Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1972. JÚLIUS 29. Jelentősen javult a külkereskedelmi mérleg Miniszteri tájékoztató Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter szerdán tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelem helyzetéről, problémáiról, az első fél év forgalmának alakulásáról. zö irányzatok az importban is. így alakult ki külkeresdelemi forgalmunk első félévi eredménye: Exportunk kereken 23 százalékkal magasabb, importunk viszont hat százaléktermés jelenleg megítélhető kilátásait, a piaci keresletet, a megkötött államközi szer_ . ződéseket figyelembe véve az Elmondotta, hogy az elozo sikereit jelenti. A Transelek- élelmiszergazdasági termékét esztendő importjának tro például a finnországi külkereskedelmi forgaligen élénk — nem egy terű- Lahti város erőműve részére mának terve teljesíthető, leten indokolatlanul gyors- versenytárgyalás keretében ^ miniszter ezután keresütemű — növekedése és csak 150 megawattos turbógenerá- kedelempolitikánk egyik mérsékelten fejlődő export tort adott el. A Ganz genera- alapvető céljaként említette, tendenciáiban már 1971. tort lengyel gyártmányú tur- hogy valamennyi partne-' utolsó hónapjaiban kedvező binával egybeépítve helyezik rünkkel megkülönböztető fordulat kezdődött meg. Ele- majd üzembe. korlátozás, diszkrimináció inte csupán az exporttevé- Kétoldalú kapcsolataink nélkül kereskedhessünk, kenység élénkült, az import alakulásával tehát a fejlett partnereinktől ezért azt igéazonban továbbra is magas tőkés országok viszonylatá- nyeijük, hogy korlátlanul és szinten maradt. 1972 eleje ban is elégedettek lehetünk feltétel' nélkül alkalmazzák óta a kedvező irányú váltó- az első félévi eredmények kapcsolatainkban a legnazás tovább erősödött, most alapján. gyobb kedvezmény elvét, már érvényesülnek a kedve- Különösen szembetűnően Nem kerülte el figyelmünnőtt exportunk Franciaor- ket — mondotta a miniszter szagba és Olaszországba, az — a Közös Piac bizottságáNSZK-ba, Ausztriába, nak az európai parlament Svédországba, a tengeren- előtt tett azon nyilatkozata túli országok közül pedig sem, amely szerint a Közös Japánba és Kanadába. Piac a szocialista országok... .. .. Az előrejelzések alapján kai az egyenlőség és diszkrialacsonyam} vou, mini 1972„ben éves színien is ál- minációmentesség alapján kía múlt ev azonos időszaka- talában a jeienlegi tenden- ván kereskedni. ciák folytatódásával szá- Végül a KGST-országok A rubelelszámolású orszá- molhatunk. Várható ugyan, integrációs programjával gokban az átlagosnál na- hogy az importtevékenység foglalkozott. fékkai nőtt^az^exnort l^Te más°d!k ffelében Elmondta, hogy a KGST külJSÍSSU L ku1, a,szoclahsta országokba kereskedelmi állandó bizottteruletekrol szármázó ím- irányuló export növekedési „ „vírtá„ Eah ©set^víssza (L"SS2' ^ £&o£g"t koopS^s ná A nem rubefelszámofá- g/ SelsSlású ^ -gáHapodások feltételeire . „„ ii , ""vieiszaniuidbu vi vonatkozo cikkelyek tervezesu orszagokba az export 11 szonylatban az éves terv cél- tét ami ^ftséset. ielpnt százalékkal nőtt, s az import jain61 kedvezőbb, a nem ru- konkrét szakosítási szerződécsaknem ugyanilyen mérték- belelszámolásúban pedig, a sek kötésikor az árak és ben csökkent. Mindez termé- tervnek megfelelő vagy an- „fxi- i! •• if' , L , . - e szelesen a kereskedelmi mér- „ISSS^K. eJk MSSOT 'A leg javulásához vezetett. forgalmi egyenleget érünk eL komplex ploS nagy je A rubelelszámolású keres- Ez jelentős javulás lenne az lentőséget tulajdonít annak kedelmunkben 2,7 milliárd, 1971-es evhez kepesL is hogy együttműködésünk a a nem rubelelszamolasuban A miniszter ezután azzal a KGST-n kívüli országokkal pedig 1,1 milliárd deviza- kérdéssel foglalkozott, hogy a is bővüljön A KGST-tagálforinttal volt kedvezőbb a tennéskilátások alapján vár- lamok folytatni és fejleszteni merlegünk ez ev első fele- hatóan kívánják a többi országgal is ben, mint tavaly ilyenkor. hogyan alakul az iden az gaz(jaslgi és tudományosÁz igen kedvező és céljaink- ország mezőgazdasági együttműködésüket nak megfelelő változás érté- exportja. ^^ együttműködésüket, kelésénél azonban figyelembe Fejtegetésében abból a terv- Különösen nagy jelentőseget kell venni azt ls, hogy 1971 bö1 indult ki, hogy az élei- tulajdonítunk a fejlődő orelső félévében kereskedelmi miszergazdaság az idén az szágokkal folytatott kereskemérlegüpk passzívuma ki- exportot 5—6 százalékkal kí- . gazdasási és tudoemelkedően nagy volt. vánja növelni, az import pe- aelem> a f^sagi es. tuflo A miniszter részletesen dig 6 százalékkal csökkenne manyos-muszaki egyuttmufo^alkozott azzal TfcéS a tavalyihoz képest A hazai ködés bővítésének. (MTI) sel, hogy célszerűen használ- •••^••••^^••••••^•••••a juk-e fel a külkereskedelmi mérleg hiányával járó, illetve az azt pótló külföldi hiteleket. A köztudatban eléggé elterjedt az a nézet, hogy az exportot meghaladó mértékű import mindenképpen kedvezőtlen jelenség. A miniszter rámutatott, hogy ez a felfogás nem minden esetben helytálló. A kereskedelmi mérleg alakulását ugyanis gazdaságpolitikai összefüggések alapján kell vizsgálni. Nem tekinthető kedvezőtlennek a többlet import például abban az esetben, ha olyan gazdaságpolitikai célok megvalósítása során jön létre, amely népgazdaságunk dinamikus fejlődését, exportképességének növekedését segíti elő. Importunkban állandóan növekszik a műszaki fejlesztést szolgáló gépek és berendezések, a mezőgazdaság fejlesztését segítő áruk behozatala. Az importtöbblet is lényegében ezekből a termékekből adódik. Ebből következik, hogy a felvett hiteleket célszerűen használjuk fel. Természetes azonban, hogy a népgazdaság fejlesztéséhez csak kismértékben veszünk igénybe külföldi forrásokat, a fejlesztés alapvetően hazai eszközökkel történik. Mindehhez hozzátehető, hogy Magyarországot a nemzetközi hitelpiac pozitíven ítéli meg, ami a gazdasági fejlődésünkben elért eredményeinknek köszönhető. Ezután a miniszter elmondotta, hogy vállalataink az elmúlt időszakban számos olyan új cikkel jelentek meg külföldön, ezen belül az európai fejlett tőkés országokban is, amelyeket azelőtt csak jelentéktelen mennyisegben vagy egyáltalán nem szállítottak. Különösen örvendetes, hogy az új termékek jelentős része gépipari cikk, ami iparunk újabb Az orvosi maga tartástól Miniszteri rendelet Az új egészségügyi törvénnyel összefüggésben az egészségügyi miniszter rendeletet adott ki az egészségügyi dolgozók rendtartására. A rendelet aláhúzza: Az orvosnak tevékenységében és magánéletében a szocialista erkölcs szabályainak megfelelően olyan magatartást kell tanúsítania, amely az orvosi hivatásba vetett bizalmat és az orvosi hivatás erkölcsi tekintélyét biztosítja. Az orvosok nem létesíthetnek egymással érdekközösséget abból a célból, hogy anyagi előnyök, illetőleg magángyakorlatuk előmozdítása érdekében betegeiket kölcsönösen egyban álló orvosnak olyan magatartást kell tanúsítania, amely a munkakörében ellátott állampolgárt — (beteget) meggyőzi arról, hogy a részére nyújtott szakszerű gyógykezelés (ellátás) ingyenes, és ezért tőle anyagi, vagy egyéb előny nem jár. Ilyen magatartást kell tanúsítania a beteg hozzátartozójával szemben is. A gyógykezelést (ellátás) ingyen kell biztosítania. Sérti az ingyenesség elvét és a szocialista etikát, ha olyan szellemet alakítanak ki, vagy tűrnek meg, amelyben rendszeressé válik, hogy a betegtől (hozzátartozójától) anyagi juttatást fogadnak el. máshoz irányítsák, vagy Fegyelmi, súlyosabb esetegymást szaktanácskozásra ben büntetőeljárási von mahívják. De ugyanígy nem ga után, ha az orvos bárlétesíthetnek egymással olyan érdekközösséget sem. amely egymás meg nem engedett anyagi előnyét szolgálhatja. Az orvos fogtechnikussal, kozmetikussal, ortopédcipésszel, látszerészszel és más személlyel sem létesíthet érdekközösséget abból a célból, hogy az orvos magángyakorlatánali, vagy az érdekelt személy üzleti forgalmának előmozdítása érdekében betegüket, illetőleg üzletfelüket egymáshoz irányítsák. A rendelet hangsúlyozottan foglalkozik az ingyenes ellátásra jogosult betegekkel kapcsolatos orvosi magatartással is. Egyebek között kimondja: az állafni egészségügyi szolgálatnál munkaviszonyban, vagy úgynevezett megbízásos jogviszonymikor anyagi, előnyt kér. vagy egyéb Tábor a hegyen „A cél az, hogy olyan kommunista közösségek szülessenek, amelyekben a társadalmunk fejlődését és törekvéseit — éppen a nagyobb műveltség által — pontosabban értő és ezért tudatosan élő fiatalokat nevelnek." (Holnap, antológia, kiadta: a budai járás.) kel az irodalmat is megszerettetni. RIPORT ÉS VALÓSÁG AUTÓGRAMM A NYAKKENDŐN Felsőtárkányba kétféleképp juthat el a messziről jött. Egerből autóbusszal, vagy Felnémetről kisvasúttal. Hűs vidék, ahol amolyan igazi hegyi patakocska iramlik az út mentén a völgybe, ahol a Bükk szelídebb vonulatai fölött fölkéklenek a nagy, a távoli hegyek. Van tava, csárdája, vannak apró faházai, hol megszállhatnak a nyaralók. Ismert még az úttörőtáborokról, amelyekben nemcsak a hevesiek nyaralnak, hanem nyíregyháziak, debreceniek is. Az úttörőtáborok olyanok, mint bárhol az ország más vidékein. Piros nyakkendők lobognak, a hangszóróból zene, majd vezényszó hangzik fel, van reggeli, ebéd, vacsora, zászlófelvonás és zászlólevonás. A hatvaniak úttörőtáborában is csak néhány jól értesült érdeklődő vette észre a változást idén, azt, hogy nemcsak a hagyományos őrsi foglalkozásokra gyűlnek egybe kis csoportok, hanem a megye iskoláiból nem is ismert fiatalemberek vezetésével, könyvvel a kezükben vitatkoznak, beszélgetnek. Egyelőre csak félénken. Valahogy úgy, mint az órán. De lehet, hogy egy-két év múlva ennek az élménynek a hatására nyílik jobban szemük a könyvre, az olvasásra. Az élmény a táborbontás előtt aláírások gyűjtésébe sűrűsödik, sajátos autogrammgyűjtemény tárolója lesz az úttörőnyakkendő, amelyre öt név kerül. Kovács Istváné, Ratkó Józsefé, Mózsi Ferencé, Varga Csabáé és Vasy Gézáé, öt fiatal író, költő, kritikus határozta el tavaszszal, hogy nyarából tíz napot rászán egy különleges kísérletre. Arra, hogy a hagyományos úttörőtáborban miként lehet negyven gyerekOdesszai egyetemisták szegedi építőtáborban A Szegedi József Attila Tudományegyetem KlSZ-bizotlságának meghívására az odesszai Mesnvikov testvéregyetem tizenöt hallgatója' dolgozik szegedi építőtáborban. A fiúk a DÉLÉP Vállalatnál az új szalámigyár építkezésénél segítenek, a leányok pedig a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központjának szatymazi telepén a gyümölcsléüzemben üvegeket címkéznek, csomagolnak. A vendégfiatalok július 30-ig tartózkodnak Szegeden, utána nyolc napig Balatonföldváron pihennek. Viszonzásul hasonló létszámú szegedi egyetemi hallgató dolgozik odesszai építőtáborban. A rádióriporter hiábamutatja nyugodtnak magát, érzik szaván az izgatottság. Szinte az utolsó pillanatban értesült az olvasótáborról, s most két anyagot is fel kell venni. Egy tartalmasabbat, vitázókedvűt, meg egy pillanatképet, amely egyenesben megy. Az eső zuhog, elmossa a délutáni focimeccset, de tán a közvetítést is. A rádióriporter mindenesetre szervez, kiigazít, kérdez és szelektál. — Ne mondjátok azt, hogy hátrányos helyzetű gyerekek. Olyan elkoptatott ez a kifejezés. Mondjátok csak úgy, hogy.:. —- ... Halvan városából és környékéből negyven felsőosztályos tanulót sikerült elhozni ebbe a táborba. Főleg olyanokat, akik odahaza nem kapják meg azt a művelődési élményt, mint hasonló korú társaik. Varga Csaba, a társaság lelke. Övé volt az ötlet, a kezdeményezés. S bár kezére játszott az, hogy egyre több lehetősége van a kezdeményezésre a fiatal íróknak, nem volt könnyű dolga, míg — az olvasótábort most már magáénak vállaló — írószövetség, hatvani tanács és KISZ KB illetékeseit meggyőzte arról, hogy országos mozgalom kiindulópontja lehet Felsőtárkány. — Az volt a célunk — az Írószövetség KlSZ-szervezetének —, hogy a legfiatalabbakkal kezdjük ezt a párbeszédet, mely olyan élményt ad történelem-, társadalomés irodalomtudatból a gyerekeknek, amilyent az. iskolában nem kapnak meg. Az Olvasó Népért mozgalom egy sajátos formája ez is. Az Iskolai irodalomoktatás támogatására a közelmúltban született egy új módszer: a rendhagyó irodalomóra. Ez is hasonló ahhoz, de nem csupán arra kíván nevelni, hogy olvasni szeressenek meg a hatodikos, hetedikes és nyolcadikos tanulók, de arra is, hogy gondolkodni tanuljanak, hogy sajátjukká tudják alakítani a művelődési anyagot — Valaki mesélje el gyerekek, hogy miről olvastatok ebben a könyvben eddig. Nyolc gyerek üldögél ágyon és széken a csöppnyi szobában. Mély hallgatásba merülve. Egyikük kezében könyv: József Jolántól A város peremén. A kislány távolba meredő szemmel reagál a kérésre. Az ajtó nyitva, messze ködlik a hegy, a hangszóró időnként parancsot recseg. — József Attiláról olvastam, aki nagyon szegény volt, és mindig máshol laktak, mert nem tudták kifizetni a lakbért. — Hogy hívták József Attila édesapját? — Hát, valami Józsefnek ... A faházak között sétálásra alkalmas az út. Vasy Géza elégedetlenül meséli: Sajnos, nagyon nehéz. Félelmetes, hogy miket nem tudnak a gyerekek. Például azt, hogy ki volt Mátyás édesapja. A történelemből csak a klisék maradnak meg. Sokkalta izgalmasabb a beszélgetés, ha aktuális ügyek kerülnek terítékre. Az például, hogy mennyi fizetís kell egy nagy családnak, hogy igazságosnak tartják-e a túl nagy kereseteket? Csakhogy amennyire igaz Varga Csaba állítása — a kultúra szerepe, hogy a tömegeket öntudatos cselekvővé, társa dalomépítővé nevelje — annyira igaz az is, hogy ennek a kultúrának a birtokbavételéhez még segítségre van szüksége társadalmunk nagy részének. TALÁLKOZÁSOK Különösen azoknak, akiknek kezébe jövőnk van letéve Azoknak, akik negyvenen— negyvenezren—négyszázezren — most tanulják mindazt, ami társadalmi emberré teheti őket. Akik a táborozásra száz forint zsebpénzt kaptak, de már úgy vallják: száz forint nem pénz. Már Budapest felé robog a Zsiguli. Hallgatjuk a rádióriportot. Kisfiú a mikrofonnál. Az élőadás műsorvezetője megkéri a riportert: Kérdezd már meg, hogy mi a véleménye: Tudnak-e ő és a társai olvasni? S a kisfiú magabiztosan nyilatkozik: Természetesen tudunk. Újabb kérdés: Mit tanultatok a táborban? Válasz: Azt. hogy meglássuk, mi a szép abban, amit olvasunk. Kérdés: Mit olvasol most? Válasz: Egy útleírást. Kérdés: S érted-e, hogy miért szép? Válasz: Csak most kezdtem ... Egymásra nézünk. Sok találkozás kell még, sok könyv és vita. Felsőtárkánvban is, máshol is. Mindenhol, ahol vannak a tudást befogadni kész emberfők. Azaz gyerekfők. Legújabb hír: július végén a népfront Pest megyei bizottsága baráti beszélgetést tart a fiatal írókkal. A népfront nyolcpontos javaslatainak egyike: „Jövő nyáron hozzunk létre gyermek olvasó táborokat a hátrányos helyzetű tanulók részére. Idén az első kísérleti tábort Felsőtárkányban szervezték meg." Melyik lesz a következő? V. M,