Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

VASÁRNAP. 1,72. JCNIVS18. TU-154: üj szovjet utas­szállító repülő A TU—154 mintájú 164 6zemélyes sugárhajtású szov­jet utasszállító repülőgép ha­marosan felváltja a KGSTV­országok légiközlekedésében a TU—104-es, az IL—18-as és az AN-es típusú repülőgépe­ket, amelyekkel jelenleg bo­nyolítják le a középtávú légi utasszállítást A kényelmes új TU—154­es bevált a műszaki próbare­püléseken és már menetrend­szerű járatokon is közlekedik Moszkva és Szibéria, vala­mint a szovjet főváros és a Fekete-tengeri üdülőhelyek között Az Aviaexport szovjet kül­kereskedelmi vállalat 1975-ig terjedő exporttervében már szerepel az új géptípus szál­lítása a szocialista országok­ba. (MTI) Kaput nyitott az Egő Arany Bezárták a Hungária-szállót Az örömhírt szomorú hír­rel kell kezdeni: egy héttel ezelőtt, 15-én, hirtelen, de nem váratlanul bezárták a Hungária-szállót és a zóná­zót is. A friss szakvéle­mény szerint az épület élet­veszélyessé vált. Az ünnepi hetekre tehát 39 szobával, 97 szálláshellyel szegényebb lesz Szeged, s ez igen súlyos veszteség. Az elképzelések szerint a Hungária étterme és a bár — a födém meg­erősítésével — az új szállo­da felépüléséig, 1975-ig mű­ködik majd. Most szombaton viszont új eszpresszót nyitott a Hungária Szálloda és Étte­rem Vállalat az Oskola utca 2. számú házban. Az Égő Arany eszpresszó, bátran mondhatni, Szeged legele­gánsabb, legkellemesebb eszpresszója, s ez főként belső építészének, a Szege­di Tervező Vállalatnál dol­gozó Sági Józsefnek kö­szönhető. Az új üzlethez, melyben száz vendéget tud­nak fogadni, még 80 sze­mély elhelyezésére alkalmas terasz csatlakozik. Az építés és a berendezés összesen 2 millió forintba került. A megnyitásra Szegedre érkezett Lontai Egon, a Hungária Vállalat kereske­delmi igazgatója, akitől rö­vid interjút kértünk. — Milyen vállalati elkép­Készülődés a Szegedi Ipari Vásárra r Újdonságokat mutat be a KSZV is Közeledik a Szegedi Ipari Vásár időpontja, egyre aktí­vabban, szisztematikusabban készülődnek az érdekelt vál­lalatok is. Bár, mint az nyil­vánvaló, az ilyen készülődés nem a vásár előtti hónapok­ban kezdődik: minden új, minden hasznos, érdeklődés­re számot tartó termék elő­állítása hozzátartozik a fel­készüléshez. Ismeretes, hogy a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat elég sok újdonságot muta­tott már be a nagy ipari seregszemléken; akár a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron, akár itt, szűkebb pátriánk­ban. Elég itt visszautalnunk a trikoplánnak, ennek a po­liamid alapanyagú és mű­gyantával impregnált pony­vaszövetnek a sikerére: ta­valy többek közt a BNV nagydíját nyerték el vele. Idén is újdonságok bemuta­tására készül a KSZV a sze­gedi vásáron. A vállalatnál gyártott kü­lönféle hálók közt érdekes­nek számít a kertészeti szeg­fűnevelő háló. Mi is ez vol­taképpen? — kérdezheti a tájékozatlan, nem értvén, miért kell „behálózni" eze­ket a szép virágokat. Nos, arról van szó, hogy ezek a poliamid alapanyagú hálók a növény fejlődését segítik elő igen hatékonyan. A kifeszí­tett hálók 10 vagy 15 centi­méteres kis négyzeteinek kö­zepén növekszik a virág, s ahogy nő, úgy emelik a ke­retet. Tökéletes, szép hosszú szárú lesz az ekként fölne­velt növény, s maga a szeg­fűvirág, a „fej" is szebbre növekszik. Ez a hálófajta tavaly „de­bütált", sokfelé használják is már — 120 ezer négyzetmé­ternyit gyártott eddig belőle A gépkorszak szenvedélyei Torok Sándor szabadkai művész tárlata Torok Sándor Szabadkán élő festőművész önálló tár­latát tegnap délután nyi­totta meg Ács József újvi­déki festőművész és kritikus a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai kép­tárában. A kiállítás a Sza­badka—Szeged testvérváros kulturális kapcsolatainak keretében került megrende­zésre. Színes pasztellképeket és néhány olajfestményt akasz­tott a kiállítóterem falaira Torok Sándor. Pasztellképei az absztrakció fokát tekintve túllépnek olajfestményein, amelyeken még felfedezhe­tők az ihlető táj elemei, de egyúttal már jelzik azt az utat, amelyeknek állomás­jelzői a kiállított pasztellek. Érdekes és izgalmas kísér­letre vállalkozott a szabad­kai művész pasztell-soroza­tán. A 20. század gépkor­szakának, végtelenné tárult világának és az emberi ér­zések intimitásának össze­szikráztatásából igyekszik szintézist, művészi harmó­niát teremteni. Jelentős si­kerrel. Képeinek legtöbb­jén .sajátos jelkép vonul vé­gig. Egy műszaki forma, egy stilizált franciakulcs. Ennek a motívumnak olyan széles és gazdag lehetőségeit vil­lantja fel, hogy hol virág­kehelyként, hol termékenyí­tő sejtkéht, hol valóságos gép szerkezeti elemeként, hol virágbibeként él — végső fokon mindig a nyi­tottság-zártság. élet-halál kozmikus kérdéseit feszeget­ve. A mozgás, a dinamika kérdései izgatják Torok Sándort. Az a világméretű dinamika, melynek jelképé­vé növeli a franciakulcsot. A kozmikus mozgás képi megjelenítése áll kísérletező szenvedélyének fókuszában. A végtelenné tágult tér, a színek térbeli hatásainak pontos alkalmazásával tágul valóban végtelenné. Kompo­zícióinak lényege a dinami­kus erő. Ivek. körök, súly­pontok, kiemelések mindig feszültséget rejtenek, elhe­lyezésük mindig a robbanás pillanatát sugallják. A téri mozgások szinte zenei rit­musaira éppúgy ügyel, mint a katartikus kitörések, a fe­szültséggel terhes hullám­mozgások megjelenítésére. Ez a dinamikára, térre és gépi elemekre épült piktúra hideg, száraz és embertelen is lehetne, ha nem járná át meg ál képenként újra és újra Torok Sándor izzó szen­vedélye, érzelmi élete, mely hol a kékek-zöldek végtelen hidegében cseng, hol égő és mély vöröseket fakaszt. Ez az emberi szenvedély huma­nizálja a világmindenséget éppúgy, mint Torok Sándor világűrmasináit. T. t. a KSZV. A vállalat azonban egyúttal felfigyelt a mező­gazdaság ilyen irányú igé­nyeire-lehetőségeire. Megerő­sítette ezt a figyelmet a na­pokban véget ért „Műanya­gok a mezőgazdaságban" V. nemzetközi kollokvium. Mint a kollokvium előadásaiból kiderült, a nevelőhálókat másra is alkalmazni lehet. Például az uborka és a tök termesztésénél. Ilyen célra alkalmazható hálóújdonság­gal is jelentkezik a vállalata Szegedi Ipari Vásáron. Sőt: bemutatják az argentínai ta­pasztalatok alapján készített szőlővédő háló mintapéldá­nyát is: ezek 10 milliméteres szemnagyságú hálók, a dél­amerikai országban jégverés ellen ilyenekkel védik a sző­lőültetvényeket. Újdonság még — amivel, nem titok, a vásár nagydíjá­ra pályáznak — a tartóleve­gős silócsarnok. Ujabb föl­használási változata a sokol­dalú trikoplánnak: — 1300 köbméteres, 9 méter magas, 314 négyzetméter alapterüle­tű ponyvacsarnok ez, amely­ben lóo vagon szemester­ményt tudnak tárolni. Üj liszteszsákot is visznek a KSZV-sek a vásárra. Ko­rábban sok panasz volt az ilyen célt szolgáló zsákokra: hogy nem jól szellőznek, vagy hogy kihull belőlük a liszt, stb. Ez az új konstruk­ció — kenderfonal és poli­propilén keveréke — kitűnően megfelel a követelmények­nek. Természetesen a hagyomá­nyos termékek is ott lesznek a vásáron, a kender- és pa­mutponyvák éppúgy, mint a polipropilén termékek széles skálája vagy a gazdag sző­nyegválaszték. zelések, tervek vezetik a Hungarhotelst az üzlethá­lózat fejlesztésében? — Az erőteljesebb buda­pesti és Balaton-parti háló­zatfejlesztést követően most legfőképpen a meglevő üz­letek technikai fejlesztésén dolgozunk. Ezzel egyidőben vidéken épül néhány szállo­dánk. Július elsején nyílik meg Szombathelyen a Clau­dius, jövőre Miskolcon a Ju­no. Ezeken kívül Pécsett, s Szegeden tervezünk szállo­dát építeni. — Mi vonzza a vállalatot Szegedre? — Elsősorban talán ha­gyományaink, mert szintén Budapest és a Balaton után itt van a legerősebb üzlet­hálózatunk. Másrészt Szeged idegenforgalmi jelentőségét felismerve, igyekszünk itt is lépést tartani az igényekkel. Az elmúlt tizenöt évben újí­tottuk fel a Tiszát, a Royalt, s nyitottuk meg az Alabár­dost, majd most az Égő Aranyat. Hálózatfejlesztési terveink megvalósulásában sokat segít, hogy a tanács és más szegedi szervek is kitűnő partnerek. Az új szálloda felépítése is csupán ilyen körülmények között kerülhetett napirendre. Ter­mészetesen ehhez a Belke­reskedelmi Minisztérium tá­mogatása is igen jelentős. Ügy érezzük, hogy az új szegedi Hungária-szálloda vállalatunk legszebb szállo­dája lesz 1975-ben. — Hogyan értékeli a vál­lalat szegedi önálló részle­gének a munkáját? , — Itt működő üzleteink színvonal tekintetében vi­tathatatlanul azonosak a bu­dapestiekkel. Ez a Hungá­ria több mint ötszáz szegedi dolgozójának munkáját di­cséri. Elsősorban a törzsgár­da tagjaiért, akik a vállalat fennállása óta, húsz éve dolgoznak velünk, de a fia­talokét is, akik megtanulták tőlük a vedéglátás hagyo­mányokat őrző és mégis mindig megújulni képes hi­vatását F. K. Ki!unni, de miben? Addig jó, míg az ember nem fogadja el, hogy szür­keségre született. Míg ten­ni akar érte valamit, hogy ne egy legyen a tucatból. A sikertörténetek ma épp olyan népszerűek, mint bár­mikor, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. Egy 12 éves kisfiút meg­szégyenített tanárja az egész osztály előtt. Mond­ván: senkinek sincs olyan rendetlen haja, mint neki. A kis pironkodó állt, s ahogy körülnézett az osz­tályban, egyszerre olyan egyedül érezte magát. Az édesanyjára gondolt. Aki­vel már megvívta a csatát az apród-frizuráért. Aki megértette őt, mert azt látta benne: kisfia felfe­dezte, hogy ő is egy az emberek közül, de más — mint ahogy mindannyian mások vagyunk, mint a föld többi 3,6 milliárd em­bere közül bárki. Már a kisgyerek is keresi helyét az életben — s va­lamennyien ezt tesszük. Jó az, ha valaki Benkő Lászlóra vagy Szörényi Leventére akar hasonlíta­ni? Talán csak a nem ti­zenévesek tudnak róluk csupán annyit, hogy azok a kócosok, a beat-zenészek. A tizenévesekhez a har­sány, túl sok decibel erős­ségű zenén keresztül is el­jut, ami nagyon is emberi ezekben az ismert fiatal zenészekben. Hogy Szöré­nyiék oratóriumot írtak az emberi jogokról, s azt Angéla Davisnak ajánlot­ták. Hogy Benkő Lászlóék — az Omega együttes — húsvéti ajándékként a fóti gyermekvárosiaknak adtak hangversenyt, meg tévét vettek egy tanyai iskolá­nak. Hírük terjesztésére, reklámból? Hiszen ismerik őket ezek a gyerekek, s nem holnap lesz pénzük különben sem, hogy meg­vehessék nagylemezüket Egyszer azt mondta ne­kem a textilgyár KISZ­titkára, hogy Omegáéknak nem is hosszú a hajuk, csak parókát hordanak. Kell őket mentegetni? Ha hosszú a hajuk, hát hosszú. Nemcsak megjelenésük feltűnő, zenéjük-munkájuk tulajdonképpen — arány­ban áll ezzel: kitűnnek abban is. És — állítom — emberségben, közéleti tet­tekben sincs náluk hiány. Most írjam ide, hogy a megpirongatott kisfiú is jeles tanuló? A külsőségek persze so­kat elárulnak az ember­ből. Igen: a kamasz út­keresését is. Talmi különc­ködés, amit választott? Ügy lehet. Ma ebben akar kitűnni. De más jelek meg azt mutatják, másban is kitűnik majd. A tanulás­ban máris. A munkában is majd. Feltehetőleg — mert bizonyítványa által jelzett eredményeiért eddig is megdolgozott. Kérdez­zem, mi akar lenni? Mű­vész? Orvos? Lakatos? Megküzd majd azért is. Mindenki megküzd min­denért Kitűnni, magunkat fon­tosnak érezni mindnyájan szeretnénk. Ha nem fér össze az iskola rendtartá­sával a hosszú haj, úgyis rendezni kell a frizurát Ha csak azért van az a hosszú haj, csak annyi örömet okoz valakinek, hogy „pukkassza" vele a többieket, különösen. De egy kis kamasznál ezt tra­gikusan venni? „Míg egyetemre jártam, nem növesztettem sz kálit" Egy fiatal tanár mondta ezt. Most nem úgy ítélik meg, hogy „a szakállas", hanem: nagy reményekre jogosító ifjú szakember. Érezzük, hogy mi a kü­lönbség? Hivatásában sem tucat­ember! S akkor a többi — mellékes. Szőke Mária A héf könyvei Rovatunkban a megjele- angol műszaki szótár. (Aka­nés sorrendjében közöljük démiai). — Petrik József: az új könyvek címét. Nyolcszínű szivárvány — Műszaki lexikon II. kötet, D. Kis: Korai bánat (Móra). G—M — Magyar—latin Ké- — Belkereskedelmi adatok ziszótár, 2. kiad. (Akadé- 1972/1. _ Ipari adatok miai). — öveges József: Az 1972/1. (Statisztikai Kiadó), élő fizika. 4. kiad. (Gondo- K. Lewin: Mezőelmélet a lat). — P. G. Wodehouse: társadalomtudományban. — Forduljon Psmithhez! (Eu- R. Schickel: Wait Disney rópa). — Tatay Sándor: története (Gondolat). — Puskák és galambok. 6. ki- Kurt Hager: A fejlett szo­ad. (Móra). — Bizám György cialista társadalom. — G. —Herczeg János: Játék és Kolko: Hatalom és külpoli­logika 85 feladatban (Mű- tika (Kossuth). — Illés Bé­szaki). — Költségvetési szer- la: Ég a Tisza. — Móra Fe­vek számlakerete (Közgaz- renc: A rab ember fiai. — dasági). Csizmadia Ernő: Mikes György: Megyek a Élelmiszergazdaságunk a ha- víz alá (Szépirodalmi). — tékonyabb gazdálkodás út- M. Selimovic: Az erőd és ján. - Varga György: A fogiyQ (Európa). - Allatte­japan bussines. Irányítás es . .. f. vezetés. (Kossuth). — Kö- nyesztes nl/l- Szarvasmar­peczi Béla: Eszme, történe- ha-állomány (Statisztikai lem, irodalom. — Magyar— Kiadó). Légi mentőszolgálat Másfél évtized alatt 13 ezer beteget szállítottak Tizenöt esztendővel ez- esetben indokolt. Az egyik zelés esetén — útnak indul­előtt, 1957. júniusában kezd- az életmentő beavatkozás, janak. Ha társadalombizlosí­3 szállítós íd6tarta- tásra jogosult a beteg, ingye­ső évben még csak 135 bete- "^t a minimumra kell csök- nes a repülőút, ha nem jo­gét szállítottak légi úton, az kenteni. A másik alapvető gosult, ugyanazt a díjat (ki­utóbbi öt esztendőben már indok a nagy távolság. A lé- lométerenként 3.80 forint) iTimú^ásféréYÍSn ^ ^ - or- fizeti, mintha a repülőgépen szállított be- sza£ legtávolabbi területéről szállítanák, tegek száma megközelítette a is két-három óra alatt Buda- A jelenlegi 13 000-et. pestre tudják szállítani a be- gyarapítására szolgálatnál ^ottá^ *** Vanr a ^intézetbő1 Mentőszolgálat repülőgép igénybevétele két lakhelyere viszik. tereprepülögép Jelenleg a mentőszolgálat- tervezi, amely nál négy repülőgép áll ké- korszerű repülőteret, le tud szen arra, hogy ha valame- szállni kisebb területen is, lyik beteg állapota megkö- például futballpályán. Szó veteli — például koponya, van arról is, hogy később agyi. vagy mellkasi sérülés, esetleg helikoptert is felhasz­speciális műtét, művese ke- nálnak légi betegszállításra. mentőkocsin gépállomány az Országos úgynevezett beszerzését nem igényel Június 30-ig Eehef beváltani a régi kétforintosokat A korábbi rendelkezések- tű alpakka ötforintos és a nek megfelelően 1972. jú- régi alumínium ötvenfilléres, nius 30-án jár le a szürkés- amelyen üllőn elhelyezkedő, fehér színű kupronikkel és kalapácsot tartó férfi látható, alpakka kétforintosok bevál- 1972. június 30.ig törvénves tasanak hatarideje. Ezt köve- .. .. , J tőén ezeket az érméket már flzetoeszkoz' Ezt követően sem a Magyar Nemzeti Bank, ezeket az érméket még egy sem az Országos Takarék- évig, vagyis 1973. június 30­pénztár, sem a posta nem ig a Magyar Nemzeti Bank, váltja be. az Országos Takarékpénztár A régebbi, nagyobb mére- és a posta beváltja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom