkor kb. 160 ezer Ruandában élő vatuszinak kellett Burundiba menekül­ni.) A rend azonban nehezen áll helyre addig, amíg a vé­kony vatuszi vezetőréteg "TőZTti RUANDA UJ jűlMuhlng® > \ v"r tű i—w z K BUJUMBURA ^ > N V (D 9 ( . 0| | •Kit.g®.'' úMitana < — .--•Bururi / és; / _ • , N 1 sokml (d km @ vfarímj 9 Gyapot B3 Cementgyártás V Állotton*!* Q Élolmtszinpor ö Halászat nem engedi, hogy a bahutu többség is részt vegyen az állam akaratának kialakítá­sában. A véres törzsi há­ború káros hatással van az ország gazdaságára. A ba­hutu gazdaságok termelésé­nek csökkenése a lakosságot éhínséggel fenyegeti. Az Egyesült Államok és a nyu­gat-európai országokba szál­lítandó hagyományos export­cikkek (kávé, gyapot, gya­potmag) elmaradása csök­kenti a segélyekkel támo­gatott nemzetgazdaság fize­tőképességét

Next

/
Oldalképek
Tartalom