Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1972. JÚLIUS 29. Jelentősen javult a külkereskedelmi mérleg Miniszteri tájékoztató Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szerdán tá­jékoztatta az újságírókat a külkereskedelem helyzetéről, problémáiról, az első fél év forgalmának alakulásáról. zö irányzatok az importban is. így alakult ki külkeres­delemi forgalmunk első fél­évi eredménye: Exportunk kereken 23 szá­zalékkal magasabb, impor­tunk viszont hat százalék­termés jelenleg megítélhető kilátásait, a piaci keresletet, a megkötött államközi szer­_ . ződéseket figyelembe véve az Elmondotta, hogy az elozo sikereit jelenti. A Transelek- élelmiszergazdasági termé­két esztendő importjának tro például a finnországi külkereskedelmi forgal­igen élénk — nem egy terű- Lahti város erőműve részére mának terve teljesíthető, leten indokolatlanul gyors- versenytárgyalás keretében ^ miniszter ezután keres­ütemű — növekedése és csak 150 megawattos turbógenerá- kedelempolitikánk egyik mérsékelten fejlődő export tort adott el. A Ganz genera- alapvető céljaként említette, tendenciáiban már 1971. tort lengyel gyártmányú tur- hogy valamennyi partne-' utolsó hónapjaiban kedvező binával egybeépítve helyezik rünkkel megkülönböztető fordulat kezdődött meg. Ele- majd üzembe. korlátozás, diszkrimináció inte csupán az exporttevé- Kétoldalú kapcsolataink nélkül kereskedhessünk, kenység élénkült, az import alakulásával tehát a fejlett partnereinktől ezért azt igé­azonban továbbra is magas tőkés országok viszonylatá- nyeijük, hogy korlátlanul és szinten maradt. 1972 eleje ban is elégedettek lehetünk feltétel' nélkül alkalmazzák óta a kedvező irányú váltó- az első félévi eredmények kapcsolatainkban a legna­zás tovább erősödött, most alapján. gyobb kedvezmény elvét, már érvényesülnek a kedve- Különösen szembetűnően Nem kerülte el figyelmün­nőtt exportunk Franciaor- ket — mondotta a miniszter szagba és Olaszországba, az — a Közös Piac bizottságá­NSZK-ba, Ausztriába, nak az európai parlament Svédországba, a tengeren- előtt tett azon nyilatkozata túli országok közül pedig sem, amely szerint a Közös Japánba és Kanadába. Piac a szocialista országok­... .. .. Az előrejelzések alapján kai az egyenlőség és diszkri­alacsonyam} vou, mini 1972„ben éves színien is ál- minációmentesség alapján kí­a múlt ev azonos időszaka- talában a jeienlegi tenden- ván kereskedni. ciák folytatódásával szá- Végül a KGST-országok A rubelelszámolású orszá- molhatunk. Várható ugyan, integrációs programjával gokban az átlagosnál na- hogy az importtevékenység foglalkozott. fékkai nőtt^az^exnort l^Te más°d!k ffelében Elmondta, hogy a KGST kül­JSÍSSU L ku1, a,szoclahsta országokba kereskedelmi állandó bizott­teruletekrol szármázó ím- irányuló export növekedési „ „vírtá„ Eah ©set^víssza (L"SS2' ^ £&o£g"t koopS^s ná A nem rubefelszámofá- g/ SelsSlású ^ -gáHapodások feltételeire . „„ ii , ""vieiszaniuidbu vi vonatkozo cikkelyek terveze­su orszagokba az export 11 szonylatban az éves terv cél- tét ami ^ftséset. ielpnt százalékkal nőtt, s az import jain61 kedvezőbb, a nem ru- konkrét szakosítási szerződé­csaknem ugyanilyen mérték- belelszámolásúban pedig, a sek kötésikor az árak és ben csökkent. Mindez termé- tervnek megfelelő vagy an- „fxi- i! •• if' , L , . - e szelesen a kereskedelmi mér- „ISSS^K. eJk MSSOT 'A leg javulásához vezetett. forgalmi egyenleget érünk eL komplex ploS nagy je A rubelelszámolású keres- Ez jelentős javulás lenne az lentőséget tulajdonít annak kedelmunkben 2,7 milliárd, 1971-es evhez kepesL is hogy együttműködésünk a a nem rubelelszamolasuban A miniszter ezután azzal a KGST-n kívüli országokkal pedig 1,1 milliárd deviza- kérdéssel foglalkozott, hogy a is bővüljön A KGST-tagál­forinttal volt kedvezőbb a tennéskilátások alapján vár- lamok folytatni és fejleszteni merlegünk ez ev első fele- hatóan kívánják a többi országgal is ben, mint tavaly ilyenkor. hogyan alakul az iden az gaz(jaslgi és tudományos­Áz igen kedvező és céljaink- ország mezőgazdasági együttműködésüket nak megfelelő változás érté- exportja. ^^ együttműködésüket, kelésénél azonban figyelembe Fejtegetésében abból a terv- Különösen nagy jelentőseget kell venni azt ls, hogy 1971 bö1 indult ki, hogy az élei- tulajdonítunk a fejlődő or­első félévében kereskedelmi miszergazdaság az idén az szágokkal folytatott kereske­mérlegüpk passzívuma ki- exportot 5—6 százalékkal kí- . gazdasási és tudo­emelkedően nagy volt. vánja növelni, az import pe- aelem> a f^sagi es. tuflo A miniszter részletesen dig 6 százalékkal csökkenne manyos-muszaki egyuttmu­fo^alkozott azzal TfcéS a tavalyihoz képest A hazai ködés bővítésének. (MTI) sel, hogy célszerűen használ- •••^••••^^••••••^•••••a juk-e fel a külkereskedelmi mérleg hiányával járó, illet­ve az azt pótló külföldi hi­teleket. A köztudatban elég­gé elterjedt az a nézet, hogy az exportot meghaladó mér­tékű import mindenképpen kedvezőtlen jelenség. A mi­niszter rámutatott, hogy ez a felfogás nem minden eset­ben helytálló. A kereskedel­mi mérleg alakulását ugyanis gazdaságpolitikai összefüggé­sek alapján kell vizsgálni. Nem tekinthető kedvezőtlen­nek a többlet import pél­dául abban az esetben, ha olyan gazdaságpolitikai célok megvalósítása során jön lét­re, amely népgazdaságunk di­namikus fejlődését, export­képességének növekedését se­gíti elő. Importunkban állandóan növekszik a műszaki fej­lesztést szolgáló gépek és berendezések, a mezőgaz­daság fejlesztését segítő áruk behozatala. Az importtöbblet is lényegé­ben ezekből a termékekből adódik. Ebből következik, hogy a felvett hiteleket cél­szerűen használjuk fel. Ter­mészetes azonban, hogy a népgazdaság fejlesztéséhez csak kismértékben veszünk igénybe külföldi forrásokat, a fejlesztés alapvetően hazai eszközökkel történik. Mind­ehhez hozzátehető, hogy Ma­gyarországot a nemzetközi hi­telpiac pozitíven ítéli meg, ami a gazdasági fejlődésünk­ben elért eredményeinknek köszönhető. Ezután a miniszter elmon­dotta, hogy vállalataink az elmúlt időszakban számos olyan új cikkel jelentek meg külföldön, ezen belül az európai fejlett tőkés orszá­gokban is, amelyeket azelőtt csak jelentéktelen mennyi­segben vagy egyáltalán nem szállítottak. Különösen ör­vendetes, hogy az új ter­mékek jelentős része gép­ipari cikk, ami iparunk újabb Az orvosi maga tartástól Miniszteri rendelet Az új egészségügyi tör­vénnyel összefüggésben az egészségügyi miniszter ren­deletet adott ki az egész­ségügyi dolgozók rendtartá­sára. A rendelet aláhúzza: Az orvosnak tevékenysé­gében és magánéletében a szocialista erkölcs szabá­lyainak megfelelően olyan magatartást kell tanúsítania, amely az orvosi hivatásba vetett bizalmat és az orvo­si hivatás erkölcsi tekinté­lyét biztosítja. Az orvosok nem létesíthetnek egymás­sal érdekközösséget abból a célból, hogy anyagi előnyök, illetőleg magángyakorlatuk előmozdítása érdekében be­tegeiket kölcsönösen egy­ban álló orvosnak olyan magatartást kell tanúsítania, amely a munkakörében ellá­tott állampolgárt — (bete­get) meggyőzi arról, hogy a részére nyújtott szakszerű gyógykezelés (ellátás) ingye­nes, és ezért tőle anyagi, vagy egyéb előny nem jár. Ilyen magatartást kell tanú­sítania a beteg hozzátarto­zójával szemben is. A gyógy­kezelést (ellátás) ingyen kell biztosítania. Sérti az ingyenesség elvét és a szo­cialista etikát, ha olyan szel­lemet alakítanak ki, vagy tűrnek meg, amelyben rendszeressé válik, hogy a betegtől (hozzátartozójától) anyagi juttatást fogadnak el. máshoz irányítsák, vagy Fegyelmi, súlyosabb eset­egymást szaktanácskozásra ben büntetőeljárási von ma­hívják. De ugyanígy nem ga után, ha az orvos bár­létesíthetnek egymással olyan érdekközösséget sem. amely egymás meg nem en­gedett anyagi előnyét szol­gálhatja. Az orvos fogtech­nikussal, kozmetikussal, or­topédcipésszel, látszerész­szel és más személlyel sem létesíthet érdekközösséget abból a célból, hogy az or­vos magángyakorlatánali, vagy az érdekelt személy üzleti forgalmának előmoz­dítása érdekében betegüket, illetőleg üzletfelüket egy­máshoz irányítsák. A rendelet hangsúlyozot­tan foglalkozik az ingyenes ellátásra jogosult betegekkel kapcsolatos orvosi magatar­tással is. Egyebek között kimondja: az állafni egész­ségügyi szolgálatnál munka­viszonyban, vagy úgyneve­zett megbízásos jogviszony­mikor anyagi, előnyt kér. vagy egyéb Tábor a hegyen „A cél az, hogy olyan kommunista közösségek szü­lessenek, amelyekben a tár­sadalmunk fejlődését és tö­rekvéseit — éppen a na­gyobb műveltség által — pontosabban értő és ezért tu­datosan élő fiatalokat nevel­nek." (Holnap, antológia, ki­adta: a budai járás.) kel az irodalmat is megsze­rettetni. RIPORT ÉS VALÓSÁG AUTÓGRAMM A NYAK­KENDŐN Felsőtár­kányba kétféle­képp jut­hat el a messziről jött. Eger­ből autóbusszal, vagy Felné­metről kisvasúttal. Hűs vi­dék, ahol amolyan igazi he­gyi patakocska iramlik az út mentén a völgybe, ahol a Bükk szelídebb vonulatai fölött fölkéklenek a nagy, a távoli hegyek. Van tava, csárdája, vannak apró fahá­zai, hol megszállhatnak a nyaralók. Ismert még az út­törőtáborokról, amelyekben nemcsak a hevesiek nyaral­nak, hanem nyíregyháziak, debreceniek is. Az úttörőtáborok olyanok, mint bárhol az ország más vidékein. Piros nyakkendők lobognak, a hangszóróból ze­ne, majd vezényszó hangzik fel, van reggeli, ebéd, vacso­ra, zászlófelvonás és zászló­levonás. A hatvaniak úttörő­táborában is csak néhány jól értesült érdeklődő vette ész­re a változást idén, azt, hogy nemcsak a hagyományos őr­si foglalkozásokra gyűlnek egybe kis csoportok, hanem a megye iskoláiból nem is ismert fiatalemberek vezeté­sével, könyvvel a kezükben vitatkoznak, beszélgetnek. Egyelőre csak félénken. Valahogy úgy, mint az órán. De lehet, hogy egy-két év múlva ennek az élménynek a hatására nyílik jobban sze­mük a könyvre, az olvasásra. Az élmény a táborbontás előtt aláírások gyűjtésébe sű­rűsödik, sajátos autogramm­gyűjtemény tárolója lesz az úttörőnyakkendő, amelyre öt név kerül. Kovács Istváné, Ratkó Józsefé, Mózsi Fe­rencé, Varga Csabáé és Vasy Gézáé, öt fiatal író, költő, kritikus határozta el tavasz­szal, hogy nyarából tíz napot rászán egy különleges kísér­letre. Arra, hogy a hagyo­mányos úttörőtáborban mi­ként lehet negyven gyerek­Odesszai egyetemisták szegedi építőtáborban A Szegedi József Attila Tudományegyetem KlSZ-bi­zotlságának meghívására az odesszai Mesnvikov testvér­egyetem tizenöt hallgatója' dolgozik szegedi építőtábor­ban. A fiúk a DÉLÉP Vállalatnál az új szalámigyár épít­kezésénél segítenek, a leányok pedig a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának szatymazi te­lepén a gyümölcsléüzemben üvegeket címkéznek, csoma­golnak. A vendégfiatalok július 30-ig tartózkodnak Szege­den, utána nyolc napig Balatonföldváron pihennek. Vi­szonzásul hasonló létszámú szegedi egyetemi hallgató dolgozik odesszai építőtáborban. A rádió­riporter hiába­mutatja nyugodtnak magát, érzik szaván az izgatottság. Szinte az utolsó pillanatban értesült az olvasótáborról, s most két anyagot is fel kell venni. Egy tartalmasabbat, vitázóked­vűt, meg egy pillanatképet, amely egyenesben megy. Az eső zuhog, elmossa a délutá­ni focimeccset, de tán a köz­vetítést is. A rádióriporter mindenesetre szervez, kiiga­zít, kérdez és szelektál. — Ne mondjátok azt, hogy hátrányos helyzetű gyerekek. Olyan elkoptatott ez a kife­jezés. Mondjátok csak úgy, hogy.:. —- ... Halvan városából és környékéből negyven felső­osztályos tanulót sikerült el­hozni ebbe a táborba. Főleg olyanokat, akik odahaza nem kapják meg azt a mű­velődési élményt, mint ha­sonló korú társaik. Varga Csaba, a társaság lelke. Övé volt az ötlet, a kezdeményezés. S bár kezé­re játszott az, hogy egyre több lehetősége van a kez­deményezésre a fiatal írók­nak, nem volt könnyű dolga, míg — az olvasótábort most már magáénak vállaló — írószövetség, hatvani tanács és KISZ KB illetékeseit meggyőzte arról, hogy orszá­gos mozgalom kiindulópontja lehet Felsőtárkány. — Az volt a célunk — az Írószövetség KlSZ-szerveze­tének —, hogy a legfiatalab­bakkal kezdjük ezt a párbe­szédet, mely olyan élményt ad történelem-, társadalom­és irodalomtudatból a gyere­keknek, amilyent az. iskolá­ban nem kapnak meg. Az Olvasó Népért mozgalom egy sajátos formája ez is. Az Iskolai irodalomoktatás támogatására a közelmúlt­ban született egy új mód­szer: a rendhagyó irodalom­óra. Ez is hasonló ahhoz, de nem csupán arra kíván ne­velni, hogy olvasni szeresse­nek meg a hatodikos, hete­dikes és nyolcadikos tanulók, de arra is, hogy gondolkod­ni tanuljanak, hogy sajátjuk­ká tudják alakítani a műve­lődési anyagot — Valaki mesélje el gyere­kek, hogy miről olvastatok ebben a könyvben eddig. Nyolc gyerek üldögél ágyon és széken a csöppnyi szobában. Mély hallgatásba merülve. Egyikük kezében könyv: József Jolántól A vá­ros peremén. A kislány tá­volba meredő szemmel rea­gál a kérésre. Az ajtó nyitva, messze ködlik a hegy, a hangszóró időnként paran­csot recseg. — József Attiláról olvas­tam, aki nagyon szegény volt, és mindig máshol lak­tak, mert nem tudták kifi­zetni a lakbért. — Hogy hívták József At­tila édesapját? — Hát, valami József­nek ... A faházak között sétálásra alkalmas az út. Vasy Géza elégedetlenül meséli: Sajnos, nagyon nehéz. Félelmetes, hogy miket nem tudnak a gyerekek. Például azt, hogy ki volt Mátyás édesapja. A történelemből csak a klisék maradnak meg. Sokkalta izgalmasabb a beszélgetés, ha aktuális ügyek kerülnek terítékre. Az például, hogy mennyi fizetís kell egy nagy családnak, hogy igazságosnak tartják-e a túl nagy kereseteket? Csakhogy amennyire igaz Varga Csaba állítása — a kultúra szerepe, hogy a tö­megeket öntudatos cselekvő­vé, társa dalomépítővé nevel­je — annyira igaz az is, hogy ennek a kultúrának a bir­tokbavételéhez még segítség­re van szüksége társadal­munk nagy részének. TALÁL­KOZÁSOK Különö­sen azok­nak, akiknek kezébe jövőnk van letéve Azoknak, akik negyvenen— negyvenezren—négyszázez­ren — most tanulják mind­azt, ami társadalmi emberré teheti őket. Akik a táboro­zásra száz forint zsebpénzt kaptak, de már úgy vallják: száz forint nem pénz. Már Budapest felé robog a Zsiguli. Hallgatjuk a rádió­riportot. Kisfiú a mikrofon­nál. Az élőadás műsorvezető­je megkéri a riportert: Kér­dezd már meg, hogy mi a véleménye: Tudnak-e ő és a társai olvasni? S a kisfiú magabiztosan nyilatkozik: Természetesen tudunk. Újabb kérdés: Mit tanulta­tok a táborban? Válasz: Azt. hogy meglássuk, mi a szép abban, amit olvasunk. Kér­dés: Mit olvasol most? Vá­lasz: Egy útleírást. Kérdés: S érted-e, hogy miért szép? Válasz: Csak most kezd­tem ... Egymásra nézünk. Sok ta­lálkozás kell még, sok könyv és vita. Felsőtárkánvban is, máshol is. Mindenhol, ahol vannak a tudást befogadni kész emberfők. Azaz gyerek­fők. Legújabb hír: július végén a népfront Pest megyei bi­zottsága baráti beszélgetést tart a fiatal írókkal. A nép­front nyolcpontos javaslatai­nak egyike: „Jövő nyáron hozzunk létre gyermek olva­só táborokat a hátrányos helyzetű tanulók részére. Idén az első kísérleti tábort Felsőtárkányban szervezték meg." Melyik lesz a következő? V. M,

Next

/
Oldalképek
Tartalom