Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

/ Öi rty tho VILÁG raöLFrÁfUALIGrrSÖLJFroC! ffc- f? \ » i <415'SS — «. / ^ M A G Y A R S Z O C I A L M U N K ÁS P Á R T L APJA 62. évfolyam 174. szám 1972. július 26., szerda Ára; 80 fillér NAPIRENDEN: A természetvédelem Hasznos vita a népfront megyei elnökségének ülésén Világszerte mind nagyobb Miklós, a mártélyi tájvé- értékeinket nem engednénk figyelmet fordítanak a ter- delmi körzet rekonstrukció- tönkretenni, ha legalább mészét, az emberi környe- járói, az ártéri őshonos nö- azokat sikerülne megőrizni, zet védelmére. Az emberi- vény- és állatvilág visszats- E téren pedig minden em­Vizsgálat a Vénuszon A szovjet automatikus űrállomás első kísérletei ség ugyanis kénytelen volt lepítéséről és megóvásának rájönni, hogy a természet fontosságáról beszélt. Dr. védelme ma már nem lu- Gyányi Lajos, a költségek xus, hanem kényszer. Az előteremtésének lehetősé­iparosodás máris hatalmas geiről és a szervezeti kere­pusztításokat művelt a bi- tek megteremtéséről szólt, oszférában. Márpedig a Hofgesang Péter, Szőkefal­biológiai egyensúly meg- vi-Nagy Béla, Moravszki bomlása nagy veszélyeket Ferenc és dr. Remzsö Jó­rejt magában. Hiszen az zsef felszólalásaikban egy­emberiség története során aránt azt hangsúlyozták, nern egy civilizáció okozta hogy a természetvédelmet ennek révén önmaga pusz- . . , , ,. ... tulását. És a történelem so- mindenkeppen tarsadalmi rán sosem avatkozott be feladattá kell tenni. Molnár ennyire drasztikusan az Sándor, a népfront megyei emberiség a biológiai kör- titkára összefoglalójában nyezet életébe, sosem állt . . „ . , .. ennyi eszköz á rendelkezé- szinten amellett foglalt al" sére, mellyel pusztíthatja az lást, hogy a természetvéde­élővilágot, megbonthatja a lem nem csupán költségve­bioszféra egyensúlyát, meg- tési( hanem társadalmi mérgezheti a * ~ vizeket és a levegőt. De az emberiség sosem rendelkezett annyi, a környezet, a természet vé­delmére alkalmas eszközzel és lehetőséggel, mint ma­napság. Érthető tehát, hogy a természetvédelem minde­nütt a világon, így nálunk is, egyre fontosabbá válik. Lapunkban néhány hete már beszámoltunk arról, hogy a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a természet­védelem helyzetét a megyé­ben. Akkor beszámoltunk arról is, hogy hamarosan természetvédelmi bizottsá­got hoznak létre a megyé­ben, melynek feladatai kö­zé tartozik majd a védel­met érdemlő természeti ér­tékek feltárása, és az, hogy szakvéleményt adjon az egyes területek védetté nyilvánításáról, valamint a védett tárgyak és területek fenntartásáról, megóvásá­nak módjáról. A Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége tegnapi ülésén foglalkozott e témával, vagyis a termé­szetvédelem helyzetével. Az elnökségi ülés végső soron azt az anyagot vitatta meg, amelyet a múltkori végre­hajtó bizottsági ülés tár­gyalt meg. Az anyaghoz dr. Dietrich Gábor, a megyei tanács csoportvezetője fű­zött kiegészítéseket. Többek között körvonalazta a ter­mészetvédelemmel kapcso­latos feladatokat. Hangsú­lyozta az ismeretterjesztő, propagandamunka fontossá­gát, melynek révén társa­dalmi üggyé lehet tenni a természet védelmét. Hiszen a megóvandó értékek fölku- j tatása is főként társadalmi feladat. A védelem is el­képzelhetetlen a társadalmi aktivisták részvétele nél­kül. Az anyaggal kapcsolatban érdekes, sokrétű vita ala­kult ki. Dr. Beretzk Péter hangsúlyozta, hogy a termé­szet védelme ma már köz­vetlenül az ember védelmét szolgálja. Szükséges, hogy legyenek olyan területeink a megyében, melyeken pi­henést és nyugalmat talál­hat az ember. Különösen fontosnak tartotta a Fehér­tó védelmét, melynek élő­világában ugyan nagy vál­tozásokat okozott a halgaz­daság, de ezek nem visz­szafordíthatatlan folyama­tok. Ha néhány tavat ismét hagynának elmocsarasodni, hamarosan visszatérne a tó régi élővilága, űr. Marián gond. Hiszen már az is so­kat jelentene, ha jelenlegi ber sokat tehet. A vita mindenképpen ér dekes és hasznos volt. Hi- | szen az ősszel megalakítan­dó természetvédelmi bizott­ság semmiképpen sem lát­hatja el feladatát széles kö­rű társadalmi támogatás nélkül. Ennek megszervezé­se, biztosítása pedig elsősor­ban a hazafias népfrontnak áll módjában. A munka ép­pen csak elkezdődött. Ta­pasztalatokról, eredmények­ről még nem lehet beszélni. Ám a sokrétű vita, a szakértők jelenléte is azzal biztat, hogy eredményes lesz e munka, a természet, végső soron önmagunk, az ember védelme. Sz. I. Oxigénbőséget okozott a zöld hullám Nem szennyeződött a Tisza Amint már korábban hírt ügyeletének vezetője, Szép­adtunk róla, szokatlan ará- falusi József elmondotta: a nyű békalencse áradat vo- laboratóriumi vizsgálatok nult le egy héten keresztül kiderítették, hogy a folyók a Tisza alsó szakaszán. Az vizének minősége egyáltalán üde zöld növényi tömeg nem károsodott, nem kelét­időnként némely folyórész kezett szennyeződés. A sok húsz-huszonöt százalékát napfény hatására oxigént .. , termelt a zöld hullám, a te­bontotta el. mérdek békalencse és a víz­Az Alsótiszavidéki Vízügyi ben oxigénbőséget, telítettsé­Igazgatóság Vízminőségi Fel- get idézett elő. A Vénusz—8 automatikus űrállomás a szovjet tudósok rendkívül fontos sikerét bi­zonyítja. Leszálló berendezé­se az űrkutatás történetében először ereszkedett a bolygó megvilágított oldalára és a tudományos berendezés ötven percen át vizsgálta a Vénusz bolygó légkörét és felső rétegét. —yyr ... - <•« - >— *•v*: ' "sri • .... ts. ~ — •rWtof . <• ? ******" A Vénusz—8 szovjet automatikus űrállomás, amely jú­lius 22-én simán szállt le a Vénusz bolygó napos oldalán A szovjet tudomány és a technika új, nagy győzelme ez a naprendszer bolygóinak kutatásában — írja a Prav­da tudományos kommentá­tora. A kísérletnek az a felada­ta, hogy tisztázza a Vénusz légkörének adatait az űrál­lomásnak a bolygó felszínéig vezető útján és méréseket végezzen a Vénusz bolygó nappali oldalán a légkörnek és felszínnek a meghatározá­sára. Nem tudjuk, hogy milyen a Vénusz talaja. Éppen ezért teljesen új és igen fontos delijét — írja a Trud tudó- ják, ebben folyik a Vénusz­tudományos feladatot jelen- sítója. Az atmoszférát kü- állomások „ikertestvéreinek" tenek az első kísérletek, lönleges kamrában imitál- kipróbálása, még akkor is, ha azok csu­pán a Vénusz-talaj néhány tulajdonságának meghatáro­zását célozzák, különös te­kintettel arra, hogy a felszín fizikai viszonyai nem hasonlíthatók össze sem a Földön, sem a Mar­son, sem a Holdon levő vi­szonyokkal. E szerint a Vénusz—8 ál­tal végzett kísérlet teljesen új és tudományos szempont­ból rendkívül fontos felada­tok megoldására irányul — mutat rá a Pravda. A bolygóközi állomások segítségével korábban nyert információk lehetővé tették a szovjet tudósok számára, hogy megteremtsék a Vé­nusz atmoszférájának mo­A második fé! évben: Somogyi Károlyné felvétele Zöld ág a tetőn A Somogyi Béla utcai építkezés befejező stádiumába érke­zett. Erről tanúskodik a zöld ág a leendő biológiai intézet tetőszerkezetének magasában. Az orvostudományi egye­tem új létesítményét — melyre 11 és fél millió forintot irá­nyoztak elő == a DELÉP ősszel adja át a megrendelőnek igényekhez igazították. Teljesebb élelmiszer-ellátás Zavartalan, kiegyensú- A második félévben az év lyozott volt a lakosság élei- első hat hónapjához hasonló miszerellátása az első fél- zavartalan élelmiszer-ellá­évben, az élelmiszeripar a tásra lehet számítani. Zöld­tervezettnél nagyobb ütem- ségből és gyümölcsből álta­ben, 7,3 százalékkal fokozta Iában jó terméseredménnyel termelését — állapították biztatnak a termésbecslések, meg kedden a MÉM-ben és így remény van arra, azon az értekezleten, ame- hogy az élelmiszergazdaság lyen az élelmiszeripari or- legutóbb annyival több árut szágos vállalatok és trösztök ad majd az év hátralevő ré­vezetői tanácskoztak az szében, mint amennyi a jó eredményekről és a felada- ellátáshoz hiányzott a kri­tokról. A tanácskozáson ott tikus tavaszi, nyáreleji hó­volt dr. Dimény Imre mező- napokban. Az enyhe tél mi­gazdasági és élelmezésügyi att ugyanis sok áru romlott miniszter is. el a raktárakban, ráadásul a Dr. Lénárt Lajos mezőgaz- primőrzöldségek után túlsá­dasági és élelmezésügyi mi- gosan későn érkeztek az első niszterhelyettes elmondotta, szántóföldi szállítmányok, hogy az állati termékeket ezért május végén és június­feldolgozó iparok 8,6 száza- ban — mint ismeretes — a lékkai adtak többet, a növé- tavalyinál magasabbak vol­nyi eredetű alapanyagokkal tak a piaci árak. Biztatóak a dolgozó üzemek pedig 4,7 terméskilátások paradicsom­százalékkal fokozták teljesít- ból, paprikából, káposztából, menyüket 1971 első félévé- hagymából és burgonyából hez képest. Mindezt egybe- — ennek megfelelően a ter­vetve az élelmiszeripar az melői kínálat is egyenlete­év első hat hónapjában 7,5 sebb lesz. A téli almater­százalékkal több árut 'érté- més azonban nem lesz olyan kesített, mint az elmúlt év jó, mint a tavalyi, és körté­azonos időszakában, s ennél bői sem tudnak annyit adni is nagyobb arányban — 9,2 a termelők, mint amennyire százalékkal — nőtt a belke- szükség lenne, reskedelmi áruértékesítés. A A konzervipar az idén 20 jó munka nyomán nőtt a százalékkal több zöldséget és vállalatok nyeresége, bár csaknem egyharmadával nem olyan mértékben, mint több gyümölcsöt vásárol fel, amennyire a termelés foko- mint az elmúlt évben, így az zódott. (Ezért a MÉM az őszi és a téli hónapokban a anyagi érdekeltség fokozá- tavalyinál jobb kínálatot sára javaslatokat terjeszt biztosít, ugyanúgy, mint a illetékes szervek elé.) hűtőipar, amely az év első Az első félévben az elmúlt hat hónapjában rekord ter­év azonos időszakánál na- melést ért el. A húsipar az gyobb nyereséget ért el a első félévben 700 000-rel gabonaipar, a növényolaj- több sertést vásárolt fel, ipar, a borgazdaság, vala- mint tavaly január és jú­mint a söripar, örvendetes, nius között. Egészen magas ihogy ezen a téren a tejipar színvonalú húsellátásra lehet is jobb eredményt ért el, el- számítani az év hátralevő sősorban azért, mert sikerült részében. A nagy kínálat le­növelni a felvásárolt tej hetővé tette, hogy a harma­mennyiségét, és a tejtermé- dik negyedév végéig heti 300 kek összetételét is jobban az tonnával növeljék a közpon­ti húskeretet. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom