Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-09 / 134. szám

PENTEK. 1972. JÚNIUS 9. Gyári alkotmány-1975-ig Ahol kellett, módosították a kollektív szerződéseket A munkaügyi miniszter rendelete alapján a vállala­tok minden év első negyed­évében kötelesek írásban beszámolni a kollektív szer­ződéseik előző évi végrehaj­tásának tapasztalatairól, és április 30-ig elvégezni a szükséges módosításokat. Csongrád megye vállala­tai, üzemei ez irányú fel­adatukat idén határidőre el­végezték. Értékelték, és szükség szerint módosítot­ták is a kollektív szerződé­seket. A beszámoló rendszer ismételt alkalmazása jónak bizonyult. Figyelemre méltó újabb lehetőségeket biztosí­tott arra, hogy a vállalatok dolgozói elmondják észrevé­teleiket, javaslataikat, elvá­rásaikat a vállalattal szem­ben. Ugyanakkor a dolgozók jobban megismerhették a vállalat problémáit is, még­pedig igen gyakran saját jogaikkal, kötelezettségeik­kel, és helyzetükkel össze­függésben. A beszámolók tükrében A beszámolók egyik fel­adata volt: feltárni a szabá­lyozási hiányosságokat, ame­lyek abból származtak, hogy a kollektív szerződés nem tartott lépést a változó gaz­dasági körülményekkel. A bekövetkezett változások mi­att a kollektív szerződések egyes részei elavultak, vagy legalábbis nem feleltek meg az újabb követelményeknek. Az értékelések, beszá­molók tükrében ismertté váltak a szabályozás és vég­rehajtás előnyei, hátrányai egyaránt. A munkaidőkeret és a munkaidő mértékének értékelésénél lényeges kifo­gások nem tapasztalhatók, miután a vállalatok többsé­ge a kollektív szerződések­ben meghatározott munka­időkeretet be tudta tartani. A munkarendtől eltérő idő­ben végzett munkánál is mértéket tartottak. Szemlél­teti ezt, hogy az előző év­hez viszonyítva 25 százalék­kal csökkent a túlórák szá­ma. Figyelemfelkeltő vi­szont, hogy az összes túlóra 26 százalékát használták fel a megye szocialista iparvál­lalatai munkaszüneti és pi­henőnapon. A vállalati beszámolók ér­tékelték és ismertették a bérjövedelem-viszonyok alakulását. A szabályoktól való eltérés ezeknél a kér­déseknél fordult elő a leg­gyakrabban. 1971-ben a Csongrád megye szocialista iparában foglalkoztatott munkások havi átlagos ke­resete 3 százalékkal, a mun­kások egy főre jutó munka­bér és egyéb személyi jöve­delem átlaga 3 százalékkal emelkedett. A megyei átla­gon belül lényeges eltolódá­sok is tapasztalhatók, mi­után egyes vállalatok — pl.: ruhagyár, Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, gumigyár — a ter­vezetten túl is tudtak bért, jövedelmet fejleszteni. Az építőipari vállalatokra jel­lemző, hogy a munkások át­lagos havi keresete és jöve­delme az előző évihez ké­pest csökkent. Nem véletlen, hogv a kollektív szerződések vitájánál a vezetők és a dol­gozók részéről ezek a kérdé­sek váltották ki a legtöbb hozzászólást és javaslatot. Támogatás, kedvezmény Igen pozitív, hogy a dol­gozó nők bérjövedelem vi­szonyainak javítására jelen­tős erőfeszítéseket tett több vállalat. Bérkorrekciót, bér­fejlesztést hajtott végre többek között a KSZV, a textilművek és a konzerv­gyár. A vállalatok biztosítottak a bérenkívüli juttatások ko­rábbi szintjét, egyes esetek­ben emelkedését is. A nem pénzbeli részesedésen belül az üzemi étkeztetést támo­gatták a legnagyobb összeg­gel; a részesedési alap 3,2 százalékát fordították erre a célra. A kedvezményes étkezte­tést tavaly több mint 47 ez­ren vették igénybe. Üteme­sen emelkedett a vállalati lakásépítési alapok képzése és felhasználása. Nőtt a tá­mogatásban részesülő dol­gozók száma is; több mint 50 százalékuk 30 éven aluli dolgozó. Sajnálatos viszont, hogy a központi kivitelezésű bölcsőde és óvoda építése csak a vállalatok minimális részétől kapott támogatást. Az igazgatók beszámolóit a vállalati, üzemi szakszer­vezeti bizottságok megvitat­ták. A szakszervezeti bizott­ságok többségükben támo­gatták a gazdasági vezető­ket, egyetértettek megálla­pításaikkal. A kollektív szerződések szabályai általá­ban jók, és megfelelően biz­tosítják a dolgozók és a vállalat jogait, kötelezettsé­geit. A kifogások a végre­hajtás azon területeit érin­tik, amikor ismeret hiányá­ban egyes középvezetők helytelenül alkalmazzák a kollektív szerződést a gya­korlatban. A szaktudás, a hűség megbecsülése A vállalatok tavaly készí­tették el az öt évre szóló kollektív szerződéseiket. Az előző évben hatályba lépett kollektív szerződések összes­ségében betöltik szerepüket, de a megváltozott szabályo­zási és érdekeltségi igénye­ket figyelembe véve egyes helyeken szükség volt a mó­dosításokra. A változó igényeket és a helyi lehetőségeket figyelem­be véve a munkaidő, pihe­nőidő szabályozásánál álta­lában kisebb mértékű mó­dosítások történtek. Jelentő­sebb mértékben változtak, módosultak a munka díja­zása, a különböző bérformák és jutalékok szabályai. A hatékonysági követelmények miatt több vállalat új bér­formát kíván alkalmazni, így a textilművek, a ruha­gyár. A részesedési alap fel­használását, az év végi ré­szesedés szabályait számos üzem jelentősen módosította, jobban figyelembe véve a vállalati érdekeltségi alapok és a szabályozó rendszer kölcsönhatását. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalatnál bővítették a továbbtanuló dolgozók kedvezményeit, és a szak­mai képesítést nyújtó tanfo­lyamokon résztvevők tanu­lási lehetőségeit. A HÓDI­KÖT-ben emelték az univer­zális pótlék mértékét. A ru­hagyárban a kiváló munkát végző, példamutató dolgo­zóknak 6—12 nap jutalom­szabadságot biztosítanak. A kábelművekben növelték a törzsgárdatagok hűségjutal­mát, és a társadalmi szervek által adományozott kitünteté­sek anyagi elismerését. A Csongrád megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat­nál emelték az éjszakai mű­szakban dolgozó fizikai munkások pótbérét. A Volán 10. sz. Vállalatánál újra sza­bályozták az egyes állo­mánycsoportok havi maxi­mális túlmunkaigényét, és az autóbusz-, gépkocsiveze­tők prémium feltételeit. A jó szabályozást a jó végrehajtásnak kell kiegé­szítenie, a kettő csak együtt hozhat megfelelő eredményt. A gazdasági vezetők, a- po­litikai és társadalmi szervek tisztségviselőinek együttes feladata: a módosított válla­lati alkotmány helyes al­kalmazása, a dolgozók sza­bályozott jogainak, kötele­zettségeinek betartása. Harmatos József Kancsalszéli óvoda Állattenyésztési nap Állattenyésztési napot ren­deztek csütörtökön Csongrád megyében. Központi esemé­nyén, a hódmezővásárhelyi Petőfi művelődési házban több mint 300 dél-alföldi mezőgazdasági szakember és tudományos kutató részvéte­lével megtartott tanácskozá­son a legfontosabb ágazati témát, a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztését vitatták meg. Dr. Magas László, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese bevezető elő­adásában hangsúlyozta, hogy az utóbbi években csökkent a szarvasmarha-állomány és a tejtermelés is, ezért or­szágos fejlesztési programot készítettek. Ezt rövidesen kormányhatározat követi, s ez megszabja majd az elkö­vetkező esztendők feladatait. Apró gyerekek fényképét tettük az írás indítóképének, nagyra nőtt felnőttekről aka­rok elmondani mégis egy­két mondatot. Példát szeret­nék adni arra, hogy az egy­re-másra elnéptelenedő ta­nyai iskola száz meg száz célra fölhasználható ugyan, a raktártól a magtárig, de a legjobb üzlet, ha marad, ami volt: emberformáló intéz­mény. A művelődés végvára, bástyája ott, ahol ezt a célt rajta kívül semmi más nem szolgálhatja. Régi írásokból tudjuk, mit jelentett egykor a kirajzó tanyáknak, hogy nem volt iskolájuk. Agitálni szeretnénk most: utoljára az iskola kapuját csukják be. BIZTOSAN APÁK Az tör­tént Rösz­ke hatá­rában, a kancsalszéli iskolában is, ami másutt. Fogyni kezdett a gyerek. A célszerűség is azt diktálta, menjenek a fel­sősök be a faluba. Benti is­kolákból könnyebb beljebb lépni gimnáziumba, techni­kumba, ki hová akar. Egy tantermet — külön épület­ben — már 1963-ban dobra lehetett volna ütni. Vevő biz­tosan lett volna rá. A nép­művelés háza lett ez a tan­terem, esti főműszakkal. Jár­tak ide gyümölcstermesztést tanulni az emberek, előadást hallgatni a világ dolgairól, televízióval átnézni a Föld túlsó partjára és megbeszél­ni, merre fordul közben az ő életük. Alvó iskola helyett késő éjszakákig virrasztó, sö­tétben világító iskola ma­radt. Mellette egy másik épü­letben napról napra a kisis­kolások jártak ábécét tanul­ni, nagy akarattal arra ké­szülni, hogy ők is nagyok le­hessenek. Ha akkor valaki ajánlotta volna, hogy lehetne ebben a teremben még kisebbek ott­hona, Mariskák és kis Julis­kák óvodája, föltehetően nem sokat ellenkeztek volna vele. Olyan elvetélt ötlet lett vol­na ez akkor, amire beszédet fordítani teljesen fölösleges. Alig múlt el kilenc eszten­dő, Kancsalszélen a legegész­ségesebb ötletként jött vi­lágra a gondolat: legyen itt, először a megyében, óvodája a tanyai népeknek is. A föl toluló kételyeket sze­retném eloszlatni. Nem olyan szedett-vedett óvoda ám ez. Senki nem mondta a szer­vezésnél, holmi előreszaladt igénytelenségre, hogy tanyá­ra ez is jó lesz. Parkettás a terem, gáztűzhelyes a kony­ha, és csapból folyik a víz itt is. Helyben főznek a gye­rekeknek, tízórai, ebéd és uzsonna innen kerül elő. De hogyan? Ekkora konyhához minden kell, tanyán pedig alig van valami. Hatalmas autó áll éppen az iskola előtt. Időre érkezett, ha késne, sok gyerek éhes gyomra mordulna rá. A sü­tőipari vállalat hordja ki a kiflit, friss kenyeret, és ha kell, krémest, vagy más sü­teményt. Biztosan apák, akik hozzák, azért nem késnek el soha. Csirkét a szentesi ba­romfifeldolgozó autója hoz. Időre mindig, ahogy megbe­szélik. A FÜSZÉRT a többi levesbevalót hozza. Az ő autójuk is naponkénti ven­dég. Biztosan apák ők is — hallom megint az óvodában. AUTÖS GYEREKEK július23-án * Honvédelmi repülőnap Szegeden Hatévi szünet után a Magyar Honvé­delmi Szövetség Csongrád megyei vezető­sége idén, július 23-án, vasárnap délelőtt 10 órától újból megrendezi Szegeden a honvédelmi repülőnapot. Változatos, min­den eddigit felülmúló gazdag programját körvonalazta tegnap, csütörtökön a me­gyei pártbizottság székházában az előké­szítő bizottság. Rózsa Istvánnak, a me­gyei pártbizottság titkárának elnökieté­veL A műsorról Jánoska Gergely alezre­des, az MHSZ Csongrád megyei titkára számolt be. A honvédelmi repülőnapon — amelyet a szegedi repülőtéren tartanak majd — néphadseregünk legkorszerűbb eszközei­ből, elsősorban a repülőkből láthatnak több típust a resztvevök. Bemutatót tar­tanak a nagy sebességű repülőgépek, köz­tük a MIG-ek, s más gépek, továbbá he­likopterek. Élményt ígér az egyéni és a kötelék műrepülés, amit a magyar válo­gatott keret tagjai hajtanak végre. A prog­ramban többek között — láthatjuk majd az ejtőernyősök egyéni és csoportos ugrá­sát, a modellezők, valamint a Zrínyi Mik­lós haditornaklub tagjainak akrobatikus bemutatóját. Néphadseregünk egysége harcászati gyakorlatot hajt végre. A haza oltalmazá­sának fegyvereiről, továbbá néphadsere­günk fejlődéséről, a Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenységéről is képet ad majd a haditechnikai kiállítás. Tízezrek részvételére számítanak Sze­gedről, továbbá Csongrád megyéből. Kü­lönvonatokkal is érkeznek a repülőnapra a szomszédos megyékből. A belépőjegye­ket az üzemekben, vállalatoknál, intézmé­nyekben és a közös gazdaságokban elővé­telben árusítják, összesen 25 ezret. Ezentúl még jóval több résztvevőre, összesen 35— 40 ezer emberre számítanak. Természete­sen o közlekedést a repülőtérre, és onnan vissza Szeged belvárosába biztosítják; ételről, italról gondoskodnak. A jelentős és rendkívül nagyszabásúnak ígérkező ese­ményt a rendezők röpcédulákon és plaká­tokon is hírül adják. A honvédelmi repülőnap egyik kiemel­kedő eseménye lesz a Szegedi Ünnepi Heteknek. A kakaó­nakvalót a közel­ben fejik. Kerestek egy tbc-mentes te­henet, annak a tejére vevő mindennap az óvoda. Zöld­séget, sárgarépát, salátát, krumplit a szülők hoznak, ahogy a szükség kívánja. Napi áron veszik tőlük. Ha olyat szeretnének adni a gye­rekeknek, ami a környéken hiánycikk? A bútorgyárban dolgozik Széli Andrea anyu­kája, kis kosárban minden­nap kihozza. Példás szervezés. Egy rejtély marad még hát­ra. Hogyan járnak ide ezek az aprókat lépő, csöpp em­berkék? Széles vidék a ta­nyavilág, nehéz átlépni. Ki­derül, nemcsak azok jönnek, akik hivatalosan ennek az iskolának a hagyományos vonzáskörében laknak. A kis­széksósiak és a Kalmár-ta­nyaiak is itt kapják a friss kiflit, nagy bögre kávé mel­lé. Hároméves gyereknek há­rom kilométer — nagy fel­adag. Ez a legfőbb ok, amiért kilenc évvel ezelőtt nem le­hetett volna itt óvoda. Most az történik, hogy reggel 6 óra előtt elindul valahol a határ másik végiből négy-öt személyautó, megáll itt is, ott is, amíg tele nincsen gyerekkel. A legfőbb ok azonban köz­használatűságában szürkülő kifejezéssel így mondható: megnőttek az igények. Van szülő, aki annak örül egyelő­re. hogy bátrabb mozgású lesz a gyerek, ha együtt van a többivel. Jobb a kiállása, a föllépése, lekopik róla a látszat, hogy tanyai. Külső­ség ugyan, de századok bé­lyegétől akarnak szabadulni. Jussuk van rá. Vannak, akik leginkább azért örülnek ne­ki, mert mehet dolgozni az anya is. Biztos helyen várja este a gyermek. A legtöbben azonban másért hozzák. Pe­dagógusok nem régi értekez­letén hallottam: a világ vé­gére is elvinné a szülő a gyerekét, hogy az iskolába ne eredeti bűnként rárakódó hátránnyal induljon. Az is­kolára előkészítő tanfolya­mokázsiója igen nagyra nőtt. Hogyne hoznák akkor a szülők gyerekeiket a kan­csalszéli óvodába! Az alsó­tagozatosok osztályában most is beülnek néhány órára ezek a csöppségek, akik jö­vőre már könyvekkel, füze­tekkel jönnek. Szokják az is­kolát. És tanulják közben, mi a több, mi a kevesebb. Majdnem iskolások már. Azon az említett tanácsko­záson hallottam, tanyán tanító pe­dagógusoktól azt is, hogy tüskét szúr beléjük minden hír, ami az iskola megszűné­sét adja tudtukra. Ne adjuk föl állásainkat! Leírtuk már, mit hajlandó áldozni ezért sok ember. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság egyik szocialista bri­gádja azt kérte, hadd patro­nálja ő ezt az óvodát. Tár­sadalmi munkában mindent elvégez, amivel meg tud bir­kózni. Hinta is, mászóka is készült. Az Aranykalász Tsz autói hordják a bútorokat, az Új Életé a homokot. In­nét jött a járdaépítő kövező­munkás is. A termelőszövet­kezetek asszonyai közösen meszeltek, takarítottak, fer­tőtlenítettek, szépen szóló kö­szönömért. Sok ember segített, min­denképpen megérte. Horváth Dezső Dr. Várkonyi Péter államtitkár a Szovjetunióba utazott Dr. Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke, a Szovjetunió Tájékoz­tatási Állami Bizottságának és Leonyid Mitrofanovics Zamjatyinnak, a TASZSZ ve­zérigazgatójának meghívásá­ra tegnap, csütörtökön dél­előtt hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott, (MTI) < 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom