Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

12 VASÁRNAP, 1972. JÜLIUS 70. Iparfejlesztés Jó lenne. Elmaradna az tékeket. S ezek még csak a ugvanis az a döntő, hogy a Utazas, s vele száz kényei- kisebb bajok közül valók. meglevő eszközöket milyen metlenseg. Megszűnne a zsú- A gazdasági tevékenység hatékonysággal használják foltsag a kozlekedesi esz- olyan összetett folyamat, fel, s nem az, hogy ezekozökun. Több szabad idő amelyben minden tényező- ket hány helyre osztották teremtődne. Csupa előny! nek szerepe van. A nagyon el! Ez persze nem mindig Az óhajok nem téveszthetők messziről érkező nyersanyag talál elfogadásra megértésflssze a lehetőségekkel, ami drágábbá teszi a terméket, re. Főként ott nem ahol fogkényelmesnek tűnik, az nem A vasúti iparvágány, a köz- lalkoztatási gondokkal küzokvetlenül gazdaságos. Az út, az energiaellátás kiépí- denek, s ezért mindenáron iparfejlesztés rendkívül bo- tése tetemes összeget emészt ipart szeretnének. Igaz, az nyolult feltételrendszert fel- fel. Gondolni kell a víznye- árat — jószándékuk ell'enétételez. A sokfele hallható résre, a szennyvíz elvezeté- re is — a társadalommal kívánság — iparra van szük- sére éppúgy, mint a rendel- fizettetnék meg segünk, hogy haladhassunk, kezésre álló munkaerő ösz- Széles körben elteriedt dP gyarapodhassunk - teljesf- szeleteiére, képzettségére stb. wS?felfogás^ af amelynek tése tehát nemcsak anyagi Ha valamelyik lényeges té- a SlkoztatS meg akadályokba ütközik. A tár- nyezőt szem elől tévesztet- oMásátKóla*az taSS sadalmi érdekeken is csor- ték, a termék esetleg a két- S^len^ -fejlesztésben bát ejtene. szeresébe kerül annak, mint játiék s a helvi tervekéi Ezért helyesen cselekedni amennyiért jobban megvá- csak érre alapozzák. Amintaz iparfejlesztésben annyi, lasztott helyen előallithat- hocv szintén tévedés a fei I5£Í5í,S.t.A2*"™?*- ná^/-?é-^y.SZerŰ Pihenőkkel Et szakaszokra oszló, tékonyság elvének. Ami nem szakithatják meg a munkát mindig sikerült, de most a víz- és az energiaellátás séckénThMfoen'i s^^éidriní mái „lonoaahaiotiar, .... segíteni ieuogru, s peiaaui már elengedhetetlen. Megváltozott sorrend zavarai. Késhet az alap- kirekeszteni az ipar köréből raktó™kb?n ha " ax élelmiszer-feldolgozást, a mozodhat a késztermék, szolgáltatást, a nem túl nagy mert az üzem létesítésékor befektetést követelő helyi figyelmen kívül hagyták a kisüzemet - a több száz szállítás megoldását. S ernberf foglalkoztató „igazi megtörténhet az is, hogy gyár-- reménye fejében. Az Húsz esztendő alatt egy- mindez rendben van, mégis egyre inkább iparosodó memillióval nőtt azok tábora, kapacitasa felével termel zőgazdaság jelentőségéről — akik az iparban keresik meg cs?k az naert nincs mind a foglalkoztatásban, kenyerüket. Míg a hatvanas eléK munkás. mind a fejlesztési forrásoíJj évekig a főváros üzemei ad- i « • ... ii létrehozásában — már nem ták a termelés több mint a A K6V6S6DD tODD is beszélve, felét, azóta megváltozott a sorrend, a vidék jutott az TÍZ esztendő alatt az álla- MANForv/O70f-felre. Üj üzemek, vállalatok mi ipari vállalatainak szá- 1 ,c6tCI serege kezdte meg munkáját, ma 1368-ról 812-re csökkent, , , alig ismert helységekből „ telepeinek száma is 6770 holnaD fontos iparvárosok lettek. Az helyett 5681. (Hasonló folya- r eredmények fénye sokak mat ment végbe az ipari szemében délibábbá vált; szövetkezeteknél: a tíz év mindenütt mód van — vélik előtti 1251 helyett ma 821 — az ipartelepítésre, csak működik.) Ugyanakkor az kérni, követelni kell. A te- egy-egy ipartelepre jutó rület- és településfejlesztés- munkáslétszóm 128-ról 188/skoia életközeiben Egy beszélgetés tanulsága Ezt a történetet az egyik eszembe jutott egy októberi asztották el a komoly munka megkövetelésétől. A baj bekövetkezett. VaA kormány két esztendeje hozott határozatot a területfejlesztés irányelveiről, illetve a településhálózatfejlesztési koncepcióról vilávidéki iskola igazgatója me- eset Hogy is volt? igen! sélte el. Annyira tanulságos, Szülői értekezletet tartothogy érdemes közreadni, tunk a negyedik osztályok jon, gondolnak-e most ezek mások okulására. Ügy írom számára. Ezen az összejö- a szülők erre? Vagy talán le minden sorát, ahogy el- vetelen a negyedik C osz- majd azt kérik számon, hangzott azon a délutánon, tályban egy nagyon furcsa hogy miért nem osztályozta A meglepetéstől nem tud- dolog történt. Olyasvalami, jobban gyermekük dolgozatain szóhoz jutni, amikor ami intézetünkben ritka, tait és feleleteit a vizsgabimeghallottam a hírt, hogy mint a fehér holló. Három- zottság? De lehetséges, hogy a C osztály tanulói közül négy szülő összefogott, s hamisan megnyugtatják önegyetlen egy se került be a nagy patáliát rendezve szá- magukat, mert ez könnyebb, műszaki főiskolara — kezd- mon kérte a fizika szakos mint a valósággal szembete az igazgató. Az eset azért tanár szigorúságát, követel- nézni. A valósággal, melydöbbentett meg, mert a C ményszintjének — szerintük nek jó néhány tanuló osztály nálunk jó hírben — magas fokát. Ritka pa- áldozata, állott. Ügyes, szorgalmas rázs vita alakult ki, amely tanulókból verbuválódott, a nek táplálója annak a né- Mérges vagyok magamra tanárok szerint is öröm volt hány szülőnek az elégedet- nagyon, hogy nem álltam a órát tartani közöttük. Ter- lensége volt, akiknek gyer- sarkamra akkor, midőn fümészetes, hogy semmiképp melcei ebből a felvételi lembe jutottak az értekeznem értettem, miért írt szempontjából oly fontos leten történtek. Kár, hogy egyik gyerek a másik után tantárgyból közepesre áll- nem hívtam össze újra a nullás és kettes dolgozatot tak. S mivel a többi szülő szülői munkaközösséget, s a felvételin. Azok a fiúk és botorul és bátortalanul nem magyaráztam meg a lányok, akik a műszaki pá- nem szólt bele a vitába, és tanulók szüleinek, hogy az lyákra jelentkeztek, a mi nem állt ki a fizika tar.ár az út, amelyen a tanárt és szemünkben tehetséges gye- mellett, fizikusunk úgy gyermekeiket elindították, rekek voltak. Miért nem érezte, hogy vereséget hova vezet. De azt remélteit ' tőlük a felvételin több- szenvedett és visszavonult, tem, hogy minden lecsillare? A visszavonulás eredménye podik, és mennek a dolgok Pár nap múlva azután lett: csökkentés a kóvetclújabb hírek érkeztek. A C ményen és a színvonalon, osztály diákjai kivétel nél-' Az ágáló szülők tehát kül mindenütt gyengébben győztek. Azaz, csak hitték, tam?.. szerepeltek a vártnál ahol hogy győztek. Mert lóm, Ha írsz, akkor azt is tedd fizikából volt a felvételt mi lett az eredmény? Hiá- hozzá> hogy becsüljék cs vizsga. Nem tudtak a ba vittek jeles osztalyzato- """"""V.. „ „,.,,. ' „ . megkívánt szinten a fizi- kat magukkal a felsőfokú szeressék a szulok azt a takát. felvételikre a gyerekek, nárt, aki színvonalasan, kot Nem kétséges? valahol mégis alul maradtak. Az vetelményt támasztva tanít, hiba történt. Nyolc-tíz ta- ágáló szülők tehát saját ma- mert csak (gy nézhetnek nulónál nem léphet fel gát- guk alatt vágták el a fát, , lás, és olyan mértékű ide- amikor nem a gyermeküket nyT3godtan 8 , gyermekeik gesség, hogy lerontja telje- késztették nagyobb erőfe- felvételi vizsgaja elé. sen az évi átlagát. Külön- szítésre, hanem a tanárt riben is a „rövidzárlat" a mi jól felkészült gyerekeinknél nek valóban fontos eszköze ra; a "kilowattban"számított h^^^ffaSSLn ^ az iparosítás, ám egy a le- hajtóerő pedig átlagosan arn®ly?.ke" a hetséges módok közül. Al- 749-ről 1604-re növekedett ^ffi ^.Wtl kalmazásához bizonyos ecy telephelyen Azaz lét- 1 Z'. ™nt« Irányítás terüadottságok, feltételek szük- LLban korszerűségben (letei"!,k' kalad"iuk,keU: ,Az cávesek F7ek hfián és sai- fnVjTV,' „ • ° \ , , ia iparfejlesztés területenkénnof ez sem riteic 87 úi az 'Par elepek, jó t, Centrumainak kijeüzem elsőTor^n gondokat "éhany "kócerá^ vlszont löléee az anyagi és szeltennel. Péfdául elszippantja f'^moltak. S ezt csak he- jemi lehetőségeket ésszerűba lakosság elől a vizet" túl- lyeselni lehet. A társadalmi ben folhasznalová teszi a terheli az elektromos veze- érdekek szemszögéből haladást A szomszéd portán megtalalható, de a társadalmi munka hatékonysága szempontjából nagyon is sokba kerülő ipari foglalkoztatás helyébe az összérdekek tervszerű érvényesítését léptette, a lehetőségek határáig egyeztetve a csoport- és egyéni érdekekkel. Távlatot nem az óhajok, a kívánságok összefoglalása adhat, hanem a gazdasági célszerűséget és az emberi vágyakat jól egyeztető tervezés, a lehetőségek szigorúan elemző felmérése. Az eddigi, kezdeti eredmények azzal biztatnak, hogy a tervezés hosszabb távon is képes ma már számolni egyes területrészek helyzetével, adottságaival, s ennek következtében nem a véletlen, a szerencse, netán az akarnokság határozza meg az iparfejlesztés menetét, hanem a mindenkinek hasznot hajtó józanság. Mészáros Ottó BERCZELI A. KÁROLY Újdonságok a családiház-építőknek Az utóbbi években ha- tűnőén pótolja konyhák, zánkban is elterjedt a „esi- fürdőszobák és más, nedves, náld magad!" mozgalom, gőzös helyiségek talán az Ehhez természetesen olyan olajfestéket, vagy csempét, anyagokra van szükség, Víz- és vegyszerálló, fára, amelyek kezelését, alkalma- fémre, betonra egyaránt zását könnyű megtanulni, használható. A vállalatnak hiszen a felhasználók nem egy másik újdonsága az szakemberek. üvegvázas poliészter szerkeMagyarországon évenként zet. Hétvégi házakon, csaátlagosan 25 000 családi ház ládi üdülőkön alkalmazható, épül, nagy részük úgy. Ezek, az 1—2 méter átméhogy a leendő tulajdonosok- rf fl k lák árnyékmentenak csaladtagjai, baratai J K . . , „besegítenek" az építési na8V fényateresztésuek, munkálatokba. Az Építő- s olyan könnyűek, hogy vegyianyaggyártó Vállalat ak£r eg^ ember is a hetöbb új gyártmánya ezeknek emelheti őket a családi „brigadoknak a munkáját segíti, könnyíti. A vállalat egyik újdonsága a Tenax TCM nevű papírtapéta-ragasztó. Könynyen kezelhető, műanyag alapú ragasztóanyag, amellyel bárki elvégezheti — némi kézügyességgel — akár lakószobájának tapétázását is. A Sicolla F csemperagasztóval pedig a konya és a fürdőszoba csempézése oldható meg — ugyancsak könnyen. saját, erőből. Az építőknek nyújt nagy megtakarítást a Plusztól NK—3 nevű betonplusztifikáló, amely a felhusznált betonmennyiség tulajdonságait javítja. A nagyobb építkezéseknél, s főként az építőipari vállalatok téli építkezéseinél van jelentősége a Kalcidur nevű betonszilárdulás-gyorsítónak. Ez az új termék mínusz 10 fokos hidegben is használható; elősegíti a beton gyors megkötését. A családiház-építők nagy „slágere" azonban a Novepox Z—41 elnevezésű zománcfesték, amelyet vékony rétegben kell felkenni. Ez az anyag szobBhőmérsékleirn 3—8 óra alatt megszárad, és 12—24 óra alatt teljesen megkeményedik. Kiaz Mit mondjak még? ... a maguk rendjén. Sajnos, nem így történt... Írsz erről amit elmondBánfalvi József hosszú idő óta Ismeretlen fogalom volt, most következett volna be ennyinél? Nem kellett töprengenem soká. A gyerekek megmondták a probléma okát: — Tessék elhinni, nekünk nehezek voltak azok a példák. — Nehezek voltak a példák? — lepődtem meg a mondaton. Hát másoknak nem voltak nehezek? Más iskolák gyerekei zömmel közepes és jó osztályzatokat kaptak dolgozataikra. Hogy lehetett? Az osztály fizika tanárát ismerem munkájáról, kitűnő szakember hírében áll. Eddig még nem volt soha probléma a munkájával. Mi történhetett? — Az idei évben könnyűek voltak a fizika feladatok — mondta az egyik diák. Könnyű volt ötöst szerezni. Mintha a tanár úr feladta volna régi elvét, a tananyag szigorú megkövetelését. Igaz, jó jégyet kaptunk mindig, nem is panaszkodott senkinek a szülője a fizikára, de nem is haladtunk úgy, mint az előző évben. Valószínű, ez most visszaütött... Elgondolkoztam a fiú mondatain. Nem az ujjából szopta a megállapításait. S ahogy eltűnődtem, hirtelen Kézbesítés Hullámsír — Nézd, Feri bátyám, én téged is megértelek, de azt kénytelen vagyok leszögezni, hogy a Tiszáról keringő hírek nem rémhírek, hanem a való helyzet objektív ténymegállapításai. A tiszai töltések — magyarázta részletesen — a váróénál 27—28 láb magasak. Ezek talán kiml^nf itt! -Ts^ 24—25 lábnyi a keresztgát, az is helytelen Irá24. nyú, s így a víz nyomását szinte maga ellen Hat egye meg a fene őket? Vigyázz, hogy. ingerli s felfokozza azt. Ráadásul a gát megépítése is rossz, télvíz idején csinálták, fagyos rögökből s a kihegyezett pilótákat nem a vízmenti parton, hanem a gát külső oldalán verték bele az amúgy is belvizektől átáztatott, laza talajba. Szóval: csalás történt, mely a városnak hovatovább már félmillió forintjába került, s hozza Szegedtől húsz kilométernyire, vagyis a Pallavicini-uradalom védelmére. De ez már te is így ne járj! — bökött Kajári felé, aki megszeppenve leste szállásadója féktelen mozdulatait. — Csak jöjjön az a víz! Isten büntetése lesz! E vad s keserű kitörést kínos hallgatás követte, a tarsaság belátta, hogy Joó epés szavai mögött egy csalódott, de még mindig bűnbakokat kereső, másokat okoló művész bújik ^""tlkai' meg, aki saját sorsán saját erejéből változtat- ' ni már nem tudván, zülléséért s képességei Valamennyien tudták, hogy Gábor mire céhanyatlásáért egy egész várost tesz felelőssé s loz, a város reménytelen küzdelme az őrgroíi ítél kárpótlásul pusztulásra. De lehet, hogy családdal közismert volt, ennek föltárásában a hirtelen rohamának megint szeretve gyűlölt lapok sem fukarkodtak, s ádázul támadták a lányai voltak értelmi szerzői, akik időnként kormányt, hogy az árvízvédelem rendkívüli hírt adnak magukról, de ez úgy felbőszíti a költségei csak a várost és sohasem az őrgrómegsebzett apat, hogy akkor valóban addig fot terhelik, mert a feudális urak egymást táiszik, míg eszméletét is el nem veszíti. Nem feszegették tovább a kérdést, belátták, hogy ez most összeszólalkozásra unszolna őket, sagtólan.wg jokakat^ me^'ozott a de Gábor, akinek pontos ismeretei voltak a """" """" Tisza-szabályozas minden mozzanatáról s magát a folyót is ugy ismerte, mint legszűkebb mogalják s a dúsgazdag földesurat megkímélik a legcsekélyebb hozzájárulástól is. Ez az igazrendszer tarthatatlanságáról, ártalmas voltáról s növelte Kossuth táborát. Még Joó is kissé magához tért Gábor megotthonát, higgadtan, tárgyilagosan csak ennyit szívlelendő okoskodásától, bár a főúri név jegyzett meg. hallalára újból feldühödött. Dohogott is magában, szitkozódó szavakat sziszegett, szinte teljesen kijózanodott mérgében. — Az őrgrófék? — narsogta hangosan, hogy mindenki hallhatta a vendéglőben. — őket kéne először a Tiszába fojtani. Strőbl úr, a vendéglős, ijedten rezzent össze s idegesen köhécselt, hogy kormánypárti vendégei meg ne rettenjenek ettől a vad embertől s elnézést kérve jelezte kis malacszemével, hogy csak részegségében ragadtatta magát a festő ilyen istentelen kiíakadásra. De Joó nem zavartatta magát s valamivel halkabban folytatta. — Én még nem felejtettem el az Alfonz urat, aki csak pár éve fordult fel, de nagyon nevezetessé és emlékezetessé tette magát néhány viselt dolgával, hogy finom legyek.' Ti erről már csak értesültetek az öregektói, mert az ilyesmit ritkán írják meg a történetírók, de én még átéltem a gaztettet. Mert az az volt! Kajári, aki mohón szívott magába mindent, ami forradalmi fanláziáját megtermékenyíthette, fölvillant tekintettel fordult feléje. — Mondd el, Feri bátyám. Nekem csak rémlik valami. Az én öregeim nem nagyon beszédesek. — Pedig ők is tápaiák, veled együtt, s Tápétól már csak egy ugrás Hantháza meg Anyás. Nos, ott történt a dolog. Valamennyien örüllek, hogy a festő egy kissé, megszelídült, s hagyták, hogy beszéljen, bár sejtették, hogy általuk ismert történetei fog elmesélni. (Folytatjuk.) { s