Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-18 / 90. szám

a IMS-.-JB1 KEUlí, 1912. Al'KILlb IS. A háztáji földterületről Mitől szocialista a brigád? K. I.-né termelőszö vetke- var és a szérűskert a 300 de portája 400 négyszögöl, zeti tag olvasónk személyi négyszögöl mentesülő terület ezen kívül pedig van a zárt tulajdonában 700 négyszögöl fogalmi körébe tartozik es kertben tíüo négyszögöl föld­szőló- cs gyümölcsös van, „művelés alól kivett terület" je, akkor a portából (400— azonkívül családi ha/a és 250 címén csak a művelésre 300) 100 négyszögöl, a sze­négyszögöl porta, l'gy hal- egyéb ok miatt alkalmatlan mélyi használatú földből lotta, hogy a személyi tulaj- területek mentesíthetők (pl. mind a 600 négyszögöl be­donban levő földterület ncin kacsaúsztató, gödrös, vagy számít. A közösből így 700 számit be a háztáji földtcrü- kopár földek). négyszögöllel kevesebb, leibe. Kérdezi: jogosult-e az A rendelkezés szerint a vagyis 900 négyszögöl háztáji alapszabályban előírt egy termelőszövetkezeti tagnak földet kap. E rendelkezés hold háztáji földre vagy joga van a háza körül 300 szerint a tagnak tulajdonú­im? négyszögöl portához. Ami ban és használatában levő A termelőszövetkezeti tör- földje ezen kívül még van. azt mezőgazdasági művelésre al­vény 72. paragrafusa szerint: — a fent közölt kivételektől kalmas földet akkor is be „A termelőszövetkezeti közös eltekintve — a háztáji föld- kell számítani a háztáji föld­földekből háztáji föld hasz- területbe beszámítják, azaz a területbe, ha azon nem ren­nálatára a termelőszövetke- közösből juttatott területből deltetésszerű • termelés folyik, zet tagja jogosult, ha a ter- levonják. Tehát abban az Olvasónk esetében a 250 melőszövetkezet. által mégha- esetben, ha a ház körüli por- négyszögöles porta nem szá­tározott munkamennyiséget ta 300 négyszögölnél na- mit be a háztáji föld terü­lnék naptári évenként leg- gyobb, vagy ha a termelőszö- letébe, de a 700 négyszögöl alább 100, férfiak pedig 150 vetkezeti tagnak személyi tu- szőlő- és gyümölcsös igen. tízórás munkanapnak meg- lajdonban levő földterülete Ha olvasónk a termelőszövet­felelő munkát) végez. Az van. az a háztáji területbe kezet alapszabálya szerint öreg, rokkant vagy tartósan beszámít, a közösből ennyi- 1600 négyszögöl háztáji föld­munkaképtelen termelőszö- vei kevesebb háztáji földet területre jogosult, akkor a vetkezeti tagot a háztáji föld- kap. közösből csak 900 négyszögöl használatának joga a mun- Például: ha valakinek 1600 földterület jár. kavégzéstöl függetlenül meg- négyszögöl háztáji föld jár, Dr. V. M. illeti." A háztáji föld területe ter­melőszövetkezeti tagonként H00—1600 négyszögöl lehet A háztáji szőlő- és gyümölcsös területe ezen belül nem ha­ladhatja meg a 600 négyszö­gölet. A tag a belterületen, zárt kertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alap­ján háztáji földként használ­hatja. A végrehajtási rendel­kezés szerint a háztáji föfd területébe be kell számítani: a személyi tulajdonban álló földet, ideértve a házkörüli kertet és a be nem épített házhelyet, továbbá minden olyan földet is, amelyet nem művelnek, bár művelésre al­kalmas. Nem számítható be — ugyané rendelkezés szerint teleknek épülettel elfoglalt része, valamint a tényleges használattól függetlenül a 300 négyszögöl nagyságú, to­vábbá művelés alól kivett te­rület. Természetesen az ud­Madarak piactere Vasárnaponként nagy ka- meg —, nagy csend támad varodás kezdődik kora reg- hirtelen: megkezdődik a piac­gel a kubai főváros, Havan- téri madárénekverseny. Az na egyik nagyon régi piacte- énekes résztvevők különös rén. A környező szűk utcács- sorsú kis jószágok. Szakértő kákból idős nők, öreg férfiak és tapasztalt madarászok ej­és gyermekemberek nyoma- tik foglyul őket, hónapokig kodnak a térre, hogy a már tanítják, s aztán elhozzák szokásos találkozón madara- ide, a vasárnapi énekver­kat cseréljenek és megbe- senyre. A csend után egy pil­széljék a legújabb „madár- lanatra fülsiketítő hangza­híreket". varnak tűnik a madárfeszti­A madárcseréket állandóan vál, de azután egyszercsak kíváncsiskodó és vitatkozó bámulatos harmóniába ol­tömeg tolongja körül. Dicsé- vad össze az ezernyi „trilla": rik, csepülik a cserére kerü- az apró madártorkok öröm­lő kolibriket, papagájokat —. mámora zeng a havannai ré­a távoli szigetvilág, vagy a gi piactéren, hazai pálmaerdők színestollú, A „madarászok" legtöbbje fütyülő, éneklő rikoltozó ma- fiatal, mindegyik apró gyer­darait. mekként kezdi a madárvadá­A vásári hangzavart egy- szatot és őei tudományként szercsak éles kiáltás szakítja kezdi el az énektanítást. L KERÜLET llazassái;: Nagy János oj vin­cze Rozália, Gál János es Laka­tos Erzsébet. Szél Lajos oa Fai­Kas Étin, K.tjos János és Olált Ilona Margit, Llnnert István e-i savanya Gizella, Masa Gyula és Papp Gyöngyi, Miklös József es Kurucsui Emma. Varga Gyula es Borús Magdolna, Peregi Im­re es Szabó Eva, Csépányi Do­Anyakönyvi hírek III. KERÜLET meth Istvánnak és Szabó Irén­nek Edit, Papp Szilveszternek cs Tóth Ilonának Eva, Vékes Istvánnak és Gombos Ilona Ve­ronikának Attila, Bódi György­nek es Ivén Herminának Attila, Börcsök Istvánnuk es Lajkó Gi­zellának Gabriella Gizella, Csín­Kóczi Sándornak és Pápai Mar­gitnak Andiea, Kopasz Ivánnnk és Halász Annának Gábor, Ptn­Hazasság: Slndel János es tér István Tibornak és Tart zső és Hargitai Erzsébet, liaez Kalona Maria Eva, Szovles Ga- Magdolnának István nevű gyér­Géza es Dávid Ilona házasságot bol. slmon-Döczy Lenke, Sa- mekük született, kötöttek. vanyu János és Vitéz Teréz, ... Balog Antal és Kokai Valérlu Halálozás! Bíró István, Bozóki Kiss Lászlónak és ..,_.,?, 0va, ^•^SÍHMBMS Születés: Mária, Gyarmati Mihály és Antal, Balogl Sándor, Tarsoly Hajzer Uonunak Klára, Sötét polyi^ jo^ui házasságot WKöt- János' Imre, Varga János, Bo­Jozsefnek es DoUany Annanak ^ kor Dfii,ldné spltzstein Ilona, '^^^I^^aLs^ Születés: Majoros Andrásnak Szegvári Erzsébet, Jánosnak S Juhász hS és Kalmár Amáliának Erika. Faragó Jánosné Csala Etelka, Zsiga Jánosnak es Juna,z iiu • -Jf ,. „ Trirnir Ma- Gergely!) Imre, Földes Sándorné ra«a'Cu. CS riának SK*Tákó^"ék »&CH Piroska, Papp István, csabí GVÖTRV Horváth Laszlo- és Solti Kiara Erzsébetnek Kla- SzlU Mihály. Kóvágó Pál. Spei­nak es Kovács Margitnak Erika, ra. K( váes Ferencnek ós Kolom- ehert Jánosné Rózsa Julianna Kova B -- par Arankának Viktória, Ne- elhunytak. 1. A Jelen idő jórészt a torjait. Annál kevésbé az. let: a brigádtag, midőn a szocialista brigád je- emberformálás serkentő kö- szabad időt értelmesen, sze­jen ideje. Benne megannyi zösségelt! Érthető. A napi mélyiségét gyarapítva tölti el létproblémája és lehetősége termelés csupán a tervtelje- valamely kulturális inléz­A filmet mégis kevesebb brl- sitésben, következésképpen a ményben, saját otthonában, vagy a természetben bárhol. Ezért meghökkentő efléle „elismerést" hallani: a szo­gádtag nézte meg, mint re- tervet teljesítő emberek mun méltük. A „Jelen idő" így kájának megszervezésében nem válhatott még igazi tette érdekeltté őket. A gaz­„küzdőtárssá" a szocialista daságvezető számára gyakor- cialista brigádok ennyi túl­brigádmozgalomban. latilag az a munkás fontos, órát vállaltak, felajánlották Miért késik e kézszorítás aki ma jól dolgozik; nem pe- a szabad szombatokat vala­a brigádok és a film között? dig az az ember, aki — a mely lemaradás pótlására. Itt ott talán Véletlenszerű munka mellett — ma jól Hiszen azonos cel két ténye­ténvezók iK közreUttszS tanul- aztán holnap zőjét (a brigádmozgalmat és et)ben Am ha mélyebb renés Jobban dolgozzom Gyakran a azabadidőt) játeszuji kJ /link fl iélensév mrtoött — a brigadtag sem érdekelt az egymás ellen, megfosztván a lénveset UnSthatHf ÉS- önművelésben, hiszen fizikai brigádot a tanulás és pihenés oedig azt a ^oc aUsta mó- ereJét Jó1 megfizetik, mig a lehetőségétől. A don tanulni'él élni" ettől tenulás <mivel különösebben vállalások a XéW hiányzik az It ^nyelmetlen sonló ven, lüktető művelődési élet Koteiezettseg. vágya. A kulturális vállalá- Inkább örömlopó — nem sok többsége inkább előírt öröm. követelmény, mint belső em kulturális tanulás" (mivel különösebben vállalások a szabad idő ha­„meglopása" miatt aligha nyerhetnek igazi élet­tartalmat. Márpedig amíg a brigád­mozgalomban csak a terme­ljen szükséalet inkább nont- i kérdés: hogyan le- ,és _ és a? ernber nem szükséglét, inkaon pont- betne a szocialista brigád- tKbb-> óltaia arifíiö B. SSSmS& forrós TCtt m°£gal*H "tanalni, és «»'" nem 'Sallíte Sokka 8 in­ha nenf b^lül, az egyének serkentöit termőkedvü talaj- kább valamiféle munkaver. képességeiben és „testre sza­bott" törekvéseiben fogalma­zódtak volna meg e vállalá­sok, hanem valamilyen kép­zelt brigádetikett „kitalálá­sai" lennének. A szocialista brigádmoz­galmat ugyanis döntően a termelésre szabták. A terme­lési feladatok adottak, ami lényegében meghatározza a „ I „szocialista módon dolgozni" ba vetni? Az önművelés va- idézzem Hermann István so­brigádteendőket. Am a szo- 'amilyen üzemi és egyéni ér- rait: „...a kultúra igazi cialista brigádok nemcsak dekeltségét megteremteni? anyagi javakat termelő bri- Sokan nem kételkednek a gádok, hanem éppen annyira szocialista brigádmozgalom- aki kikerül a termelési folva­a maguk emberi (szellemi- ban. Egyfelől azért, mert matból, a kultúra segítségé­lelki) javait is teremtő mun- nem fűznek hozzá reménye- vei — amelyet egyrészt ő kaközösségek. Bennük az ket. Másfelől pedig azért, maga teremt, másrészt mint ember a tárgyalkotással mert elégedettek a mozga- általános kultúrát sziv — együtt, Illetve azon kívül — lom jelenlegi eredményeivel, más szubjektumként kerül­önmagát is alkotja. Méghoz- Mindkét nézet téves. Nem Jön viss23 a termelési folya­zá — ez lenne a cél! — bő- túlzás azt mondanunk: a »n»tba". vítetten reprodukálja önpia- szocialista brigádmozgalom Ez Oát. nagyra hivatott! Mert az em Igen ám, de miből sarjad- berformálás közösségi mühe- nuíni és élni" kritériumnak nak a .-szocialista módon ta- lye. Mert a társadalmi élet is: egy kicsit más emberként nulni és élni" vállalások? eljövendő feladataira felké- lépni vissza nap mint nap A termelésből? Csak rész- szül° ember bővített önrep- a termelésbe. Valaki dolgoz­hen, s ezt a jó munkaszer- redukciójának közössége — hat sokat minden különösebb seny. A szocialista brigádmozga­lom kiindulópontja és vég­célja — aa ember. Bár a hármas követelményben el­sőként szerepel a „dolgozni", ez nem jelentheti a második­harmadikként említett ,.ta­nulni-élni" kívánalom elsik­kadását. Inkább egyenrangú­ság illeti. Magyarázatul hadd nagy funkcióját csakis abban lehet látni, hogy az ember, a szerepe lényegében szocialista módon... ta­vezés és a szakmai tanfolya- a munkahelyeken, mok többé-kevésbé megold- Társadalmunk igényli dol­műveltség nélkül, de ez a munka csupán mennyiségé­ják. Vagy: a brigádműveltség gozóink messzire tekintő, tői nem válik szocialistává. Ahhoz szakértelemben, fegye­lemben, lelkiismeretességben Árva Ferencnek ós Tulkos Ma­riának Zsuzsa, Kakuszi Lajosnak ós Kollár Erzsébetnek Ágnes, Varga Imrónek és AntónI Má­riának Róbert Imre, Juhász Pál­nak és Kisznyér Ibolya Rozáliá­nak Csaba, Bába Istvánnak és Vetró Ilona Rozáliának Lászlu István, Araczki Lászlónak ós Varga Anna Máriának László Gábor, Horváth Lászlónak es Saller Klárának Anita Klára, Poesai Gvillának és Maroti Má­riának György Sándor, Ördög Imrének és Volford Piroska Mariának Andrea, Csizmadia Ti­bor Mthalynak és Kimanóczy Il­dikónak Levente Gábor. Hor­nyák-Slmenyi'c Istvánnak és Horváth Margitnak Tímea, Bu­kás Géze Bálintnak és Stuka Zsuzsannának Tlmei, Batki Jó­zsefnek és Rgoz Borbálának Pé­ter, Oroszl Pálnak es Ocskal Er­zsébetnek Andrea. Szekeres Fe­rencnek és Virgonc/ Máriának Ferenc nevű gyermekük szüle­tett. Halálozás; Nagy Mihály, Ne­dur./a Vladimirné Kara Ilona Horváth Istvénné Bunczsák F.sz­ter Nagy Sándor. Krauser Mik­lós, Várad! István, Molnár Ist­vánná JOjárt Rozália, Veréb György, Farkas LSszloné Hor­váth Margit, Fülöp Lajos, Gál Jánosné Mlhu Etelka, Sánta Jo­zsefné Ballu Terézia Julianna, Szögi István. Dani Zsolt elhuny­tak. II. KERÜLET Házasság: Bölcskel Gyula és Kakuszi Zsuzsanna, Nagy Já­rás és Kovács Ilona Julianna házasságot kötöttek. Halálozás: Papp Ernőné Ba­logh Rozália, Nyerges István­ná Bánszkl Viktória, Báló József nó Gaal Etelka, Vetró László. Belopotócsky György el­hunytak­valamilyen „eszmei mércéje- hosszú távú felkészülését a bői"? A felülről sugallt kul- holnapra. Nem véletlen a turális vállalások csak szab- szabad idő következetes nö- Is többnek kell lennie. Kö­ványra szabott mankót nyúj- velése, a szabad szombatok vétkezésképpen a csak sokat tanak a munkásembernek, bevezetése által. Nem vélet- dolgozó brigád sem mint személyiségnek, az len azoknak a lehetőségek- szocialista, előbbrejutáshoz. nek a fokozatos megteremtő­I | , _ JUHI A CUIII IIIUIIU JCE. 1(N/• CM* Gyökeres megoldás az lesz, <*> melyek éppen a szabad ^ mjndennek gyö­hu talpára állítjuk a szocia- 'dó hasznos eltoltéset — kere m az ember!» A szo. lista brigádok önművelését M*™ cialista brigádmozgalomnalc Azaz: a személyiség kibon- rmt „termékeny idővé" tete- ­takoztatásának eszközévé let — szolgálják. tesszük! A vállalás alapja A szocialista ugyanis a termelő ember, galmat tehát nem lehet a Következésképpen: az ember szabad idő növelésének kor- erényeiben. Hiba lenne bele­termelői képességeit, illetve mányprogramjától, illetve a nyugodni ama szerepcserébe, a termelő emberi adottsága- permanens művelődést bizto- miszerint az újfajta brigád­it egyaránt hivatott gazda- sító intézményektől elszállít- mozgalom mindenekfölött a gítani. fejleszteni a brigád- va vizsgálni! Hiszen vala- termelés szolgálója, nem pe­mozgalom. mennylen az ember személyi- dig— legalább annyira — A szocialista brigádokban ségfejlesztésének együtthatói, az ember személyiségét gaz­(mint munkabrigádokban), a Íme, egységet alkotó láncsze- dagitó magvetés, gazdaságvezetők hamar fel- mei: ki, mikor, hol... válik ismerték a többtermelés mo- teljesebb emberré? És a fele­lehet Marx azt mondja: „Az em­er számára mindennek gyö­kere maga az ember!" A szo­cialista brigádmozgalomnak is ez az alfája és ómegája. A dolgozó embert hivatott brigádmoz- jobbá-többé tenni, mind a termelésben, mind emberi Balogh Ortón Szamos Rudolfj Káin szigete 23. — Majd meglátjuk — mondta jelentőség­teljesen Marc. — Csak a fiúk rajta legyenek. ...Liggióek azonban csak bementek a villá­ba, majd néhány perc múlva távoztak. Senki­vel sem találkoztak. Legalább is a toronyból senkit se láttak, aki kikísérte volna Liggiót és társát. Jelentkezett viszont a telefonlehallgató szolgálat. Jelezte, hogy a villa telefonján helyi beszélgetést folytattak. A hívott készülék tulaj­donosa Umberto Pizurro, a Via Regina 38. számú ház második emeletének. 9-es ajtója alatt lakik. A beszélgetés szövege így hangzott: „Hal­ló, Puarro-lakás? Igen... Angelót kér ném... Itt nincs semmiféle Angelo... Dc kell neki lenni, és én hazulról hoztam neki sürgős üzenetet. Kérem, közölje vele, hogv egy óra múlva az Opera Kávéházban várom, a l'Ora című lap lesz előttem az asztalon... Saluíia­nogli Amici" ... — Ehhez mit szól, Fleuroi? — Azonnal menjünk, főnök, az Opera Kávé­házba. — Nem. barátom, arra még lesz időnk. In­tézkedjen, hogy az egyik civil rendszámú rend­őrségi kocsi parkoljon a Via Regina 38. számú ház bejáratával szemközti oldalon, és a lakás­nyilvántartóból szerezzék be ennek az Umber­tonek az adatait—. Marcot az egyik rádióskocsi adója szakítot­ta félbe, a szoba falán lógó hangszóróból: „Itt a három per hármas. Jelentkezem." — Mondd gyorsan — türelmetlenkedett a rádióügyeletes tiszt. „A Via Reginán haladunk. A látási viszonyok jók... (fékcsikorgás) .. a cél váratlanul jobbra, a járda szélén álló ko­csik közé furakodott." — Hol? — ezt viszont már Marc kérdezte, aki bekapcsolódott a rádióbeszélgetésbe. — „A 40-es számú ház előtt... mi tovább megyünk. A FIAT mögött három autó parkol még, és a negyedik hely üres. A három per né­gyes gyorsíthat és beállhat." — Három per négy — recsegett az ügyeletes hangja —, vegye át a figyelést és parkoljon a Via Regina 38-cal szemközti oldal szabad he­lyére. Érti? „Értettem..." Marc ekkor újra megszólalt: — Nézzék meg a túloldalon, pontosan a ház­számot. És ne veszítsék szem elöl az autót. — Igenis — szólt vissza az ügyeletes, és megismételte a főfelügyelő kérését. — Nos, Fleurot? — eresztette el Marc a mik­rofon váltókapcsolóját —, hova menne inkább? Az Opera Kávéházba, vagy a Via Reginára? — és elégedett mosoly játszadozott szájszegletén. Válaszra azonban nem várt, és kedvenc ha­sonlatát kezdte mondani: — Olyan ez. mint a rádiózás. Az ember Chamonix környékén, a Mont Blanc valamelyik eldugott, isten háta mögötti völgyében ücsörög, egy kicsiny faház­ban. Napok óta nem látott embert, ám egy­szer csak bekapcsolja táskarádióját. Csavargat­ja a keresőgombját, és a tenyerébe jön a világ. Markában a Scala nagyzenekara muzsikál, s ha tetszik, ujjain a leningrádi balett együttese tancolt, vagy tankok dübörögnek, világok saü­letnek és halnak el.., és egy lépést se kell utánuk menni. Odajönnek hozzá. Minden léte­ző hangocska helybe jön az űrből.., Hát ezért maradunk mi itt, és se a Via Reginára, se az Opera Kávéházba nem megyünk... Fleurot viszont átment a másik szobába, hogy a képtávíró frissen érkezett anyagát meg­nézze. 32. ... Eíggio fajdalmas arckifejezéssel ült uno­kaöccse mellett a várakozó FIAT-ban. A gerin­ce még délelőtt hasogatni kezdett. Tul gyor­san repülte át az évszakhatárt. Amikor reggel Palermóból elindult, meg nyárias meleg bú­csúztatta, és itt, északon, Milánóban nyirkos, hűvös ősz fogadta. Csonttuberkulózisa az utób­bi időben egyre gyakrabban és egyre kímélet­lenebből kínozta. Most is tigv érezte, ha még sokáig késlekedik az az átkozott Angelo la Barbera, aki legkedvesebb haverjat, Di Pisát le­lőtte és felrobbantotta Manzella tatát, s nieg­kíserelle őt is eltenni láb alól, akkor szégyen­szemre nem tudja végrehajtani a vendetta pa­rancsát, es kerítenie kell egy orvost, aki fájdal­mait csillapítja. Egyébkent is szívesebben ma­radt volna otthon, Corleonéban, Ha nincs ez a maffiacsaládjat és üzlettársait fenyegető kihí­vás, a maga részéről beletörődött volna a pa­lermói új vásárcsarnok kettős birtoklásába. Ezt kifejtette dr. Berlinek is, aki a nagy L. képvi­seletében jelent meg a donok tanácskozásán. Bár erről senkinek sem szólt, cje amióta Svájc­ban az a kellemetlen malőr történt vele, hogy későn vette észre a vonaton razziázó detekti­veket, ég azok két csomag heroint találtak ná­la, úgy érezte, láthatatlan árnyékként lesik minden lépését. (JFolvHUJtíLJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom