Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

a SZOMBAT, 1972. JÚNIUS 10. Szegedi emlékek Arzén és Álfrédo — Csaá. növendék voltam Szegeden — javít kl Már­kus László, a budapesti Ma­dách Színház színművésze. — Arról szó sincs, hogy szí­nész lettem volna ott! Sőt, egy ideig inkább volt molnárinas a Tisza-malom­ban, semmint növendék. Az apja ugyanis azt mondta, hogy nem engedi, hogy a fia színésznek álljon. legyen csak molnár, tanuljon ki a gyerek egy becsületes szak­mát. így hát jó ideig úgy ment, hogy délelőtt dolgo­zott a malomban, délután pedig bent a színházban Le­hotay Árpád keze alatt ta­nulta a szinészmesterséget. — A Hattyú premierje után Lehotay odament apámhoz, hogy nyugodtan szédtechnika legnagyobb kiengedhet a malomból, szí- mestere. Neki köszönhetem, nész lesz belőlem. Mint a hogy megtanultam színpa­péida mutatja — nevet Mar- don beszélni. Kíméletlen kus László, neki volt iga- volt — a szó jó értelmé­za. s anyámnak, aki viszont ben. Elsősorban nem is szí­dául Hódmezővásárhelyen vendégszerepelt a Veszélyes forduló-ban, de Kozák Lász­ló, aki a partnere lett vol­na, váratlanul megbetege­dett. Egy pillanat alatt dön­tött: Kozák szerepében Már­kus lép fel. Együtt játszot­tam hát Lehotayval, hol­ott még az érettségim sem volt meg... Lehotay az 1946—47-es évadban már Budapesten vendégszerepelt. Márkus László ekkor Hegedűs Tibor főrendezőnél tanult tovább, akinek szintén nagyon sokat köszönhet. Mégis, amikor Lehotay Árpád megszűnt a színház igazgatója lenni... De mondja ezt el Márkus László maga! — Nos hát Abonyl Géza, az új igazgató azt mondta, hogy nem lehet ezt igy csi­nálni, tessék fölmenni Pest­re, a színiiskolára. És tökéle­tesen igaza volt. Leérettsé­Középiskolások és a kibernetika Az országban 1975-re 20 hogy kibernetika is kell a biztosítása, hiszen ez külö­ezren, 1985-re 55 ezren dol- szakmához — bár ki tudja? nősen itt, Szegeden nem le­azt mondogatta, csináljak, nészi, hanem technikai dol- giztem (nagynehezen, mert amit akarok ... Márkus László felszabadulása után,' 1945 őszén utazott Szegedre. Je­lentkezett Lehotay Árpádnál, aki akkor a színház igazga­tója volt, s kifejezte neki azt gokra tanított meg. Bár a Budapest mai flatal szfnészeknek tart­beszédgya­hatna egy-egy korlatot! Márkus László 1945 tava­szától 1947 tavaszáig volt a vágyát, hogy színész akar i.—i t ke. Ez ido alatt tobb kisebb lenni. Lehotaynak volt eb­ben az időben Szegeden egy magániskolája, de a kis Már­kust inkább magántanuló­ként kezelte. — Lehotay szeretett en­gem — meséli az immár „nagy Márkus". — Esküdött rám. De érdekes, a jövő szerepet kapott. Játszott Shakespeare Vihar című darabjában, Zilahy Lajos Ti­zenkettedik őra című szín­művében, a Luxemburg grófjá-ban, a Cigánybáró­ban, a Hattyú-ban, a Veszé­lyes forduló-ban. A Cigány­Bánk bán-ját, Ádám-ját lát- bérót^régi Szegedig Szabad­ta bennem. A humortól visz­szatartott, azzal várjak még, mondta, nem nekem való. Lehotay nagyszerű mester és nagyszerű ember volt — so­kat támadták miattam, de téri Játékok színhelyén, a vár előtti „placcon" mutat­ták be. — Lehotay apám, taná­rom, barátom volt egysze­mélyben. Olyanokat csinált, kitartott meggyőződése mel- amik bizony nagy batorsá­lett, s így mellettem. Renge- got és szakmai ítéletében t.eget kellett szavalnom neki, rendkívül nagy biztonságot főként Adyt. ö volt a be- kívántak meg. Egyszer pél­rém rossz tanuló voltam), és elvégeztem a főiskolát. Amikor a riport időpont­ját megbeszélni beugrottam a Madách Színházba, Már­kus Lászlót a folyosón kap­tam el, díszes, kék, csingi­lingikkel megtűzdelt egyen­ruhában. Két perc múlva kezdődött a Hattyú főpróbá­ja. — Több mint huszonöt éve éppen a Hattyú-ban aratta első nagyobb sikerét — Sze­geden ! Meglepődik a „több mint huszonöt éve" időmeghatáro­záson. — Nemhogy az első siker, de életem első szerepe is volt a Hattyú Arzén-ja he­lyesbít, amikor összeszedi magát. — Most viszont Alf­rédó egyenruhájában ját­szom ugyanebben a darab­bari. Érdekes... Gulay István A hőlökés-terápia új nagy hatású módszere Dr. Farkas Károly profesz- egy füst alatt a gyógyászati tására szánt ruhaszerűségek szor, az Országos Reuma és paraffin sterilizálását is el- azonban nem textilből, ha­Fizikoterápiás Intézet igazga­tója, s dr. Görgényi Géza főorvos új eljárást dolgozott ki az idült reumás és egyéb mozgásszervi megbetegedé­sek paraffin alkalmazásával végzi, a hazai felhasználá- nem műanyagból, gumiból son kívül — jelentős export- készülnek. Van közöttük lehetőségeket ígér. olyan, ami megszólalásig ha­A berendezés által tem- sonlít egy bőre szabott térd­perált és sterilizált gyógyá- nadrágra, a másik pedig em­szati anyagnak a gyógyítan- lékeztet egy borjúszájú ing történő gyógykezelésére, dó, vagy túlzott domborula- váll és ujj részére, amelynek Módszerüket elsősorban gyó- tai miatt „esztétikai'* okból mandzsettája szorosan tapad gyászati célokra szánták, meg fogyasztandó testrészre való a csuklóhoz. Találunk itt kell azonban jegyezni, hogy felvitele sem a hagyományos harisnyákat amelyeket térd eljárásuk a későbbiek során módszerrel történik. Az el- ...JJ, ' ,'..,„,. ' _ járás kidolgozói egy különös foiott beepitett "6trum" „ruhatárat" állítottak össze; pándli" fog össze, valamint ezek az ízületi bajok gyógyí- bő, hosszúszárú kesztyűket. egészségügyi, vagy kozmeti­kai célzatú fogyókúránál, sportolók súlykategória prob­lémáinak megoldásánál is alkalmazható lehet; tegyük hozzá, hogy ez a módszer In­tenzív hatása mellett is összehasonlíhatatlanul kisebb megterhelést jelent a szívnek, mint a szervezet egészét iz­zasztó szauna. Az új eljárás lényege az, hogy paraffinpakolással jó­val nagyobb hőhatás érhető el, mint például sárral, iszappal, homokkal. Áz eljá­rás kidolgozói megállapítot­ták, hogy a paraffinum soli­dum 45—54 hőfok között, amikor a cseppfolyós álla­potból a dermedésbe megy át, olyan hatásfokkal juttat hőt a testfelületre, ami az iszapkezeléshez képest há­romszoros izzadmány leadá­sára készteti a beteg izülete­ket. (Az új eljárás természe­tesen nem kívánja helyettesí­teni a klasszikus iszapkeze­lést, de annak jó kiegészítő­je, szükség esetén pótlója le­het.) Hogy a paraffin a fent jel­zett ideális hőfokon fejtse ki gyógyító — később esetleg fogyasztó hatását — az Or­vosi Műszer Szövetkezet a két szakember és munkatár­saik tervei alapján elkészí­tett egy termosztátot, amely állandóan a cseppfolyós ál­lapot határán tartja a paraf­fint, de megdermedni nem engedi. A berendezés, amely a hőfokszabályozás mellett goznak majd számítógépen. A berendezések kezelőinek képzése kiemelt feladat, milliókba kerül. Szegeden az idén kiberne­tikai tanfolyam indult. A TIT szervezte, a Radnóti gimnázium adta a helyet, az egyetem kibernetikai labo­ratóriuma az előadókat. A hallgatók középiskolások. Nyolc csoportot szerveztek a jelentkezőkből, kétheten­ként, csütörtökön tartják a foglalkozásokat. A vidékről bejárók egyelőre saját zseb­ből fizetik az útiköltséget. A tanfolyam napján a vá­sárhelyiek este 6-kor, a ma­kóiak 8-kor kerülnek haza. Azt mondják, megéri. — A vidékieknek talán még jobban, mint a szege­dieknek — mondja Durszi Endréné előadó. A kö­zépiskoláknak egyelőre nincs arra lehetőségük, hogy ilyen mélységű elméleti ismerete­ket adjanak, bemutassák a gépeket. Néhány szegedi is­kola tagozatos osztályában már más a helyzet, itt van helyben laboratórium is. Ez a tanfolyam azonban mindenképpen nagyon hasz­nos. A hallgatók először ál­talános számítástechnikai alapismereteket szereznek. Elsajátítják a számítógép felépítésének és működésé­nek alapelveit, majd az egyetemen géptermi gyakor­latokon vesznek részt. Sze­retnénk elérni, hogy meg­tanulják valamilyen egysze­rű gépi nyelv elemeit, fel tud­janak írni programokat. A tanfolyam szervezőinek közvetlen célja volt az ér­deklődés felkeltése. Sike­rült? — Nálunk a matematika­tanárnő hirdette ki, hogy indul egy ilyen tanfolyam. Gondoltam, kipróbálom, ha nem tetszik, abbahagyom. Eddig még minden foglalko­záson itt voltam. Fantasz­tikus dolgokat lehet tanulni. Még nem tudom, milyen pá­lyát választok, de hasonló tanfolyamokra akkor is be fogok iratkozni, ha egészen más területen dolgozom majd. — Én programozó szeret­nék lenni. Már régen így határoztam, de el sem tud­tam képzelni, hogyan sze­rezhetnék legalább alapis­mereteket. Amikor meghir­dették ezt a tanfolyamot, habozás nélkül jöttem. — Rádió- és tévéműsze­rész leszek. Nem hiszem, A csendes ezen a ponton parázs vita váltja fel. Mi mindenbe „be­leszól" a kibernetika! — ez a témája. A gyerekek tájé­kozottak, sorolják a leg­beszélgetést het közömbös. A gyerekek általában második-harmadik osztályosak. Jövendő ioglal­kozásukról nincs még hatá­rozott elképzelésük, vagy éppen most alakul. Hogy újabb eredményeket. néha hogyan, abba — a jelek fantasztikusnak tűnő elkép- szerint — ez a tanfolyam is zeléseket „dobnak be", ma­guk is elcsodálkoznak, az­tán „könnyen lehet" bólin­tással szövik tovább a szót. Pillanatok múlva a zene, a képzőművészet, meg a íci­beleszól. Azok a foglalkozá­sok a legnépszerűbbek, amelyeken együttes munká­val, az előadókkal együtt „fedeznek fel" űj összefüg­géseket. Ilyenkor együtt bernetika összefüggéseiről örülnek a gondolkodás győ­alakul ki szópárbaj. Kiderül, zelmeinek. Ha a gyerekek­hogy a tanfolyamot zenei nek ilyen igényeik kialakul­tagozatos osztályba járók is nak, a mostanihoz hasonló végzik, festegető gyerekek is további tanfolyamokról se ülnek a padokban. maradnak el. Talán a szak­Az érdeklődés tehát már ma vonzóerejének sem megvan. A szervezők távo- tudnak ellenállni, labbi célja: az „utánpótlás" S. E. leumuaroi Szlavonyica, a kis város a a házak vakolatrétege alatt csehszlovák—osztrák határon, régi freskók maradtak meg. a 13. század derekán kelet- Miroszlav Kolarzs, a neves kezett. Kereskedők és iparo- szobrász, hosszú évekig dol­sok lakták. A város gazdag gozott Szlavonyicában mun­polgárai sok kőfaragómestert, katársaival együtt; munkájuk művészt, díszítőt hívtak meg. eredményeként a házak visz­Az épületek homlokzatát szakapták eredeti arculatu­élénk szinekkel tarkították, kat. Helyreállították a dí­belsejét pedig falfestmények- szítőszobrokat, a különféle kel díszítették. történelmi és vadászjelenete­A kis város most teljes , . ... .. . . - , . „ egészében történelmi mú- ket ábrázoló festményeket, a zeummá alakult át. A restau- város nevezetes polgárainak rátörök megállapították, hogy portréit. Elektromos kályhák Az Elektermax pápai gyára évente tizennyolcezer elektromos és gázfűtésű konyhai tűzhelyet gyárt. A kor­szerű, esztétikailag is tetszetős kályhák, a hazai piacon kívül, számos európai országba is eljutnak, köztük az egyik legnagyobb megrendelő az NSZK. 13. GÉPPISZTOLY A HEGE DÜTOKBAN Miután Valachinak megmondták, hogv csak úgy mentheti meg az életét, ha vall „az im­már nemzeti fontosságúnak számító" Cosa Nost­ra-ügyben, megtörtént az, ami azelőtt soha, a CN egyik veteránja kimerítő vallomást tett. Arra a kérdésre például, milyen területen dol­gozott, elmondta, hogy egy ideig tagja volt Al­bert bácsi Gyilkossági Részvénytársaságának. — Emlékszik-e arra, kit kellett először elin­téznie? — kérdezte a vallatást vezető rendőr­tiszt. — Hogyne, uram, az ilyesmire úgy emlék­szik az ember, mint az első csókra. Joe Catani volt az illető neve. — Mi volt a baj ezzel a Catanival? — Ezt nem gondolja komolyan, uram. Már­mint hogy én, akire rábizták az ügyet, tud­hattam voűna, mi volt vele a probléma. — Egyedül ölte meg? — Nem, Sir, adtak mellém egy segítőtársat is. Amikor megláttam, nem hittem a szemem­nek. Karcsú, szemüveges fiatalember volt, aki­ről inkább elhittem volna, hogy vizsgái miatt drukkoló egyetemista ... — És ki volt a társa? — Mint később megtudtam, Albert bácsi egyik kedvence, az egyik „legjobb kezű" em­ber az egész szervezetben. Általában neki ad­ták a kezdőket, én pedig az voltam akkor. — Szeretném már hallani a társa nevét — mondta türelmetlenül a tiszt, de Valachit ne­héz kizökkentem a nyugalmából. — A különben is végtelenül jámbor benyo­mást még erősítette az, hogy ez a Bastero ne­vű, lányosarcú fiú állandóan hegedűtokot vitt a kezében. Mikor aztán a megadott helyen elő­vettem a pisztolyt, hogy rálőjek Catanira, és közben úgy remegett a kezem, hogy ma is szé­gyellem, Bastero megveregette a vállamat. Az­tán nyájas mosollyal felnyitotta a tokot, kivet­te belőle a géppisztolyát, és minden sietség nélkül, szemüvege mögött: bocsánatkérő tekin­tettel, komótosan szitává lőtte Catanit. Azt hi­szem egyébként, uram, ez a Bastero volt az egyik Anastasia gyilkosai közül. Ezt persze csak gondolom. — De honnan gondolja? — Onnan, hogy többször láttam a fickót Genovese társasagában. Ez önmagában is élet­veszélyes volt, de hál Bastero nem ismerte a félelmet. Genovesenak jó szeme van, tudnia kellett, hogy a Fönök kikészítésére Amerika­szerte nem talál jobb embert. Különben nem volt rossz gyerek ... — Megmondaná végre, mi lett vele? Valachi derűsen vigyorgott. — Ha azért tetszik kérdezni, hogy hol lehet megtalálni, ne lessék fáradni. Valamelyik te­metőben, de fogalmam sincs, hol. Meg arról sem, hogy — ha van neki egyáltalán — milyen név áll a sírkövén. Kártyázás közben történt Már nagy dohányról volt szó, és át akarták verni. Nagyon mérges lett, a hegedűtok felé nyúlt. De megelőzték, valaki előbb rántotta ki a hangszerét. Sokan sajnáltuk, hogy egy ilyen hülyeség miatt lett vége. Valachi egy másik storyja Tony Benderre, a Cosa Nostra egyik hadnagyára vonatkozott. Bender nyomtalanul eltűnt, noha azelőtt meg­bízta Valachit, szerezzen meg neki néhány adatot. Miután egyszerűen képtelen volt meg­találni, attól félt, hogy esetleg elfogta a rend­őrség. Kihallgatást kért Genovesétől,. akinele beszámolt aggodalmairól. Az jót nevetett, és mosolyogva közölte: — Ne emészd magad. Joe. Ha Bender eltűnt, biztos ez volt a sors akarata. Valachi ettől k'ezdve rettegett Genovesétől. és ezért vette olyun komolyan azt a halálos lea­venworthi csókot. És még valami, ami jól érzé­kelteti, milyen nyugodtan űzheti kisded dolgait az amerikai maffia: lebukásakor Joseph Va­lachi már harminckét esztendeje a Cosa Nostra tagja volt. Végigkísértük a Cosa Nostra megszületését, és felvillantottuk létrejöttének tulajdonképpeni okát, az országos méretekben megszervezett szeszcsempészést. De hát azóta a prohibició ré­gen a múlté, az amerikai maffia pedig na­gyobb. félelmetesebb és összehasonlíthatatlanul gazdagabb, mint valaha. De — többek között — az egyik legrégibb üzletág, a nyilvánosházak hálózata, ma is virágzik. Nemrég letartóztattak egy Nella Bogart nevű hölgyet az úgynevezett Mar.n-törvény alapján, amely tiltja, hogy „erkölcstelen célból nőket irányítsanak át az Egyesült Államok belső ha­tárain". Nella ugyanis New Yorkban él, és a hatóságok New Jersey államban, Newarkban vették őrizetbe. Kiderült, hogy titokzatos, álta­la sem ismert felettesei egy csinos fiatal lá­nyokból álló csoport élén elküldték a világ egyik legnagyobb mammutvállalata, a General Electric helyi fiókjaba, ahol éppen... magas rangú külföldi vendégeket fogadtak. (Következik: Herr Strauss Amerikában.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom