Délmagyarország, 1972. április (62. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

iO VASÁRNAP, 1972, ÁPRILIS 23. Felelősséggel készülnek a tanári pályára Győri Imre látogatása a JA TE Bölcsészettudományi Karán A Szegedi József Attila melyeknek végzett hallgatói Tudományegyetem Bölcsé- szívesen vállalnak vidéki ál­szettudományi Karára látó- lásokat is, szemben a fővá­gatott Győri Imre, az rosiakkal, akik csak Buda­MSZMP Központi Bizottsá- pesten akarnak elhelyezked­gának tagja, a megyei párt- ni, vagy ha a szakmában bizottság első titkára, vala- nem sikerül, otthagyják a mint dr. Koncz János, a tanári pályát. Szabó°' Lásazriob,ZaUSzfgedS vá- A tájékoztató részletesen rosi pártbizottság osztályve- űz °ktaías,. korszerusi­zetőie teseben eddig elert eredme­nyekről. A korszerűsítés Dr. Kalocsai Dezső, a JA- egyik célja, hogy növelje a TE Bölcsészettudományi Ka- hallgatók önállóságát, kész­rának dékánja adott tájé- ségeik fejlesztését, komplex koztatót az országosan is ki- szemléletét, marxista—leni­emelkedő, 101 oktatóval dol- nista világnézetük megala­gozó kar oktatási-tudomá- pozottságát. nyos tevékenységéről. A _ ... , , . , karnak ebben az évben 518 A Kar törekvése a tudo­hallgatója van, közülük 397 mányos műhelyek kialakita­lány, s a hallgatók közül az sa , e8 el ata,sa' megfelelő idén 84-en kapnak tanári szakemberekkel. Ennek egyik oklevelet. A tájékoztatóban feltetele a tudományos pub­szó volt az elhelyezkedés hkacios lehetosegek korenek problémáiról. a pályázati bővítése. rendszer ellentmondásairól. A dékán részletesen szólt A szegedi egyetem a hallga- a hallgatók tanulmányi élő­tök tanulmányi eredménye, meneteléről, s azokról a kez­képessége és magatartása deményezésekről, amelyek alapján rangsorolja elhe- erősitik a tanuló ifjúság, va­lyezkedés szempontjából a lamint a falusi es üzemi fia­végzett diákokat, de sajnos talok kapcsolatai. Az egye­ezt sok esetben nem veszik temi hallgatókat a szakmára figyelembe az állások betol- történő derekas felkészülés, tésénél. A szegedi Bölcsé- a sokoldalú tudományos és szettudományi Karon tanú- társadalmi érdeklődés jel­ló diákok elhivatottságát lemzL mutatja azonban, hogy — Érdekes eszmecsere ala­szemben a fővárosi egyete- kult ki a beszámoló után, mek alacsony arányaival — amely aztán átterjedt más a végzett hallgatók 95 száza- társadalmi kérdések megvi­léka a tanári pályát választ- tatására is. A vitában részt ja. Joggal felvetődik az az vett dr. Márta Ferenc, az igény, hogy a vidék szakem- MSZMP Központi Bizottsá­bereflátásának folyamatos gának tagja, akadémikus, a biztosítása érdekében ezért JATE rektora is, valamint a elsősorban a vidéki egyete- Bölcsészettudományi Kar meket kellene fejleszteni, több oktatója. Távlati tudománvos terv A Minisztertanács pénteki ülésén — mint jelentettük — elfogadta az 1971—85 kö­zötti időszakra szóló orszá­gos távlati tudományos ku­tatási tervet. A távlati terv öt kutatási fő irányt és 11 kutatási cél­programot határoz meg. A kutatási célprogramok a konkrét népgazdasági célok megvalósításához szükséges komplex kutatási, fejlesztési tevékenységet határozzák meg. (MTI) Egészségügyi kiállítás Egészségügyi kiállítás nyílt Szegeden tegnap, szombaton 10 órakor a Szegedi Kender­fonó és Szövőipari Vállalat Klubhelyiségében az egész­ségügyi világnap alkalmából, melynek jelszava: „A szíved, az egészséged!" Dr. Dudás Béla Szeged városi főorvos megnyitó szavai után dr. Oláh Ferenc belgyógyász főorvos a szív- és érrendszeri megbetegedésekről tartott előadást. A kiállítás április 28-ig tekinthető meg délelőtt 10-től 18 óráig. A jövő Belvárosa A Belváros Szeged minden lakójáé. Ott intézi ügyeit, ott vásárol, ott sétál az is, aki a Rókuson vagy Alsóvá­roson lakik. Mi is és az idegenek is a Belváros hangula­i tával mérik az egész város hangulatát. Féltő gonddal kell tehát vigyázni rá, úgy igazitani a jelenhez, hogy meg­őrizze a múltat, s megfeleljen a jövőnek is. A Belváros részletes rendezési terve, melynek városrendezési előírá­sait és szabályozási tervét a közelmúltban fogadta el a városi tanács végrehajtó bizottsága, ezt tűzte ki célul. Elkészült rendezési terv A részletes rendezési terv területét a szegedi oldalon a Nagykörút, az újszegedi ol­dalon az Odesszai körút kül­ső oldalát követő egy ház­tömb határolja. A tervezés során különös gondot kellett fordítani a nagyobb távlat­ban szükséges intézményte­rületek biztosítására, a tör­ténelmi jelentőségű területek szerkezeti és városképi vé­delmére, a két körút közötti lakóterület alapfokú ellátá­sára, valamint a nagyobb távlatban várható közlekedé­si és közműigények kielégí­tésére. A telekbelsők megfe­lelő felhasználásával a Nagy­körút és az Odesszai körút által határolt városrészben mintegy 66 ezer ember lak­hat. A rendezési tervhez szá­mos vizsgálatot végeztek. Ta­nulmány készült a városren­dezési előzményekről, a te­rületfelhasználásról, az épü­letek állapotáról, a talajme­chanikai adottságokról, a műemlékekről és a város­képről, a közművekről, vala­mint a zöldterületekről. A tervezési program elsődleges feladata az volt, az általános rendezési terv területfelhasz­nálási javaslatait pontosabbá tegye, megállapítsa a szer­kezeti rendszert és a lakóte­rületeket kategóriába, sorol­ja. Ezek a kategóriák: az ál­lami erőből, nagyüzemi (ház­gyári) technológiával épí­tendő tömbök, valamint a magánerőből átépítésre ke­rülő területek. Szerkezeti szempontból a tervezési terület két egység­re bontható: a Lenin kör­úton belüli területre, vala­mint a két körút közti, illet Szeged általános ren­dezési tervét 1970 .ja­nuárjában fogadta el a kormány. A jóváhagyó határozat utasította a tanács végrehajtó bizott­ságát az intézkedési tervben jelölt részletes rendezési tervek elké­szíttetésérc, valamint a város történeti értékű központjának védelmére. Ennek alapján kapott megbízást a tanácstól, il­letve az Építési és Vá­rosfejlesztési Miniszté­riumtól — mely a költ­ségek tetemes részét vi­seli — a Szegcdi Terve­ző Vállalat a Balváros részletes rendezési ter­vének elkészítésére. A tervdokumentáció 1971 augusztusában, a város­képi javaslat 1972 már­ciusában, a tervezési te­rület jelenlegi állapotát ábrázoló 1:1000 méret­arányú makett 1972 áp­rilisában készült el. A tervet valamennyi szak­igazgatási szervvel és hatósággal egyeztették. Egyes fejezeteit a .Ocl­magyarország korábban már ismertette. A rendezési terv területe tér—Marx tér közötti útvo- belső más irányból gépjár­nalat kivéve, kisebb jelentő- művel nem közelíthető meg, ségűek. A Belváros részletes az épület földszintjén leg­rendezési tervének alapelve, kevesebb 2,5 méter széles hogy a Lenin körúton be- kocsiátjárót kell hagyni. A lül a gyalogosforgalmat el- rendezési ierv területén mel­sődlegessé teszi a közúti for- léképületként csak garázs galommal szemben. építhető. A Belvárosban több A gyűrűs-sugaras útrend- olyan ipari üzem és nagy­szerből adódó korai gépjár- kereskedelmi raktár találha­műforgalmi telítettség meg- tó, melyek kitelepítését már akadályozására a Nagykör- a város általános rendezési utat alkalmassá kell tenni terve is előírta. Ezek közül arra, hogy a személyforga- távlatban a szalámigyár, a lom a Belváros körül itt cipőgyár, a hangszergyár, az bonyolódjék le. Ezért a IKV központi telepe, a Tol­Nagykörút szabályozási szé- buhin sugárúti autójavító, lességét a mostani 38 méter- a kenderfonógyár, a nyomda ről 50 méterben állapították és a szőrmegyár maradhat meg. A teherforgalom elosz- meg. tását a külső körútnak kell A Belváros zöldterületi el­majd elvégeznie. látottsága az előírt normák­A Lenin körút feladata, hoz és az ország többi váro­zetét alaposabban meg kell hogy a városközpontba irá- sához képest is igen gyen­változtatni. nyúló célforgalmat ossza el. ge, ezért a szabályozási terv­A Lenin körúton belül a A városközpont területén ben e célra kijelölt terüle­Kárász utca—Széchenyi tér— csak célforgalom és a tömeg- teket feltétlenül meg kell Takaréktár utca a város leg- közlekedési eszközök átmenő tartani, a beépítési terv a terület határait ugyan meg­változtathatja, de nagyságát csak növelheti. A Lenin körút külső ol­dalát követő egy háztömb mélységétől a Tiszáig, va­jelentősebb, legszebb gyalo- forgalma engedhető meg. gos útvonala. A városközpont Fontos megállapítása a ve Újszegeden az Odesszai fejlődése szempontjából fel- tervnek, hogy Szegeden ez­körúton belüli részre. A két tétlenül szükséges ezt az út- után is megmarad a villa­terület városszerkezeti jelen- vonalat déli irányban tovább mos, mely a tömegközleke­tősége különböző. A Lenin folytatni, s ily módon a dést a következő évtizedek­kőrúton belüli városmag Honvéd téri, illetve Ady ben is az autóbusszal együtt _lamint a műemlékjellegű szerkezete egységesebb, ki- Endre téri közintézményeket bonyolitja le­is a városközponthoz kap­csolni. A városközpont ke­A részletes rendezési terv városrendezési előírásai pon­forrottabb, a tervezett szer­kezeti változtatások csupán a meglevő szerkezet fejlesz- " ,a™liutiWm tosan megjelölik azokat a tését szolgálják. A két kör- let-nyugati irányú főbb gya- területeket, melyek csakegy­út közötti városrész szerke- logos útvonalai, a Széchenyi egy meghatározott célra ••^HHMHHHHHBII^^^^H használhatók fel, tehát meg­vagy városképi jelentőségű épületek körzetében minden­nemű építési tevékenység csak a városképi szempon­tok figyelembevételét igazo­ló jóváhagyás után kezdőd­het. A Belváros területén negatív tapasztalat a jó hatások mel­lett. Annyit mindenképp megállapít­hatunk: az erők feszítő játéka játszó­dik le a képzeletbeli lépcsősoron. Egyesek talán túlzónak fognak tarta­ni, én mégis a sziklamászáshoz ha­sonlítom ezt a felfelé törekvést. Nem a meredekség miatt, sokkal inkább az egymásrautalság, összetartozás miatt érzem valósnak a hasonlatot. Mert míg a sziklamászókat kötelek, egy­egy ilyen összetartozó csoport tagjait is igen szoros kötelékek kapcsolják egymáshoz. S az előbb állóknak' a maguk szintjére juttatni, majd ismét tovább lépve, mintegy magukkal vonzani a többieket, nagyszerű dolog, igazi, szocialista emberhez méltó fel­adat, Átérzik-e eléggé ennek nagy­szerűségét azok, akiken a továbbju­tás múlik? Nem elégszenek-e meg egy-egy szinttel hosszú időn át, míg aztán a visszacsúszás ébreszti őket a baj tudatára? Egy nagy vállalatnál fegyelmit ka­pott a termelési osztályvezető. Hosz­szú folyamat végén kapta meg, ami­ért elhanyagolta az ellenőrzést. Elha­nyagolták az ellenőrzést a közép- és alacsonyabb szinteken is, ebből vég­eredményben jelentős hibák, károk adódtak. Nem vagyok bizonyos ben­ne, hogy a termelési osztályvezetőn kívül nem lehetne még egy sor más embert is elmarasztalni, hisz nyilván­való, hogy egy, sajnos meghonoso­dott szemlélet volt a legnagyobb kár­okozó. Másrészt természetes, hogy büntetést érdemel az a vezető, aki hagyja a többieket lejjebb kerülni a saját „lépcsöszakaszán" — vagyis el­mulasztja a következetes ellenőrzést. Fölvetődik azonban a kérdés: va­jon csak az osztályvezető volt „ék" az illető vállalatnál? Miért nem áll­tak elé, mellé a kommunisták: baj lesz így, nem jó mentalitás ez, pró­báljunk lendíteni valamit, még idejé­ben! Minden felelősségre vonáskor gon­dolni kell erre is: ha az éket együtt képezi a gazdasági vezetés a párt- és szakszervezettel, az ifjúság legjobb­jaival, nem lehet az egyéni vétségből, felelőtlenségből az egész közösség mulasztása és kára. Az megint más kérdés, hogy le­het-e az ék élére állítani egy másik munkahelyen azt az embert, aki elő­zőleg vétkes volt egy visszacsúszás­ban? Jó néhány példa van erre, te­hát ha már megtörtént, akkor: le­het. Csak éppen nem lenne szabad, mert, hol, mikor érzik meg akkor az ilyen emberek a felelősség súlyát? Sajnos, sokszor a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatoknál — s ez is vezetői felelőtlenség — mégsem törődnek az ilyen szempontokkal. Így aztán sok felelőtlennek még vezeklési időre sincs szüksége. Már pedig a felelősséggel szomszé­dos a fegyelem, a munkamorál. Az a visszaesés, amit sokfelé tapasztalunk e téren, nem kis mértékben függ ösz­sze a felelősség helytelen értelmezé­sével, a felelősségre vonás elmaradá­sával, vagy éppen formális voltával. Az elnéző magatartás, a „ha már úgyis megtörtént, ne bolygassuk!"; a „ne adjunk neki fegyelmit, mert itt­hagyja a vállalatot" álláspontok csak újabb felelőtlenségeknek vetik meg az ágyat. És mindenfajta ködösítés, tussolás, halogatás, szerecsenmosda­tás e helytelen szemléletet erősíti; visszahúzó erőt jelent a felelősség pi­ramisán. Egyetlen recept — sajnos, nem al­kalmazzuk eleget — a következetes­ség. A vezetők, a párttagok, a szo­cialista brigádtagok, a legjobbak kö­telessége ébreszteni, óvni a felelős­ségérzetet. Vannak szép számmal, akik ezt teszik: életüket szinte el­égetik ebben a felelősségtudatban, amely mindig többre sarkallja az embert. Mögéjük, melléjük följutni, azt is jelenti: magasabb szinten épít­jük a szocializmust ebben az ország­ban. SIMÁI MIHÁLY szabják a városi és regioná- ™inden Új épületnek el kel1 keszíteni az 1:1000 léptékű modelljét, melyet beilleszte­nek a Belváros ugyanilyen lis intézmények területét, a közlekedési útvonalakat, ezek szabályozási szélességét, a lakónegyedi és lakókörzeti zöldterületeket, azokat a te­rületeket, amelyek városké­pi szempontból különösen méretarányú makettjébe, hogy tömeg- és sziluetthatá­sa felülbírálható legyen. A nagy tömegű, házgyári jelentősek. A Belvárosban beépítésre .Jelölt területek­csak többszintes, többlaká­sos lakóházak építhetők, a beépítés módja zártsorú, az új épületeknek kell a környezetükben levő házak magasságához, töme­géhez, tetőidomához. Három­vagy ennél több szintes épü­let földszintjén lakás nem re az építési és telekalakítá­si tilalmat rövid időn belül elrendelik. Azokon az épü­ígazodniuk Ütek.en> melyeknek hosszabb idejű fennmaradásával a terv nem számol, csak a legszükségesebb karbantar­tási munkákat szabad elvé­gezni. A városrendezési elő­helyezhető el. Az épületek írások hatályba lépésük után földszintjének utcai részét elsősorban üzletek, kisipari műhelyek, szolgáltató üzle­tek, másodsorban garázsok részére kell fenntartani, il­csak külön jóváhagyással változtathatók meg. A Belváros részletes ren­dezési tervének most jóvá­hagyott munkarészei (a letve alkalmassá tenni. Az szabályozási és a város­udvari részt — a beépítéstől rendezési előírások) kiválóan függően, de a telkesített alkalmasak arra. hogy be­tömböknél mindig — gépko- tartósukkal a városközpont csitárolás céljára kell f»i- minden szempontból egész­, -,•»•• , segesen fejlődjék a kövelke­hasznalni. A zartsoruan be- zó évtizedekben. epített telkeknel, ha a telek- F. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom