Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-13 / 137. szám

4 KEDD, 1972. JŰNIUS 15. isztca latcserei a népfront városi bizottságán A finn delegáció hétfői programja A Finn Népi Demokratikus Unió kéttagú küldöttsége, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsa meghívására tartózkodik Magyarországon, vasárnap Szegeddel ismerkedett. A vendégek — Pauli Uitto és Ismo Porna — többek közt megtekintették a múzeumot, a Somogyi-könyvtárat, és ellátogattak Tarjánba is. Tegnap, hétfőn délelőtt a népfront városi bizottságának épületében találkoztak a szegedi népfrontelnökség tagjaival. Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tájékoztatta őket a népfront szervezeti felépítéséről és munkájáról. Ismertette a népfront várospolitikai, művelődési, alkotmányjogi és békemozgalmi tevékenységét. A vendégek beszámoltak Finnország és az Unió egyes céljairól, különös tekintettel a biztonsági konferencia előkészületeire. A kibontakozó beszélgetés során a finnországi belpolitikai élet problémáiról, haladó mozgalmairól is érdekes tájékoztatást adtak. Délután a szegedi akadémiai bizottság székházába látogattak a finn vendégek. Itt Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus többek között a magyar tudományos kutatás szervezeti felépítéséről és a város tudományos életéről tájékoztatta őket. A vendégek a finn egyetemi oktatás néhány aktuális problémáját ismertették. A SZAB-székházban tett látogatás után a küldöttek az egyetem kibernetikai intézetét és az Akadémia újszegedi biológiai kutatóintézetét keresték fel. A finn delegáció tegnap, késő délután visszautazott Budapestre. Villáminterjú a finn vendégekkel A Finn Népi Demokratikus Unió küldöttei — Pauli Uitto és Ismo Porna — a Hazafias Népfront városi bizottságán tegnap érdekes tapasztalatcserén vettek részt. A kérdésekre a finn politikai élet sok érdekes fejleményéről beszámoltak. — Többnyire kikből állnak a finn belpolitikai élet haladó csoportjai? — Az iskolák politikailag általában passzívák. Az egyetemeken azonban meglehetősen nagy a politikai aktivitás. A legfontosabb kérdésekben — néhány kis csoporttól eltekintve — azonos nézeteket vallanak az egyetemisták, méghozzá progresszív, baloldali nézeteket. A politikái aktivizálódás folyamata 5—6 éve kezdődött az egyetemeken. Azok a fiatalok, akik már ebben a légkörben végezték tanulmányaikat, egykönnyen be sem tudnak olvadni a polgári társadalomba. Hiszen ha tudják róluk, hogy baloldali nézeteket vallottak, illetve vallanak, vezető beosztásba nem nagyon kerülhetnek. így azután kéopejeq neCíJB^Saui si qqos nézeteiket ezek a fiatalok. Az államigazgatásban nem tudnak elhelyezkedni. Az utóbbi néhány évben a városokban mutatkozik frontáttörés. A választott városi vezetők közt növekszik a baloldali beállítottságú fiatalok aránya. Egyre több pedagógus is baloldali nézeteket vall. — És a dolgozók? — Közülük főként a szakképzett munkások tanúsítanak nagy politikai aktivitást. A szakképzetlen dolgozók már kevésbé. A kispolgári réteg, a kishivatalnokok rétege sokáig teljesen passzív volt. Szakszervezeteik sem voltak. Mostanában kezdenek ők is szervezkedni. — Milyenek a munkalehetőségek Finnországban? — A lakosság nagy része a nehéziparban dolgozik. A gépesítés következtében a mezőgazdaságban évente 5—6, az építőiparban 2 százalékkal csökken a foglalkoztatottak száma. Jelenleg 20 ezer munkanélküli van, de télen, amikor rosszabb a foglalkoztatottság, 60 ezerig is felmegy a számuk. Leginkább a szakképzetlen dolgozók maradnak munka nélkül. Hiszen például a gyorsan fejlődő fémiparban szakmunkáshiány van. A munkanélküliek ugyan kapnak segélyt, de nagy az úgynevezett rejtett munkanélküliség is. Vagyis sok háziasszony szívesen dolgozna, de nem talál elhelyezkedési lehetőséget. — Milyenek a tanulási lehetőségek? — Az egyetemeken jelentősen megnőtt az utóbbi időben a munkásszármazású fiatalok száma Az állam a bank révén ugyanis kedvezményes hitelt biztosít a hallgatók számára, amiből fedezhetik tanulmányaik költségeit. Ezt később természetesen vissza kell fizetniük. Sz. I. Új vonalon az első villamos Műhely a Dám téren Tábornyitás Újszegeden Hétfőn megnyílt a KISZ megyei bizottságának új szegedi vezetőképző tábora. A tábor szeptember 16-ig lesz nyitva, addig hetemként váltják majd egymást a csoportok. A tábor tanfolyamain a KISZ-vezetők az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusának határozataiból következő feladatokkal ismerkednek meg, megvitatják az aktuális ifjúságpolitikai kérdéseket és módszertani segítséget kapnak feladataik megvalósításához. Ezen a héten a megye KlSZ-szervezeteinek termelési és kultúrfelelősei vesznek részt a tanfolyamon. A szabadtéri játékok napjai a város ünnepnapjai, egy hónapon át, sok-sok vendéggel, virággal. Esténként a Dóm tér csillagokkal kivert sátra alatt kezdődik a játék a díszletek között. Azok között a „falak" között, azok alatt az árbocok alatt, melyeket ezekben a napokban készítenek asztalosok és varrónők, díszletfestők és diákoka Dóm téri műhelyekben. Az asztalosok kis kuckó jában Vastagh Attila, a szabadtéri játékok szcenikusa és Kolonics József, az asztalosrészleg vezetője nagy gondban van. Az egyik asztalon az Otelló díszletmakettja, a másikon rajzok. Árbocokkal, vitorlákkal, hajókötelekkel jelzett kikötőt ábrázol. — Az Otelló díszletelemei kofeül ez a 12 méter magas árboc- és vitorlarendszer jelenti a legnehezebb feladatot. Ennek megoldásán gondolkodunk most — mondja a szcenikus. Kolonics József néhány éve már nyugdíjas. De humorát életkedvét és frissességét sok fiatal megirigyelhetné. Huszonhét évig volt a Szegedi Nemzeti Színház asztalosrészlegének vezetője, s ott volt szerszámaival az első „újkori" szabadtéri bölcsőjénél is. — Olyan hobby ez már — mondja —, amit nem lehet egykönnyen abbahagyni. Az a szép ebben a munkában, hogy soha nem ismétlődnek a dolgok. Minden díszlet más és más, mindig új és új feladatok elé állítanak bennünket. Tizenheten dolgoznak az asztalosrészlegnél. „Építik'! a nyolc-kilenc méter magas díszleteket. Csillagászati méretű — húsz mázsa! — szeg tartja össze a feldolgozásra kerülő 15 köbméter faanyagot. Az asztalosműhely mellett egy kisebbfajta hegy fából, lécekből —, a Hunyadi László díszleteinek húsz nap alatt elkészült csontváza. elkezdték munkájukat a díszletfestők is. A varrónők 600 négyzetméter vászonnal vonják be az asztalosok által készített favázakat, aztán a díszletfestők ecsetein a sor. — Minden anyagot felhasználunk, sok ócska rongyot varrunk össze, nálunk semmi anyag nem vész kárba — mondta Kugler Károlyné, a varroda vezetője, aki szintén a bölcsőringatók közül való. — Ha kész a díszlet, senki nem mondja meg már, senkinek eszébe sem jut, hogy milyen anyagból készült. Van ennek a munkának néhány kellemetlen mozzanata is, de a kész díszlet mindenért kárpótol. A rendező elmondja elképzeléseit a díszlettervezőnek ... A díszlettervező megálmodja a színpadképet... A rajzokat elküldi a szcenikusnak... Az megbeszéli az asztalosokkal ... A varrónők vásznak mögé rejtik a csontvázat ... S a festők e vásznakat kőfallá, tengerré, felhős éggé varázsolják. — Űgy kell készülni másnapra, mint egy tanárnak. — ez Kolonics József véleménye. — Sokszor megálmodtam már, hogyan lehetne megoldani egy-egy bonyolultabb feladatot — vallja be Kugler Károlyné. Vastagh Attila pedig a következőket mondja: „Kollektív munka ez. Az egyik munkája meghatározza a másikét. Nem mindegy, ki hogyan dolgozik. De mindenki szereti a munkáját, a legrégebbi munkásaink éppúgy, mint azok a diákok, akik először dolgoznak a Dóm tér forró katlanában. Az előadások idején egy nap alatt kell lebontani és felépíteni a díszleteket. Ez csak jól összeszokott gárdával, közös erőfeszítésekkel sikerülhet, csak így lehet olajozott a munka. — Nem írunk mi egymásnak, nem levelezgetünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Kolonics József —, megbeszéljük a dolgokat. Teljesen száműzzük a bürokráciát. RONGYECSETEK Az árkádok egyik oszlopának támasztva a Hunyadi László díszletterve. A földön leterítve az első elkészült elemek. Sándor Lajosnak, a Nemzeti Színház díszlettervezőjének irányításával festik őket. Van közöttük dí6zletfestő, rajztanár, és volt tömörkényes diák, akinek 20-án kezdődik a felvételi vizsgája a Képzőművészeti Főiskolára. Botokra erősített rongydarabok az ecsetek, ezzel viszik a vásznakra a napi 100 liter festéket. Sok-sok sztorit mesélnek az elmúlt évekből. A szcenikus építészbarátjáról aki elképedve nézte a díszletek „statikai rendszerét", s mesélnek az öreg parasztnéniről, aki kíváncsi volt, igazi kő-e, ami a színpadon van. S mikor látta: — Becsaptak Rozi, nem igazi kő ez! — de megnyugodott. Azok az emberek, akik másfél hónap múlva a szabadtéri előadásaiban gyönyörködnek majd, nem fognak ezekre a hétköznapokra, ezekre az emberekre gondolni. S ha így lesz, akkor a siker teljes, az illúzió tökéletes. És a Dóm téri műhelyek munkásainak ez a legnagyobb elismerés. Tandi Lajos Három részleg dolgozik a Dóm téMűködik a varroda és KOLLEKTÍV MUNKA Ara S. Sándor felvétele Űj vonalon jár a 4. számú, tarjáni villamos. Erről már korábban tájékoztattuk olvasóinkat, most pedig bemutatjuk azt a szerelvényt, amely vasárnap reggel fél öttől a Radnóti előtt Tarján felé kanyarodik. Egyelőre a környéke — a csomópont korszerűsítése miatt — rendezetlen, de ez nem gátolja a villamos közleikedesét. Megjutalmazták a vezető pártpropagandistákat A pártoktatási év befejeztével tegnap, hétfőn délután a szegedi újságíróklubban jöttek össze a vezető propagandisták. Horváth Lászlóné, az MSZMP városi bizottságának munkatársa értékelte az 1971—1972-es oktatási év eredményeit, mely azonkívül, hogy 12 ezer résztvevőt mozgósított, színvonalában is elérte a kitűzött célt. A vezető pártpropagandisták két társukat is búcsúztatták. Lakó Ferencet, aki 25 esztendőn át végzett propagandamunkát, s különösen a párt gazdaságpolitikájának volt hosszú időn keresztül kiváló szakértelmű magyarázója és népszerűsítője. Molnár Gyula, aki évekig a marxizmus—leninizmus középiskola tanára volt, a továbbiakban más pártmunkában kamatoztatja tudását. A városi pártbizottság nevében Horváth Lászlóné megköszönte a vezető propagandisták munkáját és jutalmakat adott át nekik. Az országgyűlési bizottságok ülése Hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A tanácskozáson a képviselők megvitatták a bíróságokról szóló törvényjavaslatot. A törvény célja — szögezte le előadói beszédében dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter —, hogy az igazságszolgáltatás alkotmányban meghatározott feladatainak és alapelveinek érvényesüléséhez biztosítsa a szervezeti feltételeket. A magas szintű paragrafusgyűjtemény — ha azt az országgyűlés szentesíti — felváltja az 1954-ben alkotott törvényt, amely jelenleg is szabályozza a bíróságok szervezetét és hatáskörét. A tervezet elkészülte jelentős lépés az államélet demokratizmusának szélesítésében, az igazságszolgáltatási szervek, szervezetek fórumrendszerének egységesítésében. A bírói szervezet egységesítését szolgálja például az a javaslat, hogy a bírói szervezetben kapjanak helyt a gazdasági, illetve munkaügyi döntőbizottságok. Jelenleg a jogvitákat intéző fórumok rendszere és eljárása bonyolult, időszerű tehát, hogy megszűnjenek az igazságszolgáltatás szervezetének párhuzamosságai, széttagoltságai. Az azonban nem lenne célszerű, hangsúlyozta a miniszter, hogy minden néven nevezendő jogvitát a bíróságok döntsenek el — az egységesítés ezért csak addig a határig megy el, amíg az valóban előrelépést jelent, s így továbbra is megmaradnak bizonyos ilyen jellegű funkciói az államigazgatási szerveknek, a tanácsoknak. A napirend vitájában részt vett dr. Antalffy György Csongrád megyei országgyűlési képviselő is. Hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága. A képviselőket dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke tájékoztatta az országgyűlés ügyrendmódosításának előkészületeiről.