Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

H mso pnot&rAnrM egyező irmto 62. évfolyam 123. szám 1972. május 27,, szombat Árai 80 fillér A MAGYAR SZOCIAL f>T A MUNKÁSPÁRT LAPj A Megkezdődött a szocialista brígádvezetők orszáaos tanácskozása Ülést tartott az Elnöki Tanács Péntek reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása. Mintegy 110 ezer szocialista brigád képviseletében ezer küldött, ezenkívül 200 meghívott vendég vesz részt a tanácskozáson, ahol az utóbbi évek tapasztalatait összegezik, szocialista fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően kijelölik a szocialista brigádmozéalom új feladatait. A tanácskozás 106 tagú elnökségében helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Az elnökségbe választottak sok gyári munkást, szövetkezeti szocialista brigádvezetőket. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra. Beszéde elején a tanácskozás céljáról szólt, és megállapította:; — A munkásosztály legjobbjait, a szocialista brigádok ismerték fel leghamarabb, hogy csak milliók kezével, agyával és szívével; csak az egész dolgozó nép összefogásával épülhet föl a szocialista társadalom. A továbbiakban vázolta a szocialista brigádmozgalom fejlődését, a szocialista brigádvezetők első országos tanácskozása óta. — Jogosan tehetjük fel a kérdést, hol tart jelenleg a brigádmozgalom, és mik a távlatai? Ügy ítéljük meg, hogy a mozgalom napjainkban eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor lényeges mennyiségi növekedésre már nem számíthatunk, hiszen vannak vállalatok, ahol az összes dolig^iipifpfj jM psgk w -.^í.^ IPW * •>; te v£ U TAt •*»>•• •f fe fe fef rn feOT feí > fe „ .fe >,*- -- 'fe fe v fe* A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken, tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között ez évben kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a járásbírósági és a megyei bírósági népi ül, nökök megbízatásának meghosszabbításáról. A határozat értelmében a járásbíróságok. a városi és kerületi bíróságok, valamint a megyei és fővárosi bíróságok népi ülnökeinek megbízatása 1973. június 30-ig érvényes. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az egyes kitüntetések alapításáról szóló korábbi rendelkezéseket. A módosítás értelmében a Munka Vörös Zászló Érdemrendje vállalatok, intézmények és más szervek, valamint szocialista brigádok, munkacsoportok részére is adományozható. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * A járásbíróságokhoz es a megyei bíróságokhoz 1969ben három évre megválasztott népi ülnökök megbízatása ez év közepén lejár. A megbízatások meghosszabbítására azért került sor, mert több olyan törvény és törvényerejű rendelet előkészítése van folyamatban, amelyek az igazságszolgáltatás szervezetét érintik, s befolyással lesznek a megválasztandó ülnök létszámára. Az új jogszabályok előreláthatólag a jövő év elején lépnek hatályba és az új választásoknál már ezeknek a követelményeknek kell érvényesülniük. (MTI) { gozóknak 70—80 százaléka szocialista brigádtag. Ma a kulcskérdés azhogy ezt a tömegerőt, melyet a mozgalom képvisel, az eddigieknél hatékonyabban állítsuk társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításának szolgálatába. — Miről van szó? Arról, hogy hatalmas politikai és termelési erőt jelent e mozgalom, de nem kisebb az embert formáló szerepe sem. Olyan belső erő, amely születése pillanatától kezdve jelentős része sikereinknek, előrehaladásunknak. Olyan erő, amellyel lehet és kell számolnunk, amelyre joggal vagyunk büszkék. A szocialista brigádmozgalom mindennapos eredményei a szocialista rendszer aktív politikai támogatását jelenti. Népgazdaságunk fejlődését elemezve rámutatott, hogy eredményeinkkel elégedettek lehetünk — de azt is látnunk kell — mondotta —, hogy nem kevés még a tennivalónk. Legfőbb törekvésünk: küzdeni a párt politikájának. s ezen belül gazA szocialista brigádvezetők tanácskozásának szünetében Kádár János Simkó István, Radó Ferenc és Soltész István brigádvezetökke) — mindhárman a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kapták — beszélget daságpolitikájának torzítás nélküli megvalósításáért. — További haladásunk fontos feltétéle gazdaságpolitikánk felelősségteljes valóra váltása, gyakorlati tapasztalataink gondos, tárgyilagos elemzése, és a szükséges következtetések levonása. Ez egyben arra is késztet bennünket, hogy lényegesen javítsuk a javak elosztását. A bérek tervszerű, rendszeres fejlesztésén túlmenően, a szakmai béreknek a mainál jobb sorrendjére és arányára is gondolunk. Biztosítani kell a fizikai munka, a nagyüzemekben dolgozó munkások, művezetők kellő anyagi megbecsülését. Számunkra nem elvont elméleti tétel az, hogy ebben az országban a társadalmi és a gazdasági előrehaladás alapja, feltétele a munkásság, elsősorban a nagyüzemekben dolgozók alkotásvágya, tettrekészsége. Ezt erkölcsi és anyagi elismerésben is jobban kifejezésre kell juttatni. — Az eddiginél is nagyobb gondoskodást kell a munkások iránt tanúsítanunk: élet- és munkakörülményeiket rendszeresen. erőnkhöz mérten kell javítanunk. Végül összegezte a brigádmozgalom előtt álló teendőket. Gáspár Sándor beszéde után megkezdődött a vita, a felszólalások sorozata. A szocialista brigádvezetők hasznos észrevételeket, javaslatokat tettek. Délután beszédet mondott Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, s átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága üdvözletét, és legjobb kívánságait, tisztelettel köszöntötte a szocialista brigádmozgalom képviselőinek fontos tanácskozását. Részletesen szólott aztán arról, közel másfél évtizede annak, hogy a szocialista brigádmozgalom első hajtásai kisarjadtak. Pártunk felkarolta, irányította és segítette ezt a kiemelkedő szocialista kezde- > ményezést, amelyben a hatalomra jutott munkásosztály magas fokú öntudata fejeződik kl. Az, hogy munkásosztályunk mélyen átérzi a vezető szerepéből következő felelősséget, és ehhez méltó módon kíván utat mutatni az egész társadalomnak : hogyan kell szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. A továbbiakban Biszku Béla arra is rámutatott: a gazdasági és a műszaki vezetők fordítsanak nagy gondot arra, hogy a brigádok észrevételei, javaslatai ne maradjanak pusztába kiáltott szavak. A bürokratikus, tehetetlen vezetőt nehéz tárpogatni. A papírtologatás, a döntéseket kerülgető vezetők tehetetlensége fékezi az üzemi demokrácia érvényesülését is. Ezután arra mutatott rá, hogy a tanácskozás is mindenki előtt világossá teszi, jobban, ésszerűbben kell hasznosítani a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket. Biszku Béla szólt pártunk életszínvonal-politikájáról, majd a nemzetközi élet több kérdéséről is. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Szegedi hangszerek exportja Mintapéldányok Chilébe és Kubába Tizenhat ország vásárolja a Szegedi Hangszergyár termékeit. Az exportpiac minden bizonnyal tovább bővül, mert újabb országok: Chile és Kuba is kért hegedűből, csellóból mintapéldányokat. A gyár kilencven százalékban exportra termel. A hangszerek szihériai fenyőből, magyar jávorfából és afrikai ébenfából készülnek, hatalmas rönkökből, amelyeket teljes egészében az üzemben dolgoznak fel. Csupán hegedűből 16 ezret, csellóból 3 ezret, és sok zenekari brácsát, bőgőt is gyártanak. Képeinken egy „csellósarok" látható, ahol Szilágyi Györgyné szállításra készíti elő a hangszereket, illetve a második felvételen Vincze Aranka alapozza a hegedűket. Tóth Eéla felvételei