Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

4 KEDD, 1972. JÜNIUS 26. A nyugdíjas dolgozó munkabére P. J. szegedi olvasónk 1905 adott mellékletben. Ezek a mezőgazdasági téesz- és óta nyugdíjas. Nyugdíjazását szerint olvasónkat az éjsza- szakszövetkezeti tagként, va­kívet óen visszament regi kai pótlék ugyanúgy meg- lamint bedolgozóként, ügy­vallalataho/ dolgozni, eredeti illeti, mint a hasonló mun- védként, kisiparosként vagy munkakörébe. Azonos mun- kakörben dolgozó nem nyűg- magánkereskedőként eltöltött kakörben. nem nyugdíjas dol- díjas dolgozót, gozók kapnak éjszakai pot- Másik kérdésére a választ lékot. ő pedig nem. Kcrdezl. megtalálhatja a továbbdol­jarnak-e részére azok a jut- gozásra ösztönző nyugdíjpót­latások, mint a nem nyűg- lékről szóló rendelkezésben. „„,- ji'^oo , díjas dolgozóknak? Másik E szerint ösztönző nyugdíj- Yí "E* kérdése: a nyugdíjazás óta pótlékra az a dolgozó jogo- ^HÍÍÍ! W JUH ' eltelt időre jogosult-e nyűg- sult, aki az öregségi nyűg- 1 ifgalább, n/P" dijpótlékra az új nyugdíj- díjra jogosultságának meg- g" ! szüneteltetné és rendelkezés alapján? szerzése után nyugdíjának j ^ u'^81?1" A jelenleg is érvényes megállapítása nélkül munka- ságu munkaviszonyban dol­rendelkezós szerint a munka- viszonyban vagy kisipari 8 viszonyban álló nyugdíjas szövetkezeti tagként — teljes dolgozó jogosult ugyanazok- munkaidőben — legalább ^^^ ra a járandóságokra — egy évet munkában töltött munkabér, szabadság stb. és 1972. január 1. után ment —, mint az egyéb vele nyugdíjba. Nem jár az ösz­együtt munkaviszonyban lé- tönző nyugdíjpótlék a rész­vő, azonos körülmények kö- munkaidőben tovább dol­zött nem nyugdíjas dolgozót gozóknak és a mezőgazdasá­megillet. E rendelkezés rész- gl termelőszövetkezeteknél letes magyarázata megtalál- vagy szakszövetkezeteknél ható a Munkaügyi Közlöny munkában állóknak. Nem 1968. évi 12. számához ki- jár ösztönző nyugdíjpótlék időre sem. Olvasónk eddig eltöltött időre nyugdíjpótlékra nem jogosult. Nyugdíjazását kö­Dr. V. M. Anyakönyvi hírek 1. KERÜLET Halálozás: Kóizó Fcrencnö Fo­dor Ilo.va. Sambe.-t Sándor, Ja­HA/asaág: Futó Ferenc és kabházy Gáborné Herczog Gab Amsitat Margit, SzvobotU rlella, Szekeres Józsefné Ko. László es Placsek Ilona. Kántor vács Ilona, B ilog Béla. Ko"á-.-s László és Nacsa Anna, Lukács Ferenc, Kopasz Lajosné Ablaka Péter és Kalmár Erzsébet, Fo- Erzsébet, S'.lgyártó Sámuel, Sán­rlntos Józset és Bondor Irén, ta Pál. Rózsa Antalné Kós-ú Szalma István év Herpal Mar- Anna. Kucsers György. Bárká­glt. Protlty Miklós és Hartai nvl Antalné Zsikó Rozal, Kiss Maria, Prlkidánovlcs András es Jánosné Szabó Julianna, Abro­I.ucza Aranka. Szabó Csaba és novlcs Laiosné Barabás Ilor.a, Várnagy Márta házasságot kö- Zsurkó Jánosné Csomcr Rozá­töttek. 111., Harkal Béla, Kovács István, születés: Radlcs Jánosnak és Skultéti Ferenc meghalt. Keszeg Irénnek Csaba, Sörös Ferencnek és Sós Lcl'H Máriu- n. KERÜLET nak Tamás Ferenc, Skorka Já­nos Istvánnak és Upták Erzsé- Házasság: Tóth László és Sí­beinek Gabriella, Andriska ist- pos Erzsébet, Mllltár Miklós -és vánnak és„Varga Magdolnának Gyurls Erzsébet házasságot kö­István, Szilágyi Balázsnak és Csehó Honának O'tbrlella, En- tottek. gl Andrásnak és Szabó Etelka Halálozás: Tóth István, Né­l'ranclskának Erika, Tóth Ist- melh igtván. Vásárhelyi Sándor vánnak és Farkas Erzsébet Zsu- . zsannának Erzsébet Magdolna, megnalt' Födi Dezsőneek és Szakái Mária ... „rnlTI ™ Magdolnának László, Enyingi ,Ul Jánosnak és Boros Juliannának Házasság: Bódl Bálint és Szl­János, Bernátsky Ferencnek és lágyl Erzsébet, lakab Sándor Bökö Ilonának Ferenc, Németh és Kocsis Erzsébet házasságot Jenének és Miklós Juliánná- kötöttek. rak Zoltán. Hasznos Gergely- születés: Berkó Sándornak és nek és Gajin Máriának Mária Fodor Annának Ágnes Olga, TerézJa, Tamburov Györgynek Kálmán Vencel Dánlelnek é3 és Lengyel Zsuzsannának Anita Cyuris Margitnak Csaba Tu­Zsuz.sanna. Matula Józsefr.ek és iáni Tibornak és Hajduesák Er­Csézl Gizellának Hajnalka. An- zsébetnek Tibor, Bóka Vincének tallk Bélának és Huzsa-Balca- és Mányi Irénnek Zsolt. Pál esi Juliannának Béla Attila, Kl- Jánosnak és Zombori Julianná­rlx Sándornak és Tóth Ágnes nak »rános, Turosányi János Máriának Gábor József. Csányl Istvánnak és Kovács Jullattná­Vldornak és Tanács Etelkának nak Zolián Jnos, Balog István­Vldor, Kónya Györgynek és rak Zoltán János. Balog István­Laczl Mária Juliannának Gábor F.rzsébet. Leknnszkl Henriknek György. Csikós Imre Istvánnak és Kaezlba Annának Ibolya, Má­ós Pálinkás Klara Erzsébetnek jyás Pálnak és Hrlsgvel Piroska Imre Zsolt, Tasi Elemérnek és Rozáliának Rita Andrea nevű Táborosl Anna Máriának Beáta gyermekük született. Mária. Zombori Mihálynak és Halálozás: Pestl-Palócz János, László Annának Mihály. Tor- Toronyi József Miklósné Varga nya Zoltánnak és Léle Annának Mária. Tóth István Lajos. Ka­Zoltán, Molnár Istvánnak és keszl Béláné Pauluska Etelka, Kószo Magda Máriának Zoltán Németh Pálné Németh Anna, László, dr. Márkus Andrásnak Aes Józsefné Kovács Erzsébet, és Tóth Ágnes Annának Ad- Szögi Ferencné Nagy Piroska, rienn Krisztina, Plesovsrkl Pál- Bobek Attila, Vezér Ede meg­nak és Bezzeg Ilonának Dóra hslL Zsuzsanna, Bak Istvánnak és Nyáron is lesz narancs és banán A Délker Vállalatnak az mennyiségben, de rendszere­idén is sikerült meghosszab- sen árusítják majd a két dé­bítania a déligyümölcssze- ligyümölcsöt a főidényben a zont, a narancs — s első íz- kijelölt üzletekben, ben a banán is — kitartott Gyógyszerkutatók bűuársisakban A prosztagandinkutatá- is, azonban mindkettő na- timéter magas, különleges je­sokkal az utóbbi időben na- gyon költséges és lassú. lenséget. A korallkutatás igen gyon sokat foglalkozik a Amerikai kutatók íieveltek nehéz íeladatot jelentett a szakirodalom. Ez a hormon- . Amerikai kutdtOk l gyeuek két ma szakembernek, hatású anyag a gyógykezelés I lfSgíef mSláfhatók Pedi* SzeiUi József Y tbbb új ígérete az eddigi kisérle- rallteleségDenmeguiainatOK éy. a havannai egyetem ta­tek szerint a vérnyomáscsök- azok ,az at ÍU "ára volt> és bizonyos te­kentés, a fogamzásgátlás, a basonl° szerkezetűekaprwz- repismerettel ^ rendelke­reuma és méiTszámos beteg- ffi^0®; tűönWes ko" ze«" Munkájukat a kubai ség gyógyszere lehet. ,, bz a fAe® kutatók elismerése és érdek­el prosztaeandin természe fal ', amelye^ Pk>xau™-h°mo i6dése kísérte, sőt a sikeres A prosztagandin termesze- malia neVen ismernek a bio- knrallhalászatban is naev ré­tes formaja megtalalható az lógusok> a trópusi tengerek- ^ük volt A Kubai Tudo­élő szervezetben, onnan ki- ben él Felkutatásukra a má Akadémia óceánku­vonni azonban bonyolult fel- Chinoin két szakembere Ku- tató intézetének búvárai hoz­adat. Előállítható biosztinté- baba utazott. Dr Szeitli Jó- tók felszínre végül is a ke­zissel és kémiai szintézissel ZSe , • u- V ? ° resett különleges korallféle­eS -^tézissel maguk is buvársisakot öltöt- ségeket A ^kmanv igen ——• tek ^s elindultak a kulonle- szé k mondható, összesen ges korall nyomaba. Tudni nyolcvan korallból készítet­kfclk h?gy a korall egy ku- tek kivonatot amelynek fel­Ionos élőlény a növény es dolgozását megkezdték a ^lenfeL-e^ növényhtz hl- Chinoin Gyógyszerárugyár­sonlít, gyökeret ereszt a ten- ban" ger medrében, a vékony, 1— Amennyiben a további ku­1,5 milliméter átmérőjű sza- tatások bebizonyítják, hogy ruvázon azonban a mikro- megfelelő minőségű és meny­.„••. t e- J( i nyisegu prosztagandint tud­allatkak milliói telepedtek nak előállítani a koraUbói, meg, és azok építették fel úgy megkezdik a rendszeres ezt az általában 20—25 cen- szállításokat. a hazai primőrök tömeges megjelenéséig. A vállalat most összeállí­totta a szezon mérlegét. E szerint a múlt év októberé­től mostanáig mintegy 22 000 tonna narancs került forga­lomba. A szám azt jelzi, hogy ez a fajta déligyümölcs vesztett „varázsából". Ugyan­is azzal együtt, hogy a rossz termés és a gyenge minőség miatt le kellett mondani egy nagyobb szállítmányt, az egész idényben folyamatosan volt narancs, s mégis 3400 tonnával kevesebb fogyott ei belőle, mint az előző évben. A banánellátás — bár válto­zatlanul nem tudták folya­matosan kielégíteni az igé­nyeket — az elmúlt szezon­ban érzehetően javult; az előző évi 5200 tonnával szem­ben 7000 tonnányit hoztak forgalomba. / A már nem is déligyü­mölcsnek, hanem mindenna­pi élelmiszernek számító cit­romból egész évben folyama­tos ellátást biztosított a vál­lalat. Az idén a citrom egész évben gyengébb minőségű, méretére nagy és vastag hé­jú volt. A Délker vezérigazgatója elmondotta, hogy bár a déli­gyümölcsszezon véget ért, az idén első ízben egész nyá­ron hoznak forgalomba na­rancsot és banánt. Ehhez Brazíliából importálnak pél­dául narancsot. Kisebb Tömörkény ­macskák irányában A szegedi anekdotakincsből Csongor Győző gyűjtése A macskának ls hitt macska egyszer csak Ismét megjele­nik a háznál —asak­Manapság nagy di- macskákról. Szenzá­vat lett a kutya. ciós cicaadalékak ta- van böcsülete. Azt lehet vezetget- lálhatók majd ben- dig visszatér ni mindenütt a vá- ne, olyanok is, ame­rosban, főleg a sétá- lyeket eddig nem­nyon, ahol mindig igen tudtunk, misze­sok csodálója akad. rint a macskák is Általában az embe- olyan hűséges ájla­rek közül sokan sze- tok, mint a kutyák, retnének vezetni — ha az annyira nem is azért, hogy meg­főleg kocsit. is közmondásos, épp nézze, vajon nem De amíg az nin- oly hálásak a gondo- vettek-e azóta csen, valahogyan át zásért, s nekik is macskát a kell vészelni a hi- megvan a maguik­ányállapotot, s ezért hoz való „eszük", sőt gadják-e vissza? — főleg kutyákat ve- olykor több is, mint A macska ösztönö­zetgetnek... a kutyáknak, csupán sebb a kutyánád — Ugyan, ki is hallott a sorsuk mostohább a táplálékszerzésben, már olyasmit, hogy azokénál, viszont Ez az elébb mondot­macskáikat vezetges- azoknál nagyobb a takból érthető is. Ma­senek pórázon, elvég- szabadságuk ... re, az is van olvan Bizony, mostohább meg tetszését egy Min- nőstény macska, oda, amely hogy-hogy nem, férfiú névre. ahol jól bántak vele. Az is megtörténik, Nácira hallgatott. Az hogy az elveszettnek volt a tudománya, más házhoz, szívesen fo­gam is láttam már olyant, hogy a maga­szép állatban — mint a sorsuk más háziái- san, drótra aggatott a kutya. Nem is le- laténál, het mindenki macs- Tömörkénynek is húst a macska kötél táncos ügyességével kabarát, mégis meg- föltűnt már, hogy a vette magához, míg kockáztatnám azt a „szoknyás emberek" a kutya, dicséretet az apróbb (a macskakérdések csak lentről ugatta, tigrisfélék érdeké- ugyanis az asszonyok, mint a holdat. ben, hogy a cica kül- a kutyakérdéseik pe- S mindezt sőre nézve maga a dig a férfinép dolgai azért mondtuk el, megtestesült kecses- közé tartoznak), csak hogy végül is kilyu ség, minden mozdu- odavetik elébe az lata a rugalmasság ételt, nem úgy, mint és a báj keveréke a malacoknak; azok­F.gy közismert ma- nak „adnak" ételt, s is volt. gyar botanikus pro- még oda is könyököl- Mint tudjuk, fesszor, ha igaz, mos- nek az ól deszkájára, tanában adja majd nézve, hogy esz­ki a könyvét — a nek-e? kadhassunk Tömör­kény kedvenc macs­kájánál. Mert olyan Palcsi vendéglőjében állandó vendég volt az író. Ott nyerte hogy az eűébe állí­tott magas pohárból lábával szopogatta ki a tejet. Ha a jobb praclija elunta, foly­tatta a ballal... Amikor Tömörkény először meglátta, va­lósággal letérdelt elé­be, s úgy nézte, mit művel a macska. Ez­után, hacsak betért a vendéglőbe, azonnal követelte: — Hol van az a Náci? Százszor jobban tetszett neki a macs­kazenénél. Pedig az ostobán, ilyesmi nagyon diva­tos volt abbain az időben, a Lichteneg­csak ger-házban, ahol is 15 cicus különböző hangszereken ját­szott. A citerák, do­bok, s különféle hangszerek rá voltak kötözve a macskák Kiss hátára. 20 fillér be­lépti díjért mutogat­ták ezt az attrak­ciót... Horváth Gabriella Máriának Gábor. Dávid Józsefnek és Kó­roki Gizellának Anita, Jakus Fe­rencnek és Rácz Gizellának László, Jakus Ferencnek ós Rácz Gizellának Zsolt, Gyön­gyösi Béla Péternek és Gujás Máriának Attila. Somogvl Bé­lának és Császár Teréziának Gábor. Zsódos Sándor Jánosnak es Halász Irénnek Gabriella Tí­mea, Getley Sándor Andrásnak es Kató Emmának Szilvia Kii­lstok Sándornak es Iévay Mártának F.rlkn Mária, Pintér I: Jósnak és Halai Franeiska­rink Ildikó, Szirbik Józsefnek és Szabó Viktóriának József Zsolt, dr. Fnllcav György Gvu­lanak és dr. Szendrenyl Juli­annának EVH Juha, Baal Jó­zsefnek és Kiss Annának Jó­zsef, Prónal Menyhért István­nak és Kiszner Eszternek Er­zsébet. Laikó Károlynak es Sza­bó Erzsébet Ilonának Henriett. Vlkor Andrásnak és Takács Pi­roskának András Zoltán. Ko­vács Mihálynak és Kovács Ju­lianna Mártinak Zoltán Vass T.alosnok és Boros Katalin Ibo­lyának" Zoltán Ferenc. Hódi Mi­hály Antalnak és Marólt Irén­nek Erika, Papdi Szilveszter­nek és Molnár M tfRllnak Nor­bert, Bán Gyula B Iának és Jakus Mária Magdolnának Gyu­la Attila, SzlUdl Zoltán Pé­ternek és B:Jog Emíliának Zol­tán, Trrba Lajos Sándornak és Ábrahám Klárának Andrea. Tö­rök Máriának Tibor. Orosz Zol­tánnak és Szél Gizella Máriá­nak Anikó Erzsébel. Vigh Lász­ló Károlynak és Horváth Mar­git Ibolyának Helga, Kovács Sándor Andrásnak és Almosdi Erzsébetnek Róbert János, Mn­rosvárt GvJrgv Istvánnak és Vígh Magdolna Kornéliának Gá­bor László. ábrahám-Tsndnrl T észló Imrének és Seprényl E-nmánnk László Ferenc nevü gyermekük születstt Aki Kun Bélának ás ivai készített... Roskatag tanya az átokházi erdőszélen. Avult nádtetejét jókora kátranypapír és összetákolt deszka foltozza. A ház hátulján ujjnyi széles repedések, tálát vastag akácoszlopok támaszt­dor sokszor járt nála. — Hamarjában betyár­történetet elevenít, majd apjával folytatja. — Számadópásztor volt az apám huszonöt eszten­deig. ö felelt három-négyszáz marháért, száz­százötven csikóért. Bojtárokat fogadott, azokkal legeltetett a baromjáráson. Egyik bátyám, meg a nénémnek a férje is pásztorszámadó lett. Minden jószág után 23—24 kiló rozsot és pénzt fizettek a gazdák. Jól keresett a szárnadógu­lyás: földeket bérelt, ökröket tartott otthon. Nem akart maga is pásztor lenni? — vetem közbe. — Gyerekkoromban kijártam én a falkához. ják. Az efféle, hazfalat támasztó cölöpöket — Azután jött a háború, utána meg fölosztották de a kiskundorozsmaiak ne vegyék ám rossz a járásokat. Födddel vergődtem én is, nem a néven! — a szegedi tanyákon „dorozsmai em bör"-nek mondják: „dorozsmai embörrel van ez kitámogatva..." Nem is olyan lekicsinylő csúfolódás, hiszen hasznos támasz ez a dorozs­mai embör, amíg a megroskadt vert falat ala nem téglázzák, vagy össze nem döntik, hogy barommal. Volt itt négy és tél hold a homo­kon. de nem örökföld, csak árendás. Mikor a tanyáról kérdem, szomorkásán moso­lyog Szekeres József 78 éves átokházi (ma ot­tömösi illetőségű) parasztember. — Huszonötben csináltam ezt a kis gunyhót. Valahol, talán a közeli faluban, újat építsenek Annak előtte az ipaméknál éltünk. Tudja, ne­helyertte. A kerítéshez érve veszett kutyaugatás fogad. Ugat, ugat a kutya, de a tanyában egy lélek sem mozdul. Ügy vélem, talán nem tépi lán­cát a házőrző, és beljebb óvakodom. A pitvar­ajtónál járok, mikor a gazda előjön. Foltos kem úgy kommendálták a lányt. Az Iroda-is­kola mellett laktak, nem is láttam azelőtt, hogy elmentem megkérni. Legjobban a testvérem kommendálta, ott szolgált, a szomszédjukban. Ismerte, hogy jó, dolgos lány. Nem volt se apám, se anyám, mikor megnősültem. Hatévig nadrágú, borostás öregember. Befelé néző le- apósoméknál dolgoztam, aztán jöttünk ide, a kintete, szeme árka, öltözete magányosságáról magunk kenyerére. árulkodik. Mondom, a szomszéd tanyáról küld­tek hozzá, s ha ideje volna, a régiekről, életé­ről kérdezném. Könnyen rááll, s míg tétován beljebb hívna, inkább a tanya melletti akácos hűvösét választom. Frissen hántolt vastag nyárfatörzsre telepszünk, s máris peregnek elém emlékei: — Nagyapám itt lakott a soron. Födi Fe­rencnek hívtak. Gazdaember volt, Rúzsa Sán­Ahhoz a korosztályhoz tartozik. amelynek kijutott a háborúból. „Tizennégyben behívtak, és hat évig voltam oda." Szibériában volt hadi­fogságban, s egv ravasz szegedi ügyvéd segít­ségével, kalandos úton jutott haza. — Hanem tudja, Omszkban én csináltam ágyat Kun Bélának ... 9 — Akkor szabadon jártunk már, mindenki a maga mesterségét csinálta. Kijártunk a város­ba dolgozni. Kun Béla meg agitált a foglyok közt, de csak titokban. Éjszakára a suszteráj­ban aludt. Mondom, éljön az az embör, ha már annyit küzdött. Deszkából megcsináltam az ágyat az emeleten, éjjel hosszú kötélen leeresz­tettem, hátamra vettem, úgy vittem el neki. így cselekedett Szekeres József átokházi cél­szerű szegényember 1919-ben, távol hazájától, Szibériában. Azután hazakerült a fogságból, megnősült, s küzdött a négy és fél hold so­vány homokon, amely a városé volt. Fizette az árendat Szeged városának, élt a maga szűkös lehetőségei szerint, a maga emberségéből. Két gyermeket nevelt fel. 1960-ban eltemette fe­leségét, azóta egyedül él, már tizenkét éve. Röskatag a tanya kívül-belül. A szobában pókhálós kemence, szúette sublót, néhány szék, a gerendák göcsörtös akácoszlopokkal aládú­colva. Életveszélyes volna itt hálni. Nem is itt. hanem a konyhában alszik. Itt főz magának paprikás krumplit, rizskásalevest, egyszerű éte­leket. A hátsó falon kis ablak, sötét a helyiség, falai talán tizenkét éve nem láttak meszelőt. Vajon tudnak róla a faluban, Öllömösön, hogy ilyen házban lakik? — Mikor a fal megroskadt, szóltam a téesz­ben. Kijöttek, az.t mondták: Jósika bácsi, segí­tünk magának. Azóta is segítenek. Tavalyelőtt, amikor az a nagv hó esett, a szomszéd tanyá­ról való fiatalember túrta le a havat a tető­ről. Különben rámszakadt volna ... Búcsúzáskor megkér, szóljak az érdekében valahol: „Mondja, hogy van itt Átokházán egy öregembör, mög költene segíteni, ne dőlne rá a ház ..." Megígértem. Jó öreg Szekeres József, hát most beváltom ígéretemet. S remélem, lesznek meghallói. Juhász Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom