Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-29 / 100. szám

SZOMBAT, 1912. ÁPRILIS. 29. 3 HegyeshalomBudapest—Röszke Üj autópálya terve — ti nemzetközi hálózat része lesz a halárokon túl folytatódva, részévé válnak a nemzetközi hálózatnak. A Hegyeshalom—Buda- utak forgalmát pest—Röszke között megépü- majd, de lő autópálya tervei készülnek az UVATERV-ben. Mint ismeretes, két nagy autópálya fut majd át az országon — a másik Letenye—Budapest—Hidasnémeti között —, összesen 650 kilométer hoszszúságban. Az elképzelés szerint az autópályák az 1980-as években készülnek majd el. Az UVATERV tervezőgár- | dája az utak mentén létesí- j tendő leszállóhelyekkel még j a közlekedés biztonsága felett őrködő helikopterekre is gondol. Egyetlen kilométer megépítése 40—50 millió forintba kerül, ötször többe, mint egy kilométer vegyesforgalmú út. A sztráda mindenütt a vegyesforgalmú úttal párhuzamosan épül, a kanyarokat kiegyenesítik, rövidítik. A Tatabánya és Győr között most épülő szakasz például nyolc kilométerrel rövidebb az „öreg országúinál". Az autópályák nemcsak a hazai, mind zsúfoltabb Nagyszabású tavaszi élelmiszer-vizsgálat A megyei és fővárosi élei- kozták, mivel előzőleg csak miszer-eílenőrző és-vegyvizs- kezelési hiba történt, A gáló intézetek nagyszabású szombathelyi intézet az éleitavaszi vizsgálat sorozatának miszer-nagykereskedelmi válelső szakasza befejeződött, lalat; tapolcai raktárában is Az intézetek laboratóriu- zárolt nagyobb pálinkatételt, maiban több ezer élelmiszer- és elrendelte az ismételt felmintát vizsgáltak meg, és dolgozást. A kaposvári intémegállapították, hogy az zet figyelmeztette a Somogy előző évhez képest javult a megyei Szikvízipari Vállalat készítménvek minősége, ke- siófoki üzemét, mert az áltavesebbszer kellett felelősség- la forgalomba hozott szénsare vonást kezdeményezniük. Néhány terméknél azonban továbbra is „krónikus" hibákat találtak, egyes tejtermékek minősége még mindig nem felel meg a követelményeknek. így volt ez például Vas és Győr-Sopron megyékben, ahol a Mátra és a Budapest ömlesztett sajt vásárlóit károsodás érte. mert a -termékek nem feleltek meg a minőségi előírásoknak. Borsod megyében is nagyobb mennyiségben készült, úgynevezett állományhibás és nem megfelelő ízű Rolly-sajt, amelynek ráadásul feliratozása sem volt rendben. A felelősök ellen eljárást indítottak. Csongrád megyében több helyen találtak lejárt szavatosságú élelmiszert. A kaposvári ellenőrző intezet a helyi kereskedelmi relepen nagyobb mennyiségű v egyespálinka forgalomba hozatalát tiltotta meg, mert az ital opálos elszíneződést mutatott. A kifogásolt pálinkát visszaszállították az üzembe, ahol megfelelő tisztítási eljárás után újrapalackönnyítik A London—Isztambul és a Ljubljana—Kassa között épülő Európa gyorsforgalmú út áthalad majd az országon. (MTI) Kis pénz ar megint a pénzről tévé „állt szolgálatba". Sok lesz szó! Az átko- ez vagy kevés? Nem kell zottról. Az imádott- túlságosan tisztelni ezeket a ról. A soha-nem-elégről. Ami számokat, mert bár azt múmiáit addig nyújtózkodha- tatják, hogy igenis emelkeM Különleges iskola dett a jövedelmünk, meg tudtuk venni ezeket a cikkeket, de mégis tudni kell, hogy még mindig nem mindenkinek telik rá. Még mindig sokan vannak, akik nehéz anyagi körülmények között élnek. Igen és elmondtunk, ameddig a — fizetési szalagunk engedi. Kinek mi lapul a borítékjában? És egyáltalán: menynyit ér a fizetési boríték tartalma? „Kimegyek szombaton a piacra és tudom, hogy a felváltott százasnak alig lesz hatjuk, hogy nem is okvet látszata a szatyorban. Pedig len a kiskeresetűek között a hús ára a tavalyi, a szá- találjuk a gondokkal küszraz tavaszt meg még ezután ködöket, hiszen sok nagy I fogom talán érezni a zöld- család van, ahol több az egy ségáraknál. Vagy én nem keresőre jutó eltartott, ahol tudok spórolni — ezért szid gond a családfő megbetegefolyton a férjem is — vagy dése, vagy például sok még pedig nem szabad hinnem a az alacsony nyugdíjból élők statisztikának." — háborog egy munkásasszony. Reálisan számítják-e, a statisztikusok az árszínvonal meg a bérszínvonal emelkedését? Nem szépítik-e? Vagyis: ha ma kevésnek biszama. Reálisak tehát a statisztikai adatok, csak nem egyformán vagyunk „benne". H ogyan élünk? A földkerekség 3,6 milliárd lakója közül 0,5 miizonyul egy százas a piaci ^ ^-^"de 3,1 mübevásárlásnál, van-e belőle legalább több, emelkedett-e jövedelmünk is? A lakosság egy főre eső reáljövedelme 1971-ben öszszességében 5—6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig átlagban 2,5—3 százalékkal emelkedett. Behatárolt fogalmak: átlagban és összességben — vagyis vas üdítő ital összetétele esetenként nem felel meg a követelményeknek, hígabb az előírtnál. A zuglói gyengénlátók általános iskolája és nevelőotthona jelenleg egyedüli az országban. Az alsó tagozatos iskolában csak orvosi javaslattal jelentkezhetnek a gyengén látó gyermekek. A különleges iskolában különlegesek a taneszközök is. Az oktatásban az ún. látásnevelési módszert alkalmazzák a pedagógusok. Képünkön : Dr. Szegedi Mártonné tanárnő előkészíti az írásvetítőt földrajzi szemléltetéshez. liárd azonos szinten vagy rosszabbul él nálunk. Az egy főre jutó 500 dolláros nemzeti jövedelmet — a szegénységnek ezt a nemzetközi szintjét — már 1965ben elkerültük, s bár évről évre gyarapodnak az elosztható anyagi javak, még nem jutottunk túl a második kategórián. Tavaly például ezek globális szamok, az 7_„ százalékkai emelkedett összlakosságot illetően meg- a nemzeti jövedelem, ami az bízhatok es ellenőrzöttek, de utóbbi négy év 6 százaiékos n.enL . _ °8y növekedését tekintve magas, különösen ha tudjuk, hogy az én vagy a te helyzetedet, egyes rétegek helyzetét. Erre mondják a közgazdászok, hogy a fogyasztási színvonal nemcsak a jövedelmek emelkedésével ellenőrizhető, de a természetbeni fogyaszpéldául 1972-ben már egy százaléknyi nemzeti jövedelem is 3 milliárd forint értékű terméktömeget képvisel. Mit mondanak még a számok a tényekről? Emeltás alakulásával is. Egy év kedik a fogya(.ztáSi dfe meg. alatt az évi hús- és húster mék fogyasztás 59,9 kilóról 62,2 kilóra emelkedett, a tej-. és tejtermék-fogyasztás 111 kilóról 123 kilóra, vagy van-e ennek a gazdasági fedezete? összhangban van-e a termelés növekedésével, avagy „fenn az ernyő, nincsen kas" módon élünk-e? például a tojásfogyasztás 13.7 Az ös5zf0feyasztas növekedé kijőrol 14,5 kilóra. De ha- sc valamivel elmarad a nemzeti jövedelem növekedésétől, vagyis a szükséges , . ,._„ . ... egyensúly biztosított, ami ^Lír-lZ,^ egyértelmű: jobblétünk . a sonlóképpen évről évre nő az iparcikkek vásárlása is. Példaképpen csak néhány 162 ezer mosógépet, 103 ezer hűtőszekrényt, 171 ezer tévékészüléket vásárolt, 1971ben pedig 166 ezer mosógép, 123 ezer hűtőgép és 184 ezer A közérdekű bejelentések intézéséről tárgyalt a megyei népi ellenőrzés Pénteken Szegeden, a me-, lommal a megyei NEB: le- lyelcnek mintegy 30 százaiégyei tanácsházán tartotta vélben keresték meg azokat, ka már beküldte válaszát. A ülését a Csongrád megyei akik az elmúlt évben beje- bf rkez®U, levelekben1 íoglal. . ,, J tak feldolgozása, elemzese Népi Ellenőrzési Bizottság, lenteseikkel, panaszaikkal a folvamatban van. A további Az utóbbi időben tartott né- népi ellenőrzéshez fordultak, véleményeket is várja a mepi ellenőrzési vizsgálatok ta- A mintegy 100 levélírótól Syei NEB. pasztalatait értékelték, majd idén arra leértek választ, laíaü'"fgye terülotén 15 vál" 1 ÁFÉSZ-nél és 1 termelőszövetkezetben mintegy 50 népi ellenőr a helyszínen tanulmányozta a közérdekű bejelentések, panaszok elintézésének módját. A vállalatoknál a vizsgálat beAz eső után: A sokat érő csapadék átmenetileg lelassította, néhány napig szüneteltette a mezőgazdasági munkákat, amelyek most újból teljes erővel folytatódnak. Csongrád megyében negyventől hetven milliméterig terjedő esők áztatták a határt. Különösen a szegedi járás homokvidékein — ahol a legaggasztóbban jelentkeztek az aszály kártételei — jelentett kimondhatatlan örömöt az üdítő, nevelő csapadék. A forráskúti Haladás Termelőszövetkezet üzemegységeiben például átlagosan hatvanöt milliméter esőt mértek. A nagy az ülésen tájékoztatók is el- hogy az ügyekben az illeté hangzottak. kes szervek milyen intézkeA népi ellenőrzés ezekben tíést tettek, az ügy elintézéa hetekben a közérdekű be- sének módjával egyetértetelentések és a lakosság pa- tek-e a levélírók, a bejelennaszai intézésének módját tés nyomán hogyan alakult a fejeződött az összesítő jevizsgálta vállalatoknál, taná- levélírók kapcsolata munka- lentésf: most készítik. A tacsi szerveknél. A széles körű társaikkal, egyáltalán milyen nácsi szerveknél a vizsgálat tapasztalatszerzésnek új a munkahelyi légkör stb. A még tart. módját választotta ez alka- levélben felkeresett szemé- Májusban újabb közérdeklődésre számot tartó témában vizsgálódnak a népi elj lenőrök. A megyei NEB ál' tal jóváhagyott vizsgálati program szerint felmérik, ' hogy mekkora megyénkben | a magánkézen levő erő- és I munkagépállomány, hogy az állami gazdaságok, és a ter[' Újból dolgoznak a földeken gazdaságban jól előrehaladtak a tavaszi munkákkal. A kukorica vetése befejezéshez közeledik. A korán beüttetett burgonyatáblákon megjelentek az első virágbimbók. A Dél-Alföld legnagyobb homoki burgonyatermelő gazdaságában az ötszáz hold ültetvényből száz holdon komplex gépesítetL termesztésre rendezkedtek be. A többr területen — amelyen vegyszeres gyomirtást nem alkalmaznak — már javában tart a növényápolás, a sorközi kapálás. melőszövetkezetek a kiselejtezett gépeket a jogszabályoknak megfelelően értékesítették-e? A vizsgálat kitér arra is, hogy a gépek magántulajdonosai az erő- és munkagépeket milyen célra használják, bármunkát végeznek-e velük, és ennek alapján a jövedelemadót befizetik-e az érdekeltektermelésből, munkánkból fakad. Ebben még elég sokak véleménye egyezik. Ellenben ha az életszínvonalról van szó, már könnyen összevitatkozunk. Nagyon megoszlanak-e a vélemények? A Magyar Rádió- és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja 1971. novemberében közvéleménykutatást folytatott, többek között arra a kérdésre kapott választ, hogy „javult-e megítélése szerint a saját és családja életszínvonala?". A megkérdezettek 50 százaléka felett igennel, 36 százalék szerint változatlan maradt, 12 százalék szerint romlott, 2 százaléka a megkérdezetteknek, azt felelte, hogy nem tudja. Természetesen nem abszolutizálhatjuk ezeket a válaszokat —, noha a közvéleményre jellemzőek —, mert hiszen ki mérhetné, hányan adtak illendőségből szebb válaszokat, de az összkép nem kedvezőtlen. Talán nem ítélik ezt az állításunkat szubjektívnek, hiszen számításba kell venni az összegzéseknél még egy gondolatsort. Azt, hogy utóbbi években az életkörülmények fokozatosan javultak, de az igények ugrásszerűen, feszítően. Nem légből kapott az az anekdota számba menő megállapítás, hogy jövedelmünk ugyan a világ átlagában közepes, de az egy főre jutó igényekből világszínvonalon állunk... Méregetjük a gazdagoktól való távolságot, az utolérés lehetőségeit, s azért jó néhány dologban évről évre csökkentjük is a távolságot. Hogy vannak még sokan, akik ezt megkérdőjelezik, az nem rossz hangulatuk, vagy pesszimista világlátásuk miatt van. Van, aki gyorsabban, van, aki lassabban tudja maga és családja számára a szükségeseket megteremteni. Életszínvonal-politikánk jelenlegi problémája, hogy csak a lakosság fő dolgozó rétegei számára tudjuk biztosítani évről évre a jövedelmek és keresetek emelkedését, nem pedig minden évben minden család, vagy éppenséggel minden kereső számára. A fix fizetésű rétegek átlagkeresete például szakaszosan, két-három évenként emelkedik, s a közbeeső időszakokban esetleg nern hogy stagnál, de az áremelkedések miatt vissza is esik életszínvonaluk. Lehetne-e minden család részére biztosítani évről évre a jövedelemnövekedést? Ezt csak akkor lehetne, ha lemondanánk arról, hogy különbséget tegyünk a jó, az átlagos és a gyenge munkateljesítmények között, viszont ha évenként egyelően osztanánk fel a béralapot, mi ösztönözne a jó munkára? A munka szerinti elosztás elvét pedig érvényesíteni kell. A családok segítése sok egyéb más módon történhet és történik is, erőnkhöz mérten:a nagy családoknak adott szociális juttatásokkal igyekszik az állam a családi jövedelmek kiegyenlítésére. Bonyolult összefüggések ezek, amit persze nem akkor gondol végig az ember, amikor elfogy a pénze a piacon. Az egyenes beszédhez azonban az is hozzátartozik, hogy mindenki tudja: van, aki szorító gondokkal küszködik, másoknak pedig éppenséggel nem azért semmiség a száz forint, mint annak, akinek kevés jut belőle. Igen, vannak, akik örömmel üdvözlik, hogy szaporodnak a divatbutikok, sőt kis hazánk kutyaszalonnal is dicsekedhet. Pedig ez nem is egy-két embert bosszant. Felvetik: ez lenne hát a megfelelő jövedelemelosztás* Olyan kérdés ez, amire tulajdonképpen nem is nehéz felelni és mégis nehéz. Mert kézenfekvő a válasz, hogy a bonyolultabb és szakképzett munkát jól meg kell fizetnünk, s jövedelemelosztási elveinkkel ez nem is ellenkezik, hiszen nyilvánvaló a kvalifikáltabb munka hasznosabb a termelésben. Hozzátehetnénk még, arra azért vigyázni kell, hogy a rétegenkénti eltérés ne legyen nagyobb annál, mint amit a társadalom érdeke megkövetel. Igen ám, de mit mondjunk azokra, akik például az új telekrendelet kapcsán idegesen árulják egy-két-három telküket, hogy megtarthassák mellette azt az egyet, amire szükségük van, amit feltehetőleg nem spekulálásból vettek? Kialakult társadalmunknak egy olyan, persze kis rétege, amelynek kiugróan magas jövedelme van, s bár nem kimutatható, hogy bűnügyi értelemben véve illetéktelenül jutottak hozzá, mégis: akárhogy vizsgálódunk. nem tarthatjuk társadalmi hasznosságukat olyan sokra, mint amit nekik jövedelmez valamilyen félreértés folytán a „konjunktúra". Ismeretes, hogy a párt Központi Bizottságának határozata alapján az állami szervek intézkedése várható az indokolatlanul magas jövedelmek csökkentésére. A

z egyre gyarapodó osztható közösünket minden bizonnyal a jövőben is differenciálással fogjuk elosztani. Ez gazdasági törvény, amelynek nem marad el a haszna. Legfeljebb kevésbé fogjuk érezni, hogy igazságtalan volna, amikor a nagy átlag is magasabb életszínvonalon élvezi és érti meg, hogy a jólétet, bőséget mindenkinek meg akarjuk teremteni, hogy a jövedelmek növelését, a fizetési borítékok hizlalását, sok intézkedés célozza. Kis fizetésünk, vagy nagy fizetésünk sok-sok gazdasági tényezőn múlik. Alapvetően pedig azon, hogy nem teremthetünk mai adottságainktól független lehetőségeket. SZŐKE MáHA