Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 102. szám

a SZERDA, 1972. MÁJUS S. A műszaki haladásért Az évről évre megrende- előadások közül messze leg­zésre kerülő műszaki hónap többet a Közlekedéstudomá­rendezvény,sorozat az idén a tizenkettedik. Az SZMT és a KISZ Csongrád megyei Bizottsága már hosszú évek óta társrendezői ennek a tulajdonképpeni műszaki haladással foglalkozó folya­matnak. Nagyon örvendetes ugyanakkor az a törekvés is, mely szerint az idén már ötödízben a két tanács mű­velődési osztályai és a TIT Csongrád megyei szervezete is részt vállaltak a közre­működésben. A XII. Műszaki Hónap programjában 70 rendez­vényt tartanak, amelyek közül talán minden szak­mát egyformán érdeklő 4 plenáris előadás emelkedik ki. Ezek a műszaki haladás és a gazdaságpolitika kap­csolódó kérdéseivel úgy fog­lalkoznak, hogy a termelő üzemekben a gazdasági nö­vekedés fő forrásává a bel­ső üzem- és munkaszerve­zést állítják. Többen vizs­gálják majd ezt a kérdést oiyan tartalommal, hogy mielőbb hasznosítani tudják mindazokut a belső tarta­lékokat, amelyek felhasz­nálásával a termelés jöve­delmezőbbé válik. Az idei programba vett 55 előadás, 11 filmvetítés, 3 bemutató és 1 műszaki ve­télkedő közül 42 Szegeden, 9 Szentesen, 8. Hódmezővá­sárhelyen, 7 Makón és 4 Csongrádon lesz. Az előadá­sok többségét, mintegy 75 százalékát üzemekben, in­tézményekben, közvetlen, a • mindennapi munka életkö­zelségében tartják meg. Az nyi Egyesület vállalt, az összes rendezvény 25 száza­lékát. Ezt követi a Gépipa­ri Tudományos Egyesület 14 százalékkal, majd a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Faipari Tudományos Egyesület 10—10 százalék­kal. A programban összesen 14 szakmai egyesület képvi­selteti magát. Kár, hogy az MTESZ többi tagegyesülete az idei rendezvénysorozatból kimaradt. Az MTESZ-nek ez a má­sodik évtizedben járó ren­dezvénysorozata 1961-ben indult, amikor a technika napjai a tudomány közvet­len termelőerővé válásának kérdéskörével foglalkozott, majd évről évre a műszaki haladás társadalmi haté­konyságát, később a gazda­ságpolitika aktuális felada­tait tudatosította a műsza­kiak körében, s ezen egye­nes folyamányaként a. min­dennapi termelő munkában. A rendező és közreműkö­dő szervek úgy tartják, hpgy az idei műszaki hónap sokoldalú segítséget nyújt­hat a szakemberek minden­napi munkájában, a jobb és tökéletesebb technológiák alkalmazásában, a műszaki alkotókészség mélyebb ki­bontakoztatásában, hogy mind a tudományok, mind a technikai haladás előbbre jusson, alkotói és teremtői műveltebbé váljanak, mert az ember csák úgy válhat tökéletesebbé, ha tudását megemészti, saját és társa­dalma lelkiségét gazdagítja. Bátyai Jenő morzsák Mint már legutóbbi hír­adásunkban közöltük, a szín­ház legközelebbi és egyben az idény utolsó bemutatója május 6-án Wiliium Tennes­see: A vágy villamosa című színműve lesz. A darabot Vi­rág Mihály, a szabadkai ma­gyar színház főrendezője rendezi. A főszerepeket Fo­garassy Mária, Barta Mária. Horváth Anna, Déry Mária, Maday Emőke, Király Le­vente, Kovács Gyula, Janka Béla. Üjlaki Károly, Bagó László és Konter László ala­kítják. A darab díszleteit és jelmezeit mint vendég Gyar­mati Ágnes tervezi. * Májusban annak ellenére, hogy új bemutató nem lesz, a színház mégis szolgál egy nagyszerűnek ígérkező ese­ménnyel. A Magyar Televí­zió május 29-én egyenes adásban közvetít Szegedről „Verdi Est" címen hangver­senyt, melynek szereplői kö­zött találjuk Nicola Nikolo­vot, a Metropolitan kiváló­ságát, akit a közönség a szabadtéri előadásokról már ismer, Aszim Sze^limszkyt, a szófiai operaház tagját, a budapesti Operaház tagjai közül Komlóssy Erzsébet és Radnay György, míg a sze­gedi operaegyüttesből Har­math Éva, Horváth Eszter. Karikó Teréz, Lengyel Ildi­kó. Gregor József, Gyimesi Kálmán, Halmágyi Mihály és Juhász József lépnek fel. Szerepel még a szegedi ope­ra énekegyüttese, míg a kí­séretet a Szegedi Filharmo­nikus Zenekar látja el Vaszy Viktor kiváló művész ve­zénylésével. Az összekötő szöveget Király Levente mondja. Azt est rendezője Horváth Zoltán, a színház új operarendezője. Jenő István Mennyit kereshet a dolgozó nyugdíjas ? G. J. nyugdíjas szegedi ol- szabb ideig, naptári éven- ben is az ötforintos órabér vasónk évek óta vagyonőr­ként dolgozik az egyik sze- tathatók. Ezeket gedi vállalatnál. Ötforintos röket a 3/1971. órabért kap. Az elmúlt évek- SZOT számú szabályzat ben évi 6000 forintos kere­ként 1260 orán át ioglalkoz- mellett évi 4200 forintot ke­a munka- reshet. (XII. 24.) 1. A Magyar Közlöny ez év sci mellett 1200 órát dolgoz- felsorolja. Ez a rendelkezés hatott. Az új rendelkezések általában nem a kereset ösz­számú melléklete részletesen áPrilis 12"én megjelent sza­szumu meneiuetc itszieiesen mában az 1/1972 (IV n) SZOT számú szabályzat mó­szcrint a nyugdíj-folyósítás szegét korlátozza, hanem a mellett évi 840 órát dolgoz- foglalkoztatás idejét. Ez a hat, ami évi 4200 forintos foglalkoztatási keret a nyug­kercsetnek felel meg. Véle- díjasokra kedvező, mert ménye szerint az új rendel- magasabb kezes hátrányos helyzetbe rendelkező hozta az alacsony órabérben dolgozó nyugdíjasokat. Ügy hallotta, hogy van olyan ren­szakképesítéssel nyugdíjas, ha munkaviszonyt létesít, szak képesítésének munkabérben doeította a fenti rendelkezé­seket akként, hogy a mun­kaviszonyban álló öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas a rendeletben megjelölt 840 óra. illetve 1260 óra foglal­kozási keret túllépése esetén megfelelő mindaddig korlátozás nélkül részesülhet, megkapja a nyugdíját, amíg munkabéré a naptari év fo­delke/és amelv szerint az ami nagyobb jövedelmet je- "ul"ruclc " ' .. i"! aclkczes, arnrty szerint az. SJ J j lyamán a hatezer forintot I. kerület Házasság: Schütritmpf Lothar és Csonka Gabriella, Varga Gábor ás Mayer Edit, Gulya Gubor és Füleid Judit, Tóth László és Tábith Emma, Beko Mátyás es Trlsciiler Irén, Bodo Zsolt es Megyeri Erzsébet, La­kó Lajos és Ivánkovits Márta. Váczi Miklós és Kecskeméti Sarolta, Vigh Máté /erenc és Sándor Margit kötöttek házas­ságot. Születés: Ott József és Pálin­kás Ágnes Ilonának Jozsél, iVtu­guny József Junus és Csonka uuna Etelkának Viktória, t'ui­kas Géza es Mák Evu Violá­nak Gábor Csaba, Serloző Ist­ván Lajos és Pornlkuesek Évá­nak Lva, Ur. Kasza Géza és Magyar Emese Ilonának Ella Cecnlu, Pásztor Géza Imre es Morocza Mananak Tamás, Nóg­iadi László János es NégyüK­ru Mária Veronikának Eszter, Terhes János es Varga Kiürü­ltük Zsolt Attila, Szépiaki San­uur es Rozsa Ibolya Mariunok sandor, Mészáros János es frank Erzsébet Katalinnak Krisztina, Szekszárdi József Pál es 'I urkoly Gabriella Viktóriá­nak Gabriella Zsanett, Aes­Sánta Ottó és Pálinkás Mariá­nak Ottó, Füves Ferenc és Já­rosl Máriának Ferenc, Náczl Mi­hály János és Czlnkóczl Anná­nak Zoltán. Kőröst Sándor László és Szűcs Rozáliának Eri­ka, Kószó József és Sutus Jo­lánnak György, Somogyi István os Bórcsök Franciskának Eri­ka, Kiss Péter Pál és Márkus Klárának Krisztina Klára, Sós­kúti Gábor és Szabó Erzsébet­nek Gábi" Zoltán. Karai Károly és Biacsi Anna Évának Zoltán, Kardos Jenő ek Petró Margit­nak Jenő Zsplt. Balogh Peter os Kormányos Máriának Ildikó csilla, Sztankovics Miklós és Jllés Maria Annának Miklós, Tanács István es Varga Erzsé­betnek Attila, Oláh Miklós és Varga Katalinnak Zsuzsanna Katalin, Nagy István és Kovács Rozáliunak Zoltán, Kiss. Károly Zoltán es dr. Weis Veronika Ágnesnek Norberi, Rácz István os Bakacsi Rozáliának István Sándor. Varga Antal és Bnta Faltér Máriának Es/.ter Z»u­üianna. S'.matona Alajos és Hu­szár Katalinnak Gábor. Kuru­osal Ferenc és Czirok Máriá­nak Attila Márk. Kocsis György os Mózes Évának Eva. Makra István és Holly Erzsébet Honá­nak István nevü gyermeke szü­letett. Halálozás: Kurta Jánosné Qá­bor Mária, Nagy Sándor, Nagy I.ászló, Hajász Bertalanná Tót i Gizella, Sziget! Gábor László, Petroly Mariann, Kajtár Pál, Kovács Jánosné, Teclter Porbá­la, Korsós Mária, Ruzsa-Boróa Mihályná Fodor Magdolna. Torr.­bácz Ferenc, Gallyas Gyöngyi, varró Mária, Németh Félné Anyakönyvi hírek Kószó Viktória, Gárgyán Krisz­tina, Osváth Margit Julianna. Bozsó János, dr. Miohailovlts Lehel Sándor, Latkovlts László­nó Varga Margit, Kovács Gyu­láné Osztroluczky Ilona el­hunytak. II. KERÜLET Házasság: Molnár József Lász­ló és Pataki Klára, Varga ízt- , vén és Németh Ilona, Halko zsö Vince és Kovács Irénnek ------ — Péter Dezső, Puporka János és Kolompár Máriának Zsuzsanna, Vlgh Antal és "Ferenci Katalin­nak Antal nevü gyermekük született. Halálozás: Bányai Jánosné Nacsa Ilona. Csala Imre. Béres Lajos Ferenc, Lőrlk Béláné Hre­vedits Ter.Vztn. Pó?a János. Szűcs István. Boldizsár Sándor­né IThrln Klára, Vata Sándor. Vidéki Jullrnna. Németh Lajos­né Pallaei Rózsn. Szalut Mi­hályné Palócz Etel elhunytak. és Farkas Mária Erzsébet há­zasságot kötöttek. Születés: Kádár-Németh Jó­zsef és Molnár Juliannának o.ndrea. Rutai Ferenc és Csá­szér Mária Erzsébetnek Zsu­zsanna, Bórcsök Szilveszter és Sólya Rozáliának Ildikó, Csám­pai János és Rácz Ágnesnek János. Barka Imre és Aranyos Eizsébetnek Norbert Imre, Gond István és Gréczy Gyöngyinek Ildikó, Mészáros János és Ma­yer Mária Katalinnak Mariann, Püskl Mihály és Godó Katalin­nak Gizella, Kiss Mihály és Kopasz Margitnak Csaba, Szécsi Arial és Nagyi Juliannának Gábor, Árendás István és Gaz­dag Annának Zsolt, Gyuris De lent az évi 840 órai foglal­koztatás mellett. Ezekben az esetekben az évi 6000 forin­ncm továbbra is az évi 6000 tos keret megszüntetéseked- • •• vező volt. Kedvezőtlen ez a csoKKent togiaikoztatasi foglalkoztatási keret megél­ilyen alacsony órabérért dol­gozó nyugdíjasokra cz a kor­látozás nem vonatkozik, ha­forint keret alkalmazható. Kéri. ha van ilyen rendel­kezés. tájékoztassuk erről. A nyugdíjasok 1972. ja­nuár 1-től általában naptári évenként 84o órát dolgozhat! nem haladja meg. Természe­tesen, ha az évi foglalkozta­tási keret csökkent, a keret túllépése esetén a lapítása azoknál a dolgozó nyugdíjat addig lehet korlá­nyugdíjasoknai. akik alacso- „ükül felvenni, amíg a nyabb. vagy egészségének megfelelő könnyebb munka nyugdíjas munkabére a nap­, „ körben dolgoznak, mert az tóri év folyamán a hatezer nak a munkabér nagysagatol aiac8ony órabér mellett az forint keretösszegnek annyi függetlenül, nyugdíjuk kor­látozása nélkül. Azokban a munkakörökben, ahol tartós és jelentős a munkaerő­hiány, a nyugdíjasok hosz­évi 840 órai ledolgozás ese- szor 500 forinttal csökkentett tén bem tudják az előző évi összegét nem haladja meg, 6000 forintos munkabért ahányszor 70, illetve 105 órá­megkeresni. Olvasónk eseté­Készülék szívbetegségek felfedezésére László István és Karácsonyi Ro­zália. Dóczl Ferenc ós Szab.­Erzsébet Mária házasságot kö­töttek. Halálozás: Tölgyesi Béla. Ma­joros Györ<?yné Bárkányi Ju­lianna. Kovács Lajos, Majo­ros János, Pataki tstván. Feke­te Béléné Und Margit Julianna elhunytak. III. KERÜLET Házasság: Szegedi Péter és Sztojkó Eszter, Lengyel Péter A Nagoya egyetem orvosi és mérnöki fakultásának ku­tatói olyan phonocardiog­raph-ot szerkesztettek, mely­nek segítségével könnyen felfedezhetők a szívmegbe­tegedések. Ez az új készü­lék lehetővé teszi, hogy a szívmegbetegedéseket, akár egy kis orvosi rendelőben is, már korai stádiumban felfedezhessék, mivel a be­rendezés — a felfedezők szerint — könnyen kezelhe­tő, kis helyet foglal el, és működését tekintve többféle vizsgálati módszert egyesít magában. A műszer nagysága mind­össze 10x25x25 centiméter, súlya 4,5 kilogramm. A ku­tatók véleménye szerint nagyszerű lehetőséget nyújt csoportos egészségügyi vizs­gálatok egyszerű lebonyolí­tásához, például iskolás gyer­mekek csoportos egészség­ügyi ellenőrzésekor. Három különböző színű lámpa jelzi a szív állapotát olymódon, hogy egy sztetosz­kóp segítségével elektromos úton figyeli meg a vizsgált személy szívverését. E vizs­gálati műszer a géppel ösz­szeköttetésben van. A Hitoshi Okada és Kazuo Iketani professzorok vezette kutató csoport szerint ez a szerkezet háromévi kemény munka és kutatás eredmé­nye. val csökkentették a nyugdí­jas foglalkoztatását Olvasónk jelenlegi munka­körében a fent ismertetett rendelkezés alapján mind­addig dolgozhat, amíg a 840 órás keret túllépése után az évi 6000 forintot el nem ér­te. Vagyis olvasónk az öt­forintos órabére mellett nem évi 840 órát hanem évi 1200 órát dolgozhat Dr. M. Stéhlik Dános kiállítása Stéhlik János két éve vé­gezte el a Szegedi Tanár­képző Főiskola rajzszakát Fiatal rajztanár, és a pálya kezdetén álló festő. Most ke­resi sajátos kifejezési mód­jait ezek az alkotások a művésszé érés első jelei. Ké­peinek ihlető és példaadó for­rásvidéke a vásárhelyi fes­tészet. Különösen Kurucz D. István tághorizontú Al­föld-ábrázolásai és Fejér Csaba meleg lírával alko­tott riadt tárgyai hatottak Stéhlik indulására. Témavi­lágát is az Alföld határozza meg. A végtelenbe vesző síkság, a roggyant és magá­nyos tanyák, a Tisza-part szinte jelképes felkiáltójel­fűzfái, falvak deszkakeríté­sei alkotják képei egy ré­szének témáit. Megfesti a Tisza-part lírai hangulatait, csónakokat, bárkákat, ha­lászhálókat. A parasztembe­rek legbensőbb és legszük­ségesebb tárgyai, a paraszt­ház belső használati eszkö­zei kelnek új életre képein: Szilkék és gyertyatartók vi­rágvázák és lámpák. Figurái is parasztemberek meg halászok. És öregek, öregek, akik már visszapil­lantanak elmúlt éveikre, s akiknek öregsége szinte jel­képe ennek a múló, paraszti világnak. Stéhlik emberivé tudja varázsolni szép felüle­teivel, lírai megoldásaival a legmesztelenebb házfalakat, a legmohosabb kerítéseket és a legöregebb bárkákat is. Ebben rejlik legnagyobb ereje. T. L. 35. — Köszönöm, nem vagyok még éhes — vá­laszolta — ... ellenben készítse el a számlá­mat, és adjon egy légimenetrendet. — Ö, már itthagy bennünket? Uram, Szicí­liában csodálatos az ősz, s még csak most kez­dődik — hadarta csalódottan a portás, miköz­ben Berti elé tette a légimenetrendet. — Ma érkezik a menyasszonyom — mormog­ta Berti, mintegy ösztönösen, hogy elterelje, miért is kell neki a menetrend. S hogy a por­tástól megszabaduljon a hall sarkában a pál­mafa mellett levő kanapéra ült. Noteszébe gon­dosan bejegyezte az összes Palermóba érkező és induló járat időpontját, majd a menetren­det visszatette a pultra. A portás kérdőn né­zett rá, s-Berti zavartan mondta: — ... lehet — és igyekezett közömbösen be­szélni —, hogy csak reggel utazunk tovább... A menyasszonyom óhaja szerint döntök majd. — Nagyon helyes — bizonykodott a portás. — A hölgyek óhaja számomra is mindig szent volt... Legyen szerencsém, uram. 32.' Berti a székesegyház környékén sétálga­tott. Lucianóval játszott, és gondolatban már százszor is megölte. De mivel? Honnan szerez­hetne hatásos mérget? Milánóban ez nem okoz­na gondot, csak tökfejét szidhatja, miért nem jutott eszébe korábban ez a megoldás. Milánói vegyésze, Arturo, néhány hete parányi fehér go­lyócskákat gurított ele a marivionai villái la­boratóriumának asztalára. „A tökéletes halál", magyarázta altkor Berlinek Arluro. egy elcsa­pott hajdani pármai patikussegéd, akit örök há­lára kötelezett az a tény, hogy Berti minden munkakönyv, erkölcsi bizonyítvány nélkül adott neki menedéket és munkát. „Kleopátrának ke­resztellem őket", ötlött fel Bertlben most az Ar­túréval folytatott beszélgetésének emléke, és a görnyedt emberke képe, aki kezét dörzsölve mu­togatott a labdacsokra. ..A nílusi vipera mér­géhez hasonló a hatása . . . színtelen, szagtalan, se íze, se bűze ... És ami a legfontosabb, nincs utóhatás. Vegyész legyen a talpán, aki a szer­vezetből ki tudná mutatni. Egy korty, és a bi­valy szíve is megáll tőle." És ő akkor nem gondolt Mariára. Legalább eltette volna azt az egyetlen golyócskát, amit az eszelős Arturo oly nagyon kínált, hogy vigye csak magával, próbálja ki bárkin, és saját sze­mével győződhet meg, micsoda szenzációs szer az a labdacs. Berti ekkor bizonytalanul megtorpant. Mint­ha eltette volna mégis. Zsebre vágta, vagy el­dobta? Töprengett, és a homlokán összefutó ráncok mögött agya megfeszítésével gondolko­dott. Mintha mégis eltette volna..! De hová? Hiszen Arturo annyira erősködött... Mintha betette volna a zsebébe. Milyen ruhában is volt? Két tenyerét egyszerre tapasztotta zakója két zsebéhez. A kezdő mozdulat után ujjai idegesen kotorásztak a zsebek mélyén. Kétszer, három­szor, ötször, négyzetcentiről négyzetcentire vé­gigtapogatott minden kis rést, varrásszegélyt. Hi­ába. Pedig ahogy egyre jobban belemélyedt a kutatásba, mind határozottabban emlékezett rá, hogy Artúrétól elhozott egy golyócskát. A ten­ger felől ekkor enyhe szél támadt, és a zsebei­ben kotorászó Berti feje fedett megcsikordult egy bádogcégér. Ahogy tekintetét a váratlan zajra a magasba kapta, a téglalap alku, zászlócskához hasonló cégéren két pálmafa között kihúzott zsinóron függő betűket látott. „Kék part" volt a kocsma neve, és ezt ismételte magában Berti, s mikor harmadszor motyogta el. felvillant ben­ne: a kék kabátjában járt legutóbb Milánóban. És a kabát a szállodában, útiböröndje mélyén van. A felfedezés órömevel tért be a tavernába, és dupla konyakot rendelt. Itt is ebedelt, és a kora délutáni órákban megegyszer elsétált a kikötő­be. Utolsó lehetőségként Manzella szállítmányo­zási irodáját kereste fel. A kikötői raktárházak sikátorában levő iroda azonban lehúzott re­dőnyökkel fogadta. Berti jó Ideig tehetetlenül ténfergett a teherkikötő rakpartján. A sorozatos kudarc egyre rémítőbben vetítette elé a fenye­getést, és vele együtt egyre erősebben szilárdult benne az elhatározás, egyetlen menekülése van: kilépni Luciano hajójából... (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom