Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

VASÁRNAP, 1912. ÁPRILIS 30. SWJNYT GYULA RAJZA juhász Ferenc KINEK KARJA VAN Te ekével, te kalapáccsal, tollal, a rowa, amely a kórházak udvarán terem, igen, a rózsa illatával. te ekével, te kalapáccsal, tollal, a gőzfűrész ferde fémfogával, a vas az erejével, a felhő azzal, hogy esőt ad a főidnek. a föld azzal, hogy kenyeret terem, mindegy, hogy hogyan. ki ekével, ki kalapáccsal, tollal, a rózsa, amely a kórházak udvarán terem. igen, a rózsa illatával, kinek karja van, a két kerével, kinek karja nincs, a mosolyává I. mindegy, hogy hogyan, kinek fényes a lelke, szép szavával, akire hallgatnak a vizek, a dalával, szelídítse meg a vizeket. az erős gyúrja meg a fémeket. adjon lelket a lelkes anyagnak, mindegy, hogy hogyan, ki ekével, ki kalapáccsal, tollal, a rózsa illatával. mindegy, hogy hogyan. csak építse, építse, építse ezt a hazat! A

régi május elsejékről mindenkinek vannak emlékei. Az idősebbek az 1919-es májusokra, vagy talán még korábbra emlékeznek Vissza szeretettel, a középkorúak a két világháború közti nehéz majusokra, s azután a felszabadulás utáni első, szabad május elsejére, a fiatalabbak pedig az azután következő, szép, virágos, szivet-lelket gyönyörködtető májusokra. Vannak érzéseket szító, gondolatokat ébresztő nagy ünnepcink, de a május elsejéknek különös rangjuk van közöttük, a május elsejék hangulatának nincs párja. Régi május elsejéket idézni kelt útra fotóriporterünk. Ács S. Sándor, s kereste meg Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtár plakáttárát. Nag.von sok szép plakátot talált, közülük mutatunk be most néhányat: 1903-tól napjainkig. Hogy segítsünk emlékezni az öntudatra ébresztő, harcos, gyönyörű május elsejékre. Magyarország több mint négyszáz — főleg gazdasági — nemzetközi szervezet tagja, s ezekben, hazánkkal együtt a világ sok országa részt vesz. A szára talán nagynak tűnik, de nem az. ha meggondoljuk, hogy a világ országai kölcsönösen függnek egymástól. Nagyon sok tevékenység van, amit nemzetközileg kell szabályozni. így például vonataink. repülőgépeink külföldre is mennek, hazánkon nemzetközi útvonalak vonulnak át, s azokon gépkocsik közlekednek, s természetes, hogy a menetrendeket és a közúti jelzőtáblákat nemzetközileg szabályozni kell. De a Magyarországon gyártott vilianyvnsalót. vagy a televíziót külföldön is használják, s nem mindegy, milyen feszültségen használható, vagy a villás dugó jó-e a külföldi országokban is? Ezért a különböző elektromos szabványokat, előírásokat nemzetközileg egyeztetni kell. A folyók több országot szelnek át. s hiába vigyáz az egyik a víz tisztaságára, ha a másik orszá•» nem; a víz szennyezetté válik, s lehetne a példákat tovább sorolni. Nincs talán az életnek olyan területe, ahol az országok mindentől függetlenül dönthetnének, annak nemzetközi következménye nélkül. Ez fordítva is igaz: a szomszédos, vagy akár távoli országok döntései hathatnak Magyarországon is. A tevékenységek egész sora átnyúlik az országhatárokon. és lancszemszerűen fonja össze különböző államokat. Nem véletlen tehát, hogy sok, egyre több nemzetközi szervezet alakul, amelyek éppen a kölcsönös érdekeket érintő kérdéseket igyekeznek nemzetközileg szabályozni. Ehhez gazdasági és politikai érdekeik fűződnek. Hiszen vannak szervezetek, amelyekben azonos társadalmi rendszerű országok vesznek részt: pl. a KGST, amelynek szocialista államok a tagjai, vagy a Közös Piac, amelyikbe tőkésországok tömörülnek. De sok szervezetben a társadalmi rendszertől függetlenül a tőkés-, a szocialista és a fejlődő országok egyaránt, részt vesznek. Érthetően, mivel az ilyen szervezet azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyekben mindegyik társadalmi rendszerhez tartozó ország érdekelt. Európában az egyik legátfogóbb és hatékonyan működő szervezet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB). amely éppen a napokban ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Benne minden európai ország részt vesz, kivéve — az Egyesült Államok befolyásának következtében — a Német Demokratikus Köztársaságot. Az EGB foglalkozik az európai közutakkal (az „E" jelű utak), és jelzéseivel, azaz a nemzetközi KRESZ-szel, az Északi-tengert a Fekete-, illetve a Földközi-tengerrel összekötő Duna—Rajna—Majna-csatorna létesítésével, az európai villamosenergia-rendszerek ösz szekapcsolásával, tanulmányozza egész Európa általános gazdasági helyzetét, és az egyes gazdasá* 15 gj ágak problémáit, és ennek alapján elősegíti az országok közötti gazdasági együttműködést. Olyan szervezet az EGB. amely az európai biztonsági értekezlet egyes gazdasági feladatainak végrehajtására is alkalmas lehet. Egyetlen olyan hely, ahol már ma — nem hivatalosan — találkozhatnak a KGST és a Közös Piac képviselői is egymással, hiszen mind a két szervezet részt vesz az EGB évi közgyűlésein és évközben a különböző szakbizottságok. munkacsoportok ülésein. Az EGB a legfontosabb fóruma a kelet—nyugati kereskedelemnek is. Meghatározza a két rendszer közötti árucsere legfontosabb normáit, lehetőség van megvitatni a legfontosabb elvi kérdéseket, közelíteni az álláspontokat, és végső soron lendületet adni a kelet—nyugati kereskedelem fejlődésének. Magyarország a külkereskedelmet illetően nemcsak ebben érdekelt, hanem a világkereskedelemben is. Tagja ezért az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD). amely most tartotta III. ülésszakát Chilében. (Ezen az ülésen az egyik alelnök a magyar külkereskedelmi miniszter volt.) Ez olyan fórum. ahol ugyan főleg a fejlett országok és a gazdaságilag fejletlen államok közötti kereskedelem előmozdításáról vitatkoznak és döntenek, de ennek kapcsán az egész világkereskedelem és a fejlődést gátló tényezők sora napirendre kerül. S ebben hazánk érdekeltsége nagy. Köztudott, hogy a magyar nemzeti jöved" lem majdnem 40 százalékát a külkereskedelem forgalma képezi, s a forgalom 35 százaléka bonyolódik le a nem szocialista államokkal. Nem mindegy ezért, hogy milyen állapotok uralkodnak a világkereskedelemben, és vannak-e komoly gátjai. vagy megfelelő feltételei a forgalom bővítésének. A többi között ez vezette a magyar kormányt, amikor arról döntött, hogy Magyarország felvételét kéri a GATTba is. (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény.) A szervezet tagjai egymásnak különféle vámkedvezményeket, és egyéb előnyöket biztosítanak, amelyek elősegíthetik a külkereskedelmi forgalom növekedését, és olcsóbbá tehetik a külföldről vásárólt árukat. Magyarország cukrot, búzát és más nyersanyagokat ad el külföldön, s ezeknek a piaca világméretekben többé-kevésbé szabályozott az ún. nyersanyagegyezményeken keresztül. (PL: Nemzetközi Búza Egyezmény, Nemzetközi Cukor Tanács stb.) Megállapítják általában egy évre előre a világ szükségletét, és intézkedésekkel szabályozzák a termelést és a külkereskedelmet. Minden exportáló ország kvótát (meghatározott mennyiség, amit exportálni szabad) kap, és azon belül adhat el külföldi országoknak. Természetesen nemcsak a gazdasági kapcsolatok nemzetközi szabályozása fontos, hanem az emberieké is. Mindenkit mélyen megrázott a feketehimlő-járvány Jugoszláviában. Terjedésének megakadályozására nemzetközi intézkedéseket kellett hozni. Ilyen és hasonló esetekben nagy szerepe van még az Egészségüevj Világszervezetnek (WHO), amely igyekszik nemzetközileg koordinálni az egészségügyi szabályokat, a tájékoztatást, a megfelelő oltóanyagokat stb. De sok élelmiszer egészségügyi előírásait is kidolgozza, és minden területen küzd a fertőzés ellen. Magyarország ebben a szervezetben is részt vesz. A 400 szervezetből, ahol hazánk aktív tag, csak néhányat említettük, amelyekkel példázni kívántuk, hogy mennyire fontoc ezekben résztvennünk, s milyen sok tevékenység van, amit nemzetközileg szabályozni kell. Nemcsak követjük a szervezetek előírásait saját jól felfogott érdekünkben, hanem részt veszünk — érvényesítve hazánk sajátosságait vagy éppen eredményeit és tapasztalatait — a munkában, a kidolgozás előtt álló szabályokban. Ezzel öregbítjük országunk tekintélyét, és erősítjük pozícióit. GYULAI ISTVÁN Hépjzm/tt WWKCJKSKCDd i w ÖüDAeed YlÚStttf-KÖftÓXC •4