Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

CSÜTÖRTÖK, 1972. ÁPRILIS 23. MANÓN Egy esztendeje már halott Wagner, amikor a párizsi OBera Comique 1884-ben bemutatja Massenet Manonját. Az evolúció fintora, a műfaj csúcsait már felfedezte és megjárta egy komponista, de a híd még nincsen kész, jó nevű, nagy tehetségű kortársak dolgozzák. Analógiát a magyar zenetörténet is kínál: Bartók Kékszakállúját, mely oly merészen ugrott kora elé, hogy a mögötte támadt szakadék feltöltéséhez évtizedek kellettek.) Az életet nem az esztétikai és fejlődéstani törvények irányítják, hanem az élet zajlik, s az ember törvényekkel, kategóriákkal csak utólag magyarázza, értelmezi magának. Az opera fejlődésének közbülső történetét Massenet a gyors és minél zajosabb siker páholyából írja tovább, Gounodra figyelő halk-érzelmes lírával, egy már elkészült szintézis után. Mégsem szabad lebecsülnünk, a maga idejében és helyén visszahozta az opera közönségét az Operába, elnyerte a szakma dicséretét — sőt végrendelkezett az utókor javára is. Többek között 27 operájából hagyta ránk a Manont, mely ma is tartja, őrzi helyét a vezető társulatok mű- A főszereplők során. Ez a darab került be péntek este óta a szegedi Opera repertoárjába. Massenet-premier a szegedi Operában Ifjúsági szolidaritási gyűlések Az ifjúság nemzetközi szolidaritási napja alkalmából megyeszerte ifjúsági találkozókat, gyűléseket rendeztek, illetve rendeznek, A szegedi járásban csütörtökön este Tiszaszigeten tartottak gyűlést. Tegnap, szombaton délután Nagymágocson, a művelődési házban rendezett a KISZ KB és a Csongrád megyei KISZ-bizottság országos ifjúsági találkozót és nagygyűlést. A gyűlésen részt vettek a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a KISZ KB intéző bizottságának tagjai. Ma, vasárnap a zákánvszéki művelődési házban szerveznek ünnepséget. Hétfőn, Szegeden sok helyen tartanak szolidaritási gyűlést. Többek közt a KISZ megyei vezetőképző iskoláján, a gépipari technikumban, az élelmiszeripari főiskolán, a tejipari vállalatnál és Tarjánban. Hétfőn, a kiskundorozsmai KISZ-klubban is lesz szolidaritási gyűlés. tyanitatMtn vnnitas Hiábavalóságok hiábavalósága — de sok is van belőled! Néhány napja még azoknak a dolgos kezét dicsértük, akik a Tanácsköztársaság útján rendbetették a parksávot: a városgazdálkodási vállalat társadalmi munkában szorgoskodó dolgozóit. S mintha a fú is megérezte volna, hogy milyen tisztesség érte, rekordgyorsasággal dugta ki fejét a föld alól. Persze, ha okosabb jószág lenne a fű, akkor előbb körülnézett volna, vagy így Ls még idejében visszahúzódna oda ahonnan jött, nem várná meg, amíg autó s ember letapossa. Úgy tűnik, valóságos verseny indult meg ezen az útszakaszon, hogy mennyi idő alatt lehet tönkretenni a félméternyi zöldet. Soha ennyi keréknyom, soha ennyi cipőtalp! Megannyi féltője a hagyományoknak, hogy por, piszok és szemét helyett — ne adj isten — még gyep is lehetne a parksávban! Mire megszárad a tinta a köszönőlevélen, melyet a társadalmi munkáért kapiak a szorgoskodók, akár kezdhetnék elölről is. Sajnos, ez a munka nem csak a hagyományos rcntópáli tevékenvség miatt bizonyul a hiábavalóságok hiábavalóságának. Azt sem lehet tagadni, hogy az ilyen keskeny fűsávok bizony sehol sem élnek meg, a szakembereknek is az a véleménye, hogy csak egy méternél szélesebbeket szabadna létrehozni, a keskenyebb valósággal csábítja az embereket, hogy beletapossanak. Marad tehát az aszfalt, az való nekünk, de hogy az illúzió azért megmaradjon, fessék be zöldre, akkor szívesebben tapos bele a szegedi. Mintha a fűbe. Veress Miklós Somogyi Károlyné íelvéteie Marion (Bcrdől Valéria) és Des Grieux (Vargha Róbert) Csajkovszkij egy ízben némi öniróniával mondta a Manonról, néha tetszik neki. néha megcsömörlik édeskés zenéjétől, bár a dologban az a legborzasztóbb, hogy sok hasonlóságot talál benne a magáéval. (Dicséretnek sem rossz.) Általában Puccini azonos című és témájú operájával szokták összevetni (bár bizonyos szituációi kísértetiesen emlékeztetnek a Traviátára is), s most Vaszy Viktorék nem utolsósorban azért hozták színre, hogy kikérjék a szegedi közönség véleményét. Persze nemcsak ezért. Massenet operájának olyan időálló értékei vannak, melyeket a szegedi társulat adottságainál fogva régóta ápol: lírai szövetében dallamos áriák, hálás szerepek, mesterien szerkesztett együttesek, az ansamble-játék lehetőségei. Ami az alaptörténetet, Prévost önéletrajzi ihletésű kisregényének felhasználását illeti, a massenet-i út az egyik: a muzsika nyelvén fejleszti tovább, öltözteti operai köntösbe a mű epikus szerkezetét, tehát zeneileg inkább illusztrál mint dramatizál. (Nem ok nélkül lehetett bátor annak idején Puccini, vállalva Massenet sikerének dacára is az újabb kísérlet kockázatát: ő ugyanis a drámai hangsúlyokat kereste elő Prévost elbeszéléséből.) Az epikus irodalom színpadi átköltésének gazdag lehetőségeit Massenet úgy kamatoztatja az operában, hogy a zene emocionális erejével tölti fel a lényegében változatlanul hagyott cselekményt. Ebből a szempontból elhanyagolhatóak az eredeti történeten eszközölt módosítások, a muzsika mit sem érzékeltet például abból a különbségből, hogy Manont a deportálás előtt megszöktetik, s nem az „új világban" (mint Prévostnál és Puccininél), hanem a párizsi országúton éri a halál. S hogy Wagner mégsincs olyan messze, a kompozíciós technikában fellelhető tudatosságok, így nem utolsósorban a visszavisszatérő dallamok (a wagneri leitmotivek habkönnyű, parfőmillatú rokonai) jelzik, tartjak, fűzik össze a lazábban szerkesztett képek remekül diszponált tenoriszenei anyagat, folytonossá- ta az utóbbi évek egyik leggukkal megteremtve az ér- kiegyensúlyozottabb teljesitb . . , menyevei lepi meg a kozonzelmi nyugvópontok es fe- gégét A szerelmesek körül a szültségek dialektikáját, ki- kor jellegzetes figurái pazar építve a fokozatos érzelmi karakteralakításokkal vofeltöltődés csatornáit. A nulnf,k feL. ^Vimesi Kálmán , ,., , , gavalléros-indulatos, bohém muzsika a harmadik felvo- ij.gCaut -ja és Sinkó György nás klastrom jelenetében tel- (Des Grieux apja) tömör jcsedik ki, itt hangzik el basszusa vezeti a sort, de Des Grieux híres álom- ,dbb nagyszerű pillanat jut ... ... , Juhasz József GuiUot-janak, anaja, itt szökteti el Manón Börcsök István Brétignyszerelmesét, itt legmélyebb jének, s a három hölgvpiltartalmú az opera zenéje is. langó: Fekete Mária, Halászi Éva, Gortva Irén tercettjéO nek is. Sándor Lajos díszletei ízlésesek, hatásosak, mégsem hivalkodóak, azt a ponált címszerep Manón két légkört keresve a színpadon> arcából inkább a hűséges, az amit a zene felmutat a kor áldozatokat vállaló, feltétlen francia ízlésvUágabol. szerelmű nőét mutatja a színpadon, másik életéből # kevesebbet, többnyire csak annyit, amennyit maga — hol a könnyelmű nő látszatát igazolva, hol bűnbánóan — elmond, illetve partnerei érzékeltetnek felőle. A „másik ént" tehát a színpadon látható arc árnyékában kell A különös gonddal komAz előadás jó, méltó a szegedi Opera hagyományaihoz, s a karmesteri pultnál a vastaps annak a Vaszy Viktornak szól, aki ismét felkeltette az országos szakma figyelmét. Nem hűvös kortörténeti dokumentumot, eljátszani, csak így lehet tel- de eleven hatású muzsikat jes én plasztikus ennek a ad a közönségnek, néhány nagyon női figurának a port- óra aíalt felfedezve egv elréja. Berdál Valéria Manón- felejtet komponistát. A rája bámulatos érzelmi tartalékokat tudott felszínre hozni. A bemutató előtt bárkit inkább elképzeltem a szerepre — a bemutató közvetlen hatása alatt csak őt. Levegője, izzása van, semmi rutinszerűt nem hoz magával korábbi alakításaiból, pusztán a zene tartalmához igazodó, természetes játékkultúra evidenciáit, hogy velük a szerep legfinomabb rezdüléseit is egy pontos műszer érzékenységével reagálja le. Az egyéniségéhez közeli finom lírai alaptónusból nyitja ki szólamának drámaibb színeit, majd a darab utolsó képében ugyanoda érkezik vissza, szemléletesen rajzolva ki egy törékeny nő szerelmének és kalandjának paraboláját. Versenyi Ida rendezése is az ő játékára koncentrál, hiszen benne mint főszereplőben valósítható meg a zenei és színpadi elvárások hármóniája. Berdál Valéria megszépíti környezetét, s színes játékának vonzása jótékony hatással sugárzik át Varga Róbert kissé mackósan indított Des Grieux-jére; a hatás fokozódik, s a hangilag most dió helyszínről a bemutatót. közvetítette Nikolényi István Befejeződött a bőrgyógyászok tudományos ülése Tegnap, szombaton délután ért véget a Magyar Dermatológiai Társulat kétnapos nemzetközi tudományos ülése. A délelőtti ülésen még hat témában tartottak előadást szegedi, debreceni és budapesti orvosok, valamint H. Ippen düsseldorfi professzor. Német nyelvű előadását különös érdeklődéssel hallgatták az ülés résztvevői/ Egy, a professzor által kidolgozott gyógyászati eljárást ugyanis eredményesen alkalmaznak a szegedi bőrklinikán. Tegnap érkezett Szegedre az ülés harmadik külföldi vendége, S. E. Gorbovitsky professzor, a leningrádi egyetem bőrklinikájának igazgatója, is. Az ülésen részt vevő hazai és külföldi orvosok elismeréssel nyilatkoztak a Simon Miklós professzor vezette szegedi klinika munkájáról. A klinika orvosai, kutatói eddig is számos hazai és külföldi konferencián vettek részt. Az ezeken tartott előadások alapján is jó vélemény alakult ki munkájukról. A konferencia résztvevői most a helyszínen győződtek meg az itt folyó tudományos kutatás és a betegellátás magas színvonaláról. Rendkívül hasznosnak minősítették a dermatológiai társulat szegedi ülését azért is, mert lehető tette a kutatóknak, hogy megismerjék egymás tudományos eredményeit, kiépítsék és tovább erősítsék kapcsolataikat. Ez utóbbi helyes törekvés jegyében került sor a tegnapi ülésnap egyik ünnepélyes eseményére. J. A. Milnc és S. E. Gorbovitsky profésszorokat a Magyar Dermatológiai Társulat tiszteletbeli tagjanak választották meg. Az erről szóló okleveleket Pastinszky István professzor, a társulat elnöke adta át. A kétnapos ülés kerekasztal-konferenciával zárult, amelyen a szegedi bőrklinikán folyó tudományos munkáról számoltak be az orvosok, megismertették a társulat tagságával az eddig elert eredményeket. Jelentkezhetnek a fiatalok Munkauizum az HIDK-ba A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együttműködése keretében idén is lehetőség nyilik arra. hogy magyar fiatalok az NDK üzemeiben vállaljanak munkát, szerezzenek szakmai gyakorlatot. Ezzel kapcsolatban kértünk tájékoztatási Eperjesi Júliától a Szeged megyei városi tanács munkügyi osztályvezetőjétől. Idén is, mint korábban, szakmunkásként, s betanított munkásként is utazhatnak szegedi fiatalok az NDK-ba, Lipcsébe, Harthába s más városok üzemeibe. 39 férfi és 73 nő dolgozhat a hároméves szakmai gyakorlat keretében: összesen 34 szakmunkás és 78 betanított munkás kérhet kiutazási engedélyt erre az időszakra. Esztergályosok, galvanizálók, lakatosok, fonó és elektroműszerész szakmunkások jelentkezhetnek. Betanítást igénylő munkakörökben az esztergályos, a fúrós, a fonodái, az eletkroműszerész és szerelő területen lehet elhelyezkedni a „munkavízummal". A jelentkezés — a városi tanács munkaügyi osztályán (Széchenyi tér 11.) — már elkezdődött s további három hónapig van rá lehetőségük a 18 éven felüli fiataloknak. A résztvevők 8 hetes nyelvtanfolyamon vesznek részt, a kiutazás szeptember végén, október elején lesz. A jelentkezőkről iskoláik, illetve a vállalatok adnak véleményt. Zeneiskolások találkozója Tegnap, szombaton délelőtt nyílt meg a Csongrád megyei ének-zenei tagozatú általános iskolák találkozója- Ezt a Csongrád megyei és a Szeged megyei városi tanács művelődésügyi osztálya, valamint a KÓTA megyei szervezete rendezi. A kétnapos eseménysorozatot Radnóti Tamás, a városi tanács osztályvezetője nyitotta meg, a tanárképző főiskola l-es számú gyakorló iskolájának nagytermében. A megye zeneiskoláinak találkozója már szép hagyomány. Először 1965-ben mutatták be közös hangversenyen eredményeiket. A találkozót először rendezik Szegeden, összesen hat iskola (Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, valamint a szegedi rókusi és az l-es számú gyakorló iskola) részvételével. Az eseményt ünneppé teszi az ének-zenei iskolák megteremtőjére, Kodály Zoltánra való emlékezés, születésének 90. és halálának 5. évfordulója alkalmából. A találkozóra magyarországi tanulmányúton levő argentin, kanadai, amerikai zenepedagógusok is erkeztek. A találkozó elsó napján, tegnap, bicínium éneklési versenyt rendeztek az l-es számú gyakorló iskolában. A hat iskola versenyzői három csoportban mutattak be tudásukat a zsűri előtt, amelynek elnöke Kodály Zoltánné. A zsűri tagjai: Marc Williams amerikai zenetanár, Érsek Eva, a kecskeméti Kodály Zoltán iskola tanára, Veszely Gabriella, a szegedi tanárképző főiskola ének-zene tanszékének tanára. A találkozó eseményei ma, vasárnap dclelött folytatódvak a tudományegyetem Auditórium Maximumában rendezett kórushangversenynyel, amely 10 órakor kezdődik. A hangverseny után a résztvevők megkoszorúzzák a Dóm téri nemzeti emlékcsarnokban Bartók Béla és Kodály Zoltán emlékműveit. Délután 4 órakor az úttörőházban rendezik meg a találkozó záróeseményét, az ének-játék délutánt Itt hirdetik ki a bicíniumverseny eredményeit, cs kiosztják a dijakat. Holnap, hétfőn este 7 órakor a Bartók Béla művelődési központban rendezik meg Darvas József Kossuthdíjas író szerzői estjét. A műsorban közreműködik Hegedűs András főiskolai főigazgató, Bicskei Károly és Iványi József, a Szegedi Nemzeti Színház tagjai, Falvay Klára, a kecskeméti Katona József Színház művésze és a Bartók Béla művelődési központ kamarakórusa, Kardos Pál vezényletével.