Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

PÉNTEK, 1972. JÚNIUS 30. 3 Időt a legfontosabbra Horganyzás helyett műanyag 1 1 ! A Borsodnádasdi Lemezgyárban gépsort állítottak fel acéllemezek műanyaggal való bevonására. A berendezést NSZK-szabadalom alapján a Hajtómű- és Felvonógyár­ban készítették. Az ötmillió forint értékű gépsoron ház­tartási edények, épületek bádogelemeinek és homlokzati díszítéseinek, valamint ipari szerelvényeknek a bevoná­sát végzik. Ez a műanyag bevonat a horganyzást tökéle­tesen helyettesíti. Képünkön: az új gépsor üzemi próbája A vásárlók védelme Rendszeres ellenőrzések — A hibákról Javaslat bútorszervizre Csütörtök délelőtt dr. Lú­gos i Lajos, az Országos Ke­reskedelmi Főfelügyelőség vezetője sajtótájékoztatón ismertette a fogyasztói ér­osztályba sorolástól függ­nek az árak. A vizsgált vendéglők, esz­presszók 35—40 százaléká­ban más hibákat is feltár­meg­dekvédelem helyzetét és a ... _ „.„.,,, „„,,„. felügyelőség vizsgálatait. A tak- a ^gálátok, 8 ^pan múlt évben 18 országos vizsgálatot végeztek. Az Országos Kereskedel­mi Főfelügyelőség visszaté­rő vizsgálatainak tapaszta­a vendéglátásban. A fel­ügyelőségek által feltárt hibák megszüntetésére fo­lyamatosan intézkedtek. lőségek 1968 óta rendszere sen vizsgálják. Csupán a múlt évben kétszer nézték meg, hogy helyes-e a ven­déglő besorolása. Kiderült. tapasztalatai alapján állapította, hogy indokolatlanul bővült és elszaporodott a szeszes italok értékesítése azok­ban az üzlettípusokban is, ahol erre a működési en­gedély nem ad módot. Kétezer üzletet vizsgáltak, s ezek 34 százalékában az Budapesten félmillió forint illetéktelen többletbevétel elvonására került sor. Jú­nius 5-én jelent meg a vendéglátó helyek osztály- alapműködéstől eltérő árut latai szerint leetöbh a eond ba sorolására vonatkozó is tartottak engedély nélkül. . A rendelkezés. Ez szigorú Március óta a harmad­szankciókat ír el: ha a és negyedosztályú üzletek­vállalat 45 napon belül nem ben kötelező a hitelesített szünteti meg a feltárt hibá- poharak használata. így A venHéeiátn hplvpt ocz- kat» visszasorolják. Üjabb csökken a súlycsonkítások táíyba sorolását a felügye- fols-ólítás után pedig az száma A hitelesített poha­IZ/A—I. IQCQ ílletekes tanacs köteles az raknal üzlet működési engedélyét visszavonni és felelősségre­vonást kezdeményezni. Né­hány nappal ezelőtt jelent meg a vendéglátó üzletek hogy az üzletek egyötöde » ^SLltatlsá osztálynak!^ ^ " ^ "ó rTnTleT ® Ez tetemes kárt okozott a lakosságnak, hiszen az a kifogásolt mérések szá­ma 23 százalék, míg a hitelesítetlen poharakkal dolgozó üzletekben eíéri az 50 százalékot. A fogyasztói érdekvéde­lem javításáért gyors fel­mérést végzett az OKF. mi Felügyelőség vizsgálati M^Hapították.^ho^ 2200 E gy-egy vezető beosztású embernek nyilván nem lehet mindenre ideje: csak a számára, s a közösségnek legfontosabbakra — jogos tehát a szűrés, a válogatás. De vajon mindig arra fordít­.1 ják-e az üzemek irányítói az időt, ami a fontossági sorrend elején áll? Vagyis: jól gazdálkodnak-e azzal a „pénzzel", amit a munkásközösség számára az ő idejük je­" lent? S aminek jó kihasználása valóban pénzt hozhat a kollektívának, anyagi ja­vakat a társadalomnak. Mindezt egy negatív tapasztalat juttat­ja eszembe. Tavaly, év derekán életbe lé­pett az új Építő- és Szerelőipari Kivite­lezési Szabályzat. Nyilván azzal a céllal, hogy a fejlődéshez, az igényekhez igazodó minőségi követelményeket írjon elő az építő- és szerelőipar számára. Fontos, nagy lépés ez, az új szabályzat cikkelyei éppen azt szolgálják, amit mindannyian szeretnénk: minél több hibátlan épületet, s minél kevesebb építési hibát. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet a szabályzat bevezetése után tájékoztatást kért a vállalatoktól. Mindössze kilenc kérdés és ezek alkérdései szerepeltek a kérdőíven — bár, meg kell adni: ezek fel­ölelték az építésminőség legfőbb problé­máit. Például azt, hogyan ismertették meg az új szabályokat a dolgozókkal, szervez­tek-e erre oktatást, milyen volt ez? stb. A legfogósabb kérdés nyilván az volt, hogy „a vállalat vezetősége hogyan, mi­lyen intézkedésekkel készül fel az új ÉKSZ-ben foglalt emeltebb szintű minő­ségi követelmények kielégítésére? (Pl. technológiai átszervezés, belső meó­szervezet létrehozása, bővítése stb.)" Ar­ra is rákérdeztek a minőségvizsgálók: milyen intézkedést tervez a vállalat az alacsonyabb minőségi osztályba sorolt munkák esetében — illetve, hogy ki, és hogyan állapítja meg az osztálybasorolást. Nos, erre a kérdőívre a szegedi vizsgáló­állomás több szegedi, illetve Csongrád megyei építő vállalattól választ sem ka­pott. Kisebb építőüzemek, elsősorban ktsz­ek „tüntettek" ezzel a hallgatással, s hogy miért? Az ember hajlamos azt gondolni: mert vezetőik nem tartották fontosnak ezt a témát. Mert úgymond, volt sürgősebb dolguk is. És itt van a hiba valahol: a hibás rangsorolásban, amely egy adott üzemben további hibák melegágya lehet. Mert ugye, ha válaszol­ni nem fontos valamire, az nyilván abból következik, hogy a szóban forgó téma maga is „mostohagyerek". Nyilván azt is jelenti a fent említett hallgatás, hogy a minőség megjavításának kérdéseit más, a vezetőség által lényegesebbnek ítélt dol­gok szorítják ki a munkaidőből. Pedig, ha meggondoljuk, éppen a legsürgetőbb, társadalmilag legjobban elvárt feladatról van szó; olyanról, aminek elsőbbséget kell kapnia a vezetői rangsorolásban is. A fentiek persze nemcsak az építőipar vonatkozásában lehetnek tanulságosak. A legsürgetőbb levonni a következtetést: amire igazán akarunk időt szakítani, arra tudunk is. Mostanában szinte minden fórumon sok szó esik a munka- és üzemszervezés fel­adatairól. Egyre inkább tudatosul, hogy napjaink legfontosabb vezetői feladata: jól megszervezni a munkát, minden előfelté­telt megteremteni az eredményes üzemi gazdálkodáshoz. Most erre a — minden továbbihoz alapvető — feladatra kell koncentrálni, erre kell minél több időt, szellemi energiát fordítani. S persze — minél jobb hatásfokkai: Példánkban a kisebb üzemek „tartóz­kodását" emlegettük föl. Azért is, mert jó lenne, ha az általánosnak tűnő üzem­szervezési buzgólkodás valóban és lénye­gileg általános is lenne. Ha nemcsak a jobban rászorított, szervezettebb nagyvál­lalatok, hanem a kisebb gyárak, ipari szövetkezetek is igyekeznének végére jár­ni hibáknak, problémáknak, felkutatni az új lehetőségeket, s ki is aknázni azokat. Nehogy a „mi kis pont vagyunk" elmélet a régi, elavult módszerek menedékévé váljon némelyik kisüzemben. Sőt! Az a valószínű, hogy ezeken a munkahelyeken még több vezetői és dolgozói odaadásra, megértésre és aktivitásra lesz szükség^ hisz még nagyobb az elmaradás a korsze­rű szervezési módszerekhez képest. S itt hadd hívjuk föl a figyelmet egy természe-": tes, de, úgy tűnik, még nem eléggé át­gondolt körülményre. A rra, hogy jó alapokat kell rakni a szervezés építményének. Mint bár­milyen építkezésnél: minőségileg kifogástalan, erős alapokat. Ez az, amire különösen sok időt szükséges fordítani mostanában az irányító poszton állóknak. Kis és nagy vállalatoknál egyaránt. De' míg a nagyobbak egy részében már tudo­mányosabb szinteken, a szervezés emele­tein is szemlét lehet tartani, másutt bi­zony minden erővel az alapozásra kell koncentrálni, elemi műveletek, elemi hiá­nyosságait észrevenni, szóvá tenni. {Jgy, és olyan figyelemmel, mintha va­lamiféle új „Kivitelezési Szabályzat" lé­pett volna életbe minden munkaterületen. És sohasem úgy, hogy az élet által feltett, nagy jelentőségű kérdések elől kitérünk, hallgatunk, elodázzuk a válaszokat. Hisz egy vezető elsőrendű felelőssége és köte­lessége éppen az, hogy mindezekre ő is rákérdezzen, a maga beosztottjainál. Ügy, mint a közösség számára legfon­tosabbakra. Simái Mihály Az Országos Keresketiel­Úton a szegedi -kutatók A szegedi Tisza-kutató példátlan arányú környezet­munkaközösség első csoport- átalakítás után hogyan vál­jai útra keltek, megkezdték tozik meg a táj klímája, nö­a tizenöt éves távlati kuta­tási program idei terveinek valóra váltását. A folyó fló­vény- és állatvilága. Hatal­mas terület válik öntözhe­tővé, lehetőség nyílik a kör­rájának és faunájának szer- nyékbeli települések vízellá­vezett vizsgálata még 1957- tásának javítására, s min­ben kezdődött, eredményeként amelynek den bizonnyal a mestersé­áttekintést ges tó partján üdülőtelepek nyertek a Tisza völgyének jönnek majd létre. Az öntö­élővilágáról. Ezzel tulajdon- zőcsatornák mellett telepi­képpen megalapozták a je- tendő erdők egészen új típu­lenlegi és a későbbi munkát, súak lesznek, nagyban kü­lehetőséget teremtettek az lönböznek az ártéri, a Tisza átfogóbb, alaposabb kutatá- völgyére jellemző erdőktől, sokra, az elméleti és gya- Az ornitológiai munkacso­korlati szempontból legfon- port egyik részfeladata kikí­tosabb szakaszok kijelölésé- sérletezni és javaslatot ten­re. A feltárások évek óta ni arra, hogy az új típusú két fő területre koncentrá- erdőségekben hogyan lehet a lódnak, egyre inkább iga- hasznos madarakat tömege­zodva a társadalmi igények- sen megtelepíteni, elérni azt, hez. Az egyik fő terület Ti- hogy a nagy természetátala­szafüred és Kisköre kórze- kító változásnak ne szén­ié, ahol a Tisza II. vízlépcső vedje kárát a vidék mező­épül, a másik a sasér—már­télyi tájvédelmi szakasz. gazdasága. A másik fő terület, a sas­A két kutatási centrumban ér—mártélyi szakasz úgy­egymástól merőben ellenté- szólván érintetlen. Itt a cél tes feladat vár a munkakö­zösség tagjaira. Mint isme­retes, a Tisza II. vízlépcső­éppen az. hogy megőrizzék, megvédjék a Tisza-völgy e kis térségének ősi szépségét, nel hazank legnagyobb mes- segítsék a tájvédelmi körzet terséges tava jön létre a fo- rekonstrukcióját, helyreállít­lyó vizének felduzzasztásé- sák a hajdani buja mocsári val. Itt az emberi beavatko- növényzetet az ősi fafajok­zás kihatásait vizsgálják kal- Az idei első kutatócso­sokrétűen A réeebbi adatok Portok ut dolgoznak a nyár sokrétűén. A regebhi adatok elején és utána látnak mun_ birtokaban osszehasonlitjak, kához a Tisza II. vízlépcső hogy a hazai viszonylatban térségében. szágban — az üzletvezetők nem mindig teszik ki a tá­jékoztató feliratokat. A vizs­gálat szerint az üzletek több mint egyharmadában nem volt kifüggesztve a vevői jogokat tartalmazó tábla. A szövetkezeti üzletek 50 szá­zalékában hiába keresték ezeket a tájékoztatókat. Évek óta gondot okoz a bútorok minősége. Mind több a panasz. A felügyelőségek tizenegy megyében és Budapesten 700 ellenőrzést végeztek. Megál­lapították, hogy a jótállási kérdéseket szabályozó ren­delkezés megfelelő a vásár­lók jogainak érvényesítésé­hez. De az ipari és a ke­reskedelmi vállalatoknak határozottabb intézkedése­ket kell tenniük e területen. A Belkereskedelmi Miniszté­rium javasolni fogja a Könnyűipari Minisztérium­nak, hogv a GELKÁ-hoz ha­sonlóan önálló országos bú­torszerviz-hálózatot hozza­nak létre. Félidőben a SZOT-tiizelőakció 82 000 tonna szenet és brikettet adtak el kedvezményes áron A tavalyinál 112 millió fo­rinttal kevesebb a SZOT­akció tüzelőforgalma, annak ellenére, hogy az idén a fű­tőolajat és a hozza szükséges edényzetet is kiszolgáltatják az utalványokra — állapí­totta meg a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosz­tálya az akció félidejének ér­tékelésekor. A szeptember 30-ig tartó akcióban 800— 900 millió forint értékű utal­vány kibocsátását tervezik. A vállalatok eddig 521 millió forint értékű utalványt vet­tek át, de még csak 200 mil­lióért vettek téli tüzelőt a dolgozók: az enyhe időjárás ráérőssé tette a lakosságot a téli fűtőanyag beszerzésében. A tüzelőkereskedelem forgal­ma az első negyedévben to­vább csökkent. Január 1-től június közepéig például 23 százalékkal, csaknem 80 000 vagonnal kevesebb tüzelőt adtak el, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. A tü­zelőkereskedelem hosszú idő óta értékesítési, s ennek kö­vetkeztében átvételi nehézsé­gekkel küzd, ami problémát okoz a szénbányászat mun­kájában is. Növeli a gondo­kat, hogy a hosszú tárolás miatt sok szén porosodik, foglalja a helyet. A TÜZÉP vállalatok ön­erőből képtelenek voltak gondjaik megoldására ezért a költségvetés vállalt jelen­Négykocsis metró­szerelvények Július 1-től a budapesti metrón a mostani három ko­csiból álló szerelvények he­lyett négykocsis szerelvé­nyekkel bonyolítják le a for­galmat. Az első „megtoldott" vonatok a Fehér úti, illetve a Deák téri állomásról haj­nali 4,30 órakor gördülnek Iki. (MTI) Tanulmányterv a BNV új helyéről A Minisztertanács, mint is­meretes, határozatot hozott, hogy a BNV áttelepüljön a mezőgazdasági vásár jelen­legi helyére. Az új vásártér­nek Budapesti Nemzetközi Ipari és Mezőgazdasági Vá­sár lesz a neve. A terület át­rendezésére a Fővárosi Mély­építési Tervező Vállalat el­készítette a tanulmánytervét. A tanulmányterv szerint meg kell oldani a kiállítási területre vezető útvonalak, a közlekedés, a gépkocsiparko­lás, a teherszállításra alkal­mas iparvágányok építésé­nek és a közművek elhelye­zésének feltételeit. Az átte­lepítés munkáját úgy kell megoldani, hogy közben a vásárokat és kiállításokat zavartalanul megrendezhes­sék. tős terheket magára. A nyá« ri forgalom ösztönzésére jú­lius 5-től átlagosan 30 szá­zalékkal olcsóbban árusítják a hazai szeneket, brikkettet. Az első 15 nap alatt 82 000 tonna tüzelő fogyott, amely­re tízmillió forint enged­ményt adtak. A jelzések azt mutatják, hogy élénkül az olcsó tüzelő forgalma. Álla­mi támogatás teszi lehetővé azt is, hogy augusztus vé­géig mintegy 200 000 tonna szénport szállíthatnak el a TÜZÉP-telepekről és helyé­be friss szén kerülhet. Az erősen visszaesett közületi forgalom gyorsítását célozza az árhivatal rendelkezése, amely szerint október elsejé­től március 31-ig minden tüzelőanyag vásárlása után a közületeknek — kivéve a tü­zelőanyag-kereskedelmet, a MÁV-ot, a Magyar Villamos­műveket. a szénbányák egy­más közötti forgalmát — 8 százalékos felárat számíta­nak fel. A különféle intézkedések egyelőre még csak mérsé­kelt eredményt hoztak, a jú­nius végi készletek változat­lanul magasak, országosan 100 000 vagon szenet, briket­tet, kokszot és tűzifát tá­rolnak a tüzelőanyag-telepe­ken. A választék teljes, s most még a szállítással sin­csen baj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom