Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

SZOMBAT, 1972. JÜLIUS 22. 37 Új sertéstelep Elkészült a Szegedi Állami Gazdaság új sertéstelepe Ásotthalmon, melynek építését 1970 őszén kezdte meg a DÉLÉP, a gazdaság építőbrigádjának segítségével. A 46 millió forintos költséggel épült létesítmény a megye egyik legkorszerűbb és legnagyobb sertéstelepe, 480 férőhelyes, 4 fiaztató és 4 hizlaló épületből áll. Tízezer hízósertést nevelnek itt évente, s a gondozók munkáját automatizált önetetők és légkondicionáló berendezés könnyíti. Az autók egyelőre maradnak Elmaradt beszélgetések A

zon kapom magam, hogy a régi, ez a rossz ízű kifejezés túlságosan is rákedves barátomnak ígért találkozó telepszik eletükre. S úgy érzik talán, minduntalan elmarad. Hónapokkal csak a legkülönfélébb anyagi javakban ezelőtt kettős közfelkiáltással kimondtuk tudják megvalósítani önmagukat? Cs«k a ezt a divatos mondatot: majd leülünk egy használati tárgyak, dísztárgyak gyűjtésékis beszélgetésre. Van mit mondanunk ben? Nem tudni. Valószínű azonban, egymásnak, bőven, hisz sok régi élmény, hogy nem is érnek rá mindezen elgondolazonos érdeklődési kör kapcsol össze kodni, annyira gépiesítették magukat a bennünket. Mikor összeszaladtunk, nagyon mindennapi célszerűség oltárán. J megörültünk egymásnak. S mégis — az- íme, elég messze vezet a tűnődés a fiaóta sem sikerült összehozni a mi kis talember meditációjától. A probléma csúcstalálkozónkat. Mindig közbejött vala- olyan bonyolult, hogy feleletet nem is lemi. Valami sürgős, fontos, praktikus do- het egykönnyen találni rá. Vagy egyszelog, hivatali vagy családi gond. S a meg- rűen azt kellene rá felelnünk: éljünk beszélt időpontokat kitöltötték az ilyen egyszerűbben? A nemes egyszerűségre „közbejöttek". De most már — folytatja gondolva, ez nem is rossz válasz, arra fiatal ismerősöm — ezen a héten min- azonban nyilván senkit sem beszél rá, denképp összejövünk. Hiányzik ez az is- hogy mondjon le nagy céljairól, magas kolapadbeli barátság... igényeiről. Sőt: tegyük csak még maga.._,„ „ , , , . . sabbra a mércét! Vizsgáljuk csak: nem Hogy miért? Ezt nehezebben tudta élünk_e néha túlságosan szimpián, szürmegfogalmazni beszelgeto partnerem. k-n? Nem ^ a fel_alá utat ismerjük_e Ahogy szavaiból kivehettem valamifele a praktikumok magUnk-állította kerítése uj szint szeretne kapni eletének színei- Hisz há és há választ_ hez. Pontosabban: egy tas friss szint, barátokat, ápolják úgy az isfenyt ragyogast a korábbi életéből, ifjú- ^eretségeket) hogy közben ^k a „biz. sagabol S hogy ennek miért érzi szuk- tos hasznunkra les^'gondolat jár az eszük.X.^q TP— —.nrt + ftiii.KU n in ° " Július 1-től érvényes az a rendelet, amely a közületi gépkocsikat hivatott „megtizedelni". Pontosabban szólva az intézményeknél, vállalatoknál, szövetkezeteknél használt gépkocsiállományt körülbelül . tízezerrel csökkenteni, s ezzel az államnak milliókat megtakarítani. (A felszabaduló munkaerőről nem is beszélve.) Mert a különböző rendű és rangú hivataloknál, vállalatoknál bizony nagyon elszaporodtak az autók, ráadásul valamiféle márkaverseny is megkezdődött: kinek futja rangosabb, drágább, s nevezetesebb kocsira. Aztán mindinkább úgy alakult a helyzet, hogy a sok közületi gépkocsi tulajdonképpen kevés... Valahogy így: ha a főkönyvelőnek jár egy Polski, akkor dukál a főmérnöknek, de ha annak van. akkor ildomos a kereskedelmi osztályvezetőnek, és így tovább. Gyakran szabályos gépkocsirészlegek jöttek létre a hivataloknál, vállalatoknál, indokolatlanul. Az említett rendelet ezt a helyzetet hivatott megszüntetni. S hogy mi módon? A vállalatoknál több kategóriát állapít meg, amelyek közül csak a legnagyobb, kiemelt szintű szervezetnél engedélyez négyet, az A kategóriánál hármat, a B-nél kettőt. A Nagyaföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat nép. gazdaságilag nagyon fontos tevékenységet végez, szegedi üzeménél eddig nyolc személygépkocsi volt. A nemrég elkészült javaslat szerint ennek pontosan felét le kell adni. És másutt? A gyáregységeknél (például az EMERGÉ, Kábel, Kéziszerszámgyár) mindössze egy maradhat. A rendeletet április végén hirdették ki. mi történt a nevezetes dátum óta. Elbúcsúztak-e a hivatalos — és fölösleges — kocsik régi gazdáiktól? Aki kilátogat a Merkur-telepekre és szemügyre veszi az árcédulával veszteglő néhány kocsit, azonnal választ kap. Az autók egyenlőre maradnak, a vállalatok, intézmények használják valamennyi járművüket. Mintha nem is lenne érvényben a rendelet... A szegedi Merkúrtelep vezetőjétől, Csórja Gyulától azt is megtudtam, hogy a dolog őket is megŰjabb kérdés: talán a vállalatok „nem szeretik" az intézkedést, nem akarják tartani magukat a jogszabályhoz? Nem erről van szó. Piros László, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy ők a tröszttől várják a pontos határozatot, hogy valójában mennyi kocsit kell leadni; előbb a minisztérium szabja meg a trösztnek, majd a tröszt a vállalatainak a tennivalót. Az sem tisztázódott esetükben — éppen mert nem kizárólag árutermelő tevékenységet, hanem szolgáltatást is végeznek —, hogy mennyiben érintik a kedvezmények az ÁHV-t. Mikes Sándor, a szegedi EMERGÉ Gumigyár igazgatója sem kapott kézhez az OGV-től — vállalati központjától _ végleges utasítást. Tudják, hogy egy kocsit kell leadni, hiszen eddik kettővel rendelkeztek, de erre majd csak a harmadik negyedévben kerül sor. A kép csaknem ugyanez valamennyi vállalatnál, intézménynél, elsősorban azért, mert a kormányrendelet is október végét jelöli meg a gépkocsik leadásának határidejéül. A másik: a gépkocsik átadása egybként sem egyszerű. A KPM Autófelügyeletétől kell előbb engedélyt beszerezni, csak ennek birtokában lehet kivonni a forgalomból a közületi autót. A látszat mindenképpen azt mutatja — lényegében még semmi sem változott. Az igazság viszont az, hogy a rendeletet nagyon alaposan áttanulmányozták mindenütt, s a pontos tervek, elképzelések is megvannak már, hogy miként gazdálkodnak majd a kevesebb gépkocsival. Sőt ismerik a módját annak is, hogyan lehet az autóínséget csökkenteni. Saját gépkocsival rendelkező munkavállalókat keresnek, aki vállalati célból kizárólag fuvarozással foglalkozik majd, vagy maga a gépkocsivezető veszi meg régi munkaeszközét. A számítások szerint mindkét félnek megéri. A munkaadónak azért, mert a viszonylag kis fizetéssel alkalmazott ember egy kilométert saját gépkocsijával 2 forintért tesz meg — a vállalati kocsi 4—4,50. esetleg 5 forintos kilométerenkénti kesztett jogszabállyal egycsapásra megoldjuk a gondokat. Így van ez most is. Hiszen néhány szolgáltató jellegű vállalatot a jelek szerint meglehetősen nehéz körülmények közé sodor. A DÉMÁSZ igazgatója, Vajda György elmondta, hogy körülbelül 25 gépkocsival lesz kevesebb az áramszolgáltatónál, mint amennyi kellene. Nem a hivatali apparátusnál, hanem az üzemekben, a körzetszerelőknél. Ugyanis a szolgálatot ellátó ügyeletes villanyszerelők ma már maguk vezetik a terepjáró GAZ-gépkocsikat, a Moszkvics-Furgonokat, Warsawákat, amelyekkel gyorsan megközelítik a rövidzárlatnak, vagy más hibának a Helyét. Ezekkel járják az utcákat éjszaka, hogy kijavítsák a sötét világítótesteket, ezzel járnak a szövetkezetekbe, tanyákra. Most 25 ilyen szolgáltató célra használt autót kell leadni, mert személyautó-rendszámmal szerepelnek. A vállalat nélkülük olyan helyzetbe jut, mint amilyenben 15 évvel ezelőtt volt; marad a kerékpár, ami viszont sokkal lassabb, és hosszabb utakra, szerszámok, műszerek szállítására szóba sem jöhet. Szűkebb hazánkban 1500 autót érint a rendelet, s hogy ezek minél hamarabb a Merkur-telepre kerüljenek, közérdek. (Azzal együtt, hogy a DÉMÁSZ-hoz hasonló esetekben valamiképpen megfelelő megoldást kell találni.) Közérdek az, hogy az államot e nagyszámú gépkocsival járó költségektől mentesítsük. De az sem lebecsülendő előny, hogy 1500 autó egyúttal megjelenik a vásárlók piacán. Matkó István ségét? Erre még tovább kereste a választ. Körülbelül ennyi a lényege: mert túlságosan praktikusan, gyakarlatias-célszerűen rendezte be életét, ha úgy tetszik, be is gubózott ebbe a nagy praktikusságba. S érzi, ma még elég fiatal ahhoz, hogy érezze: ez a szürke, színesíteni kellene valamivel. Ne gondolják ezért valami különc alak be. Ismerünk olyan embereket, akiknek az élet minden adódó gondjára, technikai problémájára van baráti összeköttetése. Ezeket a kapcsolatokat buzgón, sőt precízen ápolják is; de hogy van-e egyetlen íieg iiaiai a.i- igazi baráti kötődésük ls bárkihez, egyetgubö szamara len olyan szál> amit nem merő érdekből fontak össze — ez vitatható. Nagyon kívánom a töprengő fiatalemnak a fenti fiatalembert. Olyan ember ő, bemek h ta1;ilkozzon a régi jóbarát. akinek a szakmabán maris neve van; ^ g h valaml ifjúi felh6üenséget, szereta s eppen ezert becsületté el is veg- derűt> friss sz£neket is kapjon ettől a baz, a munkaját. Alapjaban tartalmas az rátságtól Aminthogy minden barátságnak elete, bár a mellekmunka, amit valialt - ^ keU k£vánnunk) hogy ne csak ^ ér_ ambícióit nem elegiti ki csupán a hald dek szín sokkal inkább az a felhőtkereset novelesere jo. Szavain azonban bizaiom, ami két régi iskolatárs kapni,ndenkeppen érdemes elgondolkodnunk. csól&lár& jeiiemző. Annál mkabb, mert tobbektol ,s hallottam ó dolog R gyaIco(rlati érzék, nem hasonlo panaszkodást. I vitás Élelmesnek, életrevalónak, így juthat el az ember annak megálla- ügyesnek, jártasnak, tapasztaltnak pításáig, hogy ami jó és helyénvaló a ienni — jó dolog. S jó, ha alkotómunmunkahelyen, nem bizonyos, hogy jó és kánkban mindig megtalálhatjuk a haszhelyénvaló lehet a szabad időben. El- nálható, az alkalmas, a célszerű eszközt; sősorban a percek kihasználására gondo- ba értékesítjük tehetségünket, járható lok itt: arra, hogy minden perctől valami utat találunk terveinknek. De az emberi cél- és rendeltetésszerűt, valami praktiku- léiek ennél sokkalta színesebb, sokrétűbb, sat joggal várhatunk a hivatalban, a mélyebb — szeret játszani és érezni, s gyárban — de nem várhatjuk ugyanezt a szeret néha látszólagos hiábavalóságokkal magánéletben. Nemcsak hogy nem vár- is foglalkozni. És sohasem biztos, hogy hatjuk, de el is kell kerülnünk, ha men- valaki, ha este minden előre beírt tennitesülni akarunk a gépiességtől, amelynek valót kipipálhat is a naptárában, valóban szimptómáit hol itt, hol ott, s hol így, és igazán emberien, szépen, a mi korunkhol úgy. de ki lehet mutatni az ember hoz méltón élt. Nem biztos, ha aznap is cselekedeteiben, feszült arcán, feszes moz- elmaradt egy jóízű beszélgetés, ha elmadulataiban. racjt egy-két feszültségoldó, derűs nevetés. Lehetne persze élcelődni azon is, hogy ha fölvágatlan maradt egy könyv, megiásokan épp a munkaidő alatt keresik-ta- tatlan valami természeti szépség, meglálják meg „kikapcsolódásuk" módját. S íratlan egy levél, s bizony, ha meglátogahogy az ilyenek közül sokan agyonra gür- tatlan maradt egy rá váró szülő.. Mert cölik magukat a szabad időben, szabad az érdekek felállította rangsort az érdeknapokon, hogy még több pénzt keresse- lődésnek, az érzésnek, a kikapcsolódásnak nek, a „jelenléti díjon" felül is. Ez azon- időről időre érdemes feláldozni. S egyálban szintén belevág a problémakörbe, ha talán, felülvizsgálni azt a rangport: vamellékágon is. A főághoz azzal csatlako- lóban ember-voltunkhoz méltó értékrend zik: az ilyenek még kevésbé tudnak a szerint, a mi szocialista társadalmunkhoz pénzkeresésen kívül más foglalatosságot méltó szinten állítottuk-e össze? elképzelni maguknak. „Pénzt csinálni" — Simái Mihály Apadnak a dunántúli folyók A nyugat-magyarországi dekezést, erősítik az átázott folyók áradása szűnőbenvan. gátakat. A Dráva magyarországi alsó A Mura letenyénél a kedszakaszán pénteken estére a di tetőzés óta másfél métert tetőzés óta 10 centiméterrel apadt. A folyómentén már csökkent a vízszint A tartós megkezdték a védekezésben felhasznált anyagok és feles magas vízállás következté- szerelések összegyűjtését, ben a toltesek tobb helyen átáztak, ezért a Dráva alsó A Rába felső szakaszán Sárvár és Árpás között pénlepte. Nagy munkára, forga- árával szemben. De megéri lomra számítottak, de ebből máig sem látszik semmi. a „maszek" autósnak is, hiszen egy budapesti útért köMindössze vagy két tucat rülbelül 700 forintot kap. gépkocsit adtak le az utóbbi időben, pedig 1500-at várnak a környékből, Csongrád megyéből és részben Bács. és Békés megyéből is. önköltsége egy Zsiguli esetében 130—150 forint. Persze az élet sosem olyan egyszerű, hogy a mégoly bölcsen, áttekinthetően szerHotnap: szakaszán folytatják az árvé- teken délutárf megSZÜntették az árvédelmi készültséget. Honvédelmi repülőnap Holnap, vasárnap délelőtt ditorndval is szerepelnek, s 10 órától rendezik Szegeden, bemutatót tartanak a modela repülőtéren a honvédelmi lezők is. A sok látvány körepülőnapot. Háromórás le- zött érdekesnek ígérkezik a vegőben és földön zajló kü- haditechnikai kiállítás is. lönleges műsor szórakoztatja Szeged belvárosából a remajd a résztvevőket. Be- pülőnap színhelyére és onmutatót tartanak néphadse- nan vissza a közlekedést bizreqünk repülői, az MHSZ tosítják. Sűrített, illetve küműrepülői és az ejtőernyő- lön buszok indulnak már sok. reggel 8 órától a Széchenyi A földön néphadseregünk térről, a Szeged étterem egysége tankok, páncélozott elől. Akik saját járművükjárművek és lövészek rész- kel érkeznek a helyszínre, a vételével harcászati gyakor- kijelölt parkolóhelyen hagylatot hajt végre. A Zrínyi autójukat, motorjuMiklos haditornaklub tagjai jegyek a repülőnapra a korhű öltözékben lovas ha- helyszínen is válthatók. A Lajtánál és a Marcalnál, továbbá a Rába alsó szakaszánál — Árpás és Győr között — másodfokú, a Zalánál elsőfokú készültséget tartanak. (MTI) Korszerűsít a söripar Az ország legkorszerűbb, angol gyártmányú palackfejtő gépsorát — a gj-óbajáratások után — üzemszerűen munkába állították a Kőbányai Sörgyár 2-es telepén. A gépet a IV. ötéves terv korszerűsítési programja keretében adták át: 1975-ben a Magyar Söripar vállalatai egymilliárd palack sört fejtenek és hoznak forgalomba. A Kőbányai Sörgyár kecskeméti kirendeltségén idén egy kisebb teljesítményű, NDK-gyártmányú palackfejtő berendezést adnak át, ez óránként 4000 üveget tölt meg. Több táblaüveget gyártanak összesítették a félévi kemencéjében az idén már eredményeket az ország földgázzal hevítik folyékony egyetlen, Salgótarjánban üveggé a szóda és a homok működő síküvegyárában. Az keverékét. A kemencékből idén az importált mennyi- naponta 30 ezer négyzetméséggel együtt 14 százalékkal ter táblaüveg kerül ki A több üveget hoztak forga- gyár elégíti " a.„ha2ai. — , , , „. , , , evi, mintegy 13 millió negylomba, mint a mult. év első zetméter — üvegigényének félévében. A gyar két óriás- több mint kétharmadát.