Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. ÁPRILIS 23. MANÓN Egy esztendeje már halott Wagner, amikor a párizsi OBera Comique 1884-ben bemutatja Massenet Manon­ját. Az evolúció fintora, a műfaj csúcsait már felfe­dezte és megjárta egy kom­ponista, de a híd még nin­csen kész, jó nevű, nagy te­hetségű kortársak dolgozzák. Analógiát a magyar zene­történet is kínál: Bartók Kékszakállúját, mely oly merészen ugrott kora elé, hogy a mögötte támadt sza­kadék feltöltéséhez évtize­dek kellettek.) Az életet nem az esztétikai és fejlődéstani törvények irányítják, hanem az élet zajlik, s az ember törvényekkel, kategóriákkal csak utólag magyarázza, ér­telmezi magának. Az opera fejlődésének közbülső törté­netét Massenet a gyors és minél zajosabb siker páho­lyából írja tovább, Gounod­ra figyelő halk-érzelmes lí­rával, egy már elkészült szintézis után. Mégsem sza­bad lebecsülnünk, a maga idejében és helyén vissza­hozta az opera közönségét az Operába, elnyerte a szakma dicséretét — sőt végrendel­kezett az utókor javára is. Többek között 27 operájából hagyta ránk a Manont, mely ma is tartja, őrzi he­lyét a vezető társulatok mű- A főszereplők során. Ez a darab került be péntek este óta a szegedi Opera repertoárjába. Massenet-premier a szegedi Operában Ifjúsági szolidaritási gyűlések Az ifjúság nemzetközi szo­lidaritási napja alkalmából megyeszerte ifjúsági találko­zókat, gyűléseket rendeztek, illetve rendeznek, A szegedi járásban csütörtökön este Tiszaszigeten tartottak gyű­lést. Tegnap, szombaton dél­után Nagymágocson, a mű­velődési házban rendezett a KISZ KB és a Csongrád me­gyei KISZ-bizottság országos ifjúsági találkozót és nagy­gyűlést. A gyűlésen részt vettek a Demokratikus If­júsági Világszövetség és a KISZ KB intéző bizottságá­nak tagjai. Ma, vasárnap a zákánvszé­ki művelődési házban szer­veznek ünnepséget. Hétfőn, Szegeden sok helyen tarta­nak szolidaritási gyűlést. Többek közt a KISZ megyei vezetőképző iskoláján, a gépipari technikumban, az élelmiszeripari főiskolán, a tejipari vállalatnál és Tar­jánban. Hétfőn, a kiskundo­rozsmai KISZ-klubban is lesz szolidaritási gyűlés. tyanitatMtn vnnitas Hiábavalóságok hiába­valósága — de sok is van belőled! Néhány napja még azoknak a dolgos kezét dicsértük, akik a Tanács­köztársaság útján rendbe­tették a parksávot: a vá­rosgazdálkodási vállalat társadalmi munkában szor­goskodó dolgozóit. S mint­ha a fú is megérezte volna, hogy milyen tisztesség ér­te, rekordgyorsasággal dug­ta ki fejét a föld alól. Per­sze, ha okosabb jószág len­ne a fű, akkor előbb kö­rülnézett volna, vagy így Ls még idejében visszahú­zódna oda ahonnan jött, nem várná meg, amíg autó s ember letapossa. Úgy tűnik, valóságos ver­seny indult meg ezen az útszakaszon, hogy mennyi idő alatt lehet tönkretenni a félméternyi zöldet. Soha ennyi keréknyom, soha ennyi cipőtalp! Megannyi féltője a hagyományoknak, hogy por, piszok és szemét helyett — ne adj isten — még gyep is lehetne a parksávban! Mire megszá­rad a tinta a köszönőlevé­len, melyet a társadalmi munkáért kapiak a szorgos­kodók, akár kezdhetnék elölről is. Sajnos, ez a munka nem csak a hagyományos rcntó­páli tevékenvség miatt bi­zonyul a hiábavalóságok hiábavalóságának. Azt sem lehet tagadni, hogy az ilyen keskeny fűsávok bi­zony sehol sem élnek meg, a szakembereknek is az a véleménye, hogy csak egy méternél szélesebbeket sza­badna létrehozni, a keske­nyebb valósággal csábítja az embereket, hogy beleta­possanak. Marad tehát az aszfalt, az való nekünk, de hogy az illúzió azért meg­maradjon, fessék be zöldre, akkor szívesebben tapos bele a szegedi. Mintha a fűbe. Veress Miklós Somogyi Károlyné íelvéteie Marion (Bcrdől Valéria) és Des Grieux (Vargha Róbert) Csajkovszkij egy ízben né­mi öniróniával mondta a Manonról, néha tetszik ne­ki. néha megcsömörlik édes­kés zenéjétől, bár a dolog­ban az a legborzasztóbb, hogy sok hasonlóságot talál benne a magáéval. (Dicsé­retnek sem rossz.) Általában Puccini azonos című és té­májú operájával szokták összevetni (bár bizonyos szi­tuációi kísértetiesen emlé­keztetnek a Traviátára is), s most Vaszy Viktorék nem utolsósorban azért hozták színre, hogy kikérjék a sze­gedi közönség véleményét. Persze nemcsak ezért. Mas­senet operájának olyan idő­álló értékei vannak, melye­ket a szegedi társulat adott­ságainál fogva régóta ápol: lírai szövetében dallamos áriák, hálás szerepek, meste­rien szerkesztett együttesek, az ansamble-játék lehetősé­gei. Ami az alaptörténetet, Prévost önéletrajzi ihletésű kisregényének felhasználását illeti, a massenet-i út az egyik: a muzsika nyelvén fejleszti tovább, öltözteti operai köntösbe a mű epikus szerkezetét, tehát zeneileg inkább illusztrál mint dra­matizál. (Nem ok nélkül le­hetett bátor annak idején Puccini, vállalva Massenet sikerének dacára is az újabb kísérlet kockázatát: ő ugyan­is a drámai hangsúlyokat kereste elő Prévost elbeszé­léséből.) Az epikus iroda­lom színpadi átköltésének gazdag lehetőségeit Masse­net úgy kamatoztatja az operában, hogy a zene emo­cionális erejével tölti fel a lényegében változatlanul ha­gyott cselekményt. Ebből a szempontból elhanyagolha­tóak az eredeti történeten eszközölt módosítások, a muzsika mit sem érzékeltet például abból a különbség­ből, hogy Manont a depor­tálás előtt megszöktetik, s nem az „új világban" (mint Prévostnál és Puccininél), hanem a párizsi országúton éri a halál. S hogy Wagner mégsincs olyan messze, a kompozíciós technikában fel­lelhető tudatosságok, így nem utolsósorban a vissza­visszatérő dallamok (a wag­neri leitmotivek habkönnyű, parfőmillatú rokonai) jelzik, tartjak, fűzik össze a lazábban szerkesztett képek remekül diszponált tenoris­zenei anyagat, folytonossá- ta az utóbbi évek egyik leg­gukkal megteremtve az ér- kiegyensúlyozottabb teljesit­b . . , menyevei lepi meg a kozon­zelmi nyugvópontok es fe- gégét A szerelmesek körül a szültségek dialektikáját, ki- kor jellegzetes figurái pazar építve a fokozatos érzelmi karakteralakításokkal vo­feltöltődés csatornáit. A nulnf,k feL. ^Vimesi Kálmán , ,., , , gavalléros-indulatos, bohém muzsika a harmadik felvo- ij.gCaut -ja és Sinkó György nás klastrom jelenetében tel- (Des Grieux apja) tömör jcsedik ki, itt hangzik el basszusa vezeti a sort, de Des Grieux híres álom- ,dbb nagyszerű pillanat jut ... ... , Juhasz József GuiUot-janak, anaja, itt szökteti el Manón Börcsök István Brétigny­szerelmesét, itt legmélyebb jének, s a három hölgvpil­tartalmú az opera zenéje is. langó: Fekete Mária, Halászi Éva, Gortva Irén tercettjé­O nek is. Sándor Lajos díszle­tei ízlésesek, hatásosak, mégsem hivalkodóak, azt a ponált címszerep Manón két légkört keresve a színpadon> arcából inkább a hűséges, az amit a zene felmutat a kor áldozatokat vállaló, feltétlen francia ízlésvUágabol. szerelmű nőét mutatja a színpadon, másik életéből # kevesebbet, többnyire csak annyit, amennyit maga — hol a könnyelmű nő látsza­tát igazolva, hol bűnbánóan — elmond, illetve partnerei érzékeltetnek felőle. A „má­sik ént" tehát a színpadon látható arc árnyékában kell A különös gonddal kom­Az előadás jó, méltó a szegedi Opera hagyományai­hoz, s a karmesteri pultnál a vastaps annak a Vaszy Viktornak szól, aki ismét felkeltette az országos szak­ma figyelmét. Nem hűvös kortörténeti dokumentumot, eljátszani, csak így lehet tel- de eleven hatású muzsikat jes én plasztikus ennek a ad a közönségnek, néhány nagyon női figurának a port- óra aíalt felfedezve egv el­réja. Berdál Valéria Manón- felejtet komponistát. A rá­ja bámulatos érzelmi tarta­lékokat tudott felszínre hoz­ni. A bemutató előtt bárkit inkább elképzeltem a szerep­re — a bemutató közvetlen hatása alatt csak őt. Levegő­je, izzása van, semmi rutin­szerűt nem hoz magával ko­rábbi alakításaiból, pusztán a zene tartalmához igazodó, természetes játékkultúra evi­denciáit, hogy velük a sze­rep legfinomabb rezdüléseit is egy pontos műszer érzé­kenységével reagálja le. Az egyéniségéhez közeli finom lírai alaptónusból nyitja ki szólamának drámaibb színe­it, majd a darab utolsó ké­pében ugyanoda érkezik vissza, szemléletesen rajzol­va ki egy törékeny nő sze­relmének és kalandjának paraboláját. Versenyi Ida rendezése is az ő játékára koncentrál, hiszen benne mint főszereplőben valósít­ható meg a zenei és színpa­di elvárások hármóniája. Berdál Valéria megszépíti környezetét, s színes játéká­nak vonzása jótékony hatás­sal sugárzik át Varga Ró­bert kissé mackósan indított Des Grieux-jére; a hatás fo­kozódik, s a hangilag most dió helyszínről a bemutatót. közvetítette Nikolényi István Befejeződött a bőrgyógyászok tudományos ülése Tegnap, szombaton dél­után ért véget a Magyar Dermatológiai Társulat két­napos nemzetközi tudomá­nyos ülése. A délelőtti ülé­sen még hat témában tar­tottak előadást szegedi, deb­receni és budapesti orvosok, valamint H. Ippen düssel­dorfi professzor. Német nyelvű előadását különös ér­deklődéssel hallgatták az ülés résztvevői/ Egy, a pro­fesszor által kidolgozott gyógyászati eljárást ugyanis eredményesen alkalmaznak a szegedi bőrklinikán. Tegnap érkezett Szegedre az ülés harmadik külföldi vendége, S. E. Gorbovitsky professzor, a leningrádi egyetem bőrklinikájának igazgatója, is. Az ülésen részt vevő hazai és külföl­di orvosok elismeréssel nyi­latkoztak a Simon Miklós professzor vezette szegedi klinika munkájáról. A kli­nika orvosai, kutatói eddig is számos hazai és külföldi konferencián vettek részt. Az ezeken tartott előadások alapján is jó vélemény ala­kult ki munkájukról. A konferencia résztvevői most a helyszínen győződtek meg az itt folyó tudományos ku­tatás és a betegellátás ma­gas színvonaláról. Rendkívül hasznosnak minősítették a dermatológiai társulat sze­gedi ülését azért is, mert le­hető tette a kutatóknak, hogy megismerjék egymás tudományos eredményeit, ki­építsék és tovább erősítsék kapcsolataikat. Ez utóbbi helyes törekvés jegyében került sor a teg­napi ülésnap egyik ünnepé­lyes eseményére. J. A. Mil­nc és S. E. Gorbovitsky profésszorokat a Magyar Dermatológiai Társulat tisz­teletbeli tagjanak válasz­tották meg. Az erről szóló okleveleket Pastinszky Ist­ván professzor, a társulat elnöke adta át. A kétnapos ülés kerekasztal-konferen­ciával zárult, amelyen a szegedi bőrklinikán folyó tu­dományos munkáról szá­moltak be az orvosok, meg­ismertették a társulat tag­ságával az eddig elert ered­ményeket. Jelentkezhetnek a fiatalok Munkauizum az HIDK-ba A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együttműködése keretében idén is lehetőség nyilik arra. hogy magyar fiatalok az NDK üzemeiben vállaljanak munkát, szerezzenek szakmai gyakor­latot. Ezzel kapcsolatban kértünk tájékoztatási Eper­jesi Júliától a Szeged me­gyei városi tanács munkügyi osztályvezetőjétől. Idén is, mint korábban, szakmunkásként, s betaní­tott munkásként is utazhatnak szegedi fiatalok az NDK-ba, Lipcsébe, Har­thába s más városok üze­meibe. 39 férfi és 73 nő dolgozhat a hároméves szak­mai gyakorlat keretében: összesen 34 szakmunkás és 78 betanított munkás kérhet kiutazási engedélyt erre az időszakra. Esztergályosok, galvanizálók, lakatosok, fo­nó és elektroműszerész szak­munkások jelentkezhetnek. Betanítást igénylő munkakö­rökben az esztergályos, a fúrós, a fonodái, az eletkro­műszerész és szerelő terüle­ten lehet elhelyezkedni a „munkavízummal". A jelentkezés — a városi tanács munkaügyi osztá­lyán (Széchenyi tér 11.) — már elkezdődött s további három hónapig van rá le­hetőségük a 18 éven felüli fiataloknak. A résztvevők 8 hetes nyelv­tanfolyamon vesznek részt, a kiutazás szeptember vé­gén, október elején lesz. A jelentkezőkről iskoláik, illet­ve a vállalatok adnak véle­ményt. Zeneiskolások találkozója Tegnap, szombaton dél­előtt nyílt meg a Csongrád megyei ének-zenei tagozatú általános iskolák találkozó­ja- Ezt a Csongrád megyei és a Szeged megyei városi tanács művelődésügyi osztá­lya, valamint a KÓTA me­gyei szervezete rendezi. A kétnapos eseménysorozatot Radnóti Tamás, a városi tanács osztályvezetője nyi­totta meg, a tanárképző fő­iskola l-es számú gyakorló iskolájának nagytermében. A megye zeneiskoláinak találkozója már szép hagyo­mány. Először 1965-ben mu­tatták be közös hangverse­nyen eredményeiket. A ta­lálkozót először rendezik Szegeden, összesen hat isko­la (Csongrád, Hódmezővá­sárhely, Makó, Szentes, va­lamint a szegedi rókusi és az l-es számú gyakorló is­kola) részvételével. Az ese­ményt ünneppé teszi az ének-zenei iskolák megte­remtőjére, Kodály Zoltánra való emlékezés, születésének 90. és halálának 5. évfor­dulója alkalmából. A ta­lálkozóra magyarországi ta­nulmányúton levő argentin, kanadai, amerikai zenepe­dagógusok is erkeztek. A találkozó elsó napján, tegnap, bicínium éneklési versenyt rendeztek az l-es számú gyakorló iskolában. A hat iskola versenyzői há­rom csoportban mutattak be tudásukat a zsűri előtt, amelynek elnöke Kodály Zoltánné. A zsűri tagjai: Marc Williams amerikai ze­netanár, Érsek Eva, a kecs­keméti Kodály Zoltán isko­la tanára, Veszely Gabriel­la, a szegedi tanárképző fő­iskola ének-zene tanszéké­nek tanára. A találkozó eseményei ma, vasárnap dclelött folytatód­vak a tudományegyetem Auditórium Maximumában rendezett kórushangverseny­nyel, amely 10 órakor kez­dődik. A hangverseny után a résztvevők megkoszorúz­zák a Dóm téri nemzeti emlékcsarnokban Bartók Béla és Kodály Zoltán em­lékműveit. Délután 4 órakor az úttörőházban rendezik meg a találkozó záróesemé­nyét, az ének-játék délutánt Itt hirdetik ki a bicínium­verseny eredményeit, cs ki­osztják a dijakat. Holnap, hétfőn este 7 óra­kor a Bartók Béla művelő­dési központban rendezik meg Darvas József Kossuth­díjas író szerzői estjét. A műsorban közreműkö­dik Hegedűs András főis­kolai főigazgató, Bicskei Károly és Iványi József, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai, Falvay Klára, a kecskeméti Katona József Színház művésze és a Bar­tók Béla művelődési köz­pont kamarakórusa, Kardos Pál vezényletével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom