Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

4 KEDD, 1972. JŰNIUS 15. isztca latcserei a népfront városi bizottságán A finn delegáció hétfői programja A Finn Népi Demokra­tikus Unió kéttagú küldött­sége, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására tartózkodik Magyarországon, vasárnap Szegeddel ismerkedett. A vendégek — Pauli Uitto és Ismo Porna — többek közt megtekintették a múzeumot, a Somogyi-könyvtárat, és ellátogattak Tarjánba is. Tegnap, hétfőn délelőtt a népfront városi bizottságá­nak épületében találkoztak a szegedi népfrontelnökség tagjaival. Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tájé­koztatta őket a népfront szervezeti felépítéséről és munkájáról. Ismertette a népfront várospolitikai, mű­velődési, alkotmányjogi és békemozgalmi tevékenysé­gét. A vendégek beszámol­tak Finnország és az Unió egyes céljairól, különös te­kintettel a biztonsági kon­ferencia előkészületeire. A kibontakozó beszélgetés so­rán a finnországi belpoliti­kai élet problémáiról, hala­dó mozgalmairól is érdekes tájékoztatást adtak. Délután a szegedi akadé­miai bizottság székházába látogattak a finn vendégek. Itt Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus többek között a magyar tudományos kuta­tás szervezeti felépítéséről és a város tudományos éle­téről tájékoztatta őket. A vendégek a finn egyetemi oktatás néhány aktuális problémáját ismertették. A SZAB-székházban tett láto­gatás után a küldöttek az egyetem kibernetikai intéze­tét és az Akadémia újszege­di biológiai kutatóintézetét keresték fel. A finn delegáció tegnap, késő délután visszautazott Budapestre. Villáminterjú a finn vendégekkel A Finn Népi Demokra­tikus Unió küldöttei — Pauli Uitto és Ismo Porna — a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságán tegnap ér­dekes tapasztalatcserén vet­tek részt. A kérdésekre a finn politikai élet sok ér­dekes fejleményéről beszá­moltak. — Többnyire kikből áll­nak a finn belpolitikai élet haladó csoportjai? — Az iskolák politikailag általában passzívák. Az egyetemeken azonban meg­lehetősen nagy a politikai aktivitás. A legfontosabb kérdésekben — néhány kis csoporttól eltekintve — azo­nos nézeteket vallanak az egyetemisták, méghozzá progresszív, baloldali néze­teket. A politikái aktivizá­lódás folyamata 5—6 éve kezdődött az egyetemeken. Azok a fiatalok, akik már ebben a légkörben végezték tanulmányaikat, egykönnyen be sem tudnak olvadni a polgári társadalomba. Hi­szen ha tudják róluk, hogy baloldali nézeteket vallot­tak, illetve vallanak, vezető beosztásba nem nagyon ke­rülhetnek. így azután ké­opejeq neCíJB^Saui si qqos nézeteiket ezek a fiatalok. Az államigazgatásban nem tudnak elhelyezkedni. Az utóbbi néhány évben a vá­rosokban mutatkozik front­áttörés. A választott városi vezetők közt növekszik a baloldali beállítottságú fia­talok aránya. Egyre több pedagógus is baloldali néze­teket vall. — És a dolgozók? — Közülük főként a szak­képzett munkások tanúsíta­nak nagy politikai aktivi­tást. A szakképzetlen dolgo­zók már kevésbé. A kis­polgári réteg, a kishivatal­nokok rétege sokáig teljesen passzív volt. Szakszerveze­teik sem voltak. Mostaná­ban kezdenek ők is szervez­kedni. — Milyenek a munkalehe­tőségek Finnországban? — A lakosság nagy része a nehéziparban dolgozik. A gépesítés következtében a mezőgazdaságban évente 5—6, az építőiparban 2 szá­zalékkal csökken a foglal­koztatottak száma. Jelenleg 20 ezer munkanélküli van, de télen, amikor rosszabb a foglalkoztatottság, 60 ezerig is felmegy a számuk. Leg­inkább a szakképzetlen dol­gozók maradnak munka nélkül. Hiszen például a gyorsan fejlődő fémiparban szakmunkáshiány van. A munkanélküliek ugyan kap­nak segélyt, de nagy az úgynevezett rejtett munka­nélküliség is. Vagyis sok háziasszony szívesen dolgoz­na, de nem talál elhelyez­kedési lehetőséget. — Milyenek a tanulási le­hetőségek? — Az egyetemeken jelen­tősen megnőtt az utóbbi időben a munkásszármazá­sú fiatalok száma Az ál­lam a bank révén ugyanis kedvezményes hitelt biztosít a hallgatók számára, amiből fedezhetik tanulmányaik költségeit. Ezt később ter­mészetesen vissza kell fizet­niük. Sz. I. Új vonalon az első villamos Műhely a Dám téren Tábornyitás Újszegeden Hétfőn megnyílt a KISZ megyei bizottságának új sze­gedi vezetőképző tábora. A tábor szeptember 16-ig lesz nyitva, addig hetemként váltják majd egymást a csoportok. A tábor tanfolyamain a KISZ-vezetők az ifjúsági szövetség VIII. kongresszu­sának határozataiból követ­kező feladatokkal ismer­kednek meg, megvitatják az aktuális ifjúságpolitikai kér­déseket és módszertani se­gítséget kapnak feladataik megvalósításához. Ezen a héten a megye KlSZ-szerve­zeteinek termelési és kul­túrfelelősei vesznek részt a tanfolyamon. A szabadtéri játékok nap­jai a város ünnepnapjai, egy hónapon át, sok-sok vendég­gel, virággal. Esténként a Dóm tér csillagokkal kivert sátra alatt kezdődik a játék a díszletek között. Azok kö­zött a „falak" között, azok alatt az árbocok alatt, melye­ket ezekben a napokban ké­szítenek asztalosok és varró­nők, díszletfestők és diákoka Dóm téri műhelyekben. Az aszta­losok kis kuckó já­ban Vas­tagh Attila, a szabadtéri já­tékok szcenikusa és Kolonics József, az asztalosrészleg ve­zetője nagy gondban van. Az egyik asztalon az Otelló dísz­letmakettja, a másikon raj­zok. Árbocokkal, vitorlákkal, hajókötelekkel jelzett kikö­tőt ábrázol. — Az Otelló díszletelemei kofeül ez a 12 méter magas árboc- és vitorlarendszer je­lenti a legnehezebb felada­tot. Ennek megoldásán gon­dolkodunk most — mondja a szcenikus. Kolonics József néhány éve már nyugdíjas. De hu­morát életkedvét és frisses­ségét sok fiatal megirigyel­hetné. Huszonhét évig volt a Szegedi Nemzeti Színház asztalosrészlegének vezetője, s ott volt szerszámaival az első „újkori" szabadtéri böl­csőjénél is. — Olyan hobby ez már — mondja —, amit nem lehet egykönnyen abbahagyni. Az a szép ebben a munkában, hogy soha nem ismétlődnek a dolgok. Minden díszlet más és más, mindig új és új fel­adatok elé állítanak bennün­ket. Tizenheten dolgoznak az asztalosrészlegnél. „Építik'! a nyolc-kilenc méter magas díszleteket. Csillagászati mé­retű — húsz mázsa! — szeg tartja össze a feldolgozásra kerülő 15 köbméter faanya­got. Az asztalosműhely mel­lett egy kisebbfajta hegy fá­ból, lécekből —, a Hunyadi László díszleteinek húsz nap alatt elkészült csontváza. elkezdték munkájukat a díszletfestők is. A varrónők 600 négyzetméter vászonnal vonják be az asztalosok ál­tal készített favázakat, aztán a díszletfestők ecsetein a sor. — Minden anyagot felhasz­nálunk, sok ócska rongyot varrunk össze, nálunk sem­mi anyag nem vész kárba — mondta Kugler Károlyné, a varroda vezetője, aki szintén a bölcsőringatók közül való. — Ha kész a díszlet, senki nem mondja meg már, sen­kinek eszébe sem jut, hogy milyen anyagból készült. Van ennek a munkának néhány kellemetlen mozzanata is, de a kész díszlet mindenért kár­pótol. A rendező elmondja elkép­zeléseit a díszlettervező­nek ... A díszlettervező meg­álmodja a színpadképet... A rajzokat elküldi a szcenikus­nak... Az megbeszéli az asz­talosokkal ... A varrónők vásznak mögé rejtik a csont­vázat ... S a festők e vász­nakat kőfallá, tengerré, fel­hős éggé varázsolják. — Űgy kell készülni más­napra, mint egy tanárnak. — ez Kolonics József véleménye. — Sokszor megálmodtam már, hogyan lehetne megol­dani egy-egy bonyolultabb feladatot — vallja be Kugler Károlyné. Vastagh Attila pe­dig a következőket mondja: „Kollektív munka ez. Az egyik munkája meghatározza a másikét. Nem mindegy, ki hogyan dolgozik. De minden­ki szereti a munkáját, a leg­régebbi munkásaink épp­úgy, mint azok a diákok, akik először dolgoznak a Dóm tér forró katlanában. Az előadások idején egy nap alatt kell lebontani és fel­építeni a díszleteket. Ez csak jól összeszokott gárdával, kö­zös erőfeszítésekkel sikerül­het, csak így lehet olajozott a munka. — Nem írunk mi egymás­nak, nem levelezgetünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Kolonics József —, megbe­széljük a dolgokat. Teljesen száműzzük a bürokráciát. RONGY­ECSETEK Az árká­dok egyik oszlopá­nak tá­masztva a Hunyadi László díszletterve. A földön leterít­ve az első elkészült elemek. Sándor Lajosnak, a Nemzeti Színház díszlettervezőjének irányításával festik őket. Van közöttük dí6zletfestő, rajztanár, és volt tömörké­nyes diák, akinek 20-án kez­dődik a felvételi vizsgája a Képzőművészeti Főiskolára. Botokra erősített rongydara­bok az ecsetek, ezzel viszik a vásznakra a napi 100 liter festéket. Sok-sok sztorit mesélnek az elmúlt évekből. A szce­nikus építészbarátjáról aki elképedve nézte a díszletek „statikai rendszerét", s me­sélnek az öreg parasztnéni­ről, aki kíváncsi volt, igazi kő-e, ami a színpadon van. S mikor látta: — Becsaptak Rozi, nem igazi kő ez! — de megnyu­godott. Azok az emberek, akik másfél hónap múlva a sza­badtéri előadásaiban gyö­nyörködnek majd, nem fog­nak ezekre a hétköznapokra, ezekre az emberekre gondol­ni. S ha így lesz, akkor a siker teljes, az illúzió tökéle­tes. És a Dóm téri műhelyek munkásainak ez a legnagyobb elismerés. Tandi Lajos Három részleg dolgozik a Dóm té­Működik a varroda és KOLLEKTÍV MUNKA Ara S. Sándor felvétele Űj vonalon jár a 4. számú, tarjáni villamos. Erről már korábban tájékoztattuk olvasóinkat, most pedig be­mutatjuk azt a szerelvényt, amely vasárnap reggel fél öttől a Radnóti előtt Tarján felé kanyarodik. Egyelőre a környéke — a csomópont korszerűsítése miatt — rende­zetlen, de ez nem gátolja a villamos közleikedesét. Megjutalmazták a vezető pártpropagandistákat A pártoktatási év befejez­tével tegnap, hétfőn délután a szegedi újságíróklubban jöttek össze a vezető propa­gandisták. Horváth Lászlóné, az MSZMP városi bizottsá­gának munkatársa értékelte az 1971—1972-es oktatási év eredményeit, mely azonkí­vül, hogy 12 ezer résztve­vőt mozgósított, színvonalá­ban is elérte a kitűzött célt. A vezető pártpropagandis­ták két társukat is búcsúz­tatták. Lakó Ferencet, aki 25 esztendőn át végzett pro­pagandamunkát, s különösen a párt gazdaságpolitikájának volt hosszú időn keresztül kiváló szakértelmű magyará­zója és népszerűsítője. Mol­nár Gyula, aki évekig a marxizmus—leninizmus kö­zépiskola tanára volt, a to­vábbiakban más pártmunká­ban kamatoztatja tudását. A városi pártbizottság ne­vében Horváth Lászlóné megköszönte a vezető pro­pagandisták munkáját és ju­talmakat adott át nekik. Az országgyűlési bizottságok ülése Hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyű­lés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága. A ta­nácskozáson a képviselők megvitatták a bíróságokról szóló törvényjavaslatot. A törvény célja — szögez­te le előadói beszédében dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter —, hogy az igaz­ságszolgáltatás alkotmány­ban meghatározott feladatai­nak és alapelveinek érvé­nyesüléséhez biztosítsa a szervezeti feltételeket. A ma­gas szintű paragrafusgyűjte­mény — ha azt az ország­gyűlés szentesíti — felvált­ja az 1954-ben alkotott tör­vényt, amely jelenleg is sza­bályozza a bíróságok szer­vezetét és hatáskörét. A ter­vezet elkészülte jelentős lé­pés az államélet demokra­tizmusának szélesítésében, az igazságszolgáltatási szervek, szervezetek fórumrendszeré­nek egységesítésében. A bí­rói szervezet egységesítését szolgálja például az a ja­vaslat, hogy a bírói szerve­zetben kapjanak helyt a gaz­dasági, illetve munkaügyi döntőbizottságok. Jelenleg a jogvitákat intéző fórumok rendszere és eljárása bo­nyolult, időszerű tehát, hogy megszűnjenek az igazság­szolgáltatás szervezetének párhuzamosságai, széttagolt­ságai. Az azonban nem len­ne célszerű, hangsúlyozta a miniszter, hogy minden né­ven nevezendő jogvitát a bí­róságok döntsenek el — az egységesítés ezért csak ad­dig a határig megy el, amíg az valóban előrelépést jelent, s így továbbra is megmarad­nak bizonyos ilyen jellegű funkciói az államigazgatási szerveknek, a tanácsoknak. A napirend vitájában részt vett dr. Antalffy György Csongrád megyei országgyű­lési képviselő is. Hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés mentelmi és összeférhetet­lenségi bizottsága. A képvi­selőket dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság elnöke tá­jékoztatta az országgyűlés ügyrendmódosításának elő­készületeiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom