Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

KEDD, 1972. JÜNIUS fi. 5 A SZOT elnöksége tárgyalta : Az új alapbérrendszer a fogyasztók érdekvédelme A SZOT elnöksége héttőn ülést tartott, amelyen több A SZOT elnöksége felhív­ta a vállalati szakszervezeti közérdekű kérdésről tár- szerveket: kísérjék figyelem­gyalt. A munkások és alkal­mazottak új alapbérrendsze­rének bevezetését vizsgálva az elnökség megállapította, hogy a dolgozók minősítése, munkaköri besorolása a vál­lalatok többségénél megtör­tént, 1972 végére pedig min­denütt befejeződik. így 1973. január 1-én valamennyi vál­lalatnál életbe léphet az új alapbérrendszer. Az új bér­tarifák alsó határainak el­éréséhez általában rendelke­zésre állnak az anyagi esz­közök. A KGM-hez tartozó vállalatok 55 százalékánál például a legalacsonyabb alapbérek máris elérik a föl­emelt alsó határt, további mel, s követeljék meg a gazdasági vezetőktől, hogy 1973. január 1-tól már min­denütt az új besorolási fel­tételek és bértételek szerint állapítsák meg az alapbére­ket. Az elnökség a fogyasztók érdekvédelméről is tárgyalt s megállapította: nemcsak társadalmi átlagban, hanem társadalmi és fogyasztói ré­tegenként is vizsgálni kell, hogy a jövedelmek és a . fo­gyasztói árak változása együttesen hogyan hat a megélhetési viszonyokra. Ilyen vizsgálatokhoz azon­ban a jelenlegi hivatalos árstatisztika nem nyújt elég­20 százalékuknál 1972. július séges alapot, mivel csak át­1-ig, a többi vállalatnál 1973. január l-ig emelik a törvé­nyesen megszabott magasabb szintre a legalacsonyabb ke­reseteket. lagos árszínvonallal számol. Az elnökség szükségesnek tartja felkérni a KSH ille­tékeseit, hogy a statisztikai nyilvántartási rendszer az eddiginél jobban tükrözze a munkások és alkalmazottali, a nyugdíjasok, a különböző jövedelmi kategóriákhoz tar­tozó családok tényleges megélhetési költségeinek alakulását, az árváltozások hatásait. Az elnökségnek az a véle­ménye, hogy a szakszervezeti munkában a fogyasztók ér­dekvédelmét szolgáló társa­dalmi ellenőrzésnek a jövő­ben két fő formáját kell ér­vényesíteni. Az egyik az üz­letekre és boltokra kiterjedő hagyományos, tömegés ke­reskedelmi társadalmi ellen­őrzés. Ugyanakkor szakem­berek közreműködésével be kell vezetni a szakszervezeti ellenőrzést a fogyasztási cik­keket gyártó, értékesítő, a lakosság számára szolgálta­tásokat nyújtó vállalatoknál, ahol a vállalatok üzletpoli­tikáját, árpolitikáját vizsgál­ják. Megnyílt az újító pedagógusok kiállítása Kiosztották a megyei pedagóguspályázati jutalmakat Egymás mellett — egymás ellen ? I gen, már megint a hogy a bíróságot már meg- másnak a fejére, kiteregetett rossz szomszédságról járta az ügy, de semmi sem ruháikra az erkélyekről? Éj­lesz szó, amely a ne- változott. Eltartó kellene, szakai műszakból hazatérve vezetes Arany János-vers so- aki gondját viselné az idős csapkodjuk az ajtókat? Fize­rai szerint is „török átok", asszonynak. Nem engedhető, téskor, nagy ünnepeken fel­Hát akárki átka! rosszabbat hogy egy idős, támaszra szo- félöntünk a garatra, s ha ez aligha kívánhatnánk egy- ruló asszony ilyen emberte- mondjuk tarjáni lakossal másnak, hiszen akik együtt len körülmények között élje esik, nyilván az egész ház élnek a legtöbbet tehetik le életének utolsó napjait. tudomást szerez róla. A tar­egymásért - és egymás el- E másik levéhrónk el járnak például évről évre len. Nincs jobb lassan olo nas^. h társbérlöjél!,ek rettegnek a tanevveg. balla­méreg, mint a napra terve- már t^én^sen elvált férje ^ Lel°ttl szerenadoktol. zett perpatvarok. S a szer- nem költözik ki a lakásbólés Mert kedves dolog az, regi kesztőségbe érkező eve ek sorozatos botrányokat rendez. d>akszokas hogy a vegzosok tanúsítják, Szegeden is elen Nemcsak volt feieségének és elköszönnek tanaraiktok vagyunk az egy fore jutó vi- kiskorú fiának de házban Igenam de hany tanar lakik szálykodásból. élőknek is rettegés az élete. Tarjánban es hany vegzos „A legutóbbi levelemben osztály van iskoláinkban? Es megkértem Önöket, figyel- Ugyancsak szomszédvi- hány tarjáni bírja „cérná­meztessék szomszédomat, ne szályról ír egy panaszosunk, val", hogy minden áldott éj­hordja a szemetet és a mégpedig arról, hogy a ház- szakára jut az ilyen május szennyvizet az én házam elé. tulajdonos — mert lakottan elejei napokban néhány sze­Eddig választ nem kaptam vette meg a házat — úgy renád az egész környéknek? panaszlevelemre, vagy talán látszik, a temetőbe akarja Hát tessék, válaszoljon vala­ezzel az üggyel nem akar- juttatni mielőbb a régi lakó- ki helyettünk annak a tarjá­nak foglalkozni? Nagyon kat. Lezárja a közös mellék- ni telefonálónak, aki felhív­csodálkozom, hogy ilyen ko- helyiségeket, eltömette a ta a szerkesztőséget, hogy moly ügyekkel nem foglal- vízcsapot. Hiába volt az a beteg kisfiát már harmadik koznak. És mi lesz V.-né bíróság döntése, hogy ezt éjjel fellármázták a gyere­ügyével? A 83 éves asszony nem teheti, mégis megteszi, kek, mert annyira népszerű a szomszédban lakó tanár­S orolhatnank meg, mi nőí Csak annyit kérhettünk mindennel tudjak egy- tőle: nehogy a tanárnőnek mast bosszantani az szóljon, nehogy újabb szom­emberek, csak hat az az el- szédviszályt indítsanak belát­kesento benne, hogy netán hatatlanul hosszú időre, meg ötleteket is adunk azok­a Mert a viszályoknak se fantáziájuk, viszont éppen véSe- se hossza. Réges-rég hadjáratban vannak, per- nem tudják már, ugyan mi­Ojító, alkotó pedagógusok és tanulók kiállításának megnyitásával kezdődött meg tegnap, hétfőn délelőtt Bács, Békés és Csongrád megye pedagógusainak egy hétig tartó továbbképzése. Programjában előadások, ta­nulmányi kirándulások sze­repelnek. A múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárában meg­tekinthető kiállítás a három megye újítóinak munkáin kívül bemutatja Szeged vá­ros, a József Attila Tudo­mányegyetem, a Szegedi Ta­nárképző Főiskola és a sza­badkai művelődési és peda­gógiai intézet házi készítésű szemléltetőeszközeit is. Dr. Kálmán György, a Művelő­désügyi Minisztérium főosz­tályvezetője megnyitójának első részében időszerű neve­léspolitikai kérdésekről, a pedagógusok felelősségteljes munkájáról beszélt. El­mondta, hogy a kiállítás a nevelök új iránti lelkesedé­séről, konkrét eredmények­ben megnyilvánuló áldoza­tosságukról győzi meg a lá­togatókat. Tükrözi azokat a helyes törekvéseket, ame­lyek a „szavak iskolájának" eszméjétől a „cselekvés is­kolájának" kialakításához vezetnek. A színvonalas ok­tató-nevelő munkában hasz­nosan alkalmazható eszkö­zök aktivitásra késztetik a tanulókat, sikerélményeket adnak. Dr. Kálmán György ez­után ismertette a kiállítás legjobb helyezést elért részt­vevőinek névsorát. Első díj­jal jutalmazták a szegedi Déri Miksa gépipari techni­kum és szakközépiskola be­küldött szemléltetőeszközeit. A ,TATE első díjasai: Kaku­szi László és Bíró Imre. a Szegedi Tanárképző Főisko­láról pedig Kozma Róbert adjunKtus ért el első helye­zést. Bács megyéből Jere­miás Béla, Békésből a gya­korlati foglalkozás szakfel­ügyelői és a központi mű­helyvezetők csoportja, Csongrád megyéből pedig Ronyecz József szakfelügye­lő lett az első helyezett. A három kiállítótermet megtöltő újítások között szinte valamennyi tantárgy eszközeit megtaláljuk: a köz­lekedési terepasztaltól a ker­ti traktorig, az óvodások öt­letes feladatlapjaitól az ok­tatógépig. Valamennyi hasz­nos, olcsó, új ötleteket adó, mindenki érdeklődésére szá­mottartó. A kiállítás megnyitása után osztották ki a Művelő­désügyi Módszertani Köz­pont előadótermében az idei Csongrád megyei pedagógus­pályázati jutalmakat. Dr. Szalontai József, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője elmondta, hogy a beérkezett 68 dol­gozat az oktatás-nevelés kü­lönböző területein végzett értékes munkáról tanúsko­dik. Az egyik első díjjal ju­talmazott pályázat a forrás­kúti általános iskola munka­közösségének, Tóth János­nak, Szántó Lőrincnek és Sándor Tibornak Kísérlet a mezőgazdasági oktatás kor­szerűsítésére című munkája. Domonkos Géza megyei szakfelügyelő vezetésével szintén első díjas pályamun­kát készítettek a matemati­kai komplex gyakorlati sze­minárium résztvevői. A pá­lyázók közül négyen kap­tak második, hatan pedig harmadik díjat. A legjobb dolgozatok készítői között összesen mintegy 50 ezer fo­rintot osztottak ki. Ugyan­csak ezen . az ünnepségen ju­talmazták meg a megyei és középfokú oktatási intézmé­nyek vezetőit, és — az idén másodszor — kiosztották az újítási dijakat a megye al­kotó pedagógusainak. Úttörők KRESZ-veté I kedője dolgával, aki nem mer a házból kimenni, mert a la­kója újból és újból összeve­ri. Ez Önöknek felesleges be­avatkozás? Már az ügyész­séghez fordultunk miatta, s Önök mégsem kívánnak be- ""TT í" a?u leavatkozni, hát ez a segítő- nak- aklknek kevesbe dus készség? Emberéletről van szó, uraim a felebarátunkat - haragban embertár^ik- vei is kezdődött. Csak a kö­uti-ven egy alkoholista, ott j 6 e vetkező lépésre koncentrál­ván az öreg, beteg asszony " nak És éppen ez az elkese­védelem nélkül, hát kihez Panaszkodnak és nemcsak rjtő: hiába szánjuk az idős forduljon szegény? Ha kéré- választ várnak. Elsősorban beteg nénit, akit módszere­sünk meddő marad, kényte- segítséget. De hát ki tud gen „gyilkolnak" hiába len vagyok Pesten igazságot ebben segíteni? Meglehet, szánjuk a viszálykodó és védelmet kérni részére, hogy száz eset közül egyben feleket, hogy az ideggyó­ha szülővárosa nem védi a kívülálló okos szava eliga- gyászhoz kell rohangászniuk meg. Válaszukat várom." — zít valamit, csak hát itt nem mindez nem segít. Nemhogy írja J. Ilona. az okosságról van szó, indu- mi, de a hatóság se tud ilyen Válaszunkat várja. Mint latok ellen észfegyverrel ügyekben segíteni. Mert ke­egy másik panaszos, aki le- aligha szállhatunk csatába. res6enek arra paragrafust, írja, hogy egy szintén 83 éves Anekdotaszámba megy már hogy a társbérlő ne engedje idős asszony pár évvel ez- annak a kezdő újságírónak a kutyáját a közös konyhá­előtt szívességből befogadta az esete, aki nagy elhatáro- ba. vagy ne dobálja ki bérlő­unokahúgát és annak lányát, zassal megjelent a viszály- társának az edényeit a szek­azonban a viszony megrom- kodó felek között, akik aztán rényből, vagy ne rakja a mo­lott köztük, és nemcsak hogy közmegegyezéssel nekitámad- sóteknőt az ajtaja elé, hogy ütik-verik az idős asszonyt, jak az .jlletéktelen" beleszó- belee6Sen a gyereke. És ha de még azokat is fenyegetik, lónak. Barha azt jelentette . „ • . . akik segíteni szeretnének volna ez. hogy legalább eb- Paragrafust hoznanak is, rajta. Lopással gyanúsítgat- bői a nagy összefogásból kö- rendelkezést ra? Ugyan hány ták egyik szomszédját, aki zöttük békesség, barátság írott és íratlan szabályt tör­élelmet vásárolt és gyerme- született volna! De nem, er- nek át indulataink, keivel ételt küldött a sze- rol szo sem volt, csak azt a rencsétlen néninek. Igaz, tapasztalatot szerezhette, aki segítő szándékkal indult, hogy a bizonyíthatatlan, ta­núk nélkül lezajlott idegőrlő piszkálódásokhoz nem akar senki külső tanút szerezni. E Vasárnap délelőtt Szege­den a megyei művelődés­ügyi és módszertani köz­pont nagytermében rendezték meg az általános iskolások KRESZ-vetélkedőjének me­gyei döntőjét. A vetélkedő az 1971—72. tanév KRESZ-oktatásának záró eseménye volt. Előző­leg 23 ezer általános iskolás vett részt az iskolai, városi, járási versenyeken, ahol a közlekedési szabályok isme­retéről adtak számot játékos formában. A megyei döntőre az öt város és a három já­rás 5—5 tagú csapata jutott be. A helyezések végül mi­nimális különbséggel alakul­tak ki. Az idei megyei döntőt Szentes csapata (Túri And­rea, Halász Árpád, Kiss Sán­dor, Sánta József, Nagy Gá­bor) nyerte 140 ponttal. A további helyezések: 2. Makó (Pánczéi Mária, Bor­bola András, Fazekas Mag­dolna, Diós Katalin, Gera Tibor) 139, 3. Szeged (Kókai Zoltán, Pethő András, Dóm­ján Klára, Balogh Éva, Ma­gyar Gizella) 137, 4. Vásár­hely 133, 5. szegedi járás 130, 6. szentesi járás 128, 7. ma­kói járás 116. 8. Csongrád 81 ponttal. A verseny rendezői — a megyei tanács művelődés­ügyi osztálya, a megyei Pe­dagógus Szakszervezet, az Úttörő Szövetség, a megyei KBT, és a megyei rendőr­kapitányság közlekedésren­dészeti osztálya — az ered­ményhirdetéskor értékes dí­jakat osztottak ki a helye­Szó sincs arról, hogy köny­nyedén átlépünk mások gondján. Tudjuk, hogy ná­lunk is megoldatlan az idő6, beteg, egyedül maradt em­berek sorsa, minden szem­pontból, hiszen gondozójuk sincs, de amellett öregségük­re kiszolgáltatottak roko­naiknak, környezetüknek. Hi­szen, ha úgy tekintjük, va­lamennyien kiszolgáltatottak mberen legtöbbet az ember segíthet. Ha ember tud maradni, ha megálljt tud parancsol­ni indulatainak. Elmondhat­nánk, hogy legalább ugyan­ennyi levél tanúsítja azt is, milyen jók és emberségesek tudunk lenni, milyen önzet­lenül tudunk segíteni egy­másnak, mennyire nem jel­lemző szívtelenségünk, go­rombaságunk. Csak fontos lenne, hogy jobbik énünket pallérozzuk, hogy ne hagy­juk tombolni kevésbé nemes A csapatoknak olykor a kérdésekért is versenyezniük kellett. Képünkön éppen léggömbfúvással. Ezekben vol­tak ugyanis elrejtve a kérdések. Az a csapat válaszol­hatott először, amelyiknél hamarabb durrant szét a lég­gömb vagyunk! Hiába fiatal és erős érzéseinket, hogy szánjunk valaki, ha egy bérházban már időt arra is, hogy kike­olyan szomszédra talált, aki rüljük az ütközőpontokat, képtelen megérteni, hogy este Gyűjtsünk erőt ahhoz, hogy csendet, nyugalmat szeretné- a még oly elmérgesedett nek a lakótársak. Addig nem helyzetből is egy nagy elha­jutnak el sokan, hogy a tározással kiláboljunk. Min­hangos rádió és tévé tíz óra denkinek csak egy élete van, előtt is sok-sok kisgyerek és próbáljuk meg szépen leél­felnőtt nyugalmát zavarja, ni kimért időnket, s igyekez­hogy kiszolgáltatottak va- zünk mások életét is nyugal­gyunk az idegőrlő, lehallat- masabbá, elviselhetőbbé ten­szó lépéseknek, a zuhogó víz- nj \ csapoknak. Port rázunk egy- Szökc Mária Fehér Lajos fogadta a holland minisztert zettek között, mégpedig úgy hogy minden csapat mind egyik tagja ugyanazt az karórákat, ajándékot kapta. első he- slusszkulcs lyezett szentesiek egy-egy tollaslabda készletet, a má­sodik helyen végzett ma­kóiak fényképezőgépeket, a harmadik helyezett szegediek a vásárhelyiek' tartóra szerelt órákat, a szentesi járás csa­patának tagjai pedig sakk­készleteket kaptak. Fehér Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese hét­főn hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó P. Lardinois holland mezőgaz­dasági és halászati minisz­tert. A két ország mezőgaz­daságát érintő kérdésekről tárgyaltak. A megbeszélésen jelen volt Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes és Gerardus J. Dissevelt, a Hol­land Királyság budapesti nagykövete. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom