Délmagyarország, 1972. július (62. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

SZERDA, 1972. JÚLIUS 19. Közművelődési I Megyei vezetők konferencia Balatonalmádiban, a Nép­művelési Intézet továbbkép­zési székházában kedden megnyitották a megyei mű­velődésügyi központ-igaz­gatók és népművelési tanács­adó vezetők országos kon­ferenciáját. A hatnapos tanácskozás célja, hogy az egyes megyék közművelődését irányító szakemberek tájékoztatást kapjanak az oktatás-, a mű­vészet- és a tudománypoliti­ka aktuális kérdéseiről. (MTI) látogatása Hódmezővásárhelye n Az állami gazdaságok Bé- bizottságon Török József, a kés—Csongrád megyei fő- városi pártbizottság első t-i­osztálya és a KISZ megyei kára fogadta a vendégeket, bizottsága meghívására ked- majd a Hódmezővásárhelyi den Hódmezővásárhelyre lá­Állami Gazdaság központjá­togatott Győri Imre, a KB tagja, a megyei pártbizott- ban Zstbok András, az ál­ság első titkára, Hantos Mi- lami gazdaságok Békés— hály megyei tanácselnökhe- Csongrád megyei főosztályá­^I^L^tTjJ nak vezetője tájékoztatott a gazdaság időszerű kérdései­KISZ megyei bizottságának titkára. ről. Ezt követően a vendé­Úttörő mezőgazdászok országos versenye A vásárhelyi városi párt- gek megtekintették a Gor. zsai Állami Gazdaság egy­két üzemegységét — többek között karszerű gépparkját, majd egy IHC-traktort mun­ka közben, kukoricatábláit, végül a gazdaság makói kör­zetében levő tenyészanyag­A Magyar Úttörők Szö­vetségének országos elnök­sége az idén hirdette meg először az úttörő mezőgaz­dászok versenyét, amelynek városi, járási, megyei vetél­kedőin több ezer pajtás vett részt Tizennyolc megye hat-hat főből álló csapata vesz részt az országos ver­seny döntőjén, s a szaktá­borozáson. Az ünnepélyes megnyitóra kedden a keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem mosonmagyaróvári me­zőgazdasági karának dísz­termében került sor. A száznyolc pajtást Nagy Sán­dor, a Magyar Úttörők Szö­vetsége országos elnökségé­nek tagja, a városi pártbi­zottság és a tanács, vala­mint az egyetem vezetői kö­szöntötték. A megnyitó után a pajtá­sok a Lajta-parti város ne­vezetességeivel ismerkedtek. Szerdán és csütörtökön ad­nak majd számot arról, mit sajátítottak el elméletben és gyakorlatban. Pontozással értékelik az írásbeli munká­kat, a feleleteket, valamint a barkácsolóműhelyben ké­szült tárgyakat, illetve az egyetem gyakorló kertjében végzett munkát, előállító sertéstelepet. Innen a Hódmezővásárhe­lyi Állami Gazdaság ifjúsági táborába menteik, ahol 467 vásárhelyi, szentesi és sze­gedi fiatal — köztük az If­jú Gárda tagjai — segíti a gazdaság hibridkukorica­programjának valóra váltá­sát. A vendégek elismeréssel nyilatkoztak a Hódmezővá­sárhely területén fekvő ál­lami gazdaságban látottak­ról. Nemcsak mi; az országos lapok is rendre hírül adták, méltatták az eseményt — a Szakma Kiváló Brigádja címmel tüntettek ki egy sze­gedi nyomdászbrigádot. A publikációk száma egyenesen arányos az esemény fontos­ságával. A könnyűiparban a Szegedi Nyomda Magyar— Udmurt brigádja a harma­dik olyan szocialista brigád, amely kiérdemelte ezt a nagy elismerést. A nyomdaipar­ban pedig — ők az elsők. TANULVA, TANÍTVA Ma­gyar— Udmurt — tanuló „Idegen" áruk üzletekben A" szűk mérés, a hibás számolás a vásárló rovására ma már egyre ritkább je­lenség, mert a mind sűrűbb vállalati és állami ellenőrzé­sek miatt egyáltalán nem ki­fizetődő. A Csongrád megyei Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség munkatársai azon­ban újabban egyre többször találnak üzletekben „idegen" árut, amely számla nélkül, azaz alkalomszerűen kerül az üzletbe, de egyáltalán nem véletlenüL Az üzlet égisze alatt az Ilyen, áruk után a haszonkulcs rendszerint az illető üzlet vezetőjének a zsebében marad. Milyen árucikkek ezek? Gyümölcs, zöldségféle, burgonya, virág, különösen községi üzletek­ben, de találkoztak már ha­sonló esettel Szegeden is. Az ÁFÉSZ üllési vasbolt­jában az ÁKF ellenőrei 250 darab olyan alumíniumnyelű kést és 50 darab alumínium­kanalat találtak, amelyen nem szerepelt a gyártó cég monogramja. Ez azonban nem zavarta aa üzlet veze­tőjét abban, hogy nyíltan és szabadon árusítsa üzle­tében az idegen árut. Ho­gyan kerültek ezek hozzá? Nem megrendelésből, ha­nem alkalomszerűen. Azaz, valaki, ilyenkor rendszerint már ismeretlen személy, be­állít az üzletbe, s megvétel­re kínálja gyanús eredetű áruját. Számlát nem ad ró­la, mert minek az. Ez eset­ben az ismeretlen valaki a kések darabját 8 forintért, a kanalak darabját pedig 1,60 forintért adta el. A vásárlók már 10,70 forintot fizettek a kések darabjáért, a kanala­kért pedig 2,20-ot. A külön­bözet „természetesen" azon­nal „kikerült" a kasszából, nehogy véletlenül összekeve­redjen más pénzekkel. S hogyan bírálja el az ÁKF az ilyen cselekedete­ket? Minősítheti üzérkedés­nek vagy jogosulatlan keres­kedésnek. Más esetben a városgaz­dálkodási és kommunális üzem Szent István téri fel­vásárló telepén találkoztak ugyanilyen jelenséggel az ÁKF ellenőrei. Innen bi­zonylat nélkül került virág­üzletekbe margaréta és dí­szítő zöld, amelynek sem árát, sem mennyiségét sem­milyen papíron nem tüntet­ték el. Ennek eredete is al­kalomszerű vásárlásból szár­mazik. S ha az ilyen áru si­mán kifut az üzletből, akkor valaki nyer rajta, amivel nem kell elszámolnia, mert nem tud róla senki Ez a „legtisztább" üzlet, mert a tiszta pénzt nem terheli semmiféle rezsi, gondolva, hogy azt a cég úgyis elbírja. Elsősorban vállalati belső ellenőröknek többször és alaposabban kellene ellen­őrizniük úgynevezett sza­badkasszás üzleteiket, hiszen az idegen áruk odakerülése és továbbadása a vállalati hasznot sérti, leleplezése esetén viszont jó hírnevét. L. F. A MOZGALOM ÚTTÖRŐIKÉNT A nyom­dász szakma kiválói. S — hi­elnyeré­brigáddá ami természetes szen a kitüntetés séhez korán kell szerveződniök, a hármas jel­szó valósításához kezdeniök — a szocialista brigádmoz­galom úttörői. E mozgalom úttörőjének lenni egy olyan nyomdában mint a szegedi, különösen jó érzés lehet. Hisz a társakból, követőkből olyan újabb és újabb brigádok verbuválód­tak, hogy a tavalyi munka alapján már harmadszor nyerték el a Szocialista Mun­ka Vállalata címet. Mikor a kitüntetettekkel beszélgetünk, ennek — a méltó folytatás­nak az elégedettsége is ki­csendül a szavakból. Magaslatról nézni a völgy­ből fölkanyargó útra — ezt jelenti az emlékezés. Aho­gyan mo6t rangra elsők a nyomdászbrigádok között, éppúgy elsők voltak a Sze­gedi Nyomdában: a brigád­mozgalom itt azzal kezdő­dött,, hogy az asszonyok, lá­nyok brigádja megalakult „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni" jelszóval. Bene Gyula, az szb. titkára elein­te patronálóként, majd maga is tagként vette ki részét a kezdés-indulás szépségeiből, ket, hogy a moszkvai rádió gondjaiból. magyarnyelvű adásában be­— Akkor, 1960-ban még jó- mutatják majd az izsevszki néhány kislány is volt a bri- testvérüzem és a brigád éle­gádban — mondja a nyom- tét. Ez az egyik legszebb dászok Gyula bácsija. Akik- emlék a barátkozásból. ről beszél, ma már család- — Mo6t mi vagyunk soron anyák. Gyerekük van, s az az írással — tudatjuk velük, ezzel járó gondjaik. Ezért ne- milyen kitüntetést nyert a héz néha összeegyeztetni a brigád, programokat, hogy a brigád kedves, családias összejövete­lei is teljes létszámúak le­gyenek. Vagyis ott legyen Flach Istvánné, Mihályi Gé­záné, Zalahegyi Lajosné, kollektíva. Akik a megalaka Tóth Lászlóné, Till Árpádné, láskor betanított dolgozók Faragó Vincéné, Czégé Lász- voltak, előléptek szakmun­lóné, Csapó Sándorné és kássá. Minden évben részt Lakatos Istvánné is — a vesznek a szakmai tovább­brigád egyetlen férfi tagja képzőn — igaz, mind gyak­mellett. rabban előadók is kerülnek Flach Istvánné, a brigád- ki közülük az ilyen tanfoiyS­Vezeto, a nyomda regi dol- mokra. Az új gépek helyes gozója. Két nagy fia van, a kezelését, s a berendezések ferje is itt dolgozik a nyom- hibaelhárítását — ami elö­daban. Az szb-titkar ket fia feltétel a folyamatos terme­szintén itt munkálkodik. Fa- léshez _ is szorgosan tanul­ragó Vmcené es Czege Lász- ják. Felajánlásukban az is lone ugyancsak itt talalta szerepel, hogy a brigádtag meg a parjat az üzemben, „valamelyik kötészeti gép ke­Faragone a szakszervezet be- élését elsajátítja" — így tá­teglátogató felelőse is. Zala- gítják rnind tovább a szak­hegyi Lajosné könyvkötő mai látóhatárt, szakmunkásból lett a vál- s mível tudásukkal a töb­lalat szemelyzetise, ugyanak- bieket is gazdagítják, segítik, kor a partvezetosegnek is talán jobb módosítani a fenti tagja. Tóth Laszlone es La- megállapítást. Ilyenképpen- a katos Istvanne szakszerveze- Magyar—Udmurt tanulva tá­ti bizalmiak, Till Arpadne nító, önnevelő és másokat is üzemi véradofelelős. nevelő kollektíva. Lapozgatom a brigádnaplót Szak- — melyet Tillné vezet, kró­mailag ez nikási hűséggel-pontossággal. a „mag" Változatos beírások a harma­a köté- dik kötetben. (íme, trilógiára kollektí- nőtt a napló az évek 6orán!) nehéz Munkamódszer-átadások. A SZAKMA KIVÁLÓI gozó ember bér- és jövedelmi vi­szonyainak kedvező alakulása. Biz­tosra vehető, ha sokoldalúan ismer­tetejük a határozat végrehajtásának hatását, akkor a dolgozók széles ré­tege nem idegenkedik tőle, ellenke­zőleg: segítője lesz. javaslataival, újí­tásaival előmozdítja a szervező mun­kát. Pártmunkánk segítse elő és bizto­sítsa, hogy az üzem- és munkaszer­vezés állandó feladata legyen a ve­zetőknek. A termelési eszközök kor­szerűsödése, a termelés során fel­használt anyagok változása állandó. Ezekkel együtt változik, magasabb és magasabb szintre emelkedik az em­ber termelési tapasztalata és gyakor­lata. Ezek együttesen azt kívánják, hogy változzon, tökéletesedjen a ter­melés és a munka folyamatát meg­határozó szervezési munka is. Üze­mi pártszervezeteinik gondoskod ianak arról, hogy a szervező munka folya­matos legyen. Megfelelő módszer er­re. ha a párt testületei előtt — alap­szervi vezetőség, csúcsvezetőség, üze­mi végrehajtó bizottság — rendszere­sen, évente legalább egy alkalommal az illetékes gazdasági vezető, a szer­vező munkával foglalkozó apparátus beszámol az e téren végzett munká­ról; tevékenységüket rendszeresen minősítik a pártfórumokon. Ilyen­kor alkalom nyílik arra is, hogy a si­kerek elismerése mellett a szervező munka gyengeségeire, a hiányossá­gokra, azok kijavítására a pártszerv felhívja a figyelmet. Pártszervezeteink a politikai mun­ka során arra törekedjenek, hogy kedvező üzemi légkör alakuljon ki a szervező munka számára. Azokat a személyeket és kollektívákat, akik a szervező munkában, vagy annak gya­korlati alkalmazásában élen járnak, megfelelő erkölcsi elismerésben ré­szesítsék a pártszervek. Tudatosítsuk a dolgozókkal, hogy az üzem- és munkaszervezés kölcsönös együttmű­ködést igényel a dolgozók, a vezetők és a szervezési szakemberek között. A kölcsönös bizalom, egymás sokoldalú segítése, a legjobbak erkölcsi és anyagi megbecsülése az egyik alapja és feltétele is a jó üzem- és munka­szervezésnek. Pártszervezeteink igényeljék a vál­lalati szakszervezeti szervek, aktivis­ták munkáját. Pártonkívüliek nagy számát tudják mozgósítani, a szak­emberek egész sorát tudják a szer­vező munka érdekének megnyerni. A vállalatok munkájában helyes gya­korlat, hogy az ötéves középtávú ter­vek mellett éves operatív tervek is készülnek. Pártszervezeteink gazda­ságszervező munkánk során a válla­lati terveket pártfórumokon rendsze­resen értékelik, minősítik. Elsősor­ban azt vizsgálják, hogy a vállalati sajátosságok mellett hogyan jutnak kifejezésre és érvényre a terve1'­pártunk gazdaságpolitikai elvei. Most a decemberi határozat folyamatos végrehajtása azt kívánja pártszer­vezeteinktől, hogy figyelmet szentel­jenek arra is, hogy az éves terme­lési tervekkel együtt készüljön az üzem- és munkaszervezési feladat­terv is. Ez legyen alapja a szervező munkának. A pártszervezetek különös gonddal elemezzék ezeket a terveket, és vizs­gálják meg, hogy tartalmazzák-e a legfontosabb gazdaságpolitikai elve­ket és célokat, a rendelkezésre álló munkaidőalap jobb kihasználását, egyben a felszabaduló munkaerő hasznos foglalkoztatását. Fordítsunk gondot a termelési eszközök jobb és teljesebb kihasználására, vizsgáljuk, hogy a terveknek megfelelő figyelmet fordítanak-e az anyagtakarékosságra és az általános üzemi költségek csök­kentésére. A korszerű üzem- és munkaszer­vezés hatására kedvezően változik a dolgozók élet- és munkakörülménye. Ezek a legfőbb célok, melyekre a szervezési feladat, a terv készítésénél a szakembereknek érdemes figyelem­mel lenni, a pártszervezeteknek pe­dig a tervek minősítésénél ezekre kell figyelmüket fordítani. A határozat végrehajtásának alap­vető biztosítéka a termelés legkü­lönbözőbb pontjain dolgozó kommu­nisták példamutatása. Pártszerveze­teink ezért határozzák meg a kom­munisták konkrét feladatát is. Min­denki — vezető és beosztott — a maga munkaterületén helytállásával segítse elő a korszerű üzem- és mun­kaszervezés megvalósítását. A mun­kát akadályozó nézetekkel és maga­tartásokkal szembeni fellépéssel, az elért eredmények ismertetésével is segítsék a határozat végrehajtását. Dr. VARGA DEZSŐ szeten. Olyan va, hogy bármilyen feladat megoldására is ké- Társadalmi munkában üzem­pes — mondja kérdésemre szépítés. A brigád virágokat Vincze György igazgató. — ültet és gondoz. Meglátogat­A könyvkötészet befejező tak egy beteg brigádtagot, munkafolyamat. Ezért a Ajándékokat vittek nyugdí­tervek teljesítésében mindig jas társuknak. És persze, is fontos szerepük volt. És hogy elmentek gyermekgon­mennyi kezdeményezést indí- dozási segélyen levő kolléga­tottak el! Munkaverseny, nőjükhöz is. Emitt a tanács újítás, tanulás, takarékosko- köszönetét olvashatom a bri­dás. Vagy itt van a patro- gádnak az öregek napközi náló mozgalom, amit állán- otthona létrehozásában kifej­dóan napirenden tartanak. Ipari tanulókat, új dolgo­zókat patronálnak, tanítgat­nak a szakma fortélyaira, s nevelik a szocialista szelle­tett tevékenységéért. A mun­kafegyelem, a munkaidő-ki­használás probléma — olva­som másutt — a brigád tag­jai fellépnek az ilyen hiá­mű együttdolgozásra. Nagy nyosságok ellen. Néhány és szép feladat ez; sok szo- lappal odébb: „Flach István­cialista brigád példát vehet né és Mihályi Gézáné jó arról a buzgalomról, ahogyan munkájukért zenés üdvözletet a szakma szeretetére nevelik kaptak." Ez idő tájt a brigád fiatalabb társaikat. 7 tagja kapott béremelést. Munkájuk minősége? A 1972. V. 9-i dátummal: szo­kiváló és jó könyvek verse- cialista szerződésben vállal­nyében többször helyezést nak védnökséget „A paraszti értek el a Magyar—Udmurt háború" című könyv minősé­brigád készítette könyvek is. gi elkészítésére. Felajánlásu­De most már ideje elmonda- kat — teljesítették. Idén ni: miért is viseli ezt a ne- egyébként azt is vállalták, vet a kötészetiek brigádja. hogy részt vesznek a „Dol­— Egy testvérbrigádunk gozz hibátlanul!" mozgalom­van — magyarázzák a bri- ban. gádtagok — a Szovjetunió- Mindezek apró mozaikok, ban, az Udmurt ASZSZK fő- De tíz esztendő alatt ilyenek­városában, Izsevszkben. A bői tevődött össze egv nagy­Magyar—Szovjet Baráti Tár- szerű, tiszteletreméltó telje­saság közvetítésével szövő- sítmény tablóképe. dött ez a kapcsolat — az Tízszer egymás után nyer­ottani nyomda egy brigádja ték el a szocialista címet, és a miénk között. Először 1962-ben. Tavaly már Ez a kapcsolatteremtés is a Vállalat Kiváló Brigádja a hőskorba nyúlik vissza, cím birtokosai lettek. E plu­Leveleket nézegetek. Az ot- kett mellett büszkén mutat­tam — Udmurt—Magyar — ják a legújabbat, legnagyob­brigád írja a szegedieknek, bat: a Szakma Kiváló Bri­milyen eredményeket értek gádja feliratút, el a munkában, a mozgalom- Ennél már csak a Magyar ban. Köszöntő sorok a fel- Népköztársasár, Kiváló Bri­szabadulás évfordulóira. Egy gádja kitüntetés lehet 1962-es keltezésű levélben szebb •.. arról értesitik a kötészetié- Simái Mihály t J

Next

/
Oldalképek
Tartalom