Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

PÉNTEK, 1972. JÜLICS 2L 3 Szivattyúállomás a Barátság—II. kőolajvezetéknek Toatos szakaszhoz érkéz- bői Hasonló nagy méretű tek a szerelők a Barátság— tartályok csaik SzázhalomH. kőolajvezeték FényesUt- battán épültek. Az úszóikén épülő szivattyúállomáSzegedi nyár sán. Befejezték az óriás tartetős tartályban 20 millió tályok építését és nyomás- liter koolajat próbáját. Négy készült ezek- (MTI) tárolhatnak. Hazánk a középmezőnyben Európai lakásfelmérés Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának megbízásából az Építésgazdasági és Szervezési Intézet érdekes összefoglalót állított össze az Európai Gazdasági Bizottság tagállamainak lakásügyi, építési és városrendezési monográfiáiról Ezek alapján 23 EGBtagállam adatait dolgozták feL Az európai összevetésből kiderül, hogy az ezer lakosra jutó lakások száma 1969 végén mindenütt 210-néltöbb volt, hét országban pedig a 300-at is meghaladta. A legmagasabb ez a szám Svédországban, ahol ezer személyre 358 lakás jut, legalacsonyabb Jugoszláviában, ahol 211, Magyarország a középmezőnyhöz tartozik az ezer lakosonkén ti 281 lakássaL A lakásállomány növelésében az 1960-tól 1970-ig terjedő időszakban a Szovjetunió érte el a legnagyobb eredményt, évente több mint kétmillió uj otthonnal, azaz 2,6 százalékkal növelte lakásállományát. A legkisebb volt a fejlődés Írországban, mindössze 0,2 százalékos. Magyarország ebben az összehasonlításban az évi 1,1 százalékos lakásállomány-növekedéssel az országok sorrendjének középmezőnyében helyezkedik eL A monográfiákból kiderül, hogy a hatvanas években szinte minden európai országban jelentősen emelkedtek az építési árak. Különösen kritikus méreteket öltött 36,4 százalékos növekedéssel az NSZK-ban, és 49 százalékkal Hollandiában. Az építőipari termelés volumenének növekedése ebben a tíz évben különösen jelentős volt az NSZK-ban, Romániában, Magyarországon és a Szovjetunióban. Úgyszólván valamennyi európai országban az építőipari fejlesztésben nagyon fontos feladatnak tekintik a szabványok korszerűsítését, a méretkoordináció bevezetését és a minőségellenőrzés fejlesztését. A tipizálásban elsősorban a szocialista országok értek el figyelemre méltó eredményeket A fejlett építőiparral rendelkező országokban, így Csehszlovákiában, Romániában és Magyarországon is a földmunkák és a betonozás 70—90 százalékát végzik gépekkel. (MTI) Tég I a g y á rtá s Az időjárás általában kedvez a téglagyártásnak. Teljes az üzem a Csongrád-Bács megyei Téglaipari Vállalat valamennyi üzemében. A vállalat az idén a tavalyinál több téglát készít, mindent elkövetve a szükségletek minél jobb kielégítésére. Képünkön: részlet a szegedi gyár udvarából, ahonnan az égetett téglát vihetik már gazdáik. S Meghalt dr. Móricz Béla Szegeden tegnap, csütörtökön meghalt dr. Móricz Béla, a munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. Dr. Móricz Béla Szegeden született 1913-ban, munkáscsaládból. A munkásmozgalomban 1930. óta dolgozik. Dr. Móricz Béla a felszabadulás után jelentős pártés szakszervezeti funkciókat töltött be. Különösen kitüntette magát az ellenforradalom idején tanúsított bátor, önfeláldozó magtartásával. A munkásőrségben annak megalakulása óta tevékenyen részt vett, 1965. óta tulajdonosa a Munkásőr Emlékérem- és Jelvénynek. 1959-től idén bekövetkezett nyugdíjaztatásáig a JATE szakszervezeti bizottságának függetlenített titkára volt. Lelkes, odaadó munkájáért 1962-ben megkapta a Szocialista Munkáért Érdemérmet, 1964-ben pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A Szocialista Hazáért Érdemrendnek 1967-ben, a Felszabadulási jubileumi emlékéremnek 1970-ben lett a birtokosa. Dr. Móricz Béla temetéséről később intézkedünk. Az MSZMP Szeged városi bizottsága M

a este elkezdődnek a Szegedi Uninepi Hetek kiemelkedő eseményei — a szabadtéri játékok. Szeged ismét megyénk és az ország érdeklődésének középpontjába kerül. A szegedi ünnepségsorozat kerül. A szegedi ünnepségsorozat méltán viseli a fesztivál nevet, hiszen mintegy két hónap alatt megannyi rendezvénysorozat, még számon tartani sem egyszerű. Megyeszékhelyünk nyári rendezvényeivel olyat produkál és olyan színvonalon, amely méltó Szegedhez, a város szellemi életéhez, a Dél-Alföld centrumához. A Szegedi Ünnepi Hetek egy olyan nagy lélegzetű, az akcióprogramok olyan sokaságából álló rendezvénysorozat, amely a helyi erőforrásokra épülve, majd az országos szervek támogatását élvezve, egyszerre nyújt növekvő színvonalú művészeti élményt, a tudomány egyes ágaiban hasznos továbbképzést, a Dél-Alföld ipari és mezőgazdasági seregszemléjét, majd sportszórakozást. Ügy vélem, hogy erre az erőfeszítésre — a főváros után — Szeged is képes, a maga lehetőségeivel, természeti adottságaival, a város lakosságának Szeged-szeretetével. A szabadtéri játékok rangos tekintélyt vívott ki magának. Kétségtelenül ez alkotja az ünnepi hetek legfőbb tartalmát. A szabadtéri játékok művészeti hátterét a budapesti művészélet kiemelkedő személyiségei, szólistái, együttesei alkotják — együtt a szegediekkel —, akiket ez a város már megnyert, magához vonzott, akik szintén megszerették Szegedet. Főleg a szabadtéri játékok során alakult ki immár hagyományos jó kapcsolata Szegednek fővárosunkkal. A Budapesten élő művészek nélkül nincs Dóm téri játék Szegeden. Budapest alkotói elhozzák művészetüket, az ember szeretetét és a helyi alkotókkal, szervezőkkel együtt immár kultúrtörténeti értékkel bíró szabadtéri játékot hoztak létre. Szeged vonzó hatással van a környező országok művészeire és együtteseire is. Ez a nemzetközi vonzás a Szovjetuniótól, Európán át Angliáig tart. A különböző országok vezető művészei, rendezői, dirigensei, mind gyakrabban találhatók a szegedi játékok műsorában. Mindaz a misszió, amit Szeged vállalt, egy szélesedő nemzetközi kapcsolatokra épülő, egyben ennek további fejlesztését is igénylő produkció. Egy-egy nyár során a rendezvényekben az országok sokasága vesz részt. Ez egyben a szegedi fesztivál, a Szegedi Ünnepi Hetek nemzetközi hírének növekedését is jelzi. K

ülönösen kiszélesedtek Szeged nemzetközi kapcsolatai ebben az évben, hiszen a legkülönbözőbb rendezvényekre 26 európai ország küldte el művészeit, kiállítóit, vagy sportolóit. Ügy gondolom, hogy a nemzetközi kapcsolatok megszilárdítása csak egyik oldala a témának. Itt arról is szó van, hogy a szegedi rendezvények olyan művészi színvonalat értek el, amellyel vonzást gyakorolnak határainkon túli művészeti együttesekre, szólistákra, sportolókra. Talán nem tűnik dicsekvésnek, ha leírjuk, hogy Szegeden fellépni ma már növekvő művészeti rangot és sikert jelent. Ebben az évben két neves külföldi művészegyüttest köszönthetünk városunkban: a bolognai operaház és Lengyelország egyik állami népi énekés táncegyüttesét. Rajtuk kívül még nyolc ország népitánc-együttesének fellépését láthattuk a szakszervezeti néptáncfesztiválon. Ha Szeged nemzetközi kapcsolatait megrajzolnánk a térképen, akkor Szegedet az európai országok többségével láthatnánk öszszekötve. Mindezek kétségtelenül a szegedi fesztivál nemzetközi hírének, tekintélyének, kapcsolatainak továbbfejlődését jelzik. Az ünnepi hetek — nyugodtan lehetne hónapokat is írni — egészében azért tudtak megerősödni, felnövekedni, mert a város minden lényeges szerve és szervezete egy, mindjobban összehangolt erőfeszítésére és részvételére támaszkodhatnak. A legfőbb koordináló és szervező kétségtelenül Szeged megyei város tanácsa és ennek osztályai. De nagy szerepe van ebben a Fesztivál Intéző Bizottságának, a vásár igazgatóságának és nélkülözhetetlen szerepük van a szakszervezeteknek, a Hazafias -JUWJjdaN nak, a KISZ-nek, a TIT-nek, az MHSZ-nek, a sportszerveknek, a kiállító üzemeknek, gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. Tgy áll öszsze az a szellemi és anyagi erő, amely a Szegedi Ünnepi Hetek programsorozatát megalkotja, végrehajtja. Ha ez a közös erőfeszítés volt az ünnepi program létének alapja, akkor ez lesz fennmaradásának további tényezője is. Az utóbbi evekben nyoma sincs a sokat emlegetett nyári „uborkaszezonnak", amely alatt mindenki az eseménytelenséget érti. Most szinte versengenek hazánk városai abban, hogy ki tud szebbet, színvonalasabbat és maradandóbbat nyújtani a látogatóknak. Csák büszkeséggel szólhatunk Szeged gazdasági, tudományos, kulturális, művészeti, sport- és minden más egyéb jellegű produkcióiról, amelyeket az idén láthatunk, hallhatunk, mint a szegedi nyár ajándékát. Mert az ez, gazdag és kedves ajándék minden érdeklődőnek. A Szegedi Ünnepi Hetek egy kicsit mindig a régiek, de egyben mindig tartogatnak valami újat és érdekes látnivalót is. Minden nyári ünnepi heteknek meghatározott céljuk van, amelyeket teljesíteni törekszik. A tavalyi ünnepi játékok legfőbb művészi célja a hősiesség, az emberi szabadságküzdelem, a szabadságért folytatott hősi harc történetisége volt. Kifejezte ezt mindenekelőtt a Dózsa-dráma, majd a Spartacus-balett, és a Borisz Godunov cámű opera. Ebben az évben az embert ösztönző magas rendű eszmék, a vonzalmak, a szimpátiák, a líra, a szerelem adják a műsor alapvető gondolatiságát. Ezt a művészi programot teljesíti az Otelló, a Rómeó és Júlia, de a Hegyen-völgyön lakodalom című kompozíció a néptáncfesztivál gálaestjén is. A következő év kuTtúrprogramjának eszmei és művészeti tartalmát Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 150 éves évfordulójához illik majd igazítanunk. Vannak tehát terveink, koncepcióink a jövő számára is. A kivitelezés felelősségétől sem félünk. H

osszú az út és a vita, amely kezdettől napjainkig juttatta el Szeged nyári ünnepi programjainak kialakulását. Sőt a viták — különösen a szabadtéri játékokról — még most is tartanak. Hiszen a játékok értékét, egyáltalán a Szegedi Ünnepi Hetek minősítését, művészi mértékének nagyságát, a játékok helyének még pontosabb meghatározását, Szeged és a Margitsziget viszonyát mindenki másként ítéli meg. Erdei Ferenc a szegedi játékokat olyan nagy horderejűnek vélte ismert poszthumusz művében, amely köré tömörülhetnek Szeged szellemi erői. A Magyar Hírlap a napokban azt vetette szemünkre, hogy Szeged „... sokrétű műsorában sem találni olyan átütő erejű produkciót, amelynek komoly internacionális vonzereje volna." Ez olyan bírálat a szabadtéri játékokról, amely egy dicsérettel felér, hiszen egy országos lap azzal az igénnyel lép fel, hogy nemzetközi vonzásunkat kérje számon. Más kultúrpolitikusok a margitszigeti és a szegedi játékok közötti profilazonosságtól féltik a szegedit. Viták és szemléletkülönbségek vannak tehát bőven, és úgy vélem, lesznek is. Ismét mások az elsziirküléstöl, a sikerek feletti ellustulástól, a körbeforgástól féltik és óvják a szabadtéri színházat, és azok vezetőit. Kétségtelen, mindezek az intelmek és kritikák megszívlelendők és ösztönzően kell, hogy hassanak. Nem látok abban semmi veszélyt, ha egy Szegeden szereplő külföldi együttes a Margitszigeten is fellép. Az idén két együttessel lesz így, és ez természetes is. Minden külföldi együttes Magyarországon tartózkodva Budapesten is igyekszik fellépni. Ez emeli az együttes művészi rangját és nemzetközi sikerét. Számunkra mindenekelőtt az a meghatározó, hogy a kőszínházak kapuinak bezárása után a lehető legmagasabb művészeti értékű, kultúrpolitikailag tiszta eszméket sugárzó, s ha lehet, akkor az idegenforgalom számára is, de mindenekelőtt megyénk, városunk és az ország, ilyen programok iránt érdeklődő lakossága számára nyújtsunk nyári élményt. És az csak növeli munkánk iránt érzett izgalmunkat és felelősségünket, ha ezek a törekvéseink hazánk egésze számára nyújtanak kultúrhistóriai értékű produkciókat. Bennünket elsősorban az a törekvés vezet, hogy az ország legnagyobb szabadtéri színpadán minden nyáron mintegy 80—100 ézer ember nézze végig azt a műsort és egyben rendezvényeket, amellyel szocialista kultúrpolitikánkat, a mai ember korszerű szemléletének formálását igyekszünk megvalósítani. És ha ezzel a törekvésünkkel növelhetjük hazánk hírnevét, határainkon túl, akkor ez a szegedi nyári játékok és egyéb ünnepi események szervezőit és mindenekelőtt előadóit dicséri. A

Szegedi Ünnepi Hetek műsorának összetétele az állandó jellegű programok fenntartása mellett is évről évre gazdagodik és mind változatosabbá válik. Elég csak kézbe venni a szegedi nyár programját é& abból kiderül, hogy mintegy két hónapon keresztül nagyon színes, gazdag rendezvényeket tartalmaz a látogatók és érdeklődők számára Így az ünnepi hetek során immár huszonhetedszer nyitja meg kapuit ma a Szegedi Ipari Vásár, amelynek fejlődésére jellemző, hogy ez évben 185 magyar és külföldi — főleg jugoszláv kiállító mutatja be gyártmányait, termékeit. Távol áll tőlünk a dicsekvés, amikor azt állítjuk, hogy a szegedi vásár a Dél-Alföld ipari seregszemléjévé fejlődött. Ezt az is jelzi, hogy a vásár során Szegeden köszönthetjük Bács és Békés megye kiállító vállalatait A vásárt tavaly már több mint 80 ezer ember nézte meg. Reméljük az idén még nagyobb érdeklődésre számíthatunk. Üj vonása az idei ipari kiállításnak, hogy vásár is egyben. A kiállított tárgyak jelentős részét helyben meg lehet vásárolni, vagy rendelni. Jó kezdeményezés, hogy összegyűjtve láthatja a közönség mindazokat az ipari produktumokat, amelyek eddig elnyerték a Kiváló Áru rímet A kereskedelem és a vendéglátás is felkészült Szeged látogatóinak fogadására. Az ipari vásárt követi majd a Korszerű mezőgazdaság című kiállítás. Hy módon a Szegedi Ünnepi Hetek nemcsak kulturális élményt nyújtanak, hanem a párt- és a kormány gazdaságpolitikájának, a modern termelés fejlesztését is szolgálni akaró programját is segítik. A kulturális versenyek sorában tíz képzőművészeti kiállítás várja a hazai és a külföldi vendégeket Ezek közül hadd emeljük ki a XIII. Szegedi Nyári Tárlatot, Samu Katalin vásárhelyi szobrászművész nagy figyelmet érdemlő szabadtéri szoborkiállítását, vagy a Móra Ferenc Mú. zeum szegedi galériáját Az ünnepi hetek kulturális eseményeinek kedves színfoltja a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál, amely az utóbbi években fejlődött nemzetközi méretűvé és növekedett meg népszerűsége. Üj kezdeményezés, hogy ebben az évben e szakszervezeti néptáncfesztivál gálaestjét az újszegedi szabadtéri színpadról a Dóm téri nagy színpadra hozzák be szombaton este a rendezők. Az ifjúsági és sportrendezvények szintén gazdag programot kínálnak a város, a megye lakóinak és vendégeinknek. A már lezajlott nemzetközi maratoni verseny után megrendezésre kerül az ifjúság karneváli felvonulása, a honvédelmi repülőnap, az ökölvívó-, a kézilabda-, a go-kart-, a motorcsónak- és a salakmotor-verseny. Fogadják majd a Görögországból Jugoszlávián át érkező és Münchenbe tartó olimpiai lángot is. A szabadtéri műsor és annak népszerűsége várakozáson felül alakult. A tervezett nézőlétszámot a jegyelővásárlásban jelentősen túlhaladtuk. Tehát nem a nézőtoborzás késztet a műsorlátás igényének megfogalmazására, hanem az, hogy hovatovább városunk és megyénk fiai nem engedhetik meg maguknak, hogy egy-két lényeges rendezvényt ne lássanak egy nyár folyamán. A

zt szeretnénk, ha a szegedi ünnep rendezvényein elsősorban megyénk lakossága venne részt, ha a nyár mindannyiunk közös öröme és maradandó művészi élménye lenne, hogy az ünnepi heteknek nem valamiféle szép magunkmutogató, hanem mindenekelőtt önművelő jellege legyen. Éppen ezért úgy véljük, hogy a megyében élők számára már most is nélkülözhetetlen, hogy a legigényesebb programokból lássanak valamit Nem szabad elmulasztani az alkalmat, hogy meg ne tekintsük az olasz és lengyel művészegyüttest. Erre nagyon ritkán van lehetőség Csongrád megyében. Arról sem mondunk le, hogy a munkás- és parasztemberek még nagyobb tömegéből váltsunk ki igényt a legkülönbözőbb műsorok megnézése iránt Mind messzebb és mélyebbre látni, egyre többet tudni a világról, hazánkról, a kultúráról, az önismeretek állandó gazdagítása — ezek a törekvések vezessék lakosságunkat Szegedre. Nem az ünnepi rendezvényeknek van tehát szükségük arra, hogy programjaikra toborozzanak, hanem megyénk embereinek hasznos lesz látniok mindazt, amit Szeged nyári programjai kínálnak. Szeged megszépülő külsővel tárja ki kapuit a szíves látogatók, a vendegek, de bírálói előtt is. Szeged mindig jó házigazda és vendégfogadó volt. A város ilyenkor nyáron különösen kedves, barátságos, szívélyes, hiszen van mit mutatnia. Ám ezt nem hencegőn teszi, hanem azzal a természetességgel, amely egy gyorsan íejlődő, kultúrát teremtő, magabízó városhoz méltó. DR. ÁGOSTON JÓZSEF